Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-09 / 228. szám

V ELLENZÉK 1943 október 9. Október 16-19. napjain rendezik meg az erdélyi ma­gyar eserkésztiszti tábort A IX. Cserkészkeriilet parancsnoka a magyar cser­készet 30 évéről beszél KOLOZSVÁR, október »>.* Lapunk október S-iki számiban közöltük, AlJgyarorszag Kor- mÁuyzójuuak legfelsőbb kéziratát, amelyet a tőméltos.igH L r vitéz kisbanuiki fjrkus be­nne altábornagy, országos főcserkészhez in­tézett abból az alkalomból, hogy a magyar cserkészet megalakulásának 30 éves évfordu­lóját ünnepli. A légi elsőbb kézirat dicsérettel emlékezik meg a magyar cserkész mozgalom három évtizedről, amely idő a huszadik sza­zad magyar ifjúságának életében uj korszak kezdetét jelenti. ' A magyar cserkészet országos ünnepével kapcsolatban beszélgetést folytattunk az er- oélvi IX. cserkészkerület parancsnokával a magyar cserkészet megalakulásáról, a magyar cserkészmunka megindulásáról, a magyar cser­készet eredményeiről, a cserkészetnek a tria­noni idők alatt végzett szolgálatáról, a meg­szállt területek magyar cserkészeinek munká­járól, a cserkészet háborús szolgálatairól és az erdélvi cserkészek ünnepléséről a harminc­éves évforduló alkalmából. — Milyen esemény jelzi harminc évvel ez­előtt, hogy megindult a magyar cserkész­munka? — kérdeztük a IX. cserké.>z.kerület parancsnokától. — Tulajdonképoen régebbre nyúlnak visz- sza a cserkészet gyökerei Magyarországon is — mondotta a parancsnok. — Már 1910- hen megalakult az első magyar cserkészcsapat: a Budapesti Református Ifjúság csapata, utána 1911-ben a budapesti piaristáké, a Reg­rum Marianumé és a II. kerületi katolikus gimnázium csapata. Sőt ezeknek a csapatok­nak a megalakulása előtt 10 évvel már az uj magyar ifjú magyar eszményét hirdette a ,,Zászlónk’‘ ciniü ifjúsági lap, amely 1913-ban megrendezte a hires vági tutajtábort, amikor hat tutajon 14 nap alatt Kraiovántól Komá­romig 300 kilométeres tutajutat tett meg a legelső cserkésznemzedék. Hivatalosan azon­ban, amint a kormányzói kézirat is utal reá, ezelőtt pontosan harminc évvel tömörült szö­vetségbe a magyar cserkészet. Ezalatt a har­minc év alatt a magyar cserkészet számos olyan kezdeményezést indított el, amelyeket a ^magyar- társadalom ma mar egészen magáévá tett és sokszor el is felejti, hogy ezeket a magyar cserkészeknek köszönheti. EMBEREBB EMBERT, MAGVAKABB MAGVART! — Kezdjük mindjárt a cserkészideállal: emberebb embert, magyarabb magyart! ez a cserkészet célkitűzése, amelyet már minden magyar ember magáénak vall és amelyet min­den nemzetnevelő hangsúlyoz. Ma már több mint 120 ezer magyar férfi ment át ennek az eszménynek a jellemtisztitó tüzén. A tiz cser­késztörvény, a jópolgárság alaptörvénye lett és sok intézmény, szervezet, közöttük a le­venteszervezet is átvette bizonyos kisebb alaki módosításokkal. A cserkész napi „jó- tett-inézményéböl“ alakult ki az önkéntes szolgálatvállalás kötelessége is, amely szerves tényezője lett a társadalom életének. A cser­készet ismertette meg táborozások, kirándu­lások révén az uj magyar nemzedékkel saját hazáját, történelmi és természeti kincseivel együtt. Az otthonragadottságot. a szüklátókört altalános mozgás és a látókör tágulása vál­totta fel. A cserkészet szoktatta meg a ma­gyar fiút és rajta keresztül a magyar társa­dalmat az ősi nomád sátor alatt való életre. A cserkészet tette tömegsporttá a sizést, vi- zisportokat; a motornélküli repülés is cser­készkezdeményezés, s ma is nagyrészt cser­készkézben van. A cserkészet még ma is szinte egyetlen olyan intézmény, ahol teljes egyenlő­ségben, vállvetve dolgozik minden magyar fiú vallásra, társadalmi állásra, műveltségre való tekintet nélkül. A szegénygondozás, gyermek­nyaraltatás, stb. mind cscrkészkczdcményezé- sck. A MAGYAR CSERKÉSZET KÜLFÖLLI KAPCSOLATAI A kormányzói kéz.irat utal arra a nagy szolgálatra is, amelyet a cserkészet a trianoni elszigeteltség idején külföldön végzett. Kér­dést intéztünk a IX. cserkészkerület parancs- nokhánoz, miben áll ez a szolgálat és me- lvek azok a kapcsolatok, amiket a cserkészet ezekben az időkben a küllőiddel fenntartott. — A vesztett háború után — mondotta a parancsnok — a magyar cserkész vette fel legelőször Európával a kapcsolatot. 1922-ben a magyar cserkészmozgalom kiküldöttei meg­jelentek a párisi cserkész világkonferencián és ott, mint a legnagyobb nemzetek képviselői- \el egyenlő felek szerepeltek. Ugyanabban az évben egy magvar csapat Kernben, egy má­sik csapat Ncn -tországban táborozott. 1923- ban már 18 magyar cserkészcsapat 300 tagja táborozott külföldön. 1924-ben a dániai vi- lágjamborecn a versenyeken résztvevő 33 nemzet között Amerika és Anglia után Ma­gyarország lett a harmadik. 1925-bem a római nemzetközi szentévi cserkcszzarándoklat tíz­ezer cserkésze között ott vannak a magyar fiuk is. 1927-ben a svédek nemzeti nagy tá­borában és a dánok nemzetközi vízi versenyén vesznek részt és a tengert nyolcvan százalék­ban addig még .olia nem látott magyar link kilenc verseny közül ötben elsők, négyben második ok lettek. Hasonló nagyszerű ered ménnyel vonták magukra és egyszersmind Magyarországra a világ figyelmét 1928. telén a magyar cserkészek a svájci Kamlerstrgbrn rendezeti nemzetközi cserkész-siversenyen, ahol a havasi vidékeitől megfosztott Magyar- ország fiai megnyerték a főversenyt. A kö­vetkező években megfordultak a magyar- cscrkészdiplomarák (ahogyan nevezték őket) Spanyolországban, Lettországban, Belgiumban, Franciaországban, Lengyelországban és Eu­rópa majdnem minden államában. Megjelentek a kisantant államokban is. 1929-ben az angliai nemzetközi táborozáson 32.000 cserkész kö­zött általános feltűnést keltett a 850 pompás magyar cserkész. 1933-ban a gödöllői nemzet­közi táborozás megrendezésével 42 nemzet csodálatát vivta ki a magyar cserkészet. Az utolsó nagy nemzetközi cserkésztalálkozón Hollandiában 420 magyar fiú szőtte 40 nem­zet fiaival a baráti kapcsolatokat. A MEGSZÁLLT TERÜLETEK MAGYAR CSERRÉ SZÉLE TE — Arról talán nem ás kell beszélnünk, miben állott a megszállt területek magyar cserkészeinek a munkája. Akik itt éltek, lát­ták ezt a munkát, tudják, hogy szervezett, fegyelmezett ifjúsági alakulat a magyar fiú részére csak a nemzetközi megegyezéssel biz­tosított kisebbségi cserkészet volt. Tudják azt is, hogy ez a cserkészet becsületet szerzett a magyar fiuk nevének a románok előtt is. Is­meretes, hogy a piatrai, a mamaiai, brassói nemzeti táborokon a magyar egységek révén Kolozsvár nyerte el az országos diszzászJót, és első, illetve második helyezést A cserkészet szociális szolgálata- Nagv munkát végzett a magyar cserké­szet a magyar nép szellemi kincseinek a fel­tárása terén is. Mindenekelőtt lelki kapcsolat keletkezett a falvak környékén táborozó cser­készek és falusiak között. 1924-ben megala­kultak az első regőscsapatok, az öreg cserké­szek megkezdték a falukutató munkát. Cser­készkutatók irták az első szociográfiái mü­veket (Tardi helyzet, Elsülvedt falu stb.). Megjelentek az első igazi magyar ncpdalkiad- ványok a cserkészet kiadásában. Ma már a regősmozgalom és a falukutatás ugyszólva divattá, szinte közhellyé vált, de a nép dalai, tánca, szórakozásai, szokásai felé a magyar cserkészfiu terelte először a magyar társada­lom figyelmét. A CSERKÉSZET HÁBORÚ!» SZOLGÁLATAI — Közismert dolog az is, miben állanak a cserkészek háborús szolgálatai. Már az első világháborúban nagy szolgálatot tett az akkor még kezdeti nehézségikkel küzdő cserkész­mozgalom. A pályaudvarokon végeztek kül­döncszolgálatokat, sebesültszállító munkát, majd az erdélyi menekültek gondozása terén akadtak komoly teendőik. Az uj világháborút megelőző időkben a levenfleintézmény léte^ sülése előtt a cserkészet adta a magyar fiúnak az első katonai kiképzést, a honvédelemben jól felhasználható ismereteket, amilyen a tér­képészet, jeladás, rövidhullámú rádiószolgálat, hadijáték, légoltalom, repülés, segélynyújtás stb. Tulajdonképpen ezekből vette programját a leventeintézmény is. AZ ERDÉLYI CSERKÉSZET ÜNNEPLÉSE — Hogyan ünnepli meg az erdélyi cserké­szet a 30 éves fordulót — kérdeztük végül a IX. cserkészkerület parancsnokát. — Köszöntésünk ,,Jó munkát!1“ — tehát munkával — felelte röviden a parancsnok. Igyekszünk sokkal többet és sokkal jobbat adni, mint eddig. Gondolunk az Erdéllyel kapcsolatos további súlyos feladatainkra. En­nek a munkának az első állomása lesz az ok­tóber 16—19. napjain tartandó erdélyi cser­kész tiszti tábor. A tábor a kolozsvári lombi cserkészparkban lesz és rjészt vesz rajta a 150 főnyit kitevő erdélyi cserkész tisztikar. A háromnapos tisztitábort, amely kemény munka színhelye les/, a következő tanév ugyanolyan kemény cserkészmunkája követi majd. Minden erdélyi magyar cserkésztiszt érzi munkája jelentőségét és tudja, hogy ebben a munkában az erdélyi maavar társadalom tel­jessége támogatja. Kolozsvár klsgyüléss negyedórás ülésben elfogadta a város Költségvetését fokozott mértékben KOLOZSVÁR, október 9. Kolozsvár vá­ros törvényhatósági kisgyülés« tegnap dél­után 5 órakor a városház tanácstermében dr. Keledy Tibor polgármester elnöklete alatt a jövő hét csütörtökjén közgyűlés elé kerülő ügyeket vitatta meg. Mindenekelőtt tárgyalta a város jövő évi költségvetési előirányzatát. A költségvetést dr. Suba Károly tb. tanácsnok terjesztette elő s miután a csütörtökön összeült szakbizottsá­gok a költségvetés egyes tételeit már alaposan megvitatták, a kisgyülés a szakbizottság véle­ménye alapján hozzászólás nélkül elfogadta és jóváhagyás céljából a közgyűlés elé ter­jesztette. Hasonló módon fogadta el a város közúti alapját képező költségvetést, valamint a pénzügyi osztálynak azt az előterjesztését, hogy a gyámpénztári pénzek gyümölcsöző el­helyezésére az Erdélyi Kereskedelmi Bankot, a Takarékpénztár és Hitelbankot, a Mező- gazdasági Bankot. az Erdélyi Leszámítoló Bankot és a Szövetség és Transsylvania Ban­kot jelöli ki, majd megszavazta a vágóhídi hütőház építési költségének 50c ezer pengős kölcsönnel való fedezését. Utána kisebbje- lentőségü ingatlanvételeket hagyott jóvá. A kisgyülés alig egy negyedóra alatt végzett a napirendre tűzött ügyekkel. A gyorsütemü tárgyalásnak magyarázata az, hogy a kisgyü- lés tagjai egyúttal a szakbizottságoknak is tagjai és a szakbizottságok előzőleg már rész­letesen megvitatták a kisgyülés napirendjére tűzött összes kérdéseket. A szakbizottságok csütörtöki ülésén külön­ben Deák Ferenc törvényhatósági bizottsági tag, ref. lelkész, a kolozsvári keresztény hit- felekezetek nevében kérte, hogy a város emel­je fel az egyházak által fenntartott iskolák részére a költségvetésben előirányzott össze­geket, miután az egyházak anyagi nehézsé­geik miatt segélyekre vannak ráutalva. Felszólalt a szakbizottsági ülésen dr. Ba- rátb Béla kanonok és dr Óváry Elemér, akik a célvagyonu egyházi javak adóztatásával kapcsolatban arra kérték a szakbizottságot, tegyen előterjesztést a kormányzatnak, ha a h.ázbérek felemelését nem is, de legalább az üzletbérek emelését engedje meg. Ez a kérdés egyébként a jövő héten összeülő közgyűlés elé is kerül. Száraz lűirm k olaj l*ályi kozmetikából ! HasznóUla nagyon eredmónyss. Radák-utca d. !• ern. tt. Uránián il. Megérkezett uz uj német konzul Kolozsvárra KOLOZSVÁR, október 9. Von Da- merau, a budapesti német követség­hez behívott kolozsvári német kon­zul elutazása előtt bucsulátogatáson jelent meg Inczédy-Joksman Ödön dr. főispánnál és Szász FeTenc dr. alispánnál. A bucsulátogatás alkal­mával úgy a főispán, valami nt az alispán kifejezték szívélyes barátsá­gukat az elutazó konzulnak. Ugyan­ekkor a két hatósági vezetőnél be­mutatkozó-látogatást tett Hans Schrank, akit von Bamerau utódja­ként konzuli minőségben Kolozsvár­ra kineveztek. Kolozsvár társadalma rokonszenvvel tekint az uj német konzul működése elé. Egyszersm’nd sajnálkozással veszd tudomásul von Bamerau távozását. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET Pataki Kálmán, Martzy Johanna és Gémes Irén a Székelyfölden A Székelyföldi Művészeti Év keretében október 11. és 15. között Marosvásárhe­lyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön együttes hangver­senyt ad Pataki Kálmán, az Operaház tiszteletbeli tagja, Martzy Johanna hege- dümüvésznő és Gémes Irén hárfamüvész- nő. A három kiváló művész hangverse­nyét mind a négy városban nagy várako­zás előzi meg. Jövő hét hétfőjén nyitja meg kapuit a szegedi Városi Sz.nház SZEGED, október 9. A szegedi városi színház október 18-án, hétfőn este nyitja meg kapuit ebben az idényben. A meg­nyitó díszelőadáson Puccini ,.Bohémélet“ c. operáját mutatják be. Ez alkalommal mutatkozik be Szeged közönségének a magyar szellemi és társadalmi élet képvi­selőinek jelenlétében a harmadik állandó magyar operaegyüttes. Az EMKE zeneművészeti népfőisko­lájának bábjátékbemutatója Az EMKE művészeti népfőiskolája előadás- sorozatát tegnap e6te Biiky Bélának, a ma­gyar babszinjátszás egyik neves úttörőjének bábjátéikbemutatójaval nyitotta meg. Büky Bé'.ia bevezető elméleti fejtegetésében ismer­tette hallgatóságával a bábjáték eddigi tör­ténetét, az ókori kezdetektől napjainkig, majd a bábjáték korszerűségére télit át. Hangoztat­ta, hogy a bábjáték elsőrangú eszköze a vá­rosi civilizációból a népi kultúrába menek- vésn ik, amely a korszeremben gyökerezik. A bábjáték nevezetes eredményt mutathat fe! a szintén korszellemben gyökerező uj közép­kor, uj kollektivizmus felé haladásban is. A népművelési jellegű bábjáték különösen ná­lunk és magyar szemponVbó’ nevezetes mun­ka elvégzésére hivatott, mint a nemzeti szel­lemű népi felemelkedés eszköze, annál is in­kább, mivel kitünően képes egybekapcsolni az embereket, korra és nemre való tekintet nél­kül. Elméleti fejtegetését) Büky Béla „Egyszer egy királyfi" és Arany ,.Fülemüléjének" be­mutatásával érzékeltette rámutatva arra is, bo y magyar szempontból, elsősorban nem a naturalista, vagy a kulturinyencséget szolgá­ló, hanem a szimbolikus beállításra és játék­modorra kell fektetni a hangsúlyt. A bemu­tatón bevezetőt Unghváry Sándor és befejező szavakat Jánosi Sándor mondott. MAGYAR VÖRÖSKERESZT HANGVERSENY október 13-án este fél 7 órakor a Mátyás Király a legjobb budapesti és kolozsvári művészek közreműködésével• Jegyek elővételben az IBUSZ-núi kaphatók !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom