Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-09 / 228. szám

■ 1943 október 9. ellenzék 3 H A. 13LI A KOLOZSVÁRI ifjúság az felépítését szolg Alj a .. ERŐS ÉS SZOCIÁLIS MAGYARORSZÁG dili X sauj;. Jíot A "íom äiißi şsra )sev( I [ßra ' öv i ;oM MX 3?éJ­ví ,Et !SÜÍ ; 1119 ! oyrt lira ! ißj{ I ß sbß §93 Llßt 18 V T!ßl §£3 un oao T9JÍ =B5Î SÖl[ ura ißb 29 S 19t tojí rÍ9t I9JÍ r[îi Í9V 'Úd . SO Î9\ Jo't lilî íítT Ott na Sß 9S 92 irr D5Í 3CÍ st Sß 29 9S st id JZ h d! s'z a'l al ÍT A. ii >T )î A :a n b Í n s a î 9 t t t t t A Kolozsvári Magyar Diákok Szövetségének közgyűlése Újból Martonyi János lett a tanárelnök — Ifjúsági elnökké Major Lászlót választották KOLOZSVÁR, október 9. A kolozsvári egyetem és a magyar teológiai karok if­júságát magába foglaló Kolozsvári Ma­gyar Diákok Szövetsége a napokban tar­totta meg tisztujitó közgyűlését. A közgyűlést a Magyar Hiszekegy el­mondása után Martonyi János egyetemi tanár, a KMDSz tanárelnöke nyitotta meg. Köszöntötte a Rektor Magnificus vezetésével megjelent professzorokat, ' 'majd felkérte a betegsége miatt távolle­vő Kakas István ifjúsági elnök helyett Major László orvoskari elnököt, hogy a KMDSz multévi munkájáról szóló jelen­tését a közgyűlés elé terjessze. Major László beszédében hangsúlyoz­ta, hogy a KMDSz mindig kettős célki­tűzést szolgált, azaz egyrészt a diákság egységes fellépését biztositotta az őt érintő kérdésekben, másrészt igyekezett alkalmat nyújtani az egyetemi tanulmá­nyokkal párhuzamosan az életre való minden irányú felkészülésre. Kiemelte a kari szervezetek fokozott tevékenységét, a munkaközösségek által rendezett elő­adásokat, a közművelődési munkaközös­ség tagjainak szórványlátogatásait, a társadalomtudományi munkaközösség bál­ványosváraljai falukutató munkáját, va­lamint a külügyi- szakosztály „Magyar­ság és Európa“ cimen tartott szeminá­riumában végzett munkát. Ezekhez kap­csolódik a leánycsoport tagjainak vörös>- keresztes betegápolási tanfolyama. Az elnöki beszámoló rámutatott a Méh­kas Diákszövetkezet és a szintén munka- közösséget alkotó Egyetemi Énekkar munkájára, valamint a nagyhatású iro­dalmi e?tek és a finn-napok megrende­zésének jelentőségére. A diákegység meg­teremtését célzó mozgalom keretében a kolozsvári diákság kiküldöttei részt vet­tek a lillafüredi országos ifjúsági érte­kezleten. Végül az eltelt három esztendő ifjúsági munkájának tanulságait a kö­vetkezőkben szűrte le: „Mi a legjobb lel­kiismeretünk szerint indultunk el azon az utón, amelynek helyessége már vitán felül áll. Nem tértünk sem balra, sem jobbra, egyenesen haladunk a magyar utón. A magyar nép égető problémáit megismerve, készülünk fel az életre“. A beszámolót követőleg Martonyi Já­nos tanárelnök szólott az ifjúsághoz. Ki­emelte, hogy a KMDSz példát mutatott az egyetemi ifjúságnak egységes szerve­zetbe való tömörítésre. Sikeres működé­sét bizonyítja az is, hogy a kultuszmi­niszter különleges helyzetet biztosított a kolozsvári diákságot összefogó szövetség­nek. Elmondotta, hogy a kultuszminisz­térium rendeletére tanárelnöki tisztségét az egyetemi tanács rendelkezésére bo­csátotta, a tanács azonban az ifjúsági ve­zetőség meghallgatása után újra felkér­te tisztségének vállalására. A KMDSz hivatásáról szólva Martonyi János hang­súlyozta, hogy minden erőt a virágzó 'szo­ciális Magyarország felépítésének szolgá­latába kell állítani. ,,Uralkodóvá akar­juk tenni az igazi magyar szellemiséget, javítani akarjuk fajtánk erkölcsi és bio­lógiai minőségét és lehetővé akarjuk ten­ni, hogy szabadon fejthesse ki értékeit. Az igy megerősödött magyarság játszha- tik majd történelmi múltjához méltó sze­repet a Dunamedence népei között és igy teremthetünk velük uj együttműködést“. A továbbiakban kitért a fajiság, az asz- szimiláció és a népi gondolat kérdéseire, majd hangoztatta, hogy a nemzet jöven­dő vezetőrétegétől alapos szaktudást, szi­gorú erkölcsi alapot és határozott jelle­met kiván meg. Mindezeket azonban csak akkor érheti el az ifjúság, ha szigorú fe­gyelmet tanúsít, mint a belső front ka­tonája, keményen kitart, mert sorsunkat egyedül a nemzet szellemi és fizikai ere­je dönti el a háború végső kimenetele pillanatában. Martonyi tanárelnök után Buza László rektor beszélt, biztosítva a diákságot ar­ról, hogy mindig a legnagyobb jóindulat­tal támogatja nemes törekvéseiben. A továbbiakban Sipos István pénztári jelentését terjesztette elő, majd Takácsy Miklós külügyi vezető, a KMDSz alap­Farkctiesési munkálatokat ju- tányosan válla!: ld. LŐRDÍCZY JÓZSEF, lakás: Záoolyamtca 14.szám.; vagy SEBÖK • cukrászda*,; : Mátyás király-tér 23. Tel.: 19—59. riTTMTW—ii —Mgr— szabályainak módosítására nézve terjesz­tette elő a választmány javaslatát. A mó­dosítások megszavazása után Takácsy Miklós indítványára a közgyűlés kimon­dotta, hogy a KMDSz belép a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Orszá­gos Szövetségébe, amelyen keresztül kép­viselethez jut a diákság országos csúcs- szervezetében, a Magyar Nemzeti Diák- szövetségben. A munkaközösségenként megtartott vá­lasztások folytán a jogikar Szathmáry Istvánt, az orvosi kar Major Lászlót, a bölcsészeti kar Szabó Lászlót, a matema­tikai kar Albert Péter Pált, a közgazda- sági kar Keresztes Sándort, a róm. kát. teológia Páll Dénesi, a ref. teológiai Sán- tha Pált, az unit. teológia Péter Ödönt választotta elnökévé. Az elnökök október 6-án a diákszövetség elnöki tisztének be­töltésére Major László eddigi orvoskari elnököt választoták meg. A választás egy­hangú volt. A" választmányban helyet foglaló : nunkaközösségi elnökök a követ­kezők lettek: a közművelődési munkakö­zösségben Agyi Zoltán, a társadalomtu­dományiban Martos András, a szövetke­zeti és közgazdaságtudományiban Sipos István, a néprajziban Dobos László, mig a ieánycsoport vezetője Lőrinczi Júlia lett Az első komoly légiriadó Kolozsváron KOLOZSVÁR, október 9. Október 7-ről 8-ra virradó éjjel több isme­retlen repülőgépeit jeleztek Erdély légiterében Kolozsvár felé tartó hala­dási irányban. Amint az ismeretlen gépek Kolozsvár légiterébe értek, a légvédelmi tüzérség tüzét megnyitotta. A légvédelmi riadó Kolozsváron 0 óra 35 perctől 1 óra 23 percig tartott. A gépek Kolozsvár légiteréböl északkeleti irányban távoztak. Körséta a légiriaáés éjszakában I KOLOZSVÁR, október 9. Csütörtökről péntekre virradó éjszaka élte át Kolozs­vár lakossága az első komolyabb légiria­dót. Eddig többizben fordult már elő, hogy riadót rendeltek el azért, mert a környékén valahol idegen nemzetiségű, ellenséges gépek húztak el. Azonban most közvetlenül fejünk felett haladtak el az eddig még felderitetlen nemzetiségű gé­pek. Ez alkalommal a gépek zúgása is tisztán hallható volt. Habár a gépek rend­kívül nagy magasságban repültek, a kör­nyéken felállított légvédelmi ütegek ki­vétel nélkül megnyitották a tüzet, nehogy megkíséreljék a pilóták lennebb eresz­kedni. A légvédelmi üteg-koszorú kitü­nően megállotta a helyét s ez bizonyiték arra, hogy nyugodtan vonulhatunk le a jövőben hasonló esetekben az óvóhelyre, mert a légvédelem minden helyzetben ki­válóan megállja a helyét. Gépzúgás az éjszakában A vénasszonyok nyarának egyik leg­szebb, csillagos éjszakája volt a csütörtök­ről péntekre virradó is. A szentjános bo­gárként csillámló csillagok alatt apró, szakadozott felhőcskék úsztak és még 12 óra 14 perckor senki, sem gondolt volna arra, hogy pillanatok alatt hangyabollyá változik a város. A Szent Mihály-templom tornya, mint hatalmas ujj mutat az ég felé, intve az embert, hogy még éj­szaka is bizakodva tekints az égre: Ott fennt lakik az, aki ebben az órában is vigyáz reád. j De az elmélkedésnek ebben a pillana­tában gép zúgása hangzik fel. A házak között nem lehet megállapítani, honnan ered. Kétségtelen, felülről jön, tehát re­pülőgép okozza a zajt. Később azt is meg lehet állapítani, hogy a hang déli irány­ból ered s a hang erősségéből ítélve, nem­csak nagyon magasan, de Kolozsvártól igen messze lehetnek. A „szabad füllel“ alig hallható gépzu- gás nyomán mozgolódás támadt az egyébként állandó figyelőszolgálatot tar­tó légvédelmi ütegeknél, de a riadót még mindig nem lehet elrendelni, mert a gé­pek még nem érintették a magyar légi- teret. Az előretolt figyelőknek az éj sö­tétjében is kitünően iátó „szeme“ azon­ban már jó előre, mielőtt a gépek ma­gyar területre érhetnének, már jelzik a veszélyt és készenléti állásba kerülnek az ütegek. A légvédelmi ágyuk csövei az égnek merednek é? várják a „vadat“. Megszólalnak a lég­védelmi ütegek ■; Az éjszaka sötétjéből egyre fenyege­tőbben erősödött a közeledő gépek zaja. Hirtelen két egymást követő fény villan fel. majd két dörrenés — megszólaltak a légvédelmi ütegek. Röviddel utána működésbe kezdenek a többi ütegek is és Kolozsvár légiterében gyönyörű színjá­ték kezdődött. A légvédelmi ütegek lö­vedékei fényes pályát rajzolva igyekez­tek a magasan repülő gépek közelébe férkőzni. Az állandóan szóló ütegek mű­ködésének meg is volt a kívánt hatása, mert a pilóták nem ereszkedtek lennebb a város fölé. A légyédelmünk igy kitü­nően megállotta a helyét és ennek tuda­tában nyugodtan hajthatjuk álomra a fe­jünket: a honvéd mindig éber és mindig tettre kész. • >* Bár a polgári lakosság és a polgári légvédelmi parancsnokok is ugyanígy álltáik volna meg helyüket. Budapesten értéktárgyainak: megőrzését 20 méter mély sziklaptncében légmentesen elzárt ládákban vállalják: DARU Szállítmányozási Kft. és „Transglobusíő Nemzetközi Szállítmányozási Iroda Budapest, VII., Madách Imre-út 8. sz, — Kolozsvári felvételi iroda: DeutscSi Testvérek Nemzetközi Szállítmányo­zási Iroda, Mátyás király-tér 27. szám. ÁLLAMI OSZTÁLYSORSJÁTÉK! Uj játék kezdődik október 10-án ! Szerencsés sorsjegyet az „Ellenzék« könyvesboltban, Mátyás király.tér 9. vebet! Sorsjegy árak: Egész — —* — 40 pengő. Fél —------------20 pengő. Negyed — — — 10 pengő. Nyolcad-------— 5 pengő, mellyel szerencsés esetben 1,000.000 pengőt nyerhet! I riT-T 1 1 XT AS1 SÍI j Barátságos szavak VIRTSOLOGIRUPPRECBT OLIVÉRHEZ, a Magyarság főszerkesztőjéhez Kedves Barátom! Népünkért és hazánkért való vergődésünk közepette Te a szélső jobboldali Magyarság élére kerül­tél, jómagam pedig Erdélybe, ahol nem ismerünk jobb- és baloldalt, hanem csupán magyarságot! A párt, amelynek tagja és részben szóvivője vagyok, velem együtt ugyanezt az álláspontot foglalta el és ezért szerelnénk, ha úgy Te, mint mindazok, akiket illet és akik néha tiszta magyar álláspon­tunkat jobbra vagy balra magya­rázzák, az alábbiakat valóban úgy fognák fel, mint ahogy irom és ér tem. Lapod szeptember 25-iki számá­ban súlyos lapszus történt. De lap- szus történt néhány nappal ezelőtt az Újság hasábjain is, amikor a szabadelvű lap „haza bölcsének*' nevezte ki Sándor Józsefet, akit Ti viszont per „kolozsvári öreg zsidó“ címmel illettek meg. Kedves Olivér! Az Ellenzék több mint hatvanesztendős és — gondo­lom — minden élő magyar ember előtt nagynevűnek mondható meg­alapítója, Bartha Miklós az első perctől kezdve támadta kortársát: Sándor Józsefet, aki jelenleg déd­apáink korába illik s akit ennél­fogva, gondolom, részünkről a déd­apáinknak kijáró tisztelet illet meg. Az efélét — gondolom — ked­ves Olivér,t ugyanúgy megérted, mint én. Én is értek sok mindent. Megér­tem egyebek között a politikai harc minden eszközét. Hogy egyebet ne mondjak, lapunk nagynevű alapi­tójának nyomdokába lépve, egy adott esetben én is támadtam Sán­dor Józsefet. De nem azon az ala­pon, hogy ő „egy kolozsvári öreg zsidó“. Hanem azon az alapon, hogy ellentétes véleményen állot­tam vele szemben. Kedves Olivér! Sándor József, aki késő öregségére elkötelezte magát — átugorva a „klasszikus liberálizmus“-iól, melynek harco­sa volt, a jelenlegi zsidó liberaliz­mushoz — nem zsidó. Kálósi Sán­dor József a becsületes és magyar neve s egyebek közt egyik közüli rokona volt a felesége néhai ifjab- bik Tisza Istvánnak, majd Ra- kovszky Ivánnak. Szóval, kedves Olivér, igy ne fogj mellé. Mert ezen Erdélyben mulatunk. *De még jobban mula~ tunk afölött, ha lapod egyik ké­sőbbi számában Raffy Ádámot, ali­as Kupferstein Miksát kolumnás cikkben ünnepied, mint székely irót. Olivér, Olivér! Mennyit mond­tam Neked, hogy gyere egy kicsit le hozzánk Erdélybe. Megtanul­hatsz itt még igazán „jobboldali“ is lenni. De, kedves Barátom, a ke­reszténység, nemzetiség és a ma­gyarság nevében nagyon kérlek, jobban informálódj a jövőben. Őszinte és régi barátsággal kö­szönt régi hived, aki se nem zsidó, se nem nyilas: ZATHURECZKY GYULA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom