Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-07 / 226. szám

_ 2 ELLENZÉK nnasn I Raoul Francej A világszerte Ismert és nngyrnbe- csült természettudós és író, az elmúlt napokban rövid szenvedés után, hat- vnukjilencéves korában Budapesten elhunyt. Kevesen tudták róla, hogy Magyarországon született, itt nevel­kedett, sót nálunk lett tudóssá s tu­dományos és írói pályafutását is ma­gyar mestereinek indítására Magyar- országon kezdte el. Őse, a Roche- foucault hercegi család egyik tagja a francia forradalom elöl menekült el Franciaországból. Becsben telepe­dett le s letette hercegi elmét. Utóda, mint az Osztrák-Magyar Bank tiszt­id selöje a kiegyezés után került a bank budapesti intézetéhez s ennek a Francénak volt a fia a mostan el­hunyt tudós. A budapesti bölcsészetkaron ta­nult, majd a magyaróvári gazdasági akadémia tanára lett. Innen az állat­orvosi főiskolára került, maid Mün­chenbe ment, ahol megalapította a Deutsches Biologisches Imst'tut-ot. Innen Raguzába költözött s a niáso- j di k világháború kitörésekor jött visz- : sza ismét Budanestre, ahol a magas- i korú nagy tudósi a magyar tudomá­nyosság é«- közvélemény szereteie övezte halójáig. Halálával pótolhatatlan v^eísztesóg é’-te a tudományos és irói világot. Hetvennél több könyveit irt s a/ egye­temes kulturvilágnak egyik legelső és legnagyobb tudományos népszerű­sítője volt. Raoul Francé esetében azonban a tudományos népszerűsí­tést nem a szó megszokott, szürke | értelmében kell vennünk; a termé- «cviv}{uapmân'ţ,oknak eredeti és láng­eszű bölcselője volt s egyetemes, a természettudományok m nden terüle­tére kiterjedő mély és U ztos átélése, a közlés művészetének adottságával párosulva tette személyiségét és mű­vöt egészen egyedülállókká. Halha­tatlan érdeme, hogy a müveit embe­rién millióit vezette be a modern természettudomány különféle ágai­ba s ezzel közvetlenül, de közvetve is hozzájárult napjaink korszerű ter­mészettudományos gondolkodásának elterjesztésében s megerősítéséhez. A tudományosság és irodalm/ság köve­telményei kevés alkotóban testesül­tek meg ennyire egyöntetűen, mint Fáéul Francéban. Hiszen közismert tény, hogy az igazi tudósnak, aki csak tudós, általában nincsen közön­sége, mig az iró vi szont általában nem tudós és nem rendelkezik a szó igazi értelmében vett tudományos ír1 készültség gél. Ebben a tekintetben tehát személyisége és müve egyedül Frlsche-hez. Ostwald-hoz vagy egy Maeterlinck-ékez mérhető. Francét elszakíthatatlan kapcsola­tok fűzték a magyar földhöz. Lóezy Lairs, a Bplaton-kutató, Fntz Géza és Bíró Lajos, Uj-Guinea ismeretlen trirüipf-'i nek és népeinek feltárója voltak mesterei. Maga vallja egyik Írásában, hogy: „Eiró Lajos mutatta meg nekem azt az utat, amely a sza­badba visz.“ Egy helyt pedig idézi Entz professzornak egyik Írására mondott bírálatát: „Francé ur, Ön több embert taníthat, in1 nt egy isko­la valamelyik osztályát. Legyen iró, akkor millióknak válhatik haszná­ra“... Francé iró leit, de ugyanak­kor megmaradt eredetien és tudomá­nyosan gondolkodó kutatónak is- S mint ilyennek is, páratlan ÍJ terjedé­sű volt érdeklődési területe. Gazdag I és munkás életében bejárta a termé­szet enész világát a növénytantól -\z élettanig, valamint az őslénytantól a BUDAPEST, október 7. Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter irá­nyítása mellett már korábban megindult a törvényhatóságokban a nemzeti alapon álló társariUmi egyesületek nemzeti együttműködésének szervezési munkája. A tervezési munkát az egyes törvényha­tóságokban a helyi titkárok intézik. A titkárok most Antal István nemzetvédel­KOLOZSVÁR, október 7. M’nd a román megszállás éveiben, minő a felszabadulás után az erdélyi képzőművészek központi problémáját képezte az elkészült műtermékek forgalomba hozatala. A művészi produktumok j a műtermekben halmozódtak fel. anélkül, hogv megfelelő kereskedelmi közvetítő hiá­nyában a vásárló közönséghez jutottak volna. Ez természetesen nem vonatkozik azokra a minden művészet szempontokat nélkülöző be- reskeőelrni ügynökségekre, amelyek az üzlet jövedelmezősége miatt eltekintenek a legmini­málisabb követelményektől is. A kolozsvári Műcsarnok második kiállítása alkalmából a város által vendégül látott er­délyi képzőművészek értekezletén is szóba- került az értékesítés kérdése, amely úgy a vá­sárló, mint az illető művészek szempontjából lényeges és megoldandó. Erdély magyarságá­nak szellemi élete sorra meg tudta szervezni azokat az intézményeket, amelyek által ön­magát szervezte meg. A képzőművészet terén azonban egyre tátong az űr. Ez a tarthatatlan állapot igen visszás helyzeteket teremtett. Egy fővárosi amatőr műgyűjtő mesélte, hogy kénytelen volt „kincses” Kolozsvárról anélkül távozni, hogy — mivel fizikailag ideje nem volt a műtermek végiglátogatására — bete­kintést nvert volna az erdélyi képzőművészet újabb termékeibe. Sőt olyan esetről is tudo­másunk van. hogy egy kevésbbé hozzáértő vá­sárló egyik fővárosi festőtanonc „képét“ vá­sárolta meg egyik képkereskedőtől abban a hiszemben, hogy erdélyi művész értékes vász­nának brtokába jutott. Amikor felvilágosí­tották képének művészi értékéről,, keserűen, emlékezett kidobott pénzére . . . Felvetődött tehát az a terv, hogy a képző­művészet ily irányú hiánya szövetkezeti tu -MZ'übub rmmmmmammmmmmmma földtanig, anélkül, hogy akár mint tudós, akór mint író lankadt, fáradt, I vagy hibázott volna. Életútja más te- ' kintetben is rendkívül szerencsés j volt. Életművének nagyszabású és ! páratlan módon való kialakulásában \ nagy szerepet játszott felesége, Annie ; Harrnr, aki hűségesen és fáradhatat­lanul kísérte férjét számos világkö­rüli felfedező és kutató útjára, de a népszerű természettudományi iroda­lomban Írásainál fogva is férjének mondhatni riválisává emelkedett. Ha az elhunyt nagy tudós vérében nem is volt magyar, jogos büszkeség­gel könyveljük el irántunk tanúsí­tott vonzalmát és szeretetét s büsz­kén tekintünk müvére, amelynek létrejöttében nagy és elhatározó ré­sze volt a magyar földnek, a magyar levegőnek, a magyar nevelésnek és tudományosságnak egyaránt. mi miniszter vezetésével megtartották el­ső országos értekezletüket. A nemzetvé­delmi miniszter az értekezleten általá­ny- tájékoztatást adott a jelenlegi hely­zetről és megjelölte azokat a feladatokat is, amelyek a társadalmi egyesületekre hárulnak és amelyek pontos teljesítése a legn°hez?bb körülmények között is emeli és fokozza a magyar erőt és helytállást. alapon nyerjen megoldást. Az illető művé­sz ek, a nagyközönség és nem utolsó sorban a j város művészet-pártoló polgármesterének hoz- j ;\í járul ásával a „Méhkas“ Diákszövetkezet j vállalta egy képzőművészeti osztály felállitá- I sát. A terv kivitelét nagvban hátráltatta megfelelő helviség hiánya. Bár a város veze­tősége mindenben az ügy mellett foglalt ál­lást, kisebb hátráltató körülmények közreját- snása után, ha nem is megfelelő, de az indu­lást biztositó helyiség is került. A képzőművészeti osztály célja; 1. Az erdélyi magyar képzőművészek a!- j hatásainak értékesítése. bogy ezzel anyagi el­látásukhoz hozájárulhasson és biztosíthassa részükre a nyugodt megélhetést, 2. az erdélyi képzőművészek és a közönség , kapcsolatának megteremtése, hogy kiépülhess l sen az a legrövidebb ut. amelyen a műtér ! mekből a magyar lakásokba vándorol az er- j delyi művészet, 3. gondoskodás a képzőművészek anyaggal való ellátásáról, vagyis amint lehetséges, be­szerzési osztály létesítése. A kiállításra, illetve vásárlásra bocsátott müvek színvonalának biztosításáról megfelelő müértő és tárgyilagos bizottság gondoskodik, : amelynek tagjai az erdélvi műtörténészek és szaktekintélyek élvonalából valók. Ez a bi­zottság van hivatva a képzőművészeti osztály tekintélyét és a hozzá való bizalmat biztosi- • tani. egyben pedig a közönség művészi érzékét a kiállításra bocsátott müvek által fejleszteni. A „Méhkas“ Diákszövetkezet Erdély osak- nem valamennyi képzőművészéhez megkere- sést intézett, akiknek nagy többsége örömmel ; csatlakozott az értékesítésnek szövekezeti ala- : pon való megoldásához. A szükséges előkészü­letek már előrehaladott állapotban vannak és reméhető, hogy a karácsonyi vásár ideiére a város közönségének rendelkezésére áll egy minden tekintetben művészi színvonalú kép- [ zőmüvészeti osztály, amelynek kiállított és • megvásárolt tárgyai nem okoznak későbbi } meglepetéseket és az erdélvi képzőművészet anyagi feltételeinek biztosítását szolgálja. (sze.) ORVOSI SZAKÜLÉS. Az Erdélyi Muzeum EgvesiiJet. Orvostudományi Szakosztálya 1943 október hó 7-én, csütörtökön délután 6 óra­kor az Uj Klinika (Mikó-u. 4 ) előadótermé­ben tudományos szakü’ést tart. Ülése'nők: dr. Horváth Béla. Bemutatások: dr- Tóth' József (Seb s ^eti műtét tani és urológiai klin): Vérző gyomorfekély, ifj. dr. Veress Ferenc (Bőrgyó­gyászati ki'ün): Recklinghausea-fé'e neurino- matosis és dr. Pálóczy József (Ált. kórtani inti: A spirochaeta pallida kimutatására’. Előadás: dr- Rit’op Béla o-Tvosi-őrnagv lm. v.): A musté,rgá'Z hatásmódjáról. Az érdeklődő or­vosokat és orvostanhallgatókat az elnökség tisztelettel meghívja. HAZAUTAZTAK A SVÉD ÚJSÁGÍRÓK. Bu­dapestről jeleni k: A svéd újságírók tíznapos itt-fartózkodás 1. tán kedden délben indultak 'issza hazájukba a menetrendszerű berlini gyorsvonattal. A keleti pályaudvaron lu- csuz'aFásukra menn-vcnt Be.de István követ stgi tanácsos. .1 külügyminisztérium sajtcosz talyának veze'ó’e, valamint Danielessen bu­dapesti svéd követ. Értesítés! mmr—rmi Értesítjük Kolozsvár város igen tisztelt kereskedő, és iparostársadalmát, a kü­lönböző társadalmi és sporlegyesületekd, a vendéglátó és szórakozó-üzenneket, hogy a város hirdetési jogát 1943. évi október hó 1-től a Magyar Hirdető Iroda Rt. vette át. Az 1943. évi október hó l_től kezdődően minden néven nevezendő, közterü­leti és közterületekről látható hirdetések a Magyar Hirdető Iroda Rt- kirendeltsé­génél, Kolozsvár, Horthy Miklós.ut 42. szám (telefon: 24—52) alatt jelentsék be a hivatalos idő alatt, délelőtt 10—13, délután 15—18 óráig. Ugyanott kell a hirde­tési dijakat is megfelelő nyugta ellenében, a hirdetések kitétele előtt leróni. A bejelentés és a dijak előzetes lefizetése nélkül történő hirdetés kihágás és Kolozsvár város hirdetési szabályrendeletének megfelelő rendelkezései értelmében büntetést von maga után. Magyar Hirdető Iroda R. T. kirendeltsége Kolozsvár, Horthy Miklós-út 42. szám. — Telefon: 24-52. SzivBtkezeti al?pon állandó kiállítási lehetőséget teremt a „Méhkas“ az er­délyi képzőművéizeknek Antal Istvén előadást tartott a nemzetvédelmi titkároknak 19 4 3 október 7, Könyvtől és, adómérleg, sze i vezési megbizá oka vállal a „FIDES“ SCHIESSEL, RlKÁftl» fid) gyi és könyveié i iroda Ko_ lozsvar. Kiiály u. lO. lel. 28-J8 Ü3il7 Kinevezték az OT1 erdélyi kerületi választmányi tagjait A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m. kir. belügyminiszter az Országos Társa­dalombiztosító Intézetnek a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti é; erdélyi területein működő pénztárainál a kolozs­vári kerületi választmányba a gyári mun­kaadók nagyipari választó alcsoportjába Szolnoky Gyula igazgatót (Kolozsvár), Zudor János ügyvezető igazgatót (Kolozs­vár), Görög Ferenc dr. cégjegyzőt (Ko­lozsvár). Warga András igazgatót (Kolozs­vár), Matyavsovszkv-Zsolnay Péter igaz­gatót (Kolozsvár), a gyári munkaadók középipari választó alcsoportjába Pre- zenszky Béla pékmestert (Kolozsvár), a kézműipari munkaadók választó csoport­jába Héjjas Béla hímző és rajzolót (Ko­lozsvár), Berta Sándor seprőkötöt (Ko- lozcvár), Pilüch Dez?ő cukorkaüzemi tu­lajdonost (Kolozsvár). Tóth Lams szoba­festőt (Kolozsvárt a kereskedelmi mun­kaadók nagykereskedelmi válac,tó alcsn- poUiáha Somodi András dr. ügyvezető a 1 elnököt (Kolozsvár). A kereskedelmi munkaadók kiskereske- de^i választó alcsooortjába Renner Já­nos cipőkereskedőt (Kolozsvár). Máté Ár- Dád füszerkereskedőt (Kolozsvár), a ház­tartási munkaadók választó csoportjába Mester Gábor dr. igazgató-főorvost (Ko- loz-vár), kibédi Biasini Sándor banki?a'7- gatót (Kolozsvár), a munkások választó csoportjába András István vHlany^zerelő- segéd?4 (Kolozsvár), Nagy Sándor laka- to^egédet. Galambos Vilmos a^z+alosse- gédet. Jnn^erth Gvfv'gy pincért, K;cs Lác7ló pór^kocs'Vpzetőt. Laczi András gyárimunkást. Túri Sándor gyárimun­kást. Pálfi Tibor lakatosse^ódet. Szabó Bé’a üzemvezetőt. Szabó K^mán szoba­festőt, Valién F-mil sütőmunká^t (Kolo'7*- vá’-). a tbztv’seUk csopnrtiéFa Szathrrá’'v Gábor magántisztviselőt. MT-1ós^v Emil László ma-^árVisztviselőt (Kolozsvár), a háztar+ási att-UmazoUak választó csoport- iába TSpy F^rte-r házter'+?si alkalmazot­tat fKo’ozcvárl. Máf^r Kn>z+ipa háztar­tási alkalmazottat (Kolozsvár) kinevezte. bűnügyi nap'ó KOLOZSVÁR, október 7. A rendőrség bűnügyi naplójában az utóbbi 24 óra ese­ményei közül az alábbi adatokat találjuk: Acsó Pál Lidia Battyányi-utcai lakos feljelentést tett a bűnügyi osztályon Má- tyá(' Pál papucskészitő és felesége ellen. A házaspár ugyanis rövid ideig Acsó Pál Lídia albérlője volt, majd lakásadójuk tá­vollétében kifosztották a lakást és nyom­talanul eltűntek. Az okozott kár több mint 500 pengő. Zsebtolvajlás ügyében tett feljelentést Gugyi Gusztávné, Horthy Miklós-uti la­kos. A károsult uriasszonv feljelentésé­ben elmondotta, hogy ismeretlen tettes a vasúti állomás előcsarnokában a jegy­pénztár közelében kilopta kézitáskájából mintegy 550—600 pengő értékű arany­óráját. A rendőrség bűnügyi osztálva mindkét ügyben megindította a nyomo­zást a tettesek kéznekeritésére. A rendőrség őrizetbe vette Gurzó Györgv magvarlónai illetőségű 50 éves gazdálkodót, aki kedden este a Musso- lini-uton' szolgálatot teljesítő rendőrőr­szemet megfenyegette és erőszakoskodott vele. Az őrizetbe vett gazdálkodó ellen hatóság eben elkövetett erőszak miatt el­járás indult. Északerdélyi folyóirat Fele'ős szerkesztő: Sztojka László írják- Antal Dániel, Flórián Tibor, Huber Győz' Mohi Sándor, Várró Dezső, gróf Vas: Albert. * Szerkesztőség és kiadóhivata Dás Bethlen Gábor-utca 17- A Szaanos- vidék megjelenik havonta e6 mint azl északerdélyi magyar értelmiség lapja, a végvidíki magyar élet egyetemes célki. tűzéseiért küzd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom