Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-30 / 246. szám

I * '• - óvj ; SZOMBAT, 19^3 október 30. T.YTV. évfolyam, 246. szám« ARA SO Szerkesztőség és kiadóhivatal; Kolozsvár, Jókai u. 16-, I. Tei<eion: 11—09. Nyomda: Egye- tem-it. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 7205S UAPITO TTA: BlRT Hl MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALAT'* Rt Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 4.30 P, negyedévre 12,40, félévre 24.80, 1 évre 49.60 P. ROOSEVELT: MOSZKVÁBAN EGYEZMÉNY JÖTT LETRE A megegyezést nem lehet „kínosan pontosnak66 nevezni - Az általános politikai kérdésekre is kiterjed a megegyezés » Invázión előkészület eh Délangliában Változatlanul súlyos harcok Keleten és az olasz hadszíntéren A frontokon az elmúlt huszonnégy órá­ban sem csökkent a harcok hevessége, de újabb fejlemény sem állott elő, úgyhogy a világ közvéleménye néhány órára felfo­kozott figyelmét inkább a politikai esemé­nyek felé fordítja. *A moszkvai konferen­cia és az ottani megbeszélések anyagának eltitkolása alkalmas arra, hogy a közvet­ve, vagy közvetlenül érdekelt összes álla- . mok közvéleményének figyelmét lekös­se, illetve találgatásokra késztesse. Az értekezletről mindeddig hivatalos közle­ményt nem adtak ki, de csak a kiszivár­gott hírekből annyit tudunk, hogy a há­rom külügyminiszter fesztelen eszmecse­re után a kérdések legnagyobb részében megegyezésre jutott és a letárgyalt anya­got átadták a szakértőknek, hogy azok az aláírásra kerülő jegyzőkönyveket meg­szerkesszék. A svéd és a svájci újságok­ból megtudjuk azt is, hogy a tárgyaláso­kon foglalkoztak a finn és a lengyel ha­tárok problémájával, de megvitatták a Balkán kérdését is. Természetesen a meg­állapodások lényegéről még a legbeava- tottabb moszkvai újságírók sem tudnak konkrétumot mondani, de már az a tény, hogy Hull, Eden és Molotov tanácskozá­saival az angolszász és a szovjet sajtó egyaránt elégedett, azt jelzi, hogy a szö­vetséges hatalmak két külügyminisztere engedett a Szovjetunió követeléseinek és koncessziókat tettek azokból az elvekből, amelyeket Churchill és Roosevelt annak­idején a Potomac hajó fedélzetén az At­lanti Charta héven összegezett. Nem ismerjük azokat a határozatokat sem, amelyeket Moszkvában a Balkán el­rendezésével kapcsolatban hoztak. Az az érdeklődés azonban, amelyet ennek a kér­désnek a megoldása világszerte kivált, ar­ra indította a Wilhelm stras set, hogy meg­világítsa a német álláspontot. A német külügyminisztérium egyik legutóbbi saj­tókonferenciáján kérdést intéztek a szóvi­vőhöz Németországnak a Balkánnal kap­csolatban folytatott politikájáról. A hang- vivő kijelentette, nincs abban a helyzet­ben, hogy állást foglalhasson a külföldi sajtóban megjelent híresztelésekkel szem­ben, annyit mondhat azonban, hogy a Balkánon német részről nagyméretű poli­tikai tevékenység van folyamatban. Mi­után Olaszország szeptember 8-án Badog- Up fegyverszünetével kikapcsolódott a balkáni szférából, a félszigeten is uj hely ­zet következett be, mivel az olasz csapa­tok, mint megszálló hatalom, ugyancsak kiestek, vagy csatlakozlak a partizánok­hoz. Ennek következtében Németország­nak Balkán-politikáját összhangba kellett hoznia- az uj feltételekkel és egyes r-é gebbi elképzeléseket yzir'.diálni kellett. Berlinnek ac a célja — jelentette ki a szóvivő —, hogy a Balkánt még a háború tartama aiatt ,.Európa egészséges tagjá­vá ţepye‘\ A német külügyminiszter min képviselője megállapítja, hogy Németor­szág intézkedései ssámutvefnek a balkáni népek óhajaival és érdekeivel. A nehézsó - geh, természetesen nem lebecsülendők. Az akadályok között a szóvivő megemlíti az ólam- királyi ház politikáját, az anco1 uszítást és a kommunista befolyást, amely­nek. 7 ito nem kizárólagos képviselője, ha­nem Görögországban és a Balkán más ré­szem is tevékeny pártfogói vannak. Mind­ezek .ellenére a németek tervszerű mun­kát akar neje folytatni. A részletkérdéseket illetően a Wilhelm- strasst szóvivője a következőket hangsú­lyozta: 1. Albánia. Ebben az országban helyre­állították az olasz uralom előtti állapoto­kat és biztosítani fogják az ország füg­getlenségét. Németország ebben az állam­ban nem megszálló hatalom, csak a hábo­rú szükségességei követelik meg, hogy német csapatok tartózkodjanak átmeneti­leg Albániában. „Az albán függetlenségi bizottságban közismert albán politikusok kaptak szerepet, akik nagy tekintélynek és tiszteletnek örvendenek a- albán név elrtt‘\ 2. Szerbia. Neubacher követ már hosz- s~abb idő óta aktív tevékenységet fejt ki Belgrádban, állandóan tárgyalásokat foly­tat Nedics miniszterelnökkel és együtt­működik a szerb hatóságokkal a szerb nép érdekében. 3. Montenegró. Itt a német politika igyekszik odahatni, hogy az országban felmerülő különböző zavarok szabadon bontakozzanak ki. i. Horvátország. Horvátországban igen erős Tito partizán mozgalma. A Badoglio- kormány lépése után itt mindenekelőtt az ország önrendelkezési jogát biztosították és lapoztuk meg. Horvátországban még sok munkába kerül, amíg helyreáll a ki- t omatos rend. ő. Görögország. Minden jel arra mu­tat, hogy „a tévútra tért elemek között m'ndjobb'an terjed a kijózanodás“. 6. Bulgáriával kapcsolatban nincs u) mondani a aló. A Wilhelmstrasse képviselője válasz nélkül hagyta az egyik svájci újságírónak azt a kérdését, hogy mi az álláspontja a köziülsasagi fasiszta kormánynak a bal­káni német intézkedésekkel kapcsolat­ban, amelyek rövid idő alatt teljesen ki­küszöbölték a Mussolini által évek során munkált olasz befolyás jeleit a félsziget­ről. NAGY. JÓZSEFr Német hadijelentés a kelet front nem csökkenő hevességű elháritóhareairól Berlinből jelenti a DNB: A Führer fő- hadisKállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: Melitopoltól nyugatra visszavertük a Szovjet számos támadását, amelyet egész napon át folytatott a betörési térségben az elreteszelő arcvonalak ellen. A pán­célos és gránátoskötelékek erőteljes szárnylökésekkel nagy veszteségeket okoz tak az ellenségnek és támadó éleit kive­tették szívósan védett helységekből. Né­met és román repülőerők a földön küzdő csapatokkal együttműködve igen eredmé­nyesen avatkoztak be a harcokba. A Dnyeper-völgykanyarulatban az egész arcvonalon visszavertük a heves ellenséges támadásokat, többizben ellen­lökésekkel kemény elhárító harcokban. A Krivojrogtól északra levő térségben csütörtökön délelőtt heves ütközet fejlő­dött lei és ez még teljes mértékben tart. Eddig az egyik szakaszon 74, a másikon pedig 41 szovjet páncélost- semmisítettünk meg. Kievtől északra egyik támadó vállalkp- zásunk elérte a kitűzött célokat. Gomel mellett a Szovjet csütörtökön kiterjesztette támadásait a váróétól délre levő szakaszra is. Az erős ellenséges át­törési kísérletek azonban csak helyi betö­résre vezettek, valamint kisebb állásré­szek átmeneti elvesztésére, ezeket azon­ban haladéktalanul megindított ellentá­madással visszafoglaltuk. Az ellenséges támadásokat többizben valamennyi fegy­ver összpontosított tüzével és a légi fegy­vernem eredményes harcbavetésével már kifejlődésük alkalmával szétvertük. Kricsevtől nyugatra és Szmolenszktől nyugatra a harci tevékenység az előző na­pokkal szemben alábbhagyott. E>él-Ola?zországban a Volturnó két ol­dalán lévő csapatainkat az ellenséges át­törési kísérletek eredményes elhárítása után, a néhány km-re tovább északra vo­nuló uj magaslati állásokba vontuk vissza. Az Adriai parton erős brit-északameri- hai erők az éjszaka folyamán és október 28-án a kora reggeli órákban megkísérel­ték a Termoli-^-Jstonio ut mentén, hogy áttörjenek a Trigno folyón. A támadások az ellenség súlyos veszteségei mellett megakadtak. A Földközi-tenger keleti részén a légi­fegyvernem megsemmisített két ellensé­ges, Összesen 4500 tonna térfogatú szál- Jitóhajót és több találat érte Castel Rosso ellenséges sziget támaszpont berendezéseit. Roosevelt a moszkvai konfereneiáról Berlinből jelenti az MTI; A \yil- helm&trasscn amqigzkval tárgyalássa) J< ap csal at b a n pc pt e k e n no ege m Lí t ét - ték, hogy a pénteki nap tolypapán beérkezett hírek .szerint a hármas értekezleten a Németországnak szánt Jegyvorsziinett szerződésit dolgozták ki, Braun van Stumm követ ezt az eljárást „lustiges Gesellschaftspiel- nek“ minősítette. Roase velit elnök pénteken sajtóér­tekezleten bejelentette, hogy a moszkvai értekezleten egyezmény jött létre és már csak az aláírás van bátra. A Moszkvában- elért eredmé­nyek megtudsJiették Root» eve] tét' ab­ban a meggyőződésében, hogy Orosz­ország hajlandó a ltábot u után •együtt működni. Arra a kérdésre, mi volt az értekezlet célja, az elnök azt válaszolta, hogy a végső cél a béke volt, valamint az, hogy elejét vegyék bármilyen, világ támadásának. Az ér­tekezleten úgy a határozott kérdé­sekben, mint az általános poliiiká-. ban megegyezés jött léire, de a meg-! álla.podást írem lehet „kínoson pon­tosnak“ nevezni. Egy másik kérdés­re Roosevelt kijelentette, az értekez­let résztvevői arra törekeditek, hogy: a háború folytatása, és az átmeneti időszak tekintetében egyenlítő állás­pont alakuljon ki. A fődoicg az ez­után: teendőkben való baráti meg­egyezés volt. Roosevelt nem közölte, hogy milyen meghatározott okiratot dolgoztak ki, vagy milyen megálla­podásig jutottak, csupán hangsú­lyozta azt, hogy a megállapodást al­kalomadtán. nyilvánoságra hozzák, mégpedig Valószínűleg Moszkvában. Hozzátette még, hogy az értekezlet résztvevői nyugodtan tárgyalták meg a deli gokat és a személyes kap­csolatok százszázalékosak voltak. Invásiós előkészületek Dél-Angliában Berlinből jelenti az Interinf.: Nyil­vánvalóan a moszkvai hármas kül­ügyminiszteri értekezlettel összefüg­gésben a legutóbbi időben olyan ka­tonai intézkedések történtek Délang­liában, amelyeket nymot részről fi­gyelemmel kísérnek. A bilit szigetek déli partjainak kikötőiben a keres­kedelmi lm,jótér tetemes megnövelé­se volt megfigyelhető. M eg állap i tói- ták még, hogy újabb angol csapatku- telékeket vontak össze Délanglia helyőrségeiben. Ugyanezen a vidé­ken jelentősen megerősítették a légi­erőket, Az eddigi brit gyakorlat alap­ján elsősorban arra lehet követ kézi et­ui, hogy mindezeknek a rendszabá­lyoknak tisztán tüntetóssaerü jelle­gük van, hogy a bolsevista szövetsé­ges előtt úgy tüntessék fel a dolgot, mintha az angolok fokozott tevé­kenységre készülnének fel, de-az is elképzelhető, hogy az angol főpa­rancsnokság a moszkvai megbeszé­lések eredményeképpen esetleg kény­telen lesz katonai jobb meggyőződése ellenére politikai okból korábbra tenni a bolsevistáknak 1944 tavaszá­ra megígért időpontját 'Ny ugat euro­pa el özön,lésén eh. A partraszállás szempontjából tekintetbe jövő etuió- pai tengerparti szakaszok ismerete­sek. Elsősorban a következőkről le­het szó: a francia, belga tengerpart Brotagnetoi a Rajna torkolatáig, a délnyugati mvtoU valamim Del- es Középnorvógia mélyen tagozott parit övezetei. A partszakaszok védelmi állapotáról természetesen nem lein t közelebbi felvilágosításokhoz jutni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom