Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-30 / 246. szám

ELLENZfiK 1 s < 3 okUbir 3 0. Nagy érdeklődés mellett tárgyalta le a bizottság az igazságügyi tárca költségvetését A kölfségvet.ü indokodéban részi eteden foglalkozik, a nyersajiyaRffaizdálkodás kérdé­sével, a. munkabérek aIdlkiuIáéval és a mun­kások szociális he'yzetével. Hangsúlyozza, hogy fokozott gondol lordit «, kisipar és. hA- ziipur fejIteríztésére, kilátásba helyezi az ipa­rosok öiegségi biztosításét és az iparjogosit- ványok kicid..sána!b korlátozását. Az igazságügyi tárca költségvetésének jö- voévi előirányzata 99,417000 pengi, amely az előző évi kölitségvetéshez viszonyítva, 24.5 jnjiil’.ió emelkedést mjutat. A bevételek végű-szege 12 mil'tió pengő és igy a deficit 87 millió pengőre rúg. A kiadósok között első helyen a királyi bíróságokra előirányzott 65.5 millió pengő, a második helyen a biintető­pinWEST. október 30. A képviselő’ áz egyesit ott bizottságai p> eteken az. i,purügvi. majd az igazságügyi tárca költségvetését t.ir- gVŐtáik. Az. ipárügyi tárca kiadásaira 36 mil­lió 17.000 pengőt irányoz elő a költségve­tés aíjvely összeg a mu3 évihez viszonyítva 6 36 ibü'íó pengő növekedési mutat. A ki. adások között a legnagyobb téfelkint 14.029 millió pengővel az állami bányák és bányá­szati kut«atieokna 12.11 millióval pedig az az ipárügyi c. okra szánt költségek szerepel- | nők A központi kiadásokra 3.79 milliót, az i ipárügyi munkásügyekre 2.61 milliót, a sva j búd almi bíróság kiadásaira 776 000, a tech i nológiii szakiakola kiadásaira 891.000, a bú- I nyakmpitányság kiadásaira 539.000 peng- t | irányoz, elő a költségvetés. A bevételék vég. I összege 33,957.000 pengőt teszi ki s igy a tárca deficitje 2.06 millió pengő. Az; ipariigyi tárca részletes indokolásában I a .miniszter rámutat arra, hogv a háborús ’ s ILkség’cfek kielégítése mellett egyre na- i gyobb gondot fordít a széles néprétegek és a i kevésbé iparosodott visszacsatolt területek la- | !ko óság-i nak ipari cikkekkel való ellátására. 1 Ezek mellett gondolni ke’l az átmeneti és bé- kegatdálkodás feladatainak előkészítésére. Az energie nyersanyagellátás érdekében a jelen­legi adottságok mel’ett továbbra is töreked­nünk Stell a hazai nyersanyag fokozására és a nyebany.ag termelésének és kihasználásának fokozására, uj források felkutatására, a pót- anyagok e’őálllt s-írn és a meglévő kész’etek ! legg.'rde'S-igosabb felhasználására- Ebben a j vonatkozásban fontos szerepet tölt he az ipari anyaghivafail s az ipari anyaggazdálkodási tanács é6 technológiai anvagvizsgí’óintézet- ■ A legion‘.oszbb nye.tanyagok, elsősorban a svénterme1 isnek fokozására minden ehe'ő- s^get megvizsgáljak és a vállalkozók mind több és több bányát nyitnak meg. Eredmé- nyes kísérletek folytak a magyar szenek ko- í hókoksszá történő fe’dolgozása terén és ez- i ze\ összefüggésben fe'meriilt újabb gázgyár felállításának terve. A hazai energiavil’a'ko. zeis' k:szélesítésének terén az utóbbi évek egyik legje'entősebb eredmény-e volt az er­délyi föjdgázmezők felkutatása. A kutatást to_ ■ vábbra is az ipariigyi tárca vé’gri, míg a\ ve. , z-etéképites, elosztás, értékesítés, kereske­delmi. jellegű feladatok végzésére az á'lam 'többségi, de magánval’alatokat ie igénybe vesz az iparügyi tárca. Az iparügyi minisz­ter., hangsúlyozza, hogy aj Székelyföld iparo­sítása' és villamosiitása érdekében jelentős lé­pések! történtlek. Folytatja az iparügyi tárca a községek vi’laTnositását is. birikbági hiditároz'.iitok végrehajtására előirány­aotít 21.4 .millió pengő áll. A tárca költségvetésének részletes indoko­lásaiban a minl-zter hangsúlyozza, hogy a ini- n fsa tíéi iiu inban a 'egioritosahh munkaterület a tői vény előkészítésben én iá rendeleti jog­alkotásban való hatékony köziem üködén. Részletesen ismertette ezen a téren az elért multévi eredményeket, majd felsorolta a leg­fontosabb törvényeket és rendeleteket azok közül, '■.■•melyek részben most készülnek, rész­ben már befejeződtek. Az indokolás utolsó részében a miniszter ismertette azt a munkát, melyben az igazságügyi kormányzata nemzet­közi jogalkotások terén az utóbbi időben részlvett. Az iparügyi tárca vitájában az Erdélyi Párt részétől elsőnek Szabó János szólt hozzá a költségvetéshez. Felszólalásában a tanonciskolákról beszélt és kérte, hogv a tanonco'ktatást tegyék át az iparügyi miniszter hatáskörébe, mert csak igy ér­hetik el azok az intézmények kitűzött céljaikat. A munkafelügyelőségek kérdé­sével foglalkozván, kérte a x minisztert, hogy minél hamarabb nevezze ki a munkafelügyelőket. ( Szilágyi Ferenc felszólalásában a kis­ipar és a háziipar kérdésével foglalkozott. Beke Ödön az ipari utánpótlás és az ez­zel kapcsolatos tanonckérdőssel foglalko­zott. Ezután az iparosok nyugdijbiztositá- sának törvénnyel való megoldását tette szóvá. Az igazságügyi tárca vitájában a költségvetéshez elsőnek dr. Bariba Ignác szólt hozzá. Elismeréssel szólott az igaz­ságügyi kormányzat rendeletalkotó mun­kájáról és kiemelte annak fontos szere­pét. Kérte, hogy a fontosabb rendeletek szövegét egy külön összeállított szakbi­zottsággal már előzőleg ismertessék és en­gedjék meg, hogy hozzászóljanak az ér­dekképviseletek részéről is. Kérte enged­jék meg a háztulajdonosoknak, hogy sa­ját házaikba beköltözhessenek, mert a mai magas házadó idején legalább ezt a jogot meg kell adni a tulajdonosoknak. Szóvá tette a házbérek felemelésének fontosságát is. A továbbiak során a fe­gyelmi ügyek lassú elintézéséről beszélt, majd a bírói kinevezések sürgősségét han­goztatta. Rámutatott arra, hogy a polgá­ri perekben az ügyforgalom óriási és ez­zel kapcsolatosan kérte a tömegnapok el­avult rendszerének megszüntetését. Fel­hívta a miniszter figyelmét a kolozsvári kir. járásbíróság gyors munkájára. Ezután a Kúria működésével foglalkozott és szó­vá tette a büntetések sokszor indokolat­lannak látszó súlyosságát. Olyan esetek fordulnak elő, hogy amikor az uzsorabi- rósá-g valakit két és félévi fogházra Ítélt, a Tábla a vádlottat felmentette. Kijelen­tette. hogy az ilyen e-etek az igazságszol­gáltatásba helyezett hitet és bizalmat in­gatják meg. Szilágyi Olivér felszólalásában először az igazságügyi szervek rendjével és a bí­rók javadalmazásának kérdésével foglal­kozott, kitérve a bírósági képesítési pót­lék ügyére. Köszönetét fejezte ki a mi­niszternek. hogy a sepsiszentgyörgyi igaz­ságügyi palota megépítését tervbe vette. A vádhatóságok működésével összefüg­gésben felhívta a miniszter figyelmét a túlfeszített munkára, amely a rendkívüli viszonyokból adódik. Foglalkozott ezután a cenzúra kérdésével és példákat hozott fel annak ki nem elégítő működésére. Be­szélt a kolozsvári birák házáról és kérte, hogv az épületben az ügyvédcsaládok is kaphassanak kedvezményesén szobát. SZ NHÁZ és tVU /ÉSZET Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály drámai mesejátékának bemutatója |a Nemzeti Színházban Nemzeti . Színházunk az újjászervezés óta legtöbbet ígérő harmadik évadjának ünne­pélyes "kezdetéiül aligha lehetett volna a hal­hatatlan. költő drámai meséjénél alkalmasabb darabot választani. Ünnepeltük ezen az estén azt -a. “világot teremtő magyar géniuszt, aki­nél" valóságosabban és bővérübben alkotó még nem emelte a költészet magasságába a ma­gyar Tajta sajátos és eredeti bölcseimét, népi szelleműét * és jellegzetességeit. Megismerhettük a színháznak, a lét e magasrendü kategóriájá­nak érzéki tolmácsolásában azt az uj Vö- rösmarty-arcot, amelyet csak az utóbbi har­minc évben, az Adyn, Babítson és a nagy európai szimbolista lírán nevelkedett nemze­dék fedezett fel. Gyulay Pálék klasszicista elmélete ugyanis — amely csak a Zalán köl­tőjét, a nemzeti eposz megteremtőjét látta Vörösmartyb?-n — rányomta bélyegét hosszú évtizedek Ítéletére és állásfoglalására. A szá­zadforduló naturalista korszakában pedig alig lehetett volna szó arról, hogy a Csongor és Tünde, mint színpadi mü, átütő sikert arat­hasson. Napjainkban viszont a halhatatlan verseknek színpadra alkalmazása ismételten megmutatta, hogy ha a nagyvilág tudata sze­rint nem is, de az időben és valójában ismét egy magyar alkotás előzte meg Európát. A Csongor és Tünde ugyanis pontosan száz év­vel előbb keletkezett, mint például Maeter­linck, vagy mások szimbolista müvei,, s előbb mint az általános európai szimbolistahullám, vagy divat . . . Mithosz, vagy realitás? Ezt a kérdést ker­getjük, miközben a színpadról gyöngyszemen­ként peregnek a versek. A Csongor és Tünde bölcselmi magvát tekintve, egy nagyszerű és mély perspektívát nyitó mithikus költészet, tündérvilág és mágia. Másrészt pedig ragyog az életkedvtől, különös groteszk humor duz­zasztja, sőt jóizü, vaskos népi tréfa. Alakjai csaknem valamennyien szimbolikusok, mégpe­dig kettős értékkel és kettős érvénnyel. A kozmikus céltalanságot kifejező bölcselme mellett, az enyészet légköre és a sir romanti­kája mellett , a játékos élet üdítő mulatságá­nak forrásai is egyképpen csörgedezned ben­ne. A dezilluziós romantika tipikus alkotása, egy nagy költői személyiség kettősségének emléke: a félig isten-, félig állat^ember szim- boíikus nagy kalandja játszódik le benne. Csongor az idea, a mithosz és Balga a reali­tás, az egyik' az égi szépet áhitó és kereső illuzionizmus, a másik az érzéki földiség; az alapjában tragikus emberi létnek két pillére szárnyal és lebeg, ingadozik és magaslik ben­ne előttünk, ellenállhatatlan drámai erővel. Pompás, ma már klasszikussá érett magyar nyelven, búgva, mint a végtelent ostromló orgona és szelicí bájjal, földi nyelven is szól­va, mint a tilinkó. Színházunk a lehetőséghez képest legjobb szereposztásban mutatta be a darabot tegnap este. Csongor szerepében örömmel láttuk a fiatal és tehetséges Bodó Györgyöt, eddigi pályájának e minden bizonnyal legjelentősebb állomásán. Alkata és kiállása már eleve pre­desztinálja erre a pompös, mutatós és hálás szerepre. Bodó a mesekirályfit egyszerűen, tisztán és túlzásoktól mentesen alakította. Ha nem is minden pillanatában egyenlő erővel, de mégis fáradhatatlanul tudott felfelé ívelni színpadi sorsának beteljesüléséig. Sugárzó lé­lekkel játszott, ébrentartotta és fokozni is tudta azt az • illúziót, amelyet mü és szerep egyaránt megkívánt tőle. Gábor jani Klára Tünde-alakitása finoman kidolgozott, müveit és csiszolt színészi munka volt. Talán éppen a túlságosan szorgalmas, jótanulós készülés kisebb gátlása okozhatta, hogy nem volt any- nyira színes és eleven, mint amennyire tehet­ségéből „futotta“ volna. Versmondása nemes és tiszta, érezni, hogy alapos iskolája és az átlagnál nagyobb kultúrája van. Az együttes­nek feltétlen nyeresége és működése elé in­dokolt várakozással tekintünk. Ölvedy Zsóka Urnája jóizü és eredeti volt, s őszinte sikert aratott. A bemutató-est legkiválóbb cs leg- maradandób'o alakítása azonban kétségkívül a Görbe Jánosé volt. Játéka a legnagyobb igényt is kielégíthette, s röviden egy szóval jellemezhető: kongeniális. Maga volt a meg­testesült vaskos paraszti észjárás, a költőte­remtette földizü. félig állat-ember, a húsra, szalonnára Leső test, az emberi lét egyik pil­lére. Mozdulataiban, hangjában ott bujkált az igazi magyar parasztfi észjárása és humora. Görbe eredendő tehetségéhez gondos színé­szi munka is párosult, s a kettő együtt tette feledhetetlenre alakítását. Sallay Kornélia Mirigyet, a boszorkányt játszotta rendkívüli testi ügyességgel és színészi ösztönnel. Meg­érdemelte az osztatlan sikert. Kormos Márta Ledérje igen jó volt. Valamivel több lágysáp és hajlékonyság feltétlenül sikeresebbé fogja tenni alakítását. Versényi Ida nemesen csen­gő d’.kcióval tolmácsolta az Éj asszonyának magvas bölcselmü beszédét. Lenyűgöző volt Kubányi György Kalmárja, egyike a bemuta­tó legnagyobb hatású alakításainak. De jó volt Se?ikálszky Endre Fejedelme és Csóka József Tudósa is. „ördögi“ ügyességüek voltak fontos és fárasztó szerepükben az ördögfiak. különösen Kurrah és Duzzog, An­drási Márton és Kenessey Ferenc, s jól illett közéjük Dárday Antal. Kömives Nagy Lajos gondosan, körültekin­téssel és művészi ízléssel rendezte a darabot. A darab szellemének emlitett kettőssége ne­vezetes válaszút elé állítja a rendezőt. Vagy a mithosz, vagy a realitás felé kell hajolnia. Kőmives Nagy Lajos rendezése Jaschik \mos szép díszleteivel együtt, illetve azokkal össz­hangban a mese, a mithosz síkjára helyezte a játékot s igy az előadáson természetszerűleg a mithikus. bölcselmi hang került előtérbe, s ezt szolgálta a színpadnak szinte állandóan félbomálybantartása is. Külön tanulmán)rt ér­demelne a benne rejlő tanulság miatt ennek a rendezői felfogásnak részletes egybevetése azzal, amelyet a Németh Antal—Pekáry 1st— ván-féle elgondolással a berlini Schi!ler-szin_ házban valósítottak meg. Itt ugyanis a ren­dező mindvégig teljes megvilágításban tartot­ta a színpadot, miáltal a színészek és maga a játék plasztikusabbá, érzékletesebbé vált, s a realitás síkjára eltolással jobban „jöttek ki“ a magyaros, népies jellegzetességek, köz­tük főként Balga humora és tréfája. Ez utób­bi felfogás talán inkább megfelel annak a sajátos magyar bölcseletnek, amely mindig egy zárt körön belül marad, s a végtelenség csak kísérőzene a hősnek a realitás gyűrűjét áttörni vágyakozásra. Farkas Ferenc gyö­nyörű önálló műnek számitó kísérőzenéje, amelyet Endre Béla vezényelt, valóságos ma­gyar Gesamtkunstwerkké avatta az előadást. Igen hatásos volt a tánckar szereplése is. Mindent egybevetve, felemelő ünnepként könyvelhetjük el a tegnapi bemutatót, amely Budapest, Frankfurt, Berlin és Szófia után körünkbe is elhozta a legnagyobb és legma_ gyarabb irodalmi és szinpadi müvek egyikét. SZABÓ ISTVÁN. ni: szomohkoimon, csúnya arcbőre miatt, lm szára/., zsíros, vagy pattanásos. „IIXA“ KOZMETIKA szakszerűen rendbehozza Mátvás király-tér 27. hz. I emelet, lel. 33-26. 1 ul. M. Pázmány Nóra. Arekrüniek. Kúz*ok u Ipiniu* df.neib M/ínekb^n. lismyl, színpari kikészítések. Halhe- tzs tartós szrmríllaje- tés î 0 $92 îi m l é k ez ü ii k , Néhány nap múlva ránk köszönt Min- denszevtek ünnepe és Halottal: napja. Mintha egyszerre lassúbbá válnék az élet lázas ütemei, e napokon azokra emlékezünk, akik a földi élet véges zűr­zavarából kiváltak. A mai válságos időkben, a légoltalmi elsötétítés követ­keztében az idén sem gyulhatnak ki a sírokon a kegyelet és emlékezés kicsiny gyertyái. A háború vihara kioltotta az apró fényeket, de a szivekben annál tisztábban, tündöklésesebben gyűl ki az emlékezés melegítő fénye. Az élet ro­hanó iramában megállunk néhány, pil­lanatra és — emlékezünk. Csöndes, mozzanata ez életünknek, amikor e né­hány pillanat alatt semmi egyebet nem érzünk, csak a szívben kigyult árává fény melegét, melynek halvány, de kris­tálytiszta világánál. imádsáoos lélekkel, némán idézzük elhunyt szeretteink em­lékét. Mélységes, mindentadó, naoy pillanata ez életünknek. Mi minden sü- ritödik össze e néhány pillanatban T<?- tenem: Gyermekkorunk minden boldog­sága, szülők, testvérek, midőn még min­den együtt voh . . . Aztán emlékezünk a régi bajtársakra is. akikkel valami­kor . . . együtt küzdöttünk és remény­kedtünk . . . most ők is itt pihennek örök békében . . . milyen kedvesek is voltatok, halott hősök, akik előtt most levett kalappal, némán tisztelgünk . . ■ Az emlékezés lénye vilánit meg min­dent e röpke pillanatok alatt, olyan jó- sáoosan. mint ahogy csak édesanyánk tekintete vilónitott ránk egykor, ré­gen . . . Emlékezünk . . . inén, s mind­ez olyan, mintha néhány pillanatig hall­gatagon. lehajtott fejjel elnéznéd, hogy eay krizantém szirmai lehullnak . . . Aztán — rohanunk tovább. De érezzük: mégis van lény, amit a háború vihara sem tud kioltani! . . . (g. a.) APRÓHIRDETÉSEK SÜRGŐSEN eladó Györgvfalvi-uton 2 szoba, konyha, fürdőszobahely és i szoba, konyha, külön ház, gyiimölcsöfkerttel 82 ezerért. Ingatlanközvetítő iroda, Mátyás ki­rály-tér 19. F. ÉGY és FÉLHOLDAS gyümölcsös Békás­ban, kedvező fizetési feltételekkel, sürgősen eladó. Megbízva: .,Roma‘‘ iroda, Bocsánczi, Unió-utca 10. F. SÜRGŐSEN kiadó elegánsan bútorozott szoba. fürdőszobával és teljes ellátással. Azonnal beköltözhető. Megbízva „Roma“ iroda, Unió-utca 10. F. SÜRGŐSEN eladó villahely a Három püs­pök-térhez közel 18.000 pengőért és egy 32.000 pengőért. Ingatlanközvetítő, Mátyás király-tér 19. F. 470 VILÁGOS iroda vagy műhelyhez juttatom feltétellel. „Sürgős üzlet“ jeligére, könyves­boltba. ot6n BELVÁROSBAN sürgősen eladó 2 szoba, konyha, éléskamra, 600 négyzetméter kertv­33.000. Görög ingatlanközvetítő iroda, Deák Ferenc-utca 1. Tekfön: 29—29. F. CSALÁDI okok miatt sürgősen eladó: 3 szoba, konyha, vendéglőhelyiség. 1 hold kert 60.000. — 2 szoba, komfort, gyümölcsös 50.000. Görög ingatlanközvetítő iroda, Deák Ferenc-utca 1. Telefon: 29—29. F< HÁZAT, HÁZHELYET ha venni vagy el­adni akar, forduljon bizalommal GÖRÖG fofd. min. által engedélyezett ingjatlanköz.- vetitő irodához, Deák Ferenc-utca 1. szám. (Városházával szemben.) Telefon: 29—29. F. ÜRES szobáért, szerény díjazásért főzést és varrást vállalok. Nagy hirdetőiroda, Deák Ferenc 23. F. ELADÓ uj ház. Krizbai-utca 36. 03625 ÖTSZOBÁS, komfortos villa, központi fű­téssel, Erzsébet-uton 190.000 pengőért eladó. Pálffy ingatlaniroda, Horthy-ut 9. F. Féíévsxásados külföldi összeköttetéseim lehetővé teszik. hosry finom solingeni acélárukban és szemüvegekben még mindig a leg­jobbat és viszonylag olcsón tudom nagyrabecsült vevőimnek nyújtani. A világhírű J. A. Henke’s solingeni iker-jegyű zsebkések, o’lók, borot­vák, kertieszközök, valamint imberotvAló - pengék gyári ierakata: KUN MÁTYÁS FIA Kolozsvár, Kossuth lajos-u. l í ■Hi Az Erdélyi Párt kívánságai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom