Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-23 / 240. szám

6

wi

ELLENZÉK

a

19 4 3 ok lő bér 2 3

Magyarország alkotmánya

Minél inkább változik a villi’ körülöttünk, annál inkább érezzük, hogy csak a magunk

ei étire vagyunk utalva s minél gyorsabban változnak, körülöttünk a világnézetek, annál 6. ilárda-bban kell megkapaszkodnunk abba, ami kizárólag a miénk es ami mindenki mástól megkülönbözteti a magyart. Az e'otni iskolában a nemzet isméi éti tárgyak gyűjtőfogalma dilatt tanítják, az egyetemen magyar ».gtudomany címen művelik mindazt, ami nyelvben, irodalomban, művészetben, történekemben, népiujzban sajátosan magyar. De ha van valami, amire a magyar teremtő svel’em rányomja a bélyegét, akkor a jogalkotást es escsorbc-un a magyar közösségi élet szabályait tartalmazó alkotmányt kell annak tekintenünk. A magyar nye'v minden magyarnak koz. kincse, a földrajzot és történelmet már az iskolában magunkba szívjuk, az irodalom és művészet a társadalom legszélesebb rétegeinek érdeklcd-se mellett virágzik, a ivépiség pedig koronként divatba szokott jönni. A közérdeklődés 'eginkább közjog tétele® szabályait kerüli el, pedig mindnyájan azok elő inásai szerint) éíünk s a magyar közjog évezredes katedrálisa helyett szívesebben láto- gdájuíki a napi politika virágos mezőit, ahol paradicsomi állapotban tenem egymásmelleit bu-za és szamártövi6, szamóca 16 bo- londgombui- A szabadon szárnyaló politikai fantázia fölényesen teszi túl magát mindazon, ami ezer év politikai tapasztalatából leszűrődött és jogszaba'yokki merevült, tilalomfát lát eia útjelző táblákban, kinai falat a zsilipek építményében. Éppen ezért- a magyarságku. tatás e* *> neuyzetneve és piogrammjaba szervesen bele kell tartoznia az a'kotmánvos élet isko’ajának, mert az alkotmányos érzés több mint a jog és az igazság tisztelete, az ma egyenesen a nemzeti öntudat fokmérőjét jelenti,

A MAGYAR ALKOTMÁNY alaptanait akarja a magyar közönség minél szé esebb rétegeihez eljuttatni Csekey István könyve (Magyarország alkotmánya. Budapest, 1943.

Renaissance könyvkiadó. 260 1.), mely legelőször a könyvnapi sátrakban keiü't forgalomba. Munkájának bevezető része a „Hitel’' f- évi 5. számában látott napvilágot. A könyv né- met_ és francianye'vü kiadása már sajtó alatt áll s igy .ai rrtü másik célja az a dicséretre, méltó törekvés, hogy a müveit nyugat a magyar közjogot ne az el'enséges propaganda ferdítésein, vagy jószándéku külfödi kutatók dilettantizmusán keresztül ismerje meg, hanem illetékes helyrő1 kapjon tájékoztatást a magyar alkotmány lényegérő'. Ennek a feladatinak az elvégzésére Csekev István a legavatottabb, mert nyugati kultuiája és európai látóköre a magyar dolgokat olyan megvilágításba tudja helyezni, amelyben azok érthetővé vá’nak minden németül vagy franciául olvasó müveit ember számárai.

A KÁRPÁTMEDENCE népei életének, alap- rendje — a magyar alkotmány — ebből a tételből indul ki Csekey könyve. A finn.ugor és török törzsekből keletkezett magyarság a Kárpátok övezte kritikus zónában Európának mind a határok, mind a po’Uikai uralom szem pontjából egyik legállandóbb és legszilárdabb államalakulatát képezte- Az itt talált és később bevándorolt népeket csak a magyarság magaisabbrendü államkoncepciója tudta összetartani és vezetni, ez viszont a Szent Korona közjogi fogalmán és a politikai nemzetegység elvén alapult. A magyar alkotmány a történelmi fejlődés eredménye s e tekintetben a szárazföldön egyedülálló t6 a világon is csak az angol alkotmányhoz hasonlítható. Innen írendkivüli rugalmassága és fejlődési képessége, valóságos constitutio viva, mely foglalata mindazoknak a törvényeknek és szokásoknak, amelyek & nemzet vérébe és gondolkozásába átmentek. A magyar alkotmány nem szorul reformra, mert a népi, szociális és gazdasági célok ae alkotmány továbbfej’esztése utján is megvialósithatóki Régi a magyar alkotmány, mert alapjait első királyunk rakta le, de uij is, mert évszázados fejlődése során fei- talá’hatók benne a mai kor követelményeinek csirái. A Szent Korona tanában a közösségi gondolat, a közhatalom gyakorlásának megosztása és a nemzeti öncéluság jutott kifejezésre- Az 1922_i Aranybullában a népnek az államhatalom gyakorlásában való részvétele nyilvánul meg. A liberális államtanofcat nem vette át feltété* nélkül /alkotmányunk s a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom merev szétválasztása helyett a törvényhozó é6 vég rehajtó hatalmat (amibe a bírói hatalom is1 beleértődik) az államfői hiatalom tartja egyensúlyban. Az egyének alapjogait a’kotmányunk csak részben foglalta törvénybe, mivel a szabadságjogok alkotmányjogi felfogásunk értelmében a polgároknak a nemzet életébe való bekapcsolódási eszközt és nem iaiz állam céljai elé emelt bástyákat jelentenek.

A SZENT KORONA TANA a magyar alkotmány alapeszméje, melyet Werbőczy jegyzett fel és a koronaeszméből és az organikus ál'.lamfeifogásból. E szerint a nép az államhatalmat a koronázással ruházza át a korona utján a királyira, ennélfogva a király a teljes á’lamhatalmat csak akkor gyakorolhatja, ha magát az országgyűlés által megkoronáztatja. A Szent Korona fogalmában tehát a király és a nemzet úgy egyesül, hogy a király a feje a Szent Koronának, a nemzet pedig a tagjait képezi. Ahol a kettő együtt van, ott jelen van a Szent Korona, egész teste. A nemzet alatt Werbőczy csak a< nemeseket értette, akik a nemteleneket is képvise’ték, később azonban kialakult a politikai nemzet fogalma, mely az 1868: XLIV- te. bevezetése szerint a hon minden polgárát, bái mely nemzetiséghez tartozzék is a,z, egyenjogú tagként magában foglalta. Az államterület is a Szent Korona területe, amelyet csak törvénnyel lehet megváV to/.l'U.tni, de jogosan egy talpalatnyi lold sem idegeníthető e belőle.

A magyar a kotniányfejlödéiben Csekey

n.igy korszakot különböztet meg. Az első ár- padhézi királyok uralkodását a királyi hatalomnak személyi sen, nuigánhala'mi eszközökkel va'ó gyakorlása jellemzi. De már a vér- szoiződésben jelentkezik a közösségi gondolat, amikor átokkal fenyegeti:, azt, oki a közös szerzeményből, a \ ezer tanácsából és az ország tisztsége.bői va akit kizárna- A hubéri állam ko a az. 1222 i Aranybullától a XV. század k /• péig terjed, amiket a király k:nv_ ‘elen a k.iiáiyi szolgák és nemesek ingáit ki- válitaág'cveiben elismerni Az Aranybulla csak iiét évvel fiata'abb az ingói Magna Chatfanál s benne a nemesség a kunvm szembe^ biz_ te. iietta magának a közsz.ibfldságot. az 1688-ig fennállott Jus resislendi et contradl- rt rul vei jogi alapra helyezte az alkotmány- sértő uralkodóval izemben a felkelést.

A RENDI /iLLAM Mátyás uralkodása alatt ai'akult ki és 1848-ig tat tolt. A köznemesség most már törvénybe i'k,tattatja azt, hogv minden ország akosnak minden évben meg kell jelennie az országgyűlésen, amiből később a képvise'ef.i rendszer és az ouszággyűlés két táblája fejlődött ki. A közhataimat gyakorlók fele'őrségének elvét már az Aranybullában megtaláljuk, .ai parlamenti kormányrendszernek azt az alapvető elvét pedig hogy a kormány az államfő és a nemzet együttes bizalmából buja al.asdti, magyar töivíjíy mondta ki először Európában- Az 1231:111. te. érte'- mében a- király az országot rosszul igazgató nádort a nemesek kérelmére elbocsátja, az 1291 :IX. te. szerint a nádort a nemesek tanácsából nevezi ki, az 1439:11. le. szerint a király az ország nádorát a rendekkel egyetértő, leg vála6.tja. Később már az országgyűlés vá- ’aszlotta a nádort a király jelöltjei közül- A képviseleti elv és a politikai felelősség elve ®z.t bizonyítja, hogy Magyarországon a parlamentarizmus nem volt gyökértelen 6 48-bun lett volna a'ap, amire építhettek volna. De e helyett inkább a nyugati formákat vették át és a nádort is a divatos miniszterelnökkel helyettesítették. A magyar alkotmány páratlan fejlődése már Mohácsnál törést szenvedett s az ország nyugati része Habsburg Fer- dinandot emelte trónra, amibó’ az Ausztriával Való perszonális unió fejlődött ki, ezt pedig az 1723. évi Pragmatica Sanctio real s unióvá váltotta át.

A 48-AS TÖRVÉNYHOZÁS megszüntette a

nemesség kiváltságos helyzetét, kiterjesztette a szegény adózó népre a ncmesszg politikai jogait. A megújult magyar alkotmány csak az abszolutizmus intermezzó'a után jutott érvényre az 1867:XII- k;egyezési törvénycikkel. E i.é>, kezdve Magyaiország aikotmá.ívfej'ő- désében a népképvieeletileg korlátolt királyság korát éljük. A mult világháborút követő N.; köztársaság és Tanácsköztá sas.rg megszakította a történelmi alkotmány folytonosságát, de az általános, titkos választójog alapién összehívott nemzetgyűlés az állami szuveréniAz öreg Mátyással az egyik törvény- széki tárgyalóteremben találkoztam először. Ahova én sokszor csak kellemetlen kötelességből tárogattam, ott ő mindennapos vendég volt. Reggel ő volt az első, amikor a tárgyalótermeket nyitogatták és délben, délután, esetleg este ő volt az utolsó, aki a tárgyalásokról távozott. Vad szenvedéllyel látogatta a törvény- széki tárgyalásokat. Csodálatos érzékkel mindig eltalálta, hogy mikor, melyik teremben tárgyalnak érdekesebb dolgokat. Mindig ott kötött ki, ahol a „legszenzá'- ciósabb“ tárgyalások folytak. Meghúzódott valamelyik sarokba, rendszerint az utolsó padban, szeme valósággal magába I szívta, füle magába itta a látottakat és hallottakat.

Hamarosan megbarátkoztam vele. Igen hasznos ismerősnek bizonyult. Rájöttem arra, hogy az öreg nagyszerűen fejében tartja a tárgyalások anyagát. Újságírói \ szemmel nézve aranyembernek számított. Kitűnő informátor volt. Sokszor, ha az ember más termek felé tévelyedett, az örea fejcsóválva téritett a helyes irányba:

— Ne oda tessék menni kérem, nin- ! öflen ott semmi, ami az uraknak való.

Tessék csak rám hallgatni, itt történnek érdekes dolgok.

Mikor már elég barátságos volt a viszony közöttünk, megkockáztattam a kérdést, hogy vájjon, hogy van ilyen sok szabadideje, talán nyugdíjas ember, aki hosszú évek munkája után most élvezi igazán az életet.

— Dehogy is, kérem szépen, nem vagyok nyugdíjas. Munkás ember vagyok, kézműves ember.

Büszkén mutatta kérges tenyerét, amelyet feketére égetett a mesterségbeli kellékek forgatása.

— Csizmadia vagyok, kérem, vagy ha úgy jobban tetszik, suszter. Női cipőket

J készítek, finom női cipőket. Ajajaj! Hitás egyedüli birtokosának nyilvánítva magát, helyre.íllltotla a képviselőválasztások szabályozásával (1925:XXVI. te.) és u főrendiház le'sőlnii/zá történt átszervezésével (1926:X XII. c) a kétkamarás rendszert s ezen keiesztül a joglo'ytoiuj.sságot. A provizórium most di£i < ak az államfői hatalom gyakorlásának tekin- tetében áll fenn, mivel IV- Károly király lemondása óta Magyarors/ág király tré'kiili ki- rályság lett, ia.z er«*ic;ilc.£? átmenetinek szánt kői mányzói méltóság pedig sui generis jogintézménnyé nőtte ki magát.

ENNEK a mélyen történelmi és korszerűen magyar szemléletnek a keretei között tárgyalja C.-ekey I-'lván könyve az alkotmányt, mini a magyar á'lamhatalom jogi szervezetét valamint az á’lamhatalom személyi és térbeli kiterjedését. A magyar alkotmányjog kiötlőinek vizsgálata után bemutatja az állam szervei közt a király, a kormányzó, az otszaggyü és, a kcumány, a kirólyi közigazgatási szervek, a b.lóságok, törvényha’.óságok c-s községek jogi helyzetét, az államhata om személyi körében az állam népét, az állampo'gáisági kérdést, az állampolgárok jogait is kötelességeit, végül az államhatalom térbeli kiterjedésében ? területi felségjogot, az állam mai terű elét es jelvényeit. Csekey ezeket a részletkérdéseket í nyeeen illeszti be alkotmányjogának a Szent Koron« tana körül fo gó rendszerébe és szívesen időz azoknál a fejezeteknél, aiiol risz eíkutatásokkal és monográfiákkal maga mélyítette el a magyan közjog egyes e’ágzzá- sait, 6őt a közjogi törvényhozásra Is befolyást gyakorolt. Ilyen a kirá yi trón betöltésinek módja, aminek a tekintetében alapvető jogtörténeti és közjogi munkát alkotott (A magyar trónöröklcsi jog. Budapest, 1917. 564 1 I, a ko mányzó jogköre, ame'ynek bővítésére vonatkozó javaslatait az 1937:X1X. te. vette át; (A korminyzói jogkör reformja. Szeged, 1937, 60 1), Werbőczy, akinek közjogi ta- I nait ő foglalta rendszerbe (Werbőczy és a I magyar a kolmányjcg. A Tripartitum bibliográfiájával- Kolozsvár, 1942, 104 '.). s a nemzet és nemzetiség kérdése, amiben mint a magvar nem/e foga om történetírója és az északi népek kisebbségvédelmi berendezkedésének európai népszerűsítője (A magyar nemzetfoga om. Szeged, 1938, 88 1. — A kisebbségi kultu.autonómia Észtországban. Magyar kisebbség. VII. évf., 1928, 104—110-, 139—143., 168—*174., 224—230. 11.) nemzetközi szaktekintéllyé nőtte ki magát Könyve kiegészíti és napjainkig lezárja azokat a kisebb ós.szefog- 'aló munkákat, amelyeket a magyar alkotmányról korábban német é6 francia nyelven jelentetett meg (La Constitution de la Hon- grie. PdTÍ6, 1929, 67 1. — Die Entwicklung des öffentlichen Rechts in Ungarn. Tübingen, 1931, 116 1. — Ungarns Staatsrecht nach dem Welf- krieg. Tübingen, 1926, 74 1.)MAGYARSÁG ÉS EURÓPAISÁG, ez je'lemzi Csekey alkotmányjogát. S ha van munka,

amelyben a magyarság nem az „extra Hungáriám non <2st vita- szűk látókörét, az európaidig pedig nem az idegenmajmo’.ás kultur- 6zatelizmu6át jelenti, hanem e helyett az ezerresek ám a Mátyás-féle női cipők. Soha sem tetszett hallani?

— Csakugyan — lelkendeztem — talán bizony még nekem is tudna cipőt készíteni?

— Mit, hogy én? — tüzelt az öreg — olyan cipője sohasem volt, mint amilyent az öreg Mátyás fabrikálna.

— Igen ám, de egy kicsit bájos dolog most ezzel a cipőkérdéssel — töprengtem —, mert ugyebár, cipőt most csak utalványra lehet vásárolni, vagy készíttetni, jegyet pedig nem mindig kap az eniber. Talpalásra, fejelésre még csak lehetne, de ugyebár tudjuk, hogy cipő csak egy pár jár esztendőnként egy személynek.

— Nem olyan nagy hiba ez kérem — fölényeskedett Mátyás bácsi — lehet még másképpen is forgatni a dolgot. Csinálok lakkcipőt, mert a lakkbőrt nem zárolták. Én kapnék még. A lakkcipőhöz pedig nem kell olyan vastag talp, egy fejelés- talpalásra szóló jegyből bőven futná a hozzávaló.

— Csakugyan — reménykedtem — bizony jó lenne, úgy sincsen lakkcipőm, igaz, hogy nem is volt soha. De állítólag kell az is az embernek.

Az öreg taplót dugott a fülembe ezzel a lakcipőhistóriával s bevallom, igenigen sokat foglalkoztam a dologgal üres óráimban. De az öreg Mátyásnak is sok nyugtalan éjszakát okozott a dolog. Attól kezdve, hogy a kérdést tárgyaltuk, soha sem hagyott békét. Minden nap megszólított, ha meglátott:

— Szerkesztő ur, beadta már az igénylést, hát mi lesz már azokkal a jegyekkel?

— Miért, hát komolyan gondolja ezt a cipőügyet? — ingadoztam.

— Én? Amit az öreg Mátyás mond, az kérem szentirás. Olyan cipőt csinálok kérem, hogy jajajaj . . „

MÁTYÁS A CSALÓ------- ■ ■ mim.... ■ .....ii ...........- Irta: NAGY KÁLMÁN

éves magyar teremtő géniusz Európa rrié-r <*. gén méretik meg t nehéznek tuláltatik ■>,- kor Csekey István könyve elvi .urban ilye Belföld számára nemzetneve: ás, a külföld mzurmí.d a legjobb magyar propaganda. Akt elöl vaSZ-. 1, átérezlictí azt, illírt . szer/. "> i könyv rnoUÓjd'k) ppen idéz Konstantinos Man isse# XII századbeli bizánci történetírótól: ,,A in, gyaraág független, nem szolganép, emelt feji szabadi-,ágözerető, a maga ura.’’

MIKÓ IMUc

KÉT I hltS

A nagy temetés...

Október aranyló fái közt járok. Megérintem, mint egy hegedűt. Telkemmel fáradt húrjaiba csapok.

I Sírj, két szemem, sírjál szent nedűt

, A nagy temetés már készen, a halott I kiterítve már . . . égnek a gyertyák. j Eljöttem én is utolsó utadra ! s megyek csendesen, hol simák a fák.

A bus pap elöl misézve harangoz.

Megy a romláson, oly furcsa a hangja.

A hegyek aranykoporsót visznek vállukon. Én Erdélyre gondolok — Haza.

BARTALIS JÁNOS.

Egy útrakelő fecskének

Hová szárnyalsz, te fecske? Bármerre is repülsz: elődbe az kerül, mi elől menekülsz.

I

Hová szárnyalsz, te lecske?

Szükség- e vagy a vágy az üz? Mögötted van a fagy és elölted a tűz.

Már elborult, amit szeretsz: a tiszta, édes, kék eget csúf füstgomolv felhőzi be: liivogatón nem integet.

„Két hazád“ volt, s most merre menj? Merre van észak, & merte dél? Mindegy már: észak észak, s a nyájas dél számodra — tél...

ROMA Irta: MIHÁLY LÁSZLÓ.

Addig nógatott, piszkált, noszogatott az öreg, hogy csakugyan beadtam az igénylőlapot egy fejelésre, hogy az öreg szájától szabaduljak. Mikor a kezemben volt már a szép színes cédula, hogy megvásárolhatom a szükséges bőrárut, az öreg lelkendezve, széles mosollyal dörzsölte a kezét:

— Nagyszerű, igazán nagyszerű. Most akkor elmegyek és megvásárolom a lakkbőrt, hogy el ne kapkodják, mire odaérek. Olyan bőrt vásárolok kérem, hogy... de egy kis baj van, mert pénz is kellene.

— Pénz? ;

• — Igen, pénz. Természetesen, csak

anyagra. Oh, a munkáért nagyon kevesek számitok. Reklámból csinálom az egészet, hogy elmondhassa majd, ha valaki megkérdi: Az öreg Mátyás csinálta a cipőmet.

— Rendben van, Mátyás bácsi — szűrtem a szót a fogam között — s átnyújtottam neki egy huszpengőst. Elég lesz ez a fejbőr megvásárlásához?

— Oh, kérem, még sok is.

; Másnap ragyogó arccal állított fel (ţ törvényszékre. Kis csomagot húzott elő belső zsebéből csillogó szemmel bontogatta a papirost s válóban remek, lakkbőrt tterített ki az ablakpárkányra.

— Olyan ez kérem, hogy tépni, gyűrni, szakítani lehet és mégsem törik ösz- sze. A legfinomabb békebeli anyag.

— Nagyon jó, nagyon jó — hajtogattam én is és a kezébe nyomtam a színes cédulát.

— Itt van a jegy, megvásárolhatja a talpat is.

— Meg is vásárolom még ma, mondta az öreg, de kéne egy kicsi pénz.

— Nem baj — feleltem előkelő kéz- legyintéssel — s megint egy huszpengőst nyomtam az öreg markába.

Másnap, harmadnap az öreg még ragyogóbb arccal járt fel a törvényszékre. Ahogy meglátott, mindjárt odajött és dicsérte az anyagot, amit a cipőhöz vett s lelkendezve hajtogatta, hogy külön kaptát farag ennek a cipőnek, amelynél különbet még senki sem varrt ebben a kin-, esés városban.

1