Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-30 / 221. szám

2

ELLENZÉK

1 9 4 3 szeptember 3 0.

Mátyás-tér, vagy Széchenyi-tér ?

Hol épüljön tfol az uj városháza? — Az Erdélyi Párt küzvélemény kutató értekezletének érdekes viíái

KOLOZSVÁR, szeptember 30. Kolozsvár köz.véleményét, felelős vezetőit évek, sőt azt lehet mondani évtizedek ót.1 foglalkoztatja az a kérdés, hogy a mai s/tik befogadóképességű és korszerűtlen városháza heh ott, hol építsék fel a város fejlődéséhez megfelelő uj városház át. A város törvényhatósági bizottsága | több ülésen foglalkozott a kérdéssel, szakértő cpités2ekct, mii vészét történészeket, kulturpol" tikusok.tr, ipari és kereskedlrlmi szakértőket hallgattak meg, hogv eldöntsék, melyik a leg- aLkalmasabb helv Kolozsváron az uj városháza f elépítésére. A tervek általában két helyet ajánlanak; a mai városijára helyet, vagyis egy Mátyás-téri megoldást, vagy pitiig egy >'/et benyi-teri megoldást.

Az Erdélyi Párt közvélemény- kút ito értekezlete

Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata az általános érdeklődésre tekintettel, mintegy közvéleményt kutató célzattal összehívta Kolozsvár polgárait, hogy hozászólásuk utján, vagy általános szavazással kifejtsék a város polgárságának álláspontját és elgondolásait a városháza építése kérdésében.

Az Erdélyi Párt tagozat helyiségében szerda e-te Kolozsvár számos polgára gyük össze, akik a város rmodon osztályát képviseltek. Az egybegyűltek közül számosán szóltak hozzá ;t.városháza építésé kérdéséhez és szinte azt lehetne mondani, Ivogy felerészben a botén, felerészben a S/.échenyt-téri megoldást ajánlották.

Elsőnek Asztalos Miklós építési vállalkozó szólt a kérdéshez. Hozzászólásában hangoztatta, hogy Kolozsvár Magyarország egy L legjelentősebb városa, úgy ipari, mint kulturális szempontból. Mindjárt az elején leszögező;, hogy a Széchenyi-téri megoldást találja helyesnek, mert abban az esetben, ha a Széchenyi- térre építenék a városházát, ott kialakulna a városnak egy újabb központja, egy másik belvárost kapnánk, amely a város fejlődése I szempontjából igen jelentős lenne.

,,Várode|lesztési szempontokat

keli tekintetbe venni !•*

Hajdú Gyula erdőfőtanácsos részletes, alapos hozzászólásában hangoztatta, hogy a város főleg keleti irányban fejlődhet, mert erre a legalkalmasabb a terület nemcsak földrajzilag, hanem telekkönyvi leg is, mert arra felé a legolcsóbbak a teikek. Kifejtette, hogy Kolozsvár fejlesztésének két igen fontos kérdese van, amelyeket meg kell oldani. Az első a MÁV kérdése, amelyet ugv hiszi, hogy a MÁV minden eszközei meg is valósit majd. M.vel a vasútvonal a Nádaspatak völgyében halad, természetszerű, hogy a MÁV összes épületei, üzemei, raktárai, esetleges teherpályaudvara a Nádaspatak völgyében helyezkedne el, tehát a városfejlesztést arra fele vinni céltalannak találja, ehelyett Kelet felé tartja szükségesnek va városfejlesztést annál is inkább, mert Kolozsvár a földgáz bevezetése esetén Keletről fogja a szükséges energiamennyiséget is kapni. Ha tehát Kelet felé fejlesztjük a varost mondotta a felszólaló —, abban az esetben a Széchenyi-teret kell rendezni. Ez nag - - szép tér, amely sok lehetőségre ad alkalnn* Most ugyan ott van a piac, de ez -z’nte lehetetlen helyzet a városnak szinte a szégyenfoltja és azokat az ízléstelen bódékat, alacsony épületeket, amelyek nemcsak a Széchenyi- téren; hanem a Malomárok és a Malom-utca között vannak, el kell tüntetni. Hangoztatta, bn»vha a jelenlegi postaépület mögött felépítik az uj postapalotát, a mostani épületet is le kell bontani, mert a postapalotát nem lehet körülvenni más épületekkel. A Széchenyi- teret igen alkalmasnak találta a felszólaló az uj városháza felépítésére, amely elé Horthy Miklós kormányzó szobrát képzeli el. Hangoztatta azt is, hogy egy központi vásárcsarnok felépítésére azért nem tartaná megfelelőnek a Széchenyi-teret, mert ilyen vásárcsarnokot vasútvonal mellé kell építeni. A perifériák ellátására külön körzeti vásárcsarnokok építését találná szükségesnek, amelyekben' minden kerület megtalálná a maga beszerzési forrását.

Oekey professzor: „Az egész

vita akadémikus jellegű!“

Hajdú főtanácsos után Csekey István dr., egyetemi tanár fejtette ki álláspontját. Mindjárt az elején leszögezte, hogy az egész vitát akadémikus jellegűnek tartja, mert véleménye szerint nem hiszi, hogy az uj városháza felépítése a legközelebbi száz esztendőben meg- z alósulna. Különben a városháza mai helyét tartja a legalkalmasabb helynek. Részletesen foglalkozott Kovács Gyula műszaki tanácsos kis füzetével, amelyben mindkét megoldás előnyei és hátrányai részletesen fel vannak tüntetve. Kijelentette Csekey professzor, hogy habár Kovács Gyula munkája a Széchenyi- teret részesíti előnyben, úgy kulturális, minit tradicionális szempontból a Mátyás-téri megoldást alkalmasabbnak találja. Téves az a vélemény — mondotta Csekey dr. .—, hogy a Széchenyi-tér lenne a város központja, mert , mindig a Főtér volt a központ és az is marad, mert a város nemcsak kelet felé, hanem déli

irányban I elek leié is fejlődik. Tulajdonképpen a Széchenyi-tér nem külön centrum _

mondotta —, mert a Széchenyi-tér és a Ma tv ás-tér két egymás mellett fekvő centrum, mivel tél kilométer távolság sincs köztük. 1 ehet, hogy nyugati és keleti irányban fog inkább fejlődni a város, mert észak felé cl zárja a fejlődési lehetőséget a vasút, viszont az egész város lüktetése a Főtéren van, ide torkollik a város minden útja és a közönség már hozzá van szokva, hogy a központot a Mátyás-téren keresse. Elmondotta a profesz- szor, hogv Európa legnagyobb városaiban cK>'eg) szinte kíjcgecescdett centrumot látott, amelyeken a városháza is van. Stockholmban éldául, ahol talán a világon a legszebb város- áza áll, az épületet egy szigeten helyezték cl, ahol szinte templomi ünnepélyességgel foglal helyet.

A vár óhazának feltétlenül itt van a helye a kulturközponthan, az egyetem mellett — mondotta a professzor — annál is inkább, mert az uj városháza felépítésével eltűnnének azok a szinte viskó- és bódészerü épületek, amelyek most a városháza épülete megett, a Király-utcai fronton vannak. Hangoztatta azt is Oekey professzor, hogy a l őtéren nagyobb a helv a városháza pitéscre, mint a Széchc- nyi-céren és egy uj utca nyitásával meg lehetne uev oldani, Hogy háromoldalról teljesen sza had lenne az' cpiilet, s csupán a Hitelbank épülete lelől támaszkodna tűzfallal a szomszédos házra. A Széchenyi-teret üzleti negyed kiépítési, re tartja alkalmasabbnak és központi vásárcsarnok felépítését ta tana helyesnek. A Széchenyi-tér valósággal K.vírzw.ír gettója, amelynek lellegc akkor sem tűnne el, ha oda építenék a városházát.

Réti János asztalosmester a Széchenyi-teret

alkalmatlannak találja a városháza céljára, viszont a városháza mai helyét megfelelőnek találja, sőt melle egy rendőrségi palota építését is célszerűnek tartaná. A Széchenyi-lérie Széchényi-ház építései gondolná szükségének, munkaközvetítő hivatallal, olcsó ncpszállóva*1 lozz.ászólt még a kérdéshez Móricz Béla nyugdíjas, aki azt indítványozta, hogy a városháza mostani helyen építsenek egy központi városházát, amelyben a polgármester .székelne, építsenek egy másik városházát, amelyben a hivatalok foglalnának helyet.

Somodi András dr. bank-vezérigazgató, a városháza telep résére feltétlenül a mai helyet tartja alkalmasnak, a Széchenyi-teret viszont kereskedelmi es ipari gócponttá szeretné fej- lesztetm. Ott találná alkalmasnak a helyet egy központi vásárcsarnok felépítésére is. A városháza felépítésének anyagi kérdéseit ismertetve hangoztatta, hogy 1940-es becslés szerint a városháza felépítésére szükséges telkek közül a Főtéren 900.000 pengő értékű a város tulajdonát képezi és csak 750.000 pengő értékű telket kellene kisajátítani, ezz.el szemben a Széchciiyi-téren ugyancsak 1940-es becslés szerűit 3 és télmill ó értékű telket kellene kisajátítani. Hangoztatta, hogy az össze» mü- vés/eti szakértők a jelenlegi helyet tartották alkalmasnak.

Végül Radó Sándor, Marosvásárhely volt alpolgármestere szólalt fel. A mai helyet találja a legalkalmasabbnak. Kijelentette, hogy ezen a területen lévő há/ak nem művészi értékűek, azokat nyugodtam le lehet bontani.

A felszólalások után Botos János főtitkár t hozzászólások összegezésében leszögezte, hogy mindkét terület alkalmas városháza felépítésére, amint az a vi.os törvényhatósági bizottságának határozatából is kitetszik.

fi fel- és leszállóhelyek csökkentésével korlátozza a vasút a fővonalakon az utasforgalmat

BUDAPEST, szepte mber 30. (MOT.) Az igen font is áruforgalom akadálytalan lebonyolításának biztosítása érdekéb en október 1-töl a személyszállító vonatok forgalmában korlátozások lesznek. A Budapest—Kolozsvár—Sepsiszentgyörgy, illetve Marosvásárhely között közlekedő és Budapestről 7 óra 15 perckor induló gyorsvonatról a Budapest—Nagyvárad közötti állo-másokon a leszállás, ellenirányból pedig a Budapestre 20 óra 20 perckor érkező gyorsvonatra Nagyvárad és Budapest között a felszállás nincs megengedve. Hasonlóképpen a Budapest—Nagykároly—Máramarossziget, illetve Sepsisz entgyörgy között közlekedő és Budapestről 18 órakor induló sebesvonatról Budapest és Érmihály falva közötti állomásokon a leszállás ellenkező irányban pedig Érmihály falva és Budapest közfitt a felszállás nincs megengedve. A vonatpárral közlekedő sepsiszentgyörgyi hálókocsi megszűnt. Budapestről október 5-én, Sep siszentgyörgyről pedig október 7-én indul utoljára hálókocsi.

Elutasította a svájci renditanács a kommunista vezetők kegyelmi kérvényét

ZÜRICH, szeptember 30. (MTI) A svájci renditanács keddi ülésén tárgyalta az úgynevezett Hoffmaver-fellebbezcst, amellyel kegyelmet kért kommunista vezetőknek, továbbá munkásszakszervezetek eltiltásának

felfiigesztését. A megkegyelmezésre vonatkozó fellebbezést a nemzeti tanács 122 szavazattal 2 ellenében, a munkásszakszervezetek és lapjaik betiltásának felfüggesztésére vonatkozó fellebbezést pedig 95 szavazauaL -<s ellenében elvetette

Közgyűlést tartott az Erdélyi Katolikus

Női Misszió

KOLOZSVÁR, szeptember 30. Az Erdélyi Katolikus Női Misszió szerdán délben tartotta meg évi közgyűlését a római katolikus egyházközség tanácstermében dr. Baráth Béla kanonok-plébános elnöklete alatt.

Nagyvonalú elnöki megnyitójában Baráth Béla kanonok hangsúlyozta, hogy a világégés közepette a mult tapasztalatai alapján a jövőbe vetett erős hittel tovább kell dolgozni, még fokozottabban, mint eddig, hogy alkalmasak legyünk a jövő nagy feladatainak elvégzésére.

Az elnöki megnyitó után Adorján Ödönné terjesztette elő az egyesület mult- évi működéséről szóló tartalmas jelentését. Beszámolt az egyesület vallásos, kulturális és szociális munkájáról. Előadta, hogy a szegények istápolása, betegek látogatása, lelki és testi szükségletükről való gondoskodás, a betegek kórházba szállítása és az elhunytak temetéséről való gondoskodás képezte fő munkájukat. A Népjóléti Hivatal által az egyesület pondozására bízott munkaképtelenek száma havonként 64—70 volt. Az egyesület karácsonykor ée husvétkor szeretetcso- magokat, ruhákat osztott ki s az első szentáldozáshoz járuló 400 gyereket sze- retetreggelivel vendégül látta az Apor Szemináriumban. A hadbavonultak családjait segítették, a honvédelmi munkaszolgálatból kivették részüket és a Ve- reskerészt gyűjtési munkájában is részt vettek.

A közgyűlés elismeréssel és köszönettel vette tudomásul a titkári jelentést, utána dr. Sheitz Vilmosné 'Számolt be az rgyesület által fenntartott gyermekotthon működéséről, amelynek napi létszáma néha a 160-at is meghaladta. Általába naponként 100—100 gyermek étkezett. Az otthonban ápolt gyermekek egyszer a kórházban vendégelték meg a sebesülteket, másodszor pedig otthonukban látták vendégül. Az otthon bevételei és kiadásai a mult évben emelkedett. Az összes bevétel a mult évben 23.538 pengő volt. Scheitz Vilmosné jelentése végén köszönetét mondott mindazoknak, akik az otthon működését munkájukkal elősegítették.

Nagy Erzsébet a pénztári jelentést terjesztette elő. Jelentése szerint az egyesület multévi bevétele 35.946 pengő, a kiadás 35.490 pengő volt.

A jelentések ismertetése és kért javaslat elfogadása után a választmánvba uj tagoknak beválasztották vitéz Benkö Bé- lánét, vitéz Bojtár Ferencnét, dr. Csep- reghy Lászlónét, dr. Csontos Józsefnét, dr. Fiilöp Kálmánnét, dr. Linzmayer Károly inét. dr. Kovrig Bélánét, dr. Altorjai Mike Eleknét, dr. Stricha Jenőnét, dr. Szecsey Istvánnét, di\ Székelyhidy Gézá- nét, dr. Venecsek Józsefnét.

A közgyűlés végén gróf Bethlen György né elnöknő zárószavaiban Isten áldását kérte az egyesület további munkájára. *

Dióst tartott a 42-es bizottság

Bl DAI'KST, szeptember 30. (MTf.) A 42 lagu országos tiizotGag -/••]> LtiiIkt 29-én, szerdán déli 12 órák01 a képviselőhöz miniszterelnöki ta iiáesf.érmében vitéz l’urgly liniil Ivády Béla elnöklete a Fa 11 ölési tartott. Az ulésrn a kormány részéről megjelent Bernényi-Setineller 1 .ajos pénzügyiminiszter, báró Bónffy Da niel földművelésügyi miniszter, valamint Thurámszky László minszter- elnökségi, vitéz Bonczo.s Miklós igaz- sagyiigvi. r.sizik Béla pénzügyi éa Bárczay János földművelésügyi államtitkárok. A m. kir. minisztérium, uuk a napirenden lévő 4490—19-43. M. E. sz. rendeletét a közérdekű birtok műveletekkel foglalkozó intézetek ingatlan adás-vételének illetékmentességéről Bonkay Ferenc előadó ismertette- A bizottság a rendeletet Demkó Mihály, Maréithy Károly hozzá szol fisa, valamint Reményi-*S<hnel ler Lajos pénzügyminiszter válasza után tudomásul vette.

A rn. kir. minisztérium 45fK)—1943. M. E. sz. rendeletét az államkincstár biztosítási tevékenységéről Koós Zoltán előadó ismertette. \ bizottság a rendeletét Schandl Károly, Fabinvi TLhanr r és Laky Dezső hozzászólása, valamint Reményi-Sehneller Lajos pénzügyminiszter válasza után tudomásul vette.

A m. kir. minisztérium íőf>0- 1943. M. E. sz. rendeletét a védett birtokok toherrendezésének gyorsításáról é< a védettséggel kapcsolatos egyéb ifi tézkedésekről ugyancsak Koós Zoltán előadó ismertette. Gróf Somsich László, Maróthy Károly, vitéz Durgly Emil. Lakv Dezső, Deák Imre, vitéz Imrédy Béla. Nagy Iván hozzászólásaira Reményi-Sehneller Lajos pénzügyminiszter adott választ, majd a bizottság ezt a rendeletet is tudómé sül vette.

A KOLOZSVÁRI ZE.\E- KONZERVATÚRiUM

ezidei első hangversenyét rendezi októbei hó 3-án. vasárnap d. u. 6 órakor a Vármegyeház dísztermében. A hangversenyen a Konzervatórium tavaly végzett nővér dékei szerepelnek.

A hangverseny műsora:

1. Bach J. S.: g-moll orgonapreludium

és fuga (Szántó Tivadar átírásában). Zongora: Rades Éva (IV. ak. oszt.), tanára:

Zsembery Elvira. 2. Leoncavallo: Nedda

áriája a ,,Bajazzók“ c. operából. Ének:

Nemecz Anna (IV. ak. oszt.), tanára: A.

Antos Ilona. 3. a) Liszt: Szerelmi álom, b) Dohnányi: Pastorale. Zongora: Herédv Éva (III. ak. oszt.), tanára: Zsembery Elvira. 4. Donizetti: Ária a „Lammermoori Lucia“ c. operából. Ének: Fejér Magda (IV. ak. oszt.), tanára: Mihályffv Irén. 5.

a) Chopin: G-dur nocturne, b) Chopin: F-dur ballada. Zongora: Rades Éva (IV. ak. oszt.), tanára: Zsembery Elvira. Szünet. 6. Chopin: b-moll scherzo. Zongora: Herédv Éva (III. ak. osztó, tanára: Zsembery Elvira. 7. Mozart: Ária a „Varázsfuvola“ c. operából. Ének: Fejér Magda fIV. ak. oszt.), tanára: Mihályffy Irén. 8. Liszt: Campanella. Zongora: Rades Éva (IV. ak. oszt.), tanára: Zsembery Elvira.

9. Beethoven: C-dur versenymű. I. Allegro con brio. Zongora: Herédv Éva (III. ak. oszt.), második zongorán kiséri: Rades Éva. II. Largo. III. Rondo-Allegro. Zongora: Rades Éva TV. ak. oszt.), második zongorán kiséri: Herédv Éva. A 2. számot Szita Oszkár tanár, a 4. és 7. számot Macalik Gabriella tanár kiséri zongorán.

A közellátási hivatal közleménye

A városi Közellátási Hivatal közli a fogyasztó közönséggel;

1. Az érvényes burgonyajegyeket idejében váltsa be. mert a most érvényes jegyeket érvénytelenítés után beváltani nem tehet.

2- Az ellátási lap C III. 1, 2, 3, 4, 5-ös szá_ mu szelvényeire szelvén yenkin t 1 (egy) kg- hagyma vásárolható.

3. Az állami kenyér- és finomlisztjegy 1, 3 4 es számú szelvényeire szelvényenkint 70 dkgr. finomliszt, a 2. számú szelvényre ped;g 70 dkg- egységes búzaliszt szolgáltatható ki az érvényességi határidőn belüli.

A Magyar Vöröskereszt országos gyűjtését október 1. és 2. napján tartják meg. Gondoljunk szenvedő hőseinkre és támogassuk a Vörös- keresztet!