Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-30 / 221. szám
i BI 1943 szeptember 30« ELLENZÉS 3 YG3 Egykor - és most I lő iod * I ai risl x3 Jfift űri LTOT J 0 isy bw uA Î9S > [05 •JTT 9fa 35Í ba .2 A í& □ t rí Hogyan látta a csiktusnádi székely kongresszus a Székelyföld problémáit Öt szakosztály párhuzamos gyűlésein vitatlák meg az első széke'y kongresszuson hogy miért kényszerűinek kivándorlásra a székelyek — űz őstermeiési szakosztály ülésén ma is időszerű határozatokat hozott a kongresszus A székelyföldi állattenyésztés, a legelőkérdés, gyümölcsértékesítés és gazdasági szakképzettség kérdése II. KÖZLEMÉNY. KOLOZSVÁR, szeptember 30. Mi okozta a székelyek kivándorlását — és hogyan lehet segíteni a Székelyföld helyzetén? Ez volt a vezérlő gondolata a Csik-Tus- nádon 1902-ben tartott tanácskozásoknak, amelyeknek gazdag anyaga 41 év múltával is beszédesen bizonyítja, hogy a székely kivándorlásban rejlő rettenetes veszedelmet a tisztánlátó országvezetők már akkor felismerték. Gróf Dessewffy Aurél diszelnök a kongresszushoz intézett beszédében megállapította, hogy a kongresszus összehívása előtti öt évben, tehát 1897-től kezdve „a székely kivándorlás immár kalamitássá vált“. A székely tömegek a szomszédos Románia és Amerika felé özönlöttek. A kongresszusra a romániai magyar egyesületeket is meghívták, igy résztvettek azon a Bukaresti Magyar Társulat és a Bukaresti Szent István Társulat képviselői is. A kongresszus mindenekelőtt történelmi visszapillantást vetett a székely intézményekre, amelyekről Szádeczky Lajos egyetemi tanár tartott nagyérdekességü ^ előadást. Ezután párhuzamosan megkez- . dődtek a különböző szakosztályok ülései, f melyek részleteiben megtárgyalták a Székelyföld problémáit. 10 Őt szakosztály gyűlésein tárgyalták a székelykérdéseke Az ipari növények termelésére hasznos javaslatokat tett a kongresszus Öt szakosztály ülésezett, egyidőben a esik-tusnádi kongresszuson: 1. Az őstermelési szakosztály. 2. Az ipari, kereskedelmi, munkásügyi, értékesítési és közlekedési szakosztály. 3. A birtokpolitikai, adó és hitelügyi szakosztály. 4. A közművelődési és közegészségügyi szakosztály. 5. Kivándorlási és fürdőügyi szakosztály. A szakosztályok tanácskozásai bőséges alkalmat adtak arra, hogy a székely nép gazdasági nehézségeinek, magárahagya- tottságának okait megvilágíthassák, amelyek megmagyarázzák, hogy miért volt kénytelen sokezres tömegekben elhagyni szülőföldjét a székely, hogy idegenben keressen megélhetést. Cikksorozatunk keretében ismertetni fogjuk az egyes szakosztályok tanácskozásainak határozatait, mert ezeken keresztül képet alkothatunk arról, hogyan látták 41 évvel ezelőtt a székelyföldi problémákat, mi jutott megvalósításra a kongresszus döntéseiből és melyek azok a kérdések, amelyeknek megvalósítása ma is időszerű. Első helyen az őstermelési szakosztály gyűléseit és határozatait ismertetjük. Egyik legjelentősebb pontja volt az őstermelési szakosztály tárgyalásainak az ipari növények termesztésének megvitatása. Füredi Lajos előadó javáslatai alap- 1 ján a kongresszus kimondotta, hogy ki- 1 vánatosnak tartja olyan kendertermesztő szövetkezet létesítését, amelynek tagjai „űszékely kivándorlás legfőbb oka a szegénység!“ Az őstermelési szakosztály dr. Bedő Albert elnökletével mindenekelőtt a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozott. Megállapította, hogv a székely kivándorlásnak legfőbb oka a szegénység, illetőleg az, hogy a vidéken lakó mezőgazdasági népesség nem képes munkájával akkora keresethez jutni, hogy abból a közterhek fizetésén kivül, még kellőképpen meg is élhessen. Hogyan, lehet tehát segíteni a bajokon? Elsősorban emelni kell a keresetképességet! A Székelyföld hegyvidékei rendkívüli mértékben megszorítják a megművelhető területeket, viszont nagykiterje- désü legelők állanak rendelkezésre. Legfontosabb tehát, hogy a székely gazdák javarésze állattenyésztésre térjen át. A kongresszus határozataiban kimondotta, thogy a földművelésügyi minisztertől a székelyföldi szarvasmarhatenyésztés leg- hathatósabb támogatását kéri. Ennek érdekében javasolja, hogy a köztenyésztési célokra szolgáló apaállatok beszerzését minél nagyobb kedvezmények nyújtásával tegye lehetővé. Szükségesnek tartotta a kongresszus, hogy a községi legelők jókarban tartását és ápolását szigorúan ellenőrizzék. Javasolta, hogy az erdélvi és havasi legelők okszerű kihasználása céljából a kormány létesítsen havasi mintatelepeket. Feltétlenül szükségesnek tartotta, hogy hívjon életre a Székelyföldön állattenyésztési és értékesítő szövetkezeteket. Határozatokat hozott a juh- és sertéstenyésztés fellendítésére is. Tejgazdaságot és baromfitenyésztést! Már C&ik-Tusnádon felismerték, hogy a Székelyföldön a tej gazdálkodás milyen hatalmas lehetőségeket nyújt a lakosság jövedelmének emelésére. Ezért elhatározta, hogy falusi tejszövetkezetek, vaj- termelő központok, havasi tejgazdasági telepek és sajtkészitők életrehivását kéri. A baromfitenyésztés emelése érdekében a baromfiállomány nemesítését tartotta szükségesnek. Végül nagyon érdekes az a határozat, amelynek értelmében a fejlődő tej- és baromfitermékek kivitelére a kereskedelmi minisztériumtól füthető, hüthető és szellőztethető vasúti• kocsik kellő számban való beállítását kérték. Szakszerűséget és újításokat a mezőgazdaság minden vonalán! Felismerte továbbá az őstermelési szakosztály, hogy milyen fontos a gazdák megfelelő szakképzettsége. Éppen ezért kimondotta, hogy: „szükségesnek tartja gazdasági szakképzettségének fejlesztését; a helyi piacok erősítését; az ipari növények, komló, kender, len, cukorrépa, dohány- termelés előmozdítását úgy, hogy a termények értékesítését már eleve biztosítsák". Különösen fontosnak tartotta, hogy a szorgalmas székely kisgazdákat részesítsék állami jutalmakban. Kívánta, hogy egyes vármegyék alkalmazzanak gazdasági felügyelőket. A Székelyföldi Tanítóképzők fenntartóit felkérték, hogy mező- gazdasági tanszéket állítsanak fel a képzőkön. Ezzel kapcsolatosan azt is javasolták, hogy a teológiákon is állítsanak föl ilyen tanszéket. Kívánatosnak tartotta a kongresszus, hogy a négy székely vármegyéből alakítsanak külön állattenyésztési kerületet. Nagyon fontos továbbá, hogy a székelv birtokosság figyelmét a vetőmagvak és különösen a lóheretermesztésre irányítsák és részesítsék állami támogatásban. Szükségesnek tartották továbbá, hogy a Székelyföld két pontján baromfitenyésztelepet létesítsenek, az okszerű baromfitenyésztés előmozdítására. Felkérték továbbá a földművelésügyi minisztert, hogy Háromszékben állítson fel mehes^eti telepet, s tavaszi es őszi időközökben hat-hathetes tanfolyamot rendezzen. H székely juhtenyésztés Külön ülés keretében foglalkozott az őstermeiési szakosztály a juhtenyésztés kérdésével. (Ennek a kérdésnek Barabás Béla, a nagynevű erdélyi politikus volt •az előadója.) Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan a kongresszus kimondotta, hogy u havasi legelőket elsősorban saját vármegyebeli juhtenyésztők használják ki. Kívánatosnak tartotta, hogy a Székelyföldön létesítsenek mintajuhászatot, ahol a fejés, sajt és turókészitésben, a’ juhtar- tásban és okszerű bárányosztatásban gyaMUMWMWMMtrtAAAftA**********^ ! Deutsches Wissenschaftliches Institut Lektorat der Deutschen Akademie Kolozsvár, Jókai-utca 2. II. emelet* Telefon: 27—48. Ingyenes német nyelvtanfolyamok: Beiratkozások szeptember 15-től. Beiratkozási dij 9 pengő. Délutáni és esti tanfolyamok. kötelezik magukat, hogy 500 hold területen a Maros, a Nyárád és Kisküküllő folyók mentének televénydus talajain kendert termesztenek. A termelt kender értékesítése végett javasolták, hogy a Maros mentén épitsenek olyan kikészítő gyárat, amely húszéves amortizációs törlesztés után a szövetkezet tulajdonává válik. Gyergyóban, Alcsikban, Kovászna Bereck vidékén egy-egy lentermelő szövetkezet alapítását kérték. Itt ugyancsak azt javasolták, hogy a kormány támogatásával hívják életre ezeket a telepeket, a szövetkezet tagjai 20 év alatt. fizették volna vissza a kölcsönt. Lenfonógyár alapítását is kérték a kormánytól. A kérés indokolásában megállapították, hogy a lentermelési szövetkezetek nyersterményéiből székely szőtteseket kell készíteni. Azt javasolták, hogy a fonógyárat Gyergyó vidékén kell felépíteni. A kisgazdák len- és kendertermesztését célszerű községi áztatok felállításával látják a leginkább biztosíthatónak. Felhívták továbbá a figyelmet a gyógynövényekre. Gyümölcstermelés és értékesítés A gyümölcstermelés és értékesítés ma >á Székelyföld egyik legfontosabb jövedelmi ágát képezi. Ezzel kapcsolatosan Gáspár Antal előadó javaslatára a tusnádi kongresszus elsősorban gyümölcsoltvány és magcsemete-termelő faiskolák fölállítását javasolta. Kimondotta továbbá, hogy megy én kint szükségesnek tartja gyümölcsészeti és gazdasági vándortanitói állás szervezését. Ugyanilyen fontosságú az a határozat, hogy gyümölcskikészitő és értékesítő szövetkezetei létesítsenek marosvásárhelyi központtal. A határozat szerint Marosvásárhelyen áruházat kellett volna felállítani, hogy az közvetítse az értékesítést. Kérte továbbá, hogy a kormányzat a friss gyümölcsök szállítására adjon vasúti kedvezményt. Fontosnak tartja, hogy konzrevgyárakat létesítsenek, a szőlőket és gyümölcsösöket pedig füstöléssel védjék a fagy ellen. Szőlő- és komlétermelés A szőlő- és komlótermesztés ügyének Éber Ernő, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára volt az előadója. Javaslatai között számos olyan indítvány szerepel, amelyeket az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület azóta már nagy sikerrel megvalósított. Figyelemreméltó, hogy a romániai szőlők behozatalát már akkor is veszedelmesnek tartottálc és határozatban mondották ki, hogy minden erővel fel kell lépni az ilyen szőlőfajok behozatalával űzött visszaélések ellen. Kimondotta a kongresszus, hogy a szőlő- termelés előmozdítása és az okszerű borkezelés érdekében a Székelyföld alkalmas helyén vincellériskola alapítását tartja szükségesnek, addig is pedig javasolja, hogy a helyes borkezelésre megfelelő szakközegek tanítsák meg a székely gazdákat. A komlótermelés hathatósabb terjesztése érdekében a központi hitelszövetkezetek részéről a komlótermelőknek megfelelő hosszú időre kiterjedő kölcsönök folyósítását kérték és javasolták, hogy a komlótermelők tömörüljenek szövetkezetekbe. Egykor — és most Mielőtt a legelő-erdő és a legeltetés célja kihasználható erdőterületek, valamint a székelyföldi bányászat problémáira áttérnénk, (mert ezek az őstermelési ágak szerepeltek* még a fentieken kivül az őstermelési szakosztály gyűlésén) érdemes a fenti határozatok alapján a múltat a jelennel összehasonlítani. Itt láthatjuk elsősorban azt a felbecsülhetetlen értékű munkát, amelyet az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület és a szövetkezetek végeztek a Székelyföld gazdasági felemelése érdekében. Az EMGE már a román impériuma idején minden támogatást megadott arra, hogy a székely gazdák állattenyésztéssel foglalkozzanak. A különböző tenyészállatakciók már ebben az időben rendkívül sokat segítettek a székely gazdák helyzetén. A felszabadulás óta az állami támogatás lehetővé tette, hogy a Székelyföld egész állatállományát feljavítsák és azóta is rendszeresen igyekeznek tökéletesíteni az állatállományt. . Az állatértékesitő szövetkezetek a háborús nehézségek ellenére is eredménynyel működnek. A tejgazdálkodás a román impérium éveiben a szövetkezeti központ segítségével óriási mértékben fellendült. Többszáz tejszövetkezetet hívtak életre a Székelyföldön, Marosvásárhelyen pedig megalakult a Transsylvania vaígyár. A gazdák megfelelő szakképzettségének előmozdítására az EMGE évenkint többszáz tanfolyamot rendez* Ma már nincs olyan székely gazda, aki ne értékelné ezeknek a tanfolyamoknak áldásait és a legnagyobb érdeklődéssel vesznek vészt a továbbképző tanfolyamokon is. 9 gyümölcstermelés terén a Hangya krrsraMkoló eredményeket ért el a med«yesfa!ui gyümölcs* feldolgozóüzem létesítésével Az ipari növények termesztése tekintetében még most is nagyon sok a hiányolni való. Igaz, hagy megindult a helyes propaganda, de a székelyföldi ipari növénytermesztés mé^ korántsem mutatott olyan .•eredményeket, amelyeket a természeti adottságok folytán joggal el lehetne várni. A székelyföldi legelő- ügvekben is nagyon sok a tennivaló, itt még mindig általános a panasz, hogy a legelők szétosztása és kihasználása nem történik gazdaságos módon. Szándékosan foglalkoztunk ilyen részletesen az őstermelési szakosztály ülésének határozataival. Az a célunk ugyanis, hogy az egész közvélemény megismerje a székely problémákat, mert csak igy tudja átérteni, hogy 40 esztendő múltán' miért vált szükségessé, hagy ismét egyhetin ják a székely kongresszus. Legtöbben csak a gyönyörű erdővidékekre és a felkapott székely fürdőhelyekre gondolnak, amikor a Székelyföldről hallanak. Nemzeti érdekünk, hogy minden magyar emcer ismerje meg ennek a népnek rengeteg gondját-baját és a megértésből fakadó szeretet erejével járuljon hozza a Székelyföld felvirágoztatásához. VÉGH JÖ.'SFF, I korlatilag képezzék ki a juhászokat. Kér- ‘ te a földművelésügyi minisztert, hogy a i Székelyföld egyes alkalmas vidékein 30C i —500 darab tenyészjuhot juttasson in- [ gyen vagy mérsékelt áron a székely gaz- I dáknak. Kívánatosnak tartotta, hogy e ’ kivitelre dolgozó székely turógyárosokal I annál nagyobb támogatásban részesítsék - minél nagyobb termelésre kötelezik ma-
