Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-11 / 180. szám

19 4 3 a u (j u s / t u s 11. ELLENZÉK rmariunwiMim. VíqU József : AmtiM écdcmts Uni... A Hlátyás-s-voboc cs lAnÖs- ynaitty Sxift Ifoftkdţa Első pillanatban különösnek hangzik ez a cím, amely Kolozsvár büszkeséget, a j Mátyás-szobrot, együtt említi Vörösmarty j Mihály gyönyörű költeményével. Mi köze j van Fadrus: János remekművének a Vö- j rösmnrty költeményhez? A magyar köz- j tudatba bevésődött, hogy ha a Mátyás- . szoborról beszélünk, gondolatvilágunk- 1 ban azonnal megelevenedik az egész Ko- j lozsvár. Vagy ha Kolozsvárról esik szó, j lehetetlen nem gondolni a Mátyás-szobor- j ra. De a Vörösmarty költeményt a Mă- J tyas-s/oborral kapcsolatba hozni első ; pillanatban úgy hat, mintha képzeletün­ket bizarr fogalmak befogadására akar­nánk kényszeríteni. i Ezért olvastuk különleges érdeklődés- i sei dr. Kristóf György egyetemi tanár legújabb tanulmányát. amelynek cime: Fadrusz Mátyás királya és Vörösmarty j Szép Uonkujii". A tanulmány az Erdélyi j Tudományos Füzetek sorozatában jelent j meg és olyan érdekes témakörrel foglal- > kozik, hogy feltétlenül megérdemli a ma­gyar olvasóközönség érdeklődő figyelmét. Ából a tételből kell kiindulnunk, hogy nincsen olyan halhatatlan alkotás, amely- • nek életrehivására a művész ne merite- i ne ihletet valahonnan. Dr. Kristóf György | egyetemi tanár, a tanulmány szerzője j 1902 október 12-én, amikor a szobrot le- j leplezték, jelen volt az ünnepségen és mi- i előtt a leleplezés megtörtént volna, a j Mátyás királyról szóló irodalmi alkotá- ; sokra gondolt. Igv többek közölt elmon- j dotta magában Vörösmarty sorait, ame- 1 Iveken át fenségesen lép ki a nagy ki- j rály a sokszínű mult félezeréves homá- | lvából s áll szinte ma is élő valóságként. . ,,S felrobognak hadvész ülte képpel Újlaki s a megbékült Garak. S a király jő, fölségérzetével Környékezvén öt a hős apák, Ősz Peterdi ösmer vendégére A király az ,,Áldás életére királyt az egész nemzet üdvrivalgása fo­gadta. Nem célunk, hogy ezen a helyen mind­azokat az érveket felsorakoztassuk, ame­lyeknek alapján Kristóf György most már a tudományos kutforrásokra való hi­vatkozással felállítja a tételt: a Mátyás­szobrot csakugyan két nagy szellem ta­lálkozójának köszönhetjük. Szeretettel és örömmel tesszük magunkévá ezt a felfo­gást. A Mátyás-szobor értékét csak növe­li, ha átmegy a köztudatba, hogy a Szó­zat költőjének zsenije adott ihletet a leg­nagyobb magyar szobrászművésznek a Mátyás-szobor ércbeöntésére. Kultúrtör­ténetünk és irodalmunk számára egy­aránt értékes munka Kristóf professzor tanulmánya, amelyre már csak azért is felhívjuk a figyelmet, hogy mindenki lé­lekkel és behatóan foglalkozzék a Má­tyás-szobor történetével és ismerje meg a szobor születésének históriáját. H Ű&S SOI A sört alaposan megdrágította a/ /</ ársza­bályozás. Regen a legohsóbb szórakozások köze tartozott. ha valaki délelőttöt:kint be­tett a megszokott vendéglőjébe, >:ogy egy korsó vagy pohár sör mellett baráti társaságban meg_ beszelje a napi eseményeket. Ma már a sörözés Inxusszámba megy. Ha a borárakkal hasonlít­juk össze a söiárakat. :eg kell állapítanunk, hogy még a bor fogyasztás is olcsóbba kerül, mint a rendszeres sörözés. A kormányzat két­ségkívül helyesen járt el, amikor az állami jö­vedelmek emelése érdekében elsősorban azok­nak a cikkeknek árait emelte jel, amelyek nem tartoznak a létfenntartás nélkülözhetetlen cik­ket közé’. Akt borozni vagy sörözni akar, fi­zesse meg, mert szeszesitalok nélkül könnyen meg lehet élni. Senki se panaszkodjék tehát azért, bog) megdrágult az. itat. mert aki szi­var vány színben akarja látni a világot, annak [ meg is kell fizetnie ezért az élvezetért. Abban viszont a vendéglői közönségnek van igaza, ha a borsos uj árakért jó kiszolgálást követeb Régen a vendég biztatóan mondotta a pincérnek. ,,Jó habosán hozza a korsó sörö­met*\ Bezzeg ma nem kell ilyesmire biztatni a kiszólgalu személyzetet, mert egyre több pa­nasz. hangzik < I, hogy a méregdrágán kiszol­gált koiso vagy pohár soruk túlságosan habo­sak. A vendegek panaszkodnak, a pintérek pedig azzal veiteké/.nek, hogy ők nem tehet ­nek róla, mert nem Ők töltik ki az italt, ha­nem a söntésbni tévednek ilyen fatálisait, — sohasem a '■vendég javára. A további viták el­kerülést' ~égett úgy a vendéglősök, mint a kö­zönség figyelmét fel kell hívnunk arra, hogy a sörös poharak és korsók hatósági jelzéssel vaunak ellátva. Ez. a méreejei/és pontosan megmutatja, hogy meddig kell sörrel mgtölteni a poharat. Ne zúgolódjanak tehát egyetlen vendéglőben sem, ha a vendég azt követeli, hogy amiig töltsék meg a poharát, arnig azt a jelzés méta.’ja. Ugyanígy van ez a borkis/olgá- Li nál is. A vendéglői félliteres és literes üve­geket hitelesíttetni kell és a vendéglősöknek büntetés követ ke /.menyek terhe alatt a hitelen I l-utósági jelzést1.' kell borral megtölteni az iive- I get. Azt hisszük, hogy sok meddő vitának ele- ] jé; vesszük ezzel es úgy a vendéglősök, mint a j közönség jogalapra helyezkedik akkor, ha j s em elölt tartja a boldog békeévekben már- I már elfelejtett a hitelesítésről szóló hatósági ■ rendelkezéseket, t í Tii't&sséyéi'ztl J Szent-lványi Gábor dr., Háromszékme- j gye uj főispánja a napokban foglalta el í hivatalát. A tisztviselők üdvözlésére adott válaszában olyan felelősségérzetről tett tanúságot, amilyent a mai idők minden hivatása magaslatán álló köztisztviselőtől megkívánnak. A fő'-pán a tisztviselők fo­kozott megértését kéi te a nép iránt. Kije­lentette, hogv értékelni tndia azt a sú­lyos ét nehéz munkateljesitményt. ame­lyet a köztisztvise’ők végeznek. Felhívta azonban a tisztviselői kar figyelmét arra, hogv azzal a neonéi szemben, amely hu­szonkét éves idegen uralom után is tőr- hitetlenül mepmaredt magyarnak, a leg­közvetlenebb elbánást kell tanúsítani. Az­zal fejezte be rövid programját, hogy iro­dájába nem vezetnek titkos ajtók, min­denkinél a végzett munka értékét é1 a rátermettséget kívánia méltányolni. ör­vendünk. how a Székelvföldröl hangzoM el ez a nyilatkozat, ahol annvi megnró- báltatás között tett tanúságot életerejé­ről a nemzet. Egyenes beszéd az. amelyet Szent-Ivánvi Gábor dr. mint rövid prog­ramot mondott. Egvszer s mindenkorra be kell zárulnia azoknak a titkos altok­nak. amelyeket a köztudat protekciónak nevez. Minden vezető tisztviselő vessen véget hivatalában a protekcionizmus rendszerének, amely alkalmas arra, hogy a magyar tömegek közé konkolyt hint­sen. Legyen a végzett munka az elbírá­lás egyedüli irányadója, mert ezt várja a jobb jövendő érdekében minden igaz magyar ember. Dt. }elcyt (ffyvia Idtünictísz Rovtáén már hat adtunk arról, hogy dr. Jelen• Gyulát, a Vöröskereszt kolozsvári /o- mcgbizottfál a Vóióskereszt Egylet érdekében végzett siket es és érdemes munkásságáéi l Kor­mányzó Urunk magas kitüntetésben részesí­tette. Mégis szükségesnek tartom, hogy ennek a rovatnak hasabjair* visszatérjék erre a ki­tüntetésre. Nem azért, mintha egyem reklámot akarnék csinálni Jelen (j^ula dr.-nak, aki erre igazán nincs rászorulva. A kormányzói kitün­tetés azonban olyan közösségi munka jutalma­zását jelezni, amelynek értékéi /ölesben és hálá­san tapasztaltuk annak id éjen, amikor a ki­sebbségi sorsban éltünk. Az. idegen uralom alatt kétféle közösségi munkát ismer tünk. Az. egyi- / et politikusaink és azok az erdélyi magyarok vívták, akiket sorsuk végvári őrhelyekre állí­tott, Ide tartoztak lelkészeink, tanáraink, ta­nítóink és a magyar életnek mindazok a mun­kásai, akik a lelkek öntudatát megőrizték. A másik a társadalmi munka, ahol azon kellett fáradozni, hogy a magyar- és magyar közötti testvéri együttérzés soha ne szenvedj u csor­bát. Jelen Gyula dr. mind a két munkaterüle­ten megtette a kötelessé get I ■ "'érdeme azonban mégis a társadalmi munka teren van ahol hangtalanul, csendben, de annál nagyobb ered­ménnyel dolgozott. A legnehezebb években el­nöke volt a kolozsvári Nemzeti Kaszinónak, ahol Erdély fővárosának magyar középosz­tálya egymást vigasztalva, a lelkeket megerő­sít e szállott szembe a sors megpróbált adásai­val. 'hűt a Szán pártoló Egyesület elnöke, arra buzdította a magyarságot, hogy színpadi kul- turánkat a legnagyobb áldozatok árá>i is fent kell tartanunk. Alkalmasabb emberre nem eshetett volna a 1 öröskereszt Egylet válasz­tása, mint jelen Gyula dr.-ra, aki most is a társadalmi összefogás erejével viszi sikerre a i öröskereszt munkáját. Mi erdélyiek nagyon fed tudjuk, hegy mii jelentett kisebbségi éle­tünkben a laYsadalmi együttérzés. Ez a látszó­lag csak a magánélettel törődő munka sokszor fontosabb volt minden politikai szólamnál, mert erőt adott a csiiggeáóknek és azl érzékel- tetie. hogy nem maradtunk magunkra. Ezért örvendünk őszintén Jelen Gyula kitüntetésé­nek, aki a magyar társadalmi munka egyik leglelkesebb vezetője. Külpolitikai figyelő ,,Fény nevére, áldás életére“ Fenn kiáltja minden hü ajak Százszorozva visszazeng nevére A hegy és völgy és a zárt falak“, Kristóf György dr.-nak, mint tanulmá­nyában írja, már akkor az volt a véle­ménye, hogy ,,Fadrusz Mátyás-szobra tu­lajdonképpen nem más, mint Vörösmarty Szép Ilonkájának ez a két versszaka, hogy a szobor eszméje és kivitele Vörös­marty költeményéből van kiragadva és ércbeöntve. hogy tehát Fadrusz alkotó­képzeletét a Vörösmarty szelleme ihlet­te meg“. Végigolvastuk a kolozsvári egyetem irodalomtörténet tanárának mindvégig ér­dekes, népszerű nyelven megirt és a lo­gika érvekkel alátámasztott tanulmányát. Egyes részleteket többször is áttanulmá­nyoztunk, hogy annál jobban beleéljük magunkat abba a hangulatba, amelynek alapján Kristóf György dr. következteté­seit levonta. Negyven esztendő telt el a szobor leleplezése óta és a négy évtized alatt a tudós professzor a komoly tanul­mányok egész sorát folytatta annak meg­állapítására, hogy vájjon helytálló-e a feltevés: csakugyan a Szép Ilonka adta az ihletet a Mátyás-szobor életrehivásához? Azok az érvek, amelyeket Kristóf György meggyőződése mellett felsorakoztat, any- nyira meggyőzőek, hogy magunkévá kell tennünk a feltevést: valóban a Vörös­marty költemény sorai elevenednek meg előttünk, amikor Fadrusz János halhatat­lan alkotását csodáljuk. El kell fogadnunk azt az érvet, hogy Vörösmartynál minden szem, Fadrusznál kincses Kolozsvár min­den köve. az egész magyar történelem: a múlttal, a jelennel és a jövendővel együtt várja, figyeli, nézi a győzedelmesen haza­térő királyt. ,,S a király jő . . .“ Ezt a je­lenetet eleveníti meg a szobor. A hős apák: Magyar Balázs, az ősz hadvezér, Kini7<=i Pál. a törökverő, Szapolyai István, a nádor, Ausztria kormányzója s Bátho- ri István erdélyi vajda veszik körül. He­lyesen jegyzi meg a tanulmány szerzője, hogv a szobor akkor is kifejezné Mátyás hadvezéri, emberi és uralkodói nagyságát, ha a négv környező alak, illetőleg a négy másik szobor nem lenne körülötte. Ha a szobrot ugv nézzük, hogy csak egymagá­ban képzeltük el. a monumentális hatás akkor is teljes. Már ez egymagában is elegendő bizonviték arra. hogy Fadrusz Jánost a Vörösmarty költeménynek az a része ihlette meg, amikor a Bécs meghó­dítása után hadvezérei körében hazatérő Külpolitikai szemlénk élén a Piccolo c:mü római lap hétfői vezércikkével kell foglalkoz­nunk, amelyben a jelenlegi politikai és háborús j helyzetről plasztikus képet au a cikkíró. A vc- j zcicikk bevezetője hangoztatja, hogy nélkülöz­hetetlen a felelősséghez való visszatérés é> e felelősségnek három eddigi felmerült szempon­tot kell állandóan szem előtt tartam: i. az angol—amerikai nyomás, amely pán­célos erők részvételével Szicília keleti három­szögében tör előre, Messina felé irányul., z. keleten folytatódnak az erőteljes szovjet nyári hadműveletek és a német hadvezetőség maga is úgy véli, hogy ezek a hadműveletek Európát fenyegetik, y, az olasz és az európai városok ellen az angolsz.ászok tovább fokozzák a legiháborut, mégpedig — mint ahogy maga Göbbels német propagandaügyi miniszter is mondotta — számra és a gépek újszerűsége tekintetében el­lenállhatatlan erőkkel, Ez az. igazság — mutat rá őszintén a római lap a jelenlegi helyzetre — és mivel ez az igazság, az egész sajtóban és mindenütt másutt, a lehetőségeket szüntelen szem előtt kell tar­tani. Ettől a valóságtól egy pillanatig sem szabad elszakadni. A jövő alakulásának né­melyik részlete előrelátható. A lap ezután rámutat arra, hogy a kom­munista veszély Oroszországnak Nyugat felé való törekedésével erősen fennáll és fenyegeti az európai népeket, mint azt Sztálin legutóbbi hadparancsa is bizonyítja. Világforradalmi tö­rekvése továbbra is legfőbb szándéka marad a Szovjetuniónak. A veszély nemcsak az orosz föld felöl jön, hanem valamennyi országban belülről is fenyegeti az európai államokat, amelyek háborút viselnek. A népek feladata — hangoztatja a Piccolo — ebből a küzdelemből épen kikerülni. A fenn­maradás csak úgy lehetséges, ha megszűnik a légitámadás a városok ellem Minden bomba, amely lehűli, egy-egv utat nyit a felforgató eszmék számára és a lázadás fészkeit segíti elő. 4 /»’ ti r&i , ,vjh < * jí -.1„ • h * • v.lv .4« * ■ ». » .1 . j . tú s« na ■ Elpusz­tulnak kuituremlékei, a templomok, a művészi kincsek, a népek szellemi életében szakadék tá­mad. Azok a népek, amelyeknek nern lesznek emlékei, megfeledkeznek Önmagukról, uj szo­ciális eszméket fognak hirdetni és ezekben az eszmékben fognak indokolást keresni önmaguk számára. Ez a borzalmas játék, amely felfor­gatja életünket, nagyon veszedelmes játszma valamennyi nép számára. Tudják meg ellensé­geink is — figyelmezteti a cikkíró az angol­szászokat —•, bogy nagyon veszélyes ez a játék az ő számukra is. A Kreml termeiben Sztálin türelmetlenül várja, hogy üssön és nagyon jól tudja, hogy mindenki az 6 számára dolgozik. XII. Pius pápa többször felszólította már a hadviselő feleket azok' m:att a veszedelmes miatt, amelyek felé az emberiség halad. Bár akadna ember, aki meghallgatná. Valóság csak egy van — fejezi be érdekes cikkét a Piccolo —, a háború. Minden erőnkkel arra kell töre­kednünk, hogy megmeneküljünk ebből. A Piccolo drámai erejű cikke nemcsak az olaszokhoz, hanem egész Európához, sőt ezen túl az egész világhoz szól. A helyzet megítélé­sének a második pontja, a keleti veszély egyre nagyobb aggodalommal tölti el az európai né­peket és aki figyelemmel kiséri a nemzetközi sajtón keresztül Európa közvéleményének w$z- S7acsengését, láthatja, hogv ebben az egy kér­désben, a bolsevizmus terjeszkedésének meg- gátlásában feltétlenül kialakulhatna egy euró­pai, sőt egy kontinensek közötti együttműködés is, ha ugyanakkor a népek mgnyugtató bizo­nyítékokat is látnak, hogy önálló nemzeti éle­tüket, szabadságukat az imperializmusoktól való örökös félelem nélkül élhetik. Angolszász részről is aggodalommal figyelik a Szovjetunió negativ magatartását. A Stock­holms Tidningen — mént az NST közli — be­számol mértékadó amerikai körök idevonat­kozó véleményéről. A Szovjet növekvő diplo­máciai elszigetelődése, tekintve az európai gyors változások lehetőségét, határozottságot és gyors alkalmazkodást sürget. Különösen azt a tényt ,,sajnálják41 Angliában és Amerikában, hogy a washingtoni és londoni szovjet nagy­követségi állások pillanatnyilag betöltetlenek é- ebben a Szovjet bizonyos szándékosságát látják. Befejezésül a Stockholms Tidr,ingen washingtoni tudósítója megállapítja, hogy az USA fővárosában a jelek szerint teljes sötét­ségben tapogatóznak az oroszországi és német­országi fejleményekkel kapcsolatban. Tekin­tettel erre a teljesen homályos helyzetre, szük­ségesnek tartják Roosevelt és Churchill mielőb­bi találkozását, amely késő éiszakai jelentésünk szerint már meg is történt Kanadában. A fenti okok rmatt érthető, hogy a világ közvéleményének figyelme merően szegeződik Brjanszkra és Charkovra. OLASZORSZÁG Giuseppe Bastinianit, Mussolini kormányának külügyi államtitkárát, aki tevékeny részt vett a Duce megbuktatásában, ankarai nagykövetté neveztek ki. A kinevezés az uj nagykövet dip­lomáciai tevékenységének egyik legfontosabb korszakát jeienti s erre a posztra valószínűleg a New-Yorkban és Londonban eltöltött évek tapasztalatai teszik alkalmassá Bastinianit. A Popolo di Roma „A történelem itelőszéke előtt“ címmel foglalkozik Olaszország kül­politikai és belpolitikai helyzetével. Ostobaság cs hasztalan lenne eltitkolni — írja a lap —, hogy az ország helyzete elég súlyos. A fasizmus bukása megkönnyebbülést okozott a sziveknek és hatalmas reménységeket gyújtott, de a re­ménységek nemcsak abból a titkos tudatból keletkeztek, hogy a fasizmus bukása után a belpolitikában helyreáll az igazság uralma, hanem abból az ábrándból is, hogv a fasizmus bukásával együtt csodálatos módon eltűnnek azok a fájdalmas valóságok, amelyeket ez a rendszer hívott életre. Túlzott cs kissé gyerekes reménységek voltak ezek. Ami tagadhatatlan, hogy a fasizmus bukását a háború idézte elő, ugyanakkar azonban nem igaz az, hogy magá­val hozná a háború megszűnésé, is. Badogbo megigérte nekünk a szabadság visszaálÜtasat., de nem tud bennünket biztosítani Libia, Etio­pia és a Földközi ttngeri szigetek vísszabódi- tásáról. A fasizmus háborús öröksége^ megvan és túléli ennek a rendszernek a halálát. A je­lenlegi kormányra mérhetetlen felelősség ne­hezedik. Egyébként az olasz kérdésben fejlődés az általiunk is sorozatosan hangoztatott okok miatt nem következett be s valószínű, hogy az evolúciót nem a diplomácia, hanem a fegyve­rek hatalma fogja meghozni. NAGY JÓZSEF. FELOLDOTTÁK A TAKARMÁNYMAG­VAK KIVITELÉT ROMÁNIÁBAN. Buka­restből jelentik: A román kormány feloldotta a mustár, dara és cefra magokra vonatkozó kiviteli tilalmát. Ezentúl ezek a magvak a belföldi ipar rendelkezésére is korlátlan mennyiségben kiadhatók. MAKACS SZÉKSZORULÁSNÁL ÉS A VASTAGBÉLBEN VÉGBEMENŐ RENDEL­LENES ERJEDÉSI ÉS BOMLÁSI FOLYA­MATOKNÁL a régóta bevált, tisztán termé­szetes ..Ferenc József“ keserüvi? gyorsan meg­szabadítja a tápcsatornát és az ott felhalmozó­dott salakmennyiségtől és biztosan előmozdítja' az anyagcsere és az emésztés további folyama­tát. Kérdezze meg orvosát!

Next

/
Oldalképek
Tartalom