Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-10 / 179. szám
1943 augusztus 10. LXIV. évfolyam, 179. szám. ÁRA 16 FILLÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16., I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye- tem-u. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 72066 ILIPIIO TIl: BB RI HR MIKLÓS Kiadótulajdonos: ,,PALLAS SAJTÓVÁLLALAT*1 Rt Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 4.30 P« negyedévre 12.40, félévre 24.80, 1 évre 49.60 P. Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter a Társadalmi Együttműködés kolozsvári gyűlésén nagy beszédben válaszolt a határon túl elhangzott kijelentésekre — Erdély magyarsága bitvallást tett a tökéletes magyar nemzeti egység és a jobb magyar jövendő célkitűzései mellett „ERDÉLY MAGYAR VOLT ÉS MAGYAR LESZ ÖRÖKKÉ“ KOLOZSVÁR, augusztus 10. Vllágese- \ menyek kellős közepén minden magyar j ember lelkében ott él a kérdés: mit hoz : ' lövendő, mi lesz a magyar nemzet sor- ; Nem lehet csodálkozni azon, ha mi í erdélyiek különösképpen foglalkozunk ; ezekkel a problémákkal. Az erdélyi magyarságot az idegen uralom huszonkét . keserves esztendeje megtanította arra, i hogy történelmi távlatokban gondolkod- j jék. Tisztában vagyunk azzal a hivatás- i sál, amelyet a magyarságnak kell betölte- ş nie a Dunamedencében és politikai vonal- » vezetésünket ugyanazok az eszmék irá- J nyitják, amelyeknek jegyében a magyar 1 nemzet ezer esztendőn keresztül minden i áldozatot meghozott a nyugati kultúra védelmében. Nemzetiségi politikánknak : is ez az alapvető gondolata. Kormányza- j tunknemcsak a törvényes rendelkezések , hanem, a mult hagyományai szerint is a jogegyenlőség szem előtt tartásával irá- , nyitja nemzetiségi politikáját, amelyért cserébe hűséget és őszinteséget kíván a | magyar hazában élő nemzetiségektől. Nem ! tartozik a magyar szokások közé, hogy fenyegetőzzünk és üres szólamok puffogtatásával más nemzetek érzékenységét sértsük. Abban a nagy küzdelemben, amely az uj Európa kialakításáért folyik, a magyarság mindig csak a magasabb szempontokat tartotta szem előtt és ez jellemezte kill- és belpolitikánkat egy- j aránt. Ezeket a reálpolitikai felismeréseket j sajnos, a szomszédos román állam veze- I tői nem tették magukévá. Legutóbb is j olyan beszéd hangzott el Nagyszebenben, j amelyre az egész magyar közvélemény- I nek fel kellett figyelnie. Erre a beszédre adta meg a méltó választ Erdély fővárosában Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter, aki hétfőn délután a társadalmi egyesületek nemzeti együttműködésének gyűlésén nagy beszédet mondott Kolozsváron. A nemzetvédelmi propagandaminiszter a szó nemes és igazi értelmében mindvégig az európai szellem és az ősi magyar becsület erejével válaszolt a határon túl elhangzott és felénk irányzott kijelentésekre. Erdély magyar társadalmi vezetői valamennyien azt érezték, hogy a kormány képviselője az egész magyarság leikéből beszél. A magyar nemzet nem akar provokálni, de nem tér ki, ha nyílt kihívásokkal találja szemben magát. Fogadalmat tett arról, hogy Erdély örökké magyar lesz, mint ahogy mindig is magyar volt és a történelmi időkben teljes egységben fog munkálkodni az egész magyarság a jobb jövendőért. A határon túlról egy régi jelszót idéztek. Antal István dr. a magyarság összessége nevében magáévá tett ezt a jelszót, amelyet most Nagyszebenben felelevenítettek. Ez a jelszó: Torda! Tomboló lelkesedéssel fogadta meg Erdély magyarsága, hoav teljes egységben küzd ezért a jelszóért és az ezeréves mult történelmi jogai alapján szembeszáll azokkal, akik a vérzivataros időkben is fenyegetőzésekkel és politikai szemfényvesztéssel akarnak *yülölséget hinteni. Ugyanakkor, amikor a magyarság az örök magyar Erdély mellett a legszebb megnyilatkozást tette, azt is hangoztatuk, hogy nemzetiségi politikánk alapja továbbra is a lovaglás magyar felfogás a nemzetiségekkel szembeni megértés. Szerencsés véletlen, hogy ugyanezen a napon tartott a debreceni nyári egyetem nemzetiségi előadássorozatának befejezése alkalmából nagy beszédet Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár is, aki beszéde során kijelentette, hogy a magyar nemzetiségi politika mindenkor tiszteletben tartja az itt élő nemzetiségek jogait. Ezt az elbánást, eZt a magasabbrendü politikai elvet kellene joggal elvárnunk Délerdély- ben élő magyar testvéreink számára is, akiknek sorsát mindig aggódó szeretettel figyeljük és életkérdéseiket a magyarság legfontosabb nemzeti ügyének tekinti. fejti ki munkásságát. A gazdaközönségei a hatvanezer példányban megjelenő Er* délyi Gazda állandóan tájékoztatja az idős szerű kérdésekről. Az EMGE munkássá* gának három alapvető tétele: 1. Az er< délyi magyar gazdák irányítása. 2. A termelés kérdése. 3. Az értékesítés. Dr. Szathmári Lajos, az EMKE ügyvezető alelnöke mondott ezután rendkivül érdekes, mindvégig figyelemmel kisért nagyhatású beszédet. Beszéde során ősz- szehasonlitást tett az északerdélyi románság és a délerdélyi magyarság sorsa között. A statisztika számszerű adatai alapján megállapította, hogy amig az északerdélyi románság úgy kulturális, mint gazdasági téren szabadon fejtheti ki tevékenységét, addig a délerdélyi magyarság a román államhatalom részéről nem részesül hasonló lovagias elbánásban. Szathmáry Lajos dr. beszámolója után dr. Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter emelkedett szólásra a hallgatóság lelkes éljenzése közben. ANTAL, ISTVÁN: „Hogyha valamikor, úgy most van múlhatatlan szükség az összes társadalmi erőket összefogni!“ Ahtal István dr. nemzetvédelmi propa- | gandaminiszter a társadalmi egyesületek | együttműködésének fontosságáról szólva, hangsúlyozta, hogyha valamikor, úgy most van múlhatatlan szükség az összes társadalmi erőket összefogni és ez erőket a belső magyar front védelmére csatasorba állítani. Most, amikor valóban megnehezedett az idők járása fölöttünk és a tetőpontja felé haladó világzürzavarban a magyar ügy köré erőteljes védővonalakat kell emelnünk. Különösen fontos a magyar társadalmi erők egyesítése Erdély földjén, ahol sok olyan külön magyar probléma van, amelyet más magyar országrészek nem ismernek, viszont számtalan oly súlyos veszedelem is leselkedik az itteni magyarságra, amely az ország többi részén nem olyan fenyegető. A nemzetiségi kérdés Erdély földjén különös időszerűséggel és különös súllyal mered elénk és fokozott figyelmet, körültekintést és megértést igényel a magyar élet minden tényezőjétől. A magyar nemzetiségi politika szelleméről és vezető gondolatáról szólva arra mutatott rá a miniszter, hogy a magyar nemzetiségi politika alapelveit évszázadok békés együttélésének és egymásrautaltságának szelleme alakította ki, az a messze távlatokban gondolkozó emelkedett politikai géniusz, amely Szent Istvántól kezdve, mai napig a nagy magyar nemzetvezér eket és államférfiakat áthatotta. Legutóbb maga az ország miniszterelnöke — ez év május 29-én tartott nagy beszédében — foglalta össze ez alapelveket a jogok kölcsöxiös tiszteletében és az emberiesség gondolatában, amelyek — mint mondotta volt —• alkalmasak arra, hogy ezt a súlyos kérdést nyugvópontra juttassák. A jogok kölcsönös tisztelete és az emberiesség —- ez volt a magyar nemzetiségi politika vezető gondolata, mióta csak nemzetiségi kérdés létezik és az e gondolat által meghatározott gyakorlati politikai magatartás a magyar államvezetés alapvető nemzetiségi programja azóta is, amióta nemzetiségeink egy része az elmúlt évek során az anyaországhoz visszatért. Ezt (t politikát követi a magyar államvezetés Erdélyben is s hogy e politika e sokat szenvedett országrész minden lakosa számára valóban meghozza áldásos gyümölcseit: a konszolidációt, a harmóniát, a békés épitőmunkát és együttműködést, ahhoz szükséges az összes itteni magyar társadalmi erők megértése és összhangza- tos munkája is. „A magyar ügyet semmi veszedelem nem érheti, ha kemény marokra szorítjuk a magyar fegyvert“ Ismétlem, amit más helyeken is már szám'talanszpr elmondottam: a magyar ügyet semmi, de semmi veszedelem nem érheti, ha józansággal, hidegvérrel, nyugalommal és bátorsággal nézünk szembe az eseményekkel és kemény marokra. szorítjuk a magyar fegyvert. (Helyeslés és Meg kell őszintén vallani, hogy a közvetlen szomszédból áthangzó megnyilatkozásokban nem sok örömünk telik, mert taps.) Egység és jó vitézi rezolució! Ez a magyar élet nagy parancsa az ország minden egyes zugában, de ez különösen itt, a Királyhágón túl, ahol a magyarság fokozott figyelemmel kisóri a világeseményeket, de különösen azokat a hangodat, amelyek a Kárpátokon túlról ide át- hangzanak. ezek a megnyilatkozások mindenre alkalmasak, csak arra nem, hogy a béke, a megnyugvás és a konszolidáció átmoszféráját teremtsék meg a jövő sorsáért küzdő Európának ebben a sarkában. Hosz- szu-hosszu idő óta türelemmel, béketü- réssel és hangtalanul figyeljük az odaát- ról jövő sorozatos demonstrációkat, amelyek éle burkoltan, vagy nyíltan, de mindig ellenünk: Erdély és a magyarság ellen van kihegyezve, de sohaseml reagáltunk rájuk, mert az európai sorsközösség kötelességeit elöbbrevalóak- nak tartottxik a magunk jogos sérel- meinél is. Legutóbb azonban egy olyan hang iş A közvetlen szomszéd Erdély és a magyarság ellen „Ezt a Jelszót - Terda - mi is készséggel magunkévá, tesszük^ Egy hittel, egy akarattal!... ' Hétfőn délután hat órakor a kolozsvári I vármegyeháza dísztermében gyűlést tartott a társadalmi egyesületek nemzeti : együttműködése. A terem zsúfolásig meg- I telt Erdély magyar társadalmának vezetőivel. Megjelent a gyűlésen Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter i is, akit az egybegyűltek lelkes tapssal és éljenzéssel fogadtak. A gyűlést dr. Illés j Gyula tankerületi főigazgató a Társadalmi Együttműködés elnöke nyitotta meg, aki rövid beszámolót tartott az együttműködés eddigi munkásságáról és meleg szavakkal üdvözölte dr. Antal István minisztert. Ezután Balogh László dr., az EMGE h. igazgatója az EMGE munkásságát ismertette. Elmondotta, hogy az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület százezer tagja nyolcszázhusz gazdakör keretei között
