Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-25 / 191. szám

Ara 16 FILLÉR LX TV. évfolyam». 131. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár; Jókai-u. 16., I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye* tem-u. 8. Telelőn: 29—23. Csekkszámla: 72056 ALAPÍTOTTA: BARTHS MIKLÓS Kiadótulajdonos: ,,PALLAS S AJTÓV ÁLTALAT ‘ Rt Kolozsvár. Előfizetési érák: 1 hóra 4.30 P, negyedévre 12.40, félévre 24.80, 1 évre 49.60 P, Tizenkét nap után befejeződött és Churchill tanácskozása A döntések csak a hadműveletek során válnak ismeretessé — Brendam=Braeken : „Aki meg; akar győződni a határosatok jelentőségéről, legjobb less, ha haditudósítónak iratkozik fee-" — Hármas» értekesiet less a Szovjetunió részvételével ? A legelkeseredettehb' harcok dúlnak C keletre és a Miu&s mentén ERŐS LÉGITÁMADÁS ÉRTE BERLINT ' A Nemzetközi Tájékoztató Iroda a követ­kezőket közli a keleti arcvonal helyzetéről: ' A Charkovtól északnyugatra lévő szovjet harccsoport megsemmisítésével — mint most már nyilvánvalóvá vált —, a 4. bolsevista áncélos gárdahadtestet tulajdonkeppen harc- eptelenné tették. A harc során több mint két­ezer fogoly került német kézre, továbbá 299 páncélost, 248 löveget és igen sok gyalogsági fegyvert zsákmányoltak. A foglyokat a zsák­mányolt 260 tehergépkocsin, amelyeknek leg­nagyobb része teljesen üzemképes maradt, azonnal elszállíthatták. A ,,katlan“ megtisztí­tása után több mint é.oco bolsevista halottat számláltak össze. A Cbarkov környéki harcokról szerzett to­vábbi értesülések szerint a várostól délre egy néniét támadásnak sikerült teret nyernie a szí­vós elhárítás ellenében és egy fontos terepsza­kasz német kézre jutott. A város romjai között nemet biztosító csapatok még a hétfői napon is több órán át sikeresen harcoltak a bolsevis­tákkal és robbantásokkal és a romok között gondosan elhelyezett aknákkal nagy vesztesé­geket okoztak az ellenségnek Charkovtól nyu­gatra a bolsevisták erős gyalogos cs páncélos kötelékekkel támadnak, hogy a német állások hátába jussanak. A támadás a német elhárító tűzben veresen összeomlott és 46 harckocsi ki­égett a német vonalak elolt. Mig a Mtusz arcvonalán nem csökkenő hév­vel folynak tovább a kemény elhárító harcok, a Donee középső folyása mentén a német had­osztályok ismét nagy védelmi sikert vívtak ki. A bolsevisták Izjum környékén összevont pán­célos kötelékekkel és lövészhadosztályokkal erős támadást intéztek a mélyen tagolt német állások ellen, A támadások a délutántól a sö­tétség beálltáig egyre fokozódó hevességgel 1 folytak, de mindenütt véres kudarcra vezettek. E harcokban nem kevesebb mint 161 páncélost * semmisítettek meg: vagy tettek harcképtelenné, j Mig a Szmolenszk és Vjazmá-vonaltól északra hétfőn ismét fellángoltak a heves har­cok, bár a szovjet támadások mind véres ku­darcba fulladtak, Sztaraja Russzánál a nap , nyugodtan telt cl. Az eddig még nem teljes jelentések szerint a német hadsereg elhárító tü­zérsége közelharci fegyverei hétfőn 2jS bolse­vista páncélost semmisítettek meg. 12 további páncélost zuhanóbombázók pusztítottak cl, í úgyhogy h‘tfö’7 ö szesen zyz szovjet páncélos vált harcképtelenné. * Az Intennf. jelenti a német légierő harcba- vetéséről a keleti arcvonalon: A német légierő rcpülókötelékei hétfőn is eredményesen vették ki részüket az elhárító harcból. Különösen eredményesen folytak a zuhanóbombázó kötelékek egymást követő tá­madásai Zsevszk térségében és Karacsevnél sortüzelő ütegek ellen. Ezeknek az ütegeknek a leküzdéséből kitönően kivette részét a német nehéztüzérség is. Biztosan elpusztítottak 2$ ilyen Sztálin-or gon a üteget, részint tüzérség, részint bombák telitalálataival és még kettőt valószínűleg harcképtelenné tettek. A bolse­visták után pótló vonalai ellen intézett éjszakai támadások során felgyújtottak két hadianyag­gal megrakott vonatot. Egy motorhajtó-anya­got szállító vonat a sikeres találatsorozatok kö­vetkeztében kt siklott, majd elégeti. A légi bar-' cokban a német vadászok S> szovjet gépet semmisítettek meg, kettőt pedig az elhárító tüzérség lőtt le. Hat német repülőgép elveszett, A Jeges-tengeri arcvonalon vívott légiharcok- ban 10 gépet lőttek le. Hivatalos jelentés a québeci értekezlet befejezéséről: Meghozták ti döntéseket a két nemzet hadseregeinek és légierőinek további fokozatos hadműveletei számára nulmányoz-ták és- jóváhagyták a kombinált vezérkarok főnökeinek egyhangú javaslatait. Megegyezés történt a katonai hadműveletek alap­ját képező, vagy az azokból folyó politikai kérdések tekintetében is. Ezen tárgyalás után még ez év vége előtt újabb értekezletet tartanak a brit é-í amerikai hatóságok között, mégpedig minden elvan hármasérte­kezleten felül, amelyeknek megtar­tása tekintetében esetleg megegye­zésre jutnak Szovjetoroszországga-l. A Németország és Olaszország elleni háborút érintő döntésekről teljes je­lentéseket terjesztenek a szovjetkor- mány elé. Fontolóra vették az érte­kezleten a francia felszabadító bi­zottsággal való kapcsolatok kérdé­sét is. Úgy tudják, hogy 0 hét vége felé több kormány nyilatkozatot ad majd ki. A québeci konferencia után háromhatalmi értekezlet, less Anglia, as USA és a Szovjetunió részvételével Lisszabonból jelenti a MTI: Mint a brit hírszolgálati iroda jelenti, Chur­chill és Roosevelt Qu ebe eben a kö­vetkező közös nyilatkozatot adták ki: Az angol-amerikai háborús érte­kezlet, amely augusztus 11-én kez­dődött meg Quebeeben a kanadai kormány vendégszerető fogadtatása mellett, immár befejezte munkála­tait. A világon folyó hadműveletek valamennyi szinterét megvizsgálták azoknak az ujabb kielégítő esemé­nyeknek a világánál, amelyek az el­nök és a miniszterelnök május végén Washingtonban megtartott értekez­lete óta történtek. Meghozták a szük­séges döntéseket a két nemzet hajó­hadának, hadseregeinek és légierői­nek további fokozatos hadműveletei számára. Tekintettel arra, hogy ezek az erők a földgolyó különböző ré­szein állnak folytonos harcban az ellenséggel, feltétlenül szükséges, hogy a háború irányításának csú- ‘ csán fenntartsák a teljes egységet mind a célokban, mind pedig a mód­szerekben. Az ujabb értekezletek ezentúl valószinüleg rövidebb időkö­zökben válnak majd szükségesekké, mint ezelőtt, abban a mértékben, ahogy az Egyesült Ail am oh, a Com­monwealth és a brit birodalom hábo­rús erőfeszítései kiterjednek és el­mélyülnek. Nem jelentene semmi­lyen segítséget a harcban álló csa­patok számára, ha bármilyen nyilat­kozatot tennének a hozott döntések­ről. Ezek a döntések csupán majd a hadműveletek során válhatnak isme­retessé. Mindazonáltal ki lehet je­lenteni, hogy a vezérkarok vezetői­nek katonai megbeszélései igen szé­les körben vonatkoztak a Japán el­leni háborúra és a Kínának nyújtan­dó hathatós segítségre; Soong kül­ügyminiszter, Csangk.ais.ek tábornagy képviselője rászívott ezeken a meg­beszéléseken. Ezen a területen,, akár­csak az európai területen, Roosevelt elnök és Churchill miniszterelnök ta­Mint Zürichből jelentik, A québeci ta­nácskozás katonai része hétfőn azzal fe­jeződött be, hogy Roosevelt és Churchill mégegyszer . megvizsgálta az elfogadott és az európai betörésre vonatkozó terve­ket. Megtörtént a végleges döntés a csen­destengeri hadműveletek ügyében is. Bracken angol tájékoztató miniszter kije­lentette, hogy a tanácskozás katonai ré­széről nem nyilatkozhatik, de a történen- dök bevonulnak ‘a világtörténelembe. Churchill valószinüleg beszédet intéz az angolszász népekhez. Roosevelt pedig szerdán a kanadai képviselőházban be­szél, Ottawában. A Quebeeben összegyűlt újságírók között az a hír terjedt el, hogy nem lesz közös főparancsnokság, hanem a nyugati harctér főparancsnoka állító­lag Alexander lesz, a déli és délkelet­európai harcteret pedig Eisenhower tá­bornok irányítja. A nyugati harctérrel kapcsolatban Franci.országot és Hollan­diát, a déli és délkejeteurópai harctéren pedig Délolaszországot és a Balkánt em­legetik együtt. Londoni jelentés szerint az Observer diplomáciai szerkesztője azt ti»ia, hogy a québeci értekezlet után minden való­színűség szerint háromhatalmi értekezlet lesz Nagybritannia, az Egyesült-Államok és a Szovjet részvételével. Roosevelt hir szerint szerdán délután beszédet mond a kanadai parlamentben. Hétfőn délelőtt a québeci értekezleten Roosevelt és Churchill, valamint a veze­tő katonai személyiségek mégegyszer megvizsgálták az európai erőd elleni in­vázió terveit. Délután Roosevelt és Chur­chill között tanácskozás folyt le. ame- Iven. Soong kinai külügyminiszter és Harry Hopkins, Roosevelt tanácsadója is résztvett. Ezeken a tanácskozásokon el­fogadták a csendesóceáni hadműveletek­re vonatkozó alapvető terveket. Churchill Quebecből való elutazása előtt rádiószó­zatot intéz az Egyesült-Államok. Nagv- britannia és Kanada népeihez. Roosevelt elnököt szerdán délelőtt 11 óra 45 percre várják az ottawai parlament épülete előtt. A kanadai miniszterelnök bemu­tatja Roosevelt elnöknek a kanadai par­lament tagjait. A konferencia katonai ha­tározatairól természetszerűleg semmi kö­zelebbit nem árulnak el. Bracken brit tájékoztatásügyi minisz­ter nyilatkozatot tett újságírók előtt, amelyben a többi között hangsúlyozta, hogy a québeci értekezlet katonai szem­pontból legnagyobb fontosságú határoza­tokat hozott. A miniszter hozzáfűzte még, hogy ha valaki önök közül meg akar győződni ezeknek a határozatoknak a je­lentőségéről, akkor legjobb lesz, ha hadi­tudósítónak iratkozik be. A Popolo di Roma a québeci értekez­let határozatairól szóló hivatalos közle­mény alapján megállapítja, hogy az érte­kezlet. amelynek egyik célja az angolszá­szok és a Szovjet köpött felmerült nézet- eltérések eltüntetése és a szövetségesek háborús erőfeszítéseinek méltányosabb megosztása .volt, szükségképpen kényte­len határozni az európai támadás harcá­szati kérdéseinek megoldásáról is. Lehet­séges, hogy az angolszászok Dél-Olasz- országban terveznek partraszállást. de valószinüleg Európa más szakaszait sze­melték ki. mert rájöttek arra. hogy az olasz félsziget nem lehet közvetlen útja az európai erőd megtámadásának. Az el­lenség mindenesetre elérkezettnek iátja az időt minden ereje latbavetésére és nem elégszik meg többé döntő jellegűnek nem tekinthető sikerekkel Európa szélein.

Next

/
Oldalképek
Tartalom