Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-27 / 167. szám
F „Az EMGE munkaközössége példa arra, hogyan lehet egységet teremteni Î Maradéktalan közösségi szellemről tett bizonyságot a honrlvi gazda nap — Bárezay János íöldminvelésiigyi államiitkár nagy üeszn clüen fcigyelnieztc tt< a gazdaíársadalmat a legfontosabb tennivalókról Gróf Teleki Béla bejelentette, hogy az EMGE nyolcszáz gazdaköre gyűjtést Indított a háromszéki jégkárosnltak érdekében 1 U i 3 július 27 BÖRVELY. julius 27. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) A mezöségi termelés és a korszerű gazdálkodás célkitűzéseit szolgálja az EMGE gazdaköreinek munkája, amelynek gyönyörű eredményeit aratás idején láthatjuk a legjobban. Amikor tehát a városi ember gazdakör- | röl. falusi szervezkedésről hall, sose ie- i lejtse el, hogy ez a munka nem a ma- ' gyár falu sajátosan belső életkérdése, hanem éppen úgy a városé is, amelynek a termelő munkát végző földművelő az ellátásáról gondoskodik. De nemcsak a kenyérgabona és a fogyasztási célokat szolgáló állatállomány lesz nagyobb, több és különb, hanem az általános életszínvonal is emelkedik, hiszen a falu művelődésével közeledünk a városhoz és a többi I foglalkozási ágakhoz, amelyekkel egyébként a legteljesebb sorsközösség szellemében kell élnie. A BÖRVELYI GAZDANAI* Az EMGE börvelyi gazdanapja ennek a közösségi munkának a seregszemléje volt, különös tekintettel azokra a háborús feladatokra, amelyeket a falunak kell megoldania. A gazdanap jelentőségét j azonban még két igen fontos szempont j emelte. Az egyik az, hogy Börvely az egy- | kori trianoni határvonal közelében húzódik meg és a gazdanap iránt a volt j csonkaországi részéken is páratlan érdeklődés nvilvánult meg. másfelől pedig ; az idegenek által elhagyott házakban és • földeken uj magyar élet indult. Kis szé- i kely sereg kelt útra. hogy ezen a vidé- • ken ragadja még az eke szarvát és szántson ui barázdákat az ősi magvar földeken. Az idén tehát már a székelyek is ; arattak. Börvely vasárnap már a kora hajnali ( órákban ünnepi külsőt öltött. A négyezer i lakosú falu apraia-nagyja ünnepi ruhában, zászlódiszben várta tengersok vendégét, mert a gazdanapra a környező falvakból több mint kétezer gazda jött el. A földművelésügyi kormányzatot a gazda- ■ napon Bárezay János dr államtitkár, a • vármegyét pedig Kölcsey Ferenc dr. fő- , ispán és vitéz dr. Boér Endre alispán j képviselte. De mint vendég, ott volt vi- i ■ téz Dömötör János altábornagy, vitéz ; Nyiredy Géza dr. miniszteri tanácsos, az Erdélyi Birtokpolitikai Főosztály vezetője, Kölcsey Béla felsőházi tag és Kanizsay Jenő a mezőgazdasági bizottság paritásos elnöke. Bodnár Sándor, Domahidy István ■ és Ember Géza országgyűlési képviselő, ; Domahidy Sándor m. kir. gazdasági fő- ! felügyelő, Svájczer Béla, az Állattenvész- | tési Egyesület elnöke, dr. Komjáthy I György és dr. Csaba László főszolgabi- j rák, dr. Kovács László miniszteri segéd- j titkár, vitéz Csapó Imre, Szilágyi Ferenc, ! Mándy Zoltán, Lovászy Nándor, Szász j Ferenc, Vass Sándor, Simkovits János m. i kir. gazdasági felügyelők, Elekes Károly és Gudrim István m. kir. gazdasági iskolai igazgatók és még sokan mások. A környező falvak közül Mezőfény, Kap- lony, Szaniszló, Ombód, Csengerbagos, Érendréd, Berend. Szamosontuli. Nagykároly, Szatmárhegy, Domahida, Szamos- udvari, Gvöngv, Kisszentmárton, Mikola, Zaita, Méhtelek. Géres, Iriny EMGE gazdakörei képviseltették magukat. Mára- marosból pedig a víski gazdakör küldöttsége jött el. A megye volt trianoni részéről a nórcsalmai pazdák negvventagu csoportját Gvenes Zsigmond földbirto- . kos vezette. Ezenkívül ott voltak a nagv- ecse.di, fábiánházai. urai. csengeri, tvu- kodi. ránolti, nyircsahói és mátésza’Vai gazdák néoes cscoortjai. Az EMGE részéről gróf Teleki Béla elnök, báró Brau- necker Antal ai°lnök. Cs. Károly István t. b. aielnök. Demeter B^a. az" Erdélyi Gazda főszerkesztőié és Bikfalvy Ferenc t. b. igazgató, a szatmári kirendeltségvezető jelentek meg. ÜNNEPÉLYESEN FOGADTÁK A VENDÉGEKET Gróf Teleki Béla gépkocsija pontosan reggel 8 órakor érkezett Börvely határába, ahol lovasbandérium és az EMGE gazdakör fuvószenekarának az élén Sző- vyi Lőrinc községi főjegyző és Bereczky Lajos községi főbíró, gazdaköri aielnök fogadták. Bereczky Lajos üdvözlő szavai után Teleki Béla és a gazdanap vendégei Peleskey Sándor vei. lelkész, gazdaköri elnöknél tettek látogatást, majd 10 órakor a ref. és róm. katolikus templomban ünnepi Isten-tiszteleteket tartottak A ref. templom azonban kicsinynek bizonyult a hivök befogadására és ezért külön tábori Isten-tiszteletet is tartottak, amelyen közel kétezer gazda vett részt. Pontosan délelőtt 11 órakor érkezett meg dr Bárezay János földművelésügyi államtitkai-, akit ugyancsak a községi föbiró üdvözölt és a ga/duközön-ég igen hosz- szasan és melegen ünnepelt. Röviddel utána az államtitkár, az EMGE elnöke és a körzeti leventeparancsnok megkoszorúzták a hősi emlékművet, majd a falu piacterén kezdetét vette a gazdanap, „Az EMGE osztó!ykii*önbség nólkiál testvéri közösségbe kovácsolta a magyar taiu népét64 Peleskey Sándor ref. lelkész, gazdaköri elnök lendületes megnyitó beszédében a többi között ezeket mondotta: — Mi az EMGÉ-re mindig úgy tekintünk, mint a szabad tulajban fejlődő drága palántára, amit a gusdoskodó szeretet melegével árasztunk el, művelünk, segítünk és támogatunk, hogy minél nagyobb, erősebb és szebb legyen és minél jobb termést hozzon számunkra. A mi palántánk: az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület. Neki köszönhetjük, hogy a tudományban előre haladunk és hogy megnyílnak számunkra a jövő boldogulá- sának kapui. Ez a munkaközösség eggyé van forrva minden egyes erdélyi magyar gazdával, hiszen nemcsak a gazda legszebb és legnagyobb vágyainak megszemélyesítője és letéteményese, hanem a legnehezebb idők támasza is volt mindnyájunk számáru. Osztálykülönbség nélkül varázsolta testvéri közösséggé az erdélyi falu mindéi} dolgos emberét. — Most, amikor alkalmam van megnyitni a börvelyi gazdák ünnepségeit és ennek rendjén ragaszkodó szeretettel köszöntem Bárezay János dr. államtitkár urat és a megye képviselőit, gazdatestvéreim nevében ki kell jelentenem, hogy a jól végzett munka tudatával, a magyar közösségi élet jegyében, a megbecsülés és a ragaszkodás töretlen hitével követjük a mi elnökünket, Teleki Bélái és vezérkarát és kérjük, hogy vezesse újabb és újabb sikerekre ennek a földnek jobb sorsra érdemes magyar népét. Bárezay János földmüvelésügyiállanititkár beszéde Az elnöki bevezető szavak után Bár- czay János dr. földművelésügyi államtitkár emelkedett szólásra, akit a, gazdatömeg lelkes éljenzéssel köszöntött. Az államtitkár örömének adott kifejezést. hogy most az EMGE gazdanap keretében ismét a magvar gazdák között lehet. Jól ismeri az EMGE munkáját, tudja. mit végzett a múltban, milyen fontos tevékenységet fejt ki a jelenben és milyen nagy feladatok várnak rá a jövőben. „MINDEN MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR TELJESÍTSE A MAGA HIVATÁSÁT“ A továbbiakban arról beszélt, hogy jól ismeri a magyar falu problémáit, hiszen maga is falusi gazda és igy benne él a magyar falu sorskérdéseiben. De azért az ilyen országjárás, amikor időnkint másmás vidékek magyar gazdatömegeivel találkozik, mindig újabb és újabb élményt jelent számára. Alkalma van ugyanis ismételten meggyőződnie arról, hogy a magyar gazda mindenütt hűséggel követi nemzetének legfőbb célkitűzéseit és mindenütt első helyet akar kivívni magának a nemzetszolgálat felelősségteljes munkájában. Időnkint azonban szükség van arra, hogy a lelkiismeret megszólaljon: ki hogyan is teljesítette kötelességeit. Éppen erre emlékeztet az a hősi emlékoszlop, mely megörökítette azok neveit, akik a legdrágább és féltettebb emberi kincset, az életet adták a hazáért. Ha ma valaki azt kérdezné. hogy miben is lehetne meghatározni a magyar feladatok gerincét, válaszképpen talán azt lehetne hangoztatni, hogy először minden magvar állampolgár teljesítse a maga hivatását, ugyanakkor az állam vezetői teljesítsék a nemzet iránti kötelességeiket. E két irányitó szempont lehet csak a magyarság követendő utjának jelzőoszlopa. Kezdjük önmagunkon a bírálatot66 99 Ezután arról szólt, hogy gyakran hallani itt-ott bírálatokat. Hol a helyi, hol a magasabb hatóságok, hol a vezetőemberek munkáját kritizálják. Bírálatra valóban szükség van, de a bírálatot elsősorban önmagunkon kezdjük — mondotta Bárezay János dr. államtitkár — s ha a magunk bírálata lelkiismereti- leg megnyugtat és azt mondja, hogy valóban nincs hiba és kifogásolni való a magatartásunkban, akkor birálhatunk másokat. Végül az államtitkár utalt arra, hogy fel kell készülni a magyarságnak arra a feladatra, amit az uj világban be kell hogy töltsön és amelyre a magyarság történelmi küldetése folytán hivatott. — Az EMGE munkaközössége példa arra, hogyan lehet egységet teremteni és ezt az egységet hogyan lehet a nemzet magasabb céljainak szolgálatába állitani. Teleki Béla: „A nehéz idők megbonthatatlan és bevehetetlen erős szervezeteket követelnek66 Bárezay János dr. nagysikerű beszéde után gróf Teleki Béla, az EMGE elnöke azzal kezdte beszédét, hogy most egy éve I járt utoljára Börvelyben és ha ma visszagondol az akkori sajátos helyi viszonyokra, örömmel állapítja meg, hogy milyen lényeges átalakulások következtek be az- ó+a. Ma teljes itt a magyar egység és minden magyar ember meg van győződve arról, hogy a sors elválaszthatatlanul egymásra utalta a magyarságot. — A. nehéz idők, amelyre a nemzetnek fel kellett készülnie, egyre jobban közelednek — mondotta gr. Teleki Béla. — A nehéz idők azonban — miként az államtitkár ur is mondotta. — megbonthatatlan és bevehetetlen erős szervezeteket követelnek. A magyar összefogás a munka összefogása és egvsége kell hogy legyen, mert aki faitájáért, nemzete boldogulásáért dolgozik, az sohasem lehet nemzetének. hazájának bomlasztója vagy árulója. A külső erőnk, a belső munka értékétől függ. A továbbiakban a következőket mondotta az EMGE elnöke: Az erős, közösségi szellemmel átitatott munkaszervezetekben megvalósul a közösség örök parancsa, amit az EMGE már átszervezése idején zászlajára irt: ,,Egy az egészért és az egész egyért“. Senki sem veszhet el a közösségben, mert az egész mellette és érette van. Egy falu gazdaköre sincs tehát egyedül, mert ha baj van. jelentkezik a többi és a testvéri kézfogástól az anyagi megsegítésig átsegíti a bajokon. Az EMGE már eddig is számtalan példáját adta a közösségi megsegítésnek. Most azonban olyan dolgok történtek, amikor ismét bizonyságot kell tenni az együttérzésről és az egymáson való segítésről. Mint ismeretes, nemrégiben jég verte Háromszék több falujának határát. Majdnem tizenhat EMGE gazdakör jelentette, hogy egész évi termésük, egy évi munkájuk, mindenük , a súlyos csapás martaléka lett. Ilyenkor a magyar ember bajba jutott testvérei felé fordul. Éppen ezért az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület több m.int nyolcszáz gazdakörében gyűjtést indít, és tudja azt, hogy ennek meg lesz az az eredménye, ami joggal elvárEgyetem- Ilüozgőban mn, holnap cr, fk JL |,ÄM_ holnapután ** »rCSltOr . Csi x m á s kandúr es Bék «3 Ic i w *1 S y Minden nap 6 és 8-kor : válaszai Tasnády Mária, Titkos Ilona, Som- lay Arihur, Táray, Kiss Ferenc, Pethes és Mély Gerő. ható. Minden gazdaköri vezető megkapja a gyűjtőivel, bejárják a házakat és minden gazda adjon egy kis gabonát. A felajánlott terményt, a kapott utasítások szerint a helyi gabonavásárlószer- veknek kell beszolgáltatni, mely elismervényt ad róla. Végül ugyanannyit, amennyit beszolgáltattak. hivatalosan ki fognak utalni a károsult gazdatestvéreinknek. Gr. Teleki Béla felhívását a gazdák általános és élénk helyeslése követte. Az EMGE elnöke beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Az EMGÉ-ben. a gazdakörben minden gazdának, földművesnek, mezőgazda- sági munkásnak helye van. Minél nagyobb és minél teljesebb lesz a táborunk, annál nagyobb haszna lesz belőle a közösségnek és annál jobban erősiti a magyarságot, amelynek talán most van szüksége a legtöbb erőre. KÖZÉRDEKŰ ELŐADÁSOK Dr. Laczkó Aladár m. kir. kisérletügyi igazgató a kendertermelés jelentőségéről tartott mindvégig élénk figyelemmel kisért előadást, vitéz Kiss Lajos jószágigazgató pedig arról beszélt, hogy hogyan fejlődött az Ecsedi-láp gazdasági kultúrája a lecsapolástól napjainkig. Zárószót Br- reczkv Lajos gazdaköri aielnök mondott. A délelőtti ünnepséget a Himnusz közös eléneklése zárta be. Az egytálas közebéd után délután négy órakor tenyészló bemutató volt. Délután hat órakor pedig a börvelyi műkedvelők a ,.Bors István“ cimü színmüvet adták elő nagy sikerrel. A börvelyi gazdanap egyike volt a legjobban sikerült és legnívósabb erdélyi gazdamegmozdulásoknak. A HŐSIESSÉG JUTALMAZÁSA. Miskolcról jelentik: A Kormányzó Ur Ő főméi tó- sága hat miskolci hősi halált halt, illetve eltűnt honvédtisztnek kitüntetéseket adományozót t. Dr. Honthy Béla helyettes polgármester városi tisztviselőkből alakult küldöttséggel lakásukon kereste fel a kitüntetettek hozzátartozóit és a kitüntetések átadásával egyidőben Miskolc város közönségének hálás elismerését és őszinte kegyeletét kifejezésre juttatta. 21-es BAJTÁRSAK! Szokásos heti összejövetelünket f. hó 27-én (kedden) délután 7 órakor megtartjuk Szentegyház-utca 9. szám alatti helyiségünkben. Vezetőség. NEGYVEN FILLÉRÉRT KAPNAK STRANDJEGYET AZ ORVOSOK. A kolozsvári Orvosi Kamara értesíti tagjait, hogy a város kezelésében levő nyári fürdőt ugv az orvos urak. mint családiasaik a kamara: igazolvány felmutatása mellett 4.0 filléres gyermekjegy váltása ellenében vehetik igénvbe. Kamara elnöksége. Székelykereszturi Csorna József, a Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank R. T. ny. fő tisztviselője tragikus körülmények között folyó hó 24-én elhunvt. Temetése f. hó 27-én délután 5 órakor lesz a köztemető nagykápolnájából.
