Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-27 / 167. szám

1943 Julias 27 ELLENZé Mégis megszületik a kolozsvári filmgyár - hogy megszülethessen a magyar fűm Juhász István Bánffy Miklós gróffal és Keledy Tibor dr. polgármesterrel alapos helyszíni tanulmányokat is folytatott az erdélyi filmgyár tervezett helyén. * A kolozsvári egyetemhez tartozó atom- romboló intézet építkezései annakidején abbamaradtak, az épület már tető alatt van, falap azonban vakolatlanok és te­kintve, hogy a háború alatt nincs lehető­ség a tudományos intézet építkezéseinek befejezésére, igen alkalmasan lehetne berendezni ott a filmgyárat. Az épület­nek két nagy, műteremnek is alkalmas helyisége van, számos olyan melléképü­lettel, amit laboratóriumnak és díszlet­raktárnak lehetne alkalmazni. Az épület a város közvetlen közelében, a Szamos- partján áll körülbelül tiz holdnyi terü­leten, úgyhogy a külső felvételekhez leg­alkalmasabb tájakat a gyár közelében is meg lehet találni. Az egyik épületrész­ben szinészszállodát lehetne berendezni, hoev a fővárosból ideutazott filmszíné­szek állandóan a műterem közelében él­hessenek a gyártás ideje alatt. Nagy elő­nye az épületkomplexumnak, hogy to­I «qiM'—w» m wmiin«aM fey.- ­vábbi fejlődésre, folytatólagos építkezé­sekre még tág lehetőségek vannak. Alapos s körültekintő számolások alap­ján — Juhász István szerint — három­négymillió pengő tőkével megvalósítható volna a terv. Ilyen vállalkozáshoz tőkét adni természetesen adni nem lehet az ál­lam feladata, de minden egyéb támoga­tást onnan meg kell kapnia és meg is kap, mert úgy a kolozsvári hatóságok, mint a kultuszkormány részéről ezt meg s Ígérték. A kolozsvári filmgyár művészi veze­tését és a készítendő filmek elbírálását — Juhász István úgy tudja — művészi bizottság intézné, amelynek tagjai gróf Bánffy Miklós, báró Kemény János, Ta­mási Áron, Zilahy Lajos, Keledy Tibor, Bajor Gizi és Tüdős Klára lennének. Ez a bizottság volna erkölcsi biztositéka an­nak, hogy az uj stúdió tiszta művészi cé­lokat szolgáljon. Zilahy Lajos és Juhász István lelkes csatlakozása a kolozsvári filmstúdió ter­em mellé, kétségtelenül előbbre viszi az új­jászülető magyar film ügvét. Az erdélyi sajtó a kezdeményezők minden erre vo­natkozó tervét támogatni fogja, mert a színházat és a mozit sohasem tekintette ..inarnak“ és ,,üzlet“-nek. Úgy Erdély társadalma. mint az egész magyarság, Kolozsvártól várja a magyar film meg­újulását. S KOLOXSI ZÁROKA Iá­Közellátási legyeket hcnn'sifoH Szamos újváron egy hivatalszolga SZAMOSUJVÁR, julius 27. A számosuj- vári rendőrségnek és a közellátási szerveknek feltűnt, hogy egy idő óta túlságosan sok liszt és más közellátási jegy került forgalomba. Erélyes vizsgálatot indítottak és megállapítot­ták, hogy Szamos újvár egyik vidéki körjegyzőségének tulajdonában olyan pecsét van, amely ha­sonlít Szamosujvár város pecsétjéhez. Ezt a pecsétet jogtalanul élelmiszerjegyek felbélyegzésére használták fel. A nyomozás eredményeképpen Sebes T, Dániel hivatalszol­1 gárói kiderült, hogy a körjegyzőségről élel­miszerjegyeket lopott és a szóbanlevő pecsét­tel Ruszu Demeter szamosujvári kereskedő közreműködésével éjjel-nappal gyártották a jegyeket. Az ügysészég lopás és vesztegetés büntette miatt indított eljárást a hivatalszolga ellen és folyik a bűnügyi eljárás Ruszu De­meter kereskedő ellen is. A vádirat bűnösnek mondja Osztián Mária körjegyzőségi hivatal­noknőt, Mász Jenő dijnokot és feleségét, Schweicaer Jenő dijnokot és egy fiatalkorút is. A visszatetszést keltő közellátási bűnügyben* a dési törvényszék nyári tanácsa ítélkezik. BUDAPESTI MOZAIK Pesti telefon Erről már irtak, cikkeztek, vitatkoztak — hiába. Rosszak a telefonautomaták. S különösen mióta átszerelték őket har­minc fillér befogadására húsz helyett — bolond játék lett a telefonálásból. Hegy a pénz bennmarad, a telefon nem működik s nem kapcsol, az mindenna­pos. Az is mindennapos látvány, hogy a pesti polgár áll a telefonfülkében s mint egy dühöngő őrült, veri az átkozott ma­sinát. Ököllel döngeti, csavarja, rázza. A többi néma csönd . . . Egy ur mesélte tár­saságban, hogy ő is olyan automatára akadt, amely elnyelte kilencven fillérét és nem lehetett rajta telefonálni. Akkor aztán verni kezdte, emlékezve arra, hogy a pénz néha visszahull, de van úgy is, hogy az ember csak leemeli a kagylót és máris jön a hivójel, nem is kell a készü­lékbe harminc fillér. Szeszélyesek és ki­számíthatatlanok az automaták és ezért elhatározta, hogy addig nem lép ki a fülkéből, mig vassza nem kapja a pénzét. — A.Z eszeveszett döngetésnek aztán eredménye is volt — fejezte be történe­tét az úriember —, addig vertem a nyo­morult masinát, mig ki nem adta mind a kilencven filléremet... Valaki megszólalt a társaságban: — Nem hiszem . .. — Mit nem hiszel? — Azt, hogy kilencven fillérnél abba­hagytad ... Érdekes felfedezés A felfedezés a filmvilágban történt, a felfedezett ifjú hölgy B. Molnár Magdol­na. Nagyon finom, érdekesarcu teremtés, egyébként tanárnő Budakeszin. Arról nevezetes, hogy gitárkiséret mellett éne­kel s amellett zeneszerző is. Molnár Magdolna Borsafüreden nya­ralt, ahol egy pesti filmkülönitmény na­pokat töltött. Itt készültek ugyanis Rát- honyi Ákos legújabb filmjének' külső fel­vételei. A filmesek megismerkedtek a fiatal tanárnővel, akinek hangja annyira meg­tetszett nekik, s annyira ideális mikro­fonhangnak tartják, hogy most viaszle­mezre veszik énekét és ha egy filmben énekhangra lesz szükség, az a Molnár Magdolna hangja lesz. Ö lesz a magyar filmek láthatatlan énekesnője s hangja szakértők véleménye szerint ideális mik­rofonhang. Elbúcsúztak Magyarországtól a finn tisztek Most érkeztek vissza Budapes+re azok a finn sebesült tisztek, akik hetekig üdül­tek Erdélyben. Csak néhány napot tol­KOLOZSVÁR, julius 27. Elsőnek szá- i moltunk be annakidején, hogy a Hunnia 1 filmgyár elkészítette a kolozsvári film- j stúdió tervét és gipszmodelljét. Értesülé- ; sünk úgy szólott, hogy az előirányzott j nyolcmillió pengős költségvetésnek is j megvan az anyagi fedezete. Ugylátszik ! azonban, hogy a kellő összeget a pesti tőkések mégsem tudták összehozni és azért keltett rendkívüli hatást Zilahy Lajosnak a kolozsvári színházi ankéton : történt bejelentése ->,z erdélyi filmgyár ■ terveiről. I Ezen az értekezleten Zilahy Lajos ki- J fejtette, hogy Kolozsvár művészi múltja I megköveteli, hogy itt állítsák. fel a má- ! sodik és egyben az uj magyar filmstu- j diót. Vázolta azokat a tárgyalásokat, t amelyeket Juhász Istvánnal, a Gamma • gyár vezérigazgatójával folytatott, aki | ugyancsak érdeklődik a kolozsvári film- i stúdió felállítása iránt és hajlandó az : építendő filmgyár összes kinótechnikai : és műszaki berendezését rendelkezésre I bocsátani annál is inkább, mert gyárá- j ban már régóta folynak ujrendszerü, | hangosfilmgépek építésére vonatkozó ki- j sérletek. i Juhász István meg is érkezett akkor i Kolozsvárra és Keledv Tibor dr. polgár- j mesterrel, valamint Bánffy Miklós gróf- . fal tárgyalásokat folytatott. Természetes, amilyen lelkesedéssel fo­gadta Kolozsvár és Erdély művészi társa­dalma Zilahy Lajos és Juhász István ter­vét, annál nagyobb lehangoltsággal és ’ aggályoskodással vették tudomásul ezt a : pesti filmgyártók. Különböző technikai ‘ és művészi nehézségekre hivatkozva, sze- j retnék elgáncsolni a kolozsvári filmstu- > dió felépítésének keresztülvitelét. Arra j hivatkoznak, hogy ha a gyár műszaki Î berendezését Juhász István tervei alap­ján meg is lehetne oldani, vájjon akad- j na-e olyan vezető színész, akit két-három- ţ heti kolozsvári filmezés idejére nélkülöz- j hetnek a pesti színházak, vájjon a ,,sztá- | rok“ napidijigénye nem terheli-e meg j túlságosan egy-egv film költségvetését és I vájjon a kolozsvári színészet tud-e adni | megfelelő segédszemélyzetet és epizódis- j tát? Titokban azonban arra gondolnak, j hogy egy erdélyi iró egy’romlatlan ízlésű > fiatal rendező az erdélyi művészet és táj j olyan magyar filmalkotásokat dob piac­ra, amellyel a pesti szellemben készült tucatfilmek képtelenek felvenni a ver­senyt. 1 És talán a pesti filmeseknek ezirányu j félelme indokolja leginkább a kolozsvári filmgyár sürgető szükségességét. Kellene j végre egy filmgyár, ahol nem érvénye- | sülhetnének azok a pesti producerek, akiknek érzékük csak a pénzhez van, de művészethez s magyarsághoz nincs. A kolozsvári filmgyárnak egyik erőssé­ge rejlene abban, hogy ide ésak olyan színészek jöhetnének, akiknek ráérő ide­jük van, vagy olyan szinészek, akik a filmre specializálják magukat. így nem fordulnának elő olyan esetek — amit egyébként egyik ismert filmszínész me­sélt —, hogy egv uj színdarab próbái és az esti előadások között pendlizve, bér­autón robogott ki naponta a stúdióba, s miután arra sem volt ideje, hogy a sze­repkönyvet kutyafuttában átolvassa, ,,be­állt a díszletbe“ és ott várta a rendező utasításait: most mosolyogj, most vágj dühös arcot, .most tépelődj .. . A kolozs­vári Nemzeti Színház is csak nyerhet a filmstúdió felépítésével, mert a színházi szerződés megkötése is kevesebb nehéz­ségbe ütközne. ha a filmszínész a szamos- parti filmstúdióban foglalkoztatva volna. Tancsóharmonikások öröme: Tangóharmonika slágeralbum 1943. évre Tartalma: . Száz piros rózsa (angol keringő). Egyszer csak mindennek vége lesz (slow). Fehér akácok (tan­gó). Néked a bucsm sose fájjon (slow). Valahol Oroszországban (dal). Egy- kettő (fox). Jaj a Sári (fox). Kérj va­lami mást (slow). Ott, ahol a Maros vize (csárdás). Piccolina (step). Tiz óra mult (angol keringő). Valami van magában (fox.) Kapható az Ára í pengő. „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vi­dékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. töttek a fővárosban. Zsúfolt program­jukban szerepelt a Gellért és Palatínus strand, az egyik operettszinház előadása, fogadás a finn követségen s a város ne­vezetességeinek megtekintése. A Rákó- ezi-uti Palace hotelben voltak elszállá­solva. Kipihenve, a legszebb emlékekkel utaztak vissza Helsinkibe az északi test­vérnép katona fiai. Színház hőségben A rettenetes júliusi kánikulában ren­dületlenül játszanak tovább egyes pesti színházak — s a közönség is rendületle­nül látogatja az előadásokat. * A legnyáribb színház talán a Márkus- park nevű műintézmény, a Rákóczi-ut elején. Szabályos fabódé. Színpadán egyetlen ventillátor működik s a szeren­csétlen szinészek, ha csak lehet, az árva ventillátor mellé játsszák magukat. így is megtörtént, hogy valamelyik este Me- zey Mária és Bárczy Kató rosszul lettek a hőségtől. A színház udvarán már előadás kezde­te előtt egy órával várják az emberek a darabban szereplő hires pesti színésze­ket és színésznőket. Gyerekek ceruzával s notesszel autogrammra vadásznak. Ta- polczay Gyula egy fecskendővel locsolja a homokot, ettől csakugyan hűvösebb lesz. De egyszer csak levisit a szomszéd ház emeleti ablakából egy női hang: — Meg van bolondulva? Nem látja, hogy szárad a ruhám az ablakban s me­gint lelocsolja? Szóval kedélyesen megv a dolog. Az öltözők egymás mellett álló boxok a sza­badban, rózsás függönyökkel elválasztva egymástól s a külvilágtól. Az öltöztető­nők a szabadban vasalják a színpadi ru­hákat. s időnkint, mint valami verseny- pályán, a szurkolók diadalorditása, fel­hangzik egy-egy név: — Mezey! Láttad, megjött a Mezev! És sorra érkeznek a többiek az ájult hőségben, ragasztják a szempillákat, fes­tik az arcukat és ájuldoznak a melegtől. De a közönség minden este roskadásig megtölti a színházat, tapsol és ujjong a kánikulától félholt színészeknek. Soha ekkora színházi koniunktura nem volt még Budapesten! Példa rá az Uj Magyar Színház, mely alighogy becsukta kapuit, julius derekán kinyitotta újra. hogy bemutassa égy eddig ismeretlen ne­vű, tehetséges színházi ügyelő, Csadó Pál Zsuzsó nevű darabját. MARTON LILI. TÖLTŐTOLLAKAT, tintakulíkai az „Ellenzék“ könyvesboltban vásá­roljon, Kolozsvár, Mátyás király*tér Kolozs fürdő szombati es vasárnapi togatóit kellemetlen meglepetés érte. A va­csoránál ugyanis szombaton este jel ic óra­kor megjelentek a csenddrség emberei, és a főszolgabnó „rendeletére:' hivatkozva, ki­ürítették az éttermei, mondván, hogy a Jo szolgabiró ur ezentúl Kolozson jéI 10-re állapította meg a zárórát. A közönség, — amely egy heti súlyos munka után nagyobb­részt Kolozsvárról ment ki < a lehetetlen közlekedési viszonyok dacára igen szép számmal volt jelen —, felháborodással vette tudomásul ezt az intézkedést, ebe csendőr- tisztelő lévén, elhagyta a helyiseget. Vasár­nap este az eset megismétlődött, azzal a különbséggel, hogy ezúttal „csak“ tiz óra tizenöt perckor rendelte el a zárórát, szi­gorúan meghagyta a csendőröknek, hogy mindenkit tessékeljenek haza. Ezúttal azon­ban néhány magasabb állású hatósági em­ber is a vendégek között volt, akik felszó­lították a csendőröket, hogy mutassák fel azt a rendeletét, amelynek alapján ezt a különös zárórát végrehajtják. A csendőr­ség ismét a főszolgabíróra hivatkozott, de rendeletét nem tudott felmutatni. Tekintettel arra, hogy Kolozson úgy lát­szik nem ismerik az országszerte érvényes zárórarendeletet, azt ideiklaljuk szószerinti i. A vendéglőket, kavébézakat, korcsmá­kat, italmérő és más hasonló üzleteket (cukrászda, ki főzés, kávémérés, buffet, es­presso stb.), továbbá az egyesületek (szövet­ség, klub, kaszinó, társaskor stb.) helyisé­geit, végül a nyilvános szórakozóhelyiségek közül az éjjeli mulatókat — amennyiben más jogszabály korábbi zárórái nem állapit meg — legfeljebb este 11 óráig szabad nyitva- tartani. Más jogszabályt azonban kizárólag a belügyminiszter hozhat rendelet formájában. Azonban nézzük meg a kolozsmegyei ren­delkezéseket is, hogy alapos munkát végez­zünk. Ez így hangzik-. Kolozs vármegye íj. szabályrendelet 8. paragrafusa értelmében a fogadók éjjeli 12 óráig nyitva tarthatók. Ugyanezen szabály- 1 éneidet 46. szakasz, 4. paragrafusa értelmé­ben a korcsmák és sorházak reggel 6 órától estéli 11 óráig tarthatók nyitva és azokban a zenélés-is ez időpontig szabad . . . stb.“ Elismerjük, hogy a mai rendelet-tömegben nehéz eligazodni, ügy pesti közigazgatasi ki­tűnőség pelaául háromheti szabadságot kért, hogy áttanulmányozhassa az uj rendelkezést. Kolozs fürdőt kisemberek bérelték ki, be­lehelyezve az üzletbe minden vagyonkáju­kat. Mellettük c<omó pincér, zenész, kise- gitőszemélyzet dolgozik, akik 11 -ig is alig tud­ják megkeresni betevő falatjukat, de féltizes záróra mellett a csődbemencs veszélye fe­nyegeti őket. A fürdő jelenleg Kolozs köz­ség kezelésében van. Ez a magyar falu min­denképpen megérdemli, hogy minden esz­közzel támogassák. DÁN ÉR LAJOS. A HÁBORÚ RÖVID HIREÎ AZ ÉSZAKNORVÉG pari előtt a julius 25-re virradó éjszaka egy ellenséges bomba­vető körelék megtámadott egy német hajóka­ravánt. A támadó gépek közül hetet lelőt­tek. DÉL-HORVÁTORSZÁGBAN a mutl he­tekben ismét harc közben ártalmatlan­ná tettek kisebb bandacsoportokat, ame­lyek a nagy tisztogatási akció befeje­zése után a montenegrói hegyekben pró­báltak menedéket keresni a németek elől. Ártalmatlanná tételükben önkénte­sek és a helyi lakosság más részei is részt, vettek. A német és szövetséges csapatok a napokban befejezték egyik ilyen vál­lalkozásukat és ennek során rövid harc­ban 452 foglyot ejtettek. 11 halottat szám­láltak- össze. ami bizonyítéka annak, hogy a bandák eddig minduntalan ta­pasztalható ellenállása jelentékenyen csökkent és a bandák megsemmisülés helyett inkább a megadást választják. Két napig marad m-g Kolozsváron a Gazdag-clrknsz A több nap óta igen szép sikerrel Ko­lozsváron vendégszereplő Gazdag-cirkusz még csak két napig vendégszerepei Ko­lozsváron. Az utolsó két napon két-két előadást rendez a cirkusz igazgatósága. A szép sikerre rendkívül jellemző az. hogv a rövid nehány naD leforgása alatt közel 60 ezer ember tekintette meg a cirkusz gondossággal összeállított attrak- ciós műsorát. A bucsuelőadásokon folli- ni, a világhírű büvészmester ui számok­kal ejti majd bámulatba a közönséget, HALÁÉRA GÁZOLT EGY GYERMEKET A TEHERGÉPKOCSI. Sepsiszentgyörgvről jelentik: Bárót község belterületén Hern.id Izsák 10 éves gyermeket egy tehergépkocsi elütötte. A gyermek sulvos sérüléseibe bele­halt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom