Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-21 / 162. szám

X

I

ft

>3

3 if

Ai)

30

Dfc

KÎ

>y

xi

Í9

I)

Ö

iT

>1

Ö

>i

?.

>ţ

J

Í

I

1943 Julius au

ELLENZÉK

VÍ$U Jâzttţ:

AfnicSt écdemes

Kolozsvár rajongói

Megható levelet kaptam a napokban. Egy székesfehérvári uriasszony irta, aki úgy érezte, hogy a nyilvános? ij előtt is ki kell fejeznie azt a rajongó szeretniet, amelyet Erdély fővárosa iráni erez. Üzv. ógyallai Szües Kálmánná nemcsak a saját érzéseit tolmácsolta, amikor azt írja, hogy Kolozsvár szépsége, történelmi nevezetességű házai, nagyméretű, hatalmas kultur-középületei annyira lenyűgözik a vendégeket, hogy mindezt csak áhítattal tudják szemlélni. Erdélynek csakugyan különös varázsa van. Aki egyszer látogatást tett az erdélyi bércek között, ezt az élményt nem tudja elfelejteni. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a felszaoadvlás- óta eltelt közel három esztendő alatt nemcsak azok töltötték nyári szabadsagukat Erdélyben, akik innen származtak el, vagy családi kapcsolatok fűzik őket az erdélyi földhöz. Különösen figyelemreméltó, hogy a trianoni Magyarország fiatalsága milyen nagy tömegekben keresi fel Erdélyt. Érzik, hogy az erdélyi lelket, az erdélyi szellemiséget, a személyes megismerésen keresztül lehet a legjobban megérteni. Sajnos, a rendkívüli viszonyok nem teszik lehetővé kölcsönös társasutazások rendezését. Holott elsőrendű fontosságú lenne, hogy az erdélyiek számára a trianoni országrészben, a Felvidéken és a délvidéki területeken szervezzenek kirándulásokat, ugyanakkor pedig a többi országrész lakóinak Erdély megismerését tegyék intézményesen lehetővé. Ez lenne az Idegenforgalmi Hivatal legfontosabb feladata, amelyet kiépített szervezete révén kétségkívül nagy sikerrel tudna megoldani, ha a viszonyok megengednék.

Addig is jóleső érzést jelent, hogy Erdély idegenforgalma napról-napra emelkedik és a látogatók igazi testvéri szeretettel akarják megismerni országrészünk nevezetességeit. Csak köszönettel tartozunk nekik, ha egyes észrevételeiket közük velünk, hogy a közösség hasznára fordíthassuk. Özv. Szűcs Kálmánná azt írja levelében, hogy a trianoni országrészből t||íező látogatók hiányolják, hogy Kolozsvár területén, a tereken és utcákon — kivéve a Mátyás-teret, a Deák Ferenc- utcát és a Sétateret — mondhatni sehol sincsenek padok. A várost járó kirándulók gyakran kellemetlenül tapasztalják, hogy nincs olyan hely, ahol útközben megpihenhetnének. Ezzel kapcsolatban felemlíti, hogy Székesfehérvárott, amely jóval kisebb város mint Kolozsvár, a város vezetősége minden forgalmasabb utcában gondoskodott padokról. Legtöbbször ez nem is jelentett külön költséget a városnak, mert a legtöbb padot az egyes üzletek tulajdonosai maguk csináltatták, támlájukon a cég reklámjával. Bizonyosom a kolozsvári kereskedők is szívesen vállalkoznának erre.

Készséggel eleget teszek a felkérésnek, bár úgy tudom, hogy a városvezetőség azért nem helyez el padokat a főbb útvonalakon, mert torlódástól és a forgalom akadályoztatásától tart. Az ötleten mindenesetre gondolkodni lehet és Kolozsvár vendégei kedvéért érdemes volna megvalósítani.

árának megdrágítása, ami most tömeg- fogyasztási cikk. Általában azt lehet tapasztalni, hogy a kolozsvári vendégipari üzemek forgalma nem csökkent és az uj vendéglői árak nem jelentettek városunkban gazdasági megrázkódtatást.

Élőpatak, az elhagyatott erdélyi fürdőhely

Élőpatakot valamikor az erdélyi fürdők gyöngyének nevezték. Sepsiszent- györgytöl nehány kilométerre van, autóbuszon nagyon könnyen megközelíthető. A régi magyar közélet számos vezetőjenek kedvenc nyaralóhelye volt Élőpatak, amelynek szépségeit már akkor felfedezték, amikor sem Szováta, sem Borszélz nem tartoztak az úgynevezett ,,felkapott“ fürdőhelyek közé. Igaz ugyan, hogy Élőpatak korszerűsítése érdekében nagyon keveset tettek, a fürdő gyönyörű fekvése és kitűnő borvize azonban igy ts mindenképpen megérdemelné a látogatottságot. Hogyan történhetik meg tehát, hogy ugyanakkor, amikor az összes székelyföldi fürdők és üdülőhelyek annyira zsúfolva vannak, hogy hetekkel előre kell szobát rendelni, Élőpatakon alig néhány fürdővendég lézeng? Mint a Székely Nép írja, Élőpatakon többszáz vendéget kényelmesen el lehetne helyezni, akiknek ellátásáról a fürdő igazgatósága és Sepsi- szentgyörgy városa gondoskodik. A hiba itt nyilvánvalóan a szervezetlenségben és a propaganda hiányában van. Akármilyen tiszteletreméltó munkát végeznek idegenforgalmi szerveink és a fürdőszövetség, arról mégsem gondoskodtak, hogy kellőképpen tájékoztassák a közönséget: melyik erdélyi fürdőhelyen lehet jelenleg szobát kapni és hol van biztosítva a kényelmes nyaralás. így történik meg, hogy sokszáz kiránduló kénytelen Szonátáról. Borszékről, a Gyilkostóról vagy Tusnádról visszafordulni, ha nem akarja az éjszakát a szabadban tölteni, ugyanakkor pedig Élőpatak, mint magánosságra ítélt Hamupipőke, látogatók nélkül marad. Sürgősen segíteni kell ezen a ferde- ségen. amelyet ügyes propagandával hamar meq lehet szüntetni és ezzel úgy a fürdőnek, mint az erdélyi idegenforgalomnak hasznos szolgálatot tesznek.

Kisegítő karhatalmi alakulatokat szerveznek a rend őrszemélyzet kiegészítésőre

BUDAPEST, julius 21. (MTI.) A Budapesti Közlöny juüus 21-i szerdai száma Közli a kormány rendeletét, amely a közbiztonság- fokozottabb védelméről szól. A rendelet - értelmében a belügyminiszter a közbiztonsági érdekek fokozottabb védelmének ce dóiból a rendőr őr- személyzetnek kiegészítéseképpen önként jelentkező személyekből álló és a szükségletnek megfelelő létszámú kisegítő karhatalmi alakulatokat szervezhet. Tagjaiul csupán feddhetetlen előéletű, testileg és szellemileg alkalmas, a nemzefhüség szempontjából Kifogástalan egyéneket lehet alkalmazni. A karhatalmi alakulat tagjai szolgálatuk megkezdése előtt a belügyminiszter által megállapított esküt kötelesek megtenni. A rendőri szolgálatot végző karhatalmi alakulat tagjait

a rendőrség részére megállapított fegyver■> használati jog illeti meg.

A belügyminiszter által létesített karhital-mi alakulatok büntetőjogi védelem alatt állnak éá a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából közhivatalnoknak tekintendők. Az alakulat tagjainak felhasználására vonatkozóan a rendőrség felhasználásáról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A kisegítő szolgálatot végzők kötelességeit, valamint fegyelmezés síikre vonatkozó szabályzatot a belügyminisz- te1- állapítja meg. A. kisegítő karhatalmi alakulatok szolgálatot teljesítő személyeknek, valamint ellátásra szoruló családtagjaiknak a szolgálat teljesítéséből kifolyólag szenvedett sérülés, sebesülés, stb. esetén segélyre, illetve gondozásra van joguk. A rendelet hatálybalépésének időpontját a belügyminiszter állapítja meg és végrehajtásáról ő gondoskodik.

ÖSZTÖNDÍJAS FESTŐMŰVÉSZEK. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács javaslata alapján székelyföldi ösztöndíjban részesítette a következő festőművészeket: András Lászlót, Éless Istvánt,

Csiki Gál Jánost, Koffán Károlyt, Csáki Maronyák Józsefet, Rafael Viktort, Má- gori Vargha Bélát és Parádi Veress Izabellát. Az Országos m. kir. Képzőművészeti Főiskola rektorának javaslata alapján pedig Kunt Ernő, Kőhalmi László, Veress Pál és Bőd László képzőművészeti főiskolai hallgatókat.

S'zífytyúift' mayát a&&&&&y&ml

/

Uj vendéglői árak

Három napja nálunk is életbeléptek az uj kávéházi és vendéglői árak. A kolozsvári közönséget nem érte váratlanul az áremelés, azt azonban joggal nehézmé- nyezi, hogy egyes vendéglátó üzemekben nemcsak az árak emelkedtek, hanem az adagok is csökkentek. Egyes ételeknek pedig egészen szeszélyes az ármegállapítása a különböző vendéglátó üzemekben. Sok gondot okoz a számlálólapok illetékének megájlapitása is. A főpincérek szerint a számlálólapok illetéke egyszer s mindenkorra véget vetett annak a szokásnak, hogy nagyobb társaságok egybe Írassák a számlát és azután a férfiak epvmás között elosztják a rájuk eső részt. Húsz pengőnél nagyobb fogyasztás esetén ugyanis lényegesen emelkedik az illeték, ötven pengőt meghaladó fogyasztásnál pedig egészen jelentékeny összeget tesz ki. Minden esetre dicséretesen kell felemlíteni, hogy a vendégipari üzemek közönsége nem zúgolódik az illetékrendszer ellen, az is érthető azonban, hogy ha igyekszik minél jobban takarékoskodni. Érdekes megfigyelni, hogy már az első napokban divatba jött a többszöri fizetés. Akik sokáig maradnak a vendéglőben, többször is fizetnek, csakhogy fogyasztásuk ne lépje át azt a határt, amelvr.él egyszerre tekintélyesebben emelkedik az illeték. Az is jellegzetes, hogy az ételnemüek árának felemelése nem okozott annyi panaszt, rmjrt a sör

Asszonyom!

Az ön városkájában honvédek búcsúztak■ A kisváros egész leikével búcsúztatta őket. Ott álltam magam is az indulók soraiban, jól láttam mindent. Komoly és szép butsuzás veit. A városka magyar közönsége egész lelkét, lelkének minden szeretetét beleöntötte ebbe a bucsuzásba.

Éjszak indult a vonatunk. Azon az estén a kisváros tele volt szeretettel és bucsuzkodás- sal4 Az utcán komoiyarcu férfiak és asszonyok jártak, civilruhák és honvédegyenruhák vegyesen, komolyan és öntudatosan vállalták mindanyian a sorsot, mely attól a naptól kezdve vállukra sulyosodik: távozókra és otthonmaradókra egyaránt.

Ön, asszonyom, a városka egyik vendéglőjében mulatott két barátnőjével. A szomszéd- asztalncd búcsúzó ho-nvédtisztek ültek, mellettük aggódóarcu édesanya, kisirtszemü feleség, szomorú menyasszony. Halkan és komolyan beszélgettek. Ilyen mondatok estek közöttük;

— Vigyázz magadra, édes fiam . ..

— Ne féltsen engem, édesanyám . . .

— Arassatok otthon idejében ... a gyermekeknek végy őszire uj cipőt .. ,

— Aztán gondolj rám és Írjál. .. gondolatban megcsókollak este ...

Ilyen szavak estek.

Ön, asszonyom és két barátnője ott ültek külön, a zenekar mellett. Külön és távol mindentől, ami aznap a városban történt. Távol mindentől, ami szerte az országban történt és történik folytonosan.

Odaparancsolták magukhoz a cigányt. Három asszony. És mulattak. Nem mulattak, duhajkodtak. Borospohárból itták a rumot, há- row asszony, rikácsoló hangon énekelték régi idők olcsó slágereinek ostoba szövegét, verték a taktust az asztal lapján és földhöz vagdosták a poharakat.

f Három asszony. Nem: csak három nőnemű lény, három asszonyiságából kivetkőzött embertelen. csoda. Rikoltoztak, döngették az asztalt, ölelgették a vigyorgó cigányokat és egymásután rendelték a letűnt idők zsidó slágereit

A honvédtisztek családjai összébb huzód- tak az asztalok körül. Az asszonyok szemében könny csillogott és a megboránkozás szégyene. A férfiak keze ökölbe szorult. Úgy érezték, mintha önök hárman a külső világot képviselték volna, azt a világot, mely érzéketlen mindennel szemben, ami komoly, ami hivatás, ami sorsvállalás és felelősség. Azt a világot, amely közömbös mindennel szemben, akinek ráncot vonnak homlokára a. gondok, ország és nemzet gondjai, felelősség és lelki- ismeret.

A harcbainduló honvédtisztek keserű szívvel nézték Önt, asszonyom, amint a gondatlanság, léhaság és felelőtlenség duhajkodásával vagdosta földhöz rumos mámorában a poharakat és úgy érezték, mintha Önön keresztül egy részvétlen világ röhögött volna az arcukba. Minha mindaz a szép búcsúbeszéd, ami azon a napon a városka piacán elhangzott, csalás és hazugság lett volna

. Rossz érzés volt ez, asszonyom, gonosz és csúnya érzés mindenki számára, aki azon a napon indult vállalni a haza ügyét, vagy otthon- 'naradt kettőzött teherrel a vállán.

Akkor határoztam el, hogy megírom Önnek ezt a levelei, asszonyom. Mert kell hogy valaki megmondja Önöknek: Ízléstelenek cs ocs- mányak voltak. Hitványak voltak, mert hitvány ma minden ember, legyen az férfi vagy asszony, aki nem vesz tudomást a nemzet gondjairól, .aki csak dőzsöl és mulat és ízléstelen zajával megzavarja a komoly beszédeket.

Asszonyom, én ezt a levelet már nagyon távolról írom és távolról nézve, lohadt a harag. Felejteni akarom mindazt a keserűséget, ami azon az estén ön miatt az öklömbe merevült. Csak annyit izének: egyszer hazatérünk. Hazatérünk és országot építünk. És ebben az újjáépülő országban megmérjük érték szerint az embereket és az asszonyokat. Olyanokra pedig nem lészen szükségünk, kiknek élete a nemzet nehéz napjaiban is csupán dőzsölés, mulatozás, pohárvagdosás és mások érzéseinek, komolyságának megcsúfolása vnlt_

Szégyelje magát, asszonyom és szcgyelje magát mindenki, aki Önhöz hasonló.

WASS ALBERT.

S ^

Címadományozások, eiő épteiések és kinevezések a tanügyi Karban

KOLOZSVÁR, julius 21. A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Kis Károly tanügyi főtanácsosi címmel és jelleggel felruházott tanügyi tanácsost, tanügyi főtanácsossá;

az Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rendes tanári létszamában Vaszy Viktort a VI. fizetési osztály jellegével felruházott rendes tanárt a VI. fizetési osztályba kinevezte;

Az állami tanftóképzőintézeti tanszerríélyzet létszámában Macskássy Zoltán székelykeresz- turi és Orbán András kolozsvári állami ta- nitóképzőiniézeti tanárnak az igazgatói címet adományozta. Az állami ipari középiskolai és ipariskolai tanszemélyzet létszámában vitéz László A. Árpád márosvásárhelyi, a m. kir. állami gép- és villamosipari középiskolai igazgatónak a tanügyi főtanácsos állami ipariskolai címet adományozta;

a polgári iskolai tanszemélyzet létszámában dr. Bányai János m. kir. földtani intézethez beosztott állami polgári iskolai rendes tanárt a VI. fizetési osztályba kinevezte.

A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr Záriig Lajos marosvásárhe'yi tanügyi segédfogalmazót tanügyi fogalmazóvá, dr Balog Zoltán nagyváradi ideiglenes minőségű fogalmazógyakornokot tanügyi segédíogA- jnazóvá;

a külső gazdasági szak létszámában Megyeri József, Winkler Gyula és Dömötör Ödön gazdasági hivatali gyakornokokat gazdasági hivatali segédtisztié, Sándor József. Bodnár Imre, Király Lajos, Kiss K. Dezső, Hangay József és dr. Barna László gazdasági hivata i dijnokokat gazdasági hivatali gyakornokokká;

Kovács László nagyváradi állami gimnáziumhoz, Tóth Endre nas-zódi állami román tannyelvű gimnáziumhoz szolgáJattéte're beosztott állami tanitóképzőintézeti helyette« ta narokat rendes tanárrá;

Ács Sándorné Gazdag Ilona baróti állami polgári fiu_ és leányiskolához beosztott baróti, Preisner Ilona 6zékelykereszturi és Szaniszlo Irén széke'ykereszturi állami polgári leányiskolához beosztott pilisvörös vári, Orosz Au- talné Benedek Hona sepsiszentgyörgyi állami polgári fiúiskolához beosztott sepsiszentgyörgyi, Danes Pál sepsiszentgyörgyi állami népiskolai rendes tanítót a sepsiszentgyörgyi állami polgári fiúiskolához, Csergő Lajos ditróí állami népiskolai tanítót a gyergyoa’.falui állami polgári fiú- és leányiskolához való beosztással állami polgári iskolai rendes tanárokká;

Kováiosy Pál kolozsvári népművelési titkárt, Faragó Béla zilahi népművelési titkárt, Tólh István szatmárnémeti iparostanoncisko.ai igazgató, Dernyei Imre nagyváradi iparos- tanonciskolái igazgató, Popovics Péter krács- falvai, Felber Pál erdődi, Mihály József kéz- diszentkereszti, Gáspár Jenő sepsiszentgyörgyi, tanfelügyelői hivatalhoz berendelt, Elek István máramarosszigeti, Schwärmer Rudolf szinérváraljai, Székely János magyarvisíai, Blénassy Károly C6ikszentdomokosi,- Pálfy Ákos homoródszentpái, Gereőífy Csanad gyergyószentmiklósi, Székely Lajos bihari, Krajger István szinérváraljai, Nagy Ferenc szatmárnémeti, Kiss Jenő nagyváradi, Szabó Endre máramarosszigeti, Mátéffy József er- dőszentgyörgyi, Ács Elek szamoskóródi, Zin- velin János besztercei, Ormössi Gábor kolozs vári, Bumbu László szamossásmezői, Vi’ii István batizi, Sinka Károly nyárádszeredai, Bak- Árpád Károly kolozsvári, Csöregi András kolozsvári, Malinás Ágoston aranymezői, Sze_ derjessy Józ6f rettegi, Bányai Ferenc kecsedi, Szapos András székelyzsombori, Juhos Lajos szalárdi, özv. Horváthv Károlyné Szabó Lujza nagyiklódi, Kupcsa László budfalvai, Tőkés János bethleni, Derzsi Géza erdofü'ei, Likker Ödön nagybányai, Chiorean József désaknai, özv. Damin Józsefné Jakab Margit kolozsvári, Dáncs Tivadar máramarosszigeti, Pop Macedón alsóbudaki, Siketes Sándor ho- moródujfalui, Dobos Sándor érábrányi, Simon József kolozsvári, Elek Antal rettegi, Faza- kas Péter gagyi, Kiss Károly kolozsvári, Kovács Gyula pákói, Bogina Kornél nagybányai, Kádár Béla oláhszentmik'ósi, Máté Gyula bi_ barcfa-lvai, Tyukodi Alajos magyarberétei, Váncza János kolozsvári, Pop Flórián szász, régeni, Stétz Gyula alsókosáíyi. Farkas Sándor mezőszakadáti, Gozár Demeter számos tóháti, Benke Pál nagyváradi, Benkő Béla érhatvani. Hajdú Géza válaszuti, Gude Simon mutaşi, Csiky Béla ková6zna-központi, Zsuró György cigányfa'vai, Leon Márton bacai állami népiskolai tanítókat 1943. évi julius ho elsejei hatállyal kinevezte.

AZ ITTHONMAR ADOTTAK HÁLÁJA . . . Kecskemétről jelentik: Harminc városi altiszt elhatározta, hogy a keleti arcvonalon I a téli hadjárat során eltűnt Szalai József szakalíjiszt özvegyét és három gyermekéi pártfogásukba veszik és havi juttatást adnak nekik.

HALÁLOS MOTORKERÉKPÁRSZERENCSÉTLENSÉG BUDAPESTEN. Hétfőre for- ciuló éjszaka halálos motorkerékpárszerencsétlenség történt a Soroksári-uton. Pesti Ferenc 43 év:s gépkocsivezető B. R. o66 rendszámú oldalkocsis motorkerékpárján haladt Pestszent- zsébet felé, s összeütközött egy HÉV szerelvénnyel. A motorkocsi elkapta, a motorkerékpárt, kivágta a sínekről és a sofőr magasivben repült ki az úttestre. Pesti Ferencet a Mag- dolna-utcai kórházba szállították a mentők, de mielőtt műtétet hajlottak volna rajta végre, kiszenvedett. A rendőri bizottság megállapítása szerint a gépkocsivezető vigyázatlansága okozta a halálos balesetet.

i