Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-26 / 118. szám

'íVifTULP l ts*

E*t.ra, J 5flíVyyr4Rj| ®wo«Esr

C'■-;: -:.v 3 U

afc

CSÜTÖRTÖK, 1943 Május 2Z*

LXIV. erriofyaiuv 11Í--szára.

Y>m?

ÄRA 12FILLÉR

pr t FKTFÍC

KmMmMmKmX%MiKăRt

Szerkesztőség ós kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16., I. Telefon: 11—OS. Nyomda: Egye- tern-u. fi. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 72056

«KPIT0TT#:

ARTKfl MIKLÓS

Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALAT* Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 3-20 P„ negyedévre 9.20, félévre 18.40, egy <-vra 36 30 P. mu ii ii minin mnii— vmmmaatmasaaawa———mmma

í Külpolitika és külpolitikátok

(Z) A külpolitika olyan dolog, aminek mibenlétét, sőt fogalmát határozottan és vitathatatlanul eddig egyetlen tudós vagy szellemi ember sem tudta megállapítani. Mégis az a része a nemzeti és nemzetközi életnek, amihez mindenki ért, sőt, amihez mindenki jobban ért, mint a másik. Nálunk is annyi a kinpolilikus, hogy Dunát lehetne re- keszteni velük. Holott valójában a tiz ujjunkon el tudnék számolni azokat az országban, akik tényleg értenek a külpolitikához.

Mert ugyebár, mi Szükséges ahhoz, hogy valaki némi joggal szólhasson hozzá külpolitikai kérdésekhez? Legelsőscrban szükség van egy bizonyos hatodik érzékre, mondjuk úgy, fokozott külpolitikai talentumra, amely lehetővé teszi, hogy a birtokában lévő ismeretek között meglássa az összefüggéseket, azaz szintézist tudjon teremteni a. dolgok és események között és észrevegye az események irányát. Hogy azonban ezt meg tudja lenni, ahhoz az ismeretek olyan bő tárára van szüksége, amit ma már ember alig sajátíthat el. Ismernie kell íren alaposan és részletesen a történelmet, a földrajzot, a szociológiát, a gazdasági adottságokat, a gazdaság történetét, fejlődését és irányát, tisztában kell lennie az összes eddig kipróbált állami és gazdasági rendszerekkel, Piáló államától kezdve a kinai történőimen át napjaink nagy gondolataiig, ismernie kell a saját népét és mindazokat a népeket, jellemükkel, szokásaikkal, hajlamaikkal és vágyaikkal együtt, akikiet kombinációi során számba kell vennie, alaposan és lehe főleg személy szerint ismernie kell a közszerepet vivő államférfiakat, diplomatákat és kiilpolitikusokaf, tökéletesen liszlál'an kell lennie kimondott szavuk értékével, súlyával és meg kell hallania azokat a szavakat, amelyeket nem mondanak ki; tökéletesen járatos kell legyen a világsajtó berkeiben, tudnia kell azt, hogy melyik nemzetközi súlyú lap mögött milyen érdekcsoport áll, ki irányítja a lapokat, tudnia kell, hogy az egyes hatalmak titkos vagy nem titkos szálai hová és meddig nyúlnak, milyen figurákat mozgatnak és melyek tulajdonképpeni alapvelő céljaik. Tisztában kell lennie a föld és a történelem adottságaival, ismernie kell az örökérvényű törvényeket, nemzedékekre visszamenően részieleiben tisztában kell lennie azzal, hogy' miképpen jutott egy-egy ország oda, ahol ma áll és emberi számítás szerint milyen sorsra képest, azaz milyen erőfeszítéseket lúd meglenni saját sorsának befolyásolása érctekében. De ugyanígy járatosnak kell lennie a művészetekben, a néplélek rejtelmeiben, az irodalomban. Élménnyé kell válnia benne legalált) azoknak az országoknak élete, amelyekkel saját országa szorosabb külpolitikai vonatkozásban áll és sok minden egyébbel együtt, de talán mindenekfölctt, szeles látókörű filozófus kell hogy legyen, aki az ismeretek, adatok, indulatok, vágyak, reménységek, gyűlöletek, erők és gyengeségek káoszát rendszerbe tudja foglalni és leegyszerűsíteni a legprimitívebb fokra, hogy azután már csak néhány kristálytiszta tényezővel dolgozva külpolltizálhasson. Aki ennyit tud az még mindig csak közepes vagy jó külpolitikáé, de távol áll attól, hogy diplomata vagy államférfiu legyen, mert mindez csak arra képesíti, hogy többé-kevés- l'é helyesen értékelje az eseményeket és szerény, rövidlejáratu jóslatokba bocsátkozhas- sék.

Ha minderre gondolunk, akkor valóban megdöbbentő beülni egy kávéházba, vagy elmenni bárhová, ahol a polgári élet legkulön- l'u/őhb foglalkozási ágainak bizonyára kiváló képviselői kiilpoliUzálnak. Mi, újságírók, naponta Isten hídja hányszor vagyunk kitéve unnak a kérdésnek: mi újság a külpoliliká- 1 an? Ilyenkor azonban a kérdező nem arra Kiváncsi, amit esetleg mondunk vagy nem mondunk, meri teljes joggal feltételezi rólunk, hogy nem ériünk a külpolitikához, ellenben az érdekli, hogy mit mond Ő maga és ezt az érdekességet meggáfolhalaiManul és meg-J fel *'bhezhetetlen igazságként azonnal elő is adja. De végeredményben ez olyan passzió, m nl a keresztrejtveny megfejtése, vagy a dominó, item árt és nem használ senkinek, legfeljebb szörnyen unalmas. De vannak azután hasonló .szakemberek“, akik ugv vélik, hogy miután valamely más okból közük van, vagy úgy vélik, hogy közük van a tollhoz, szükséges, hogy külpolitikai eszmefuttatásaikkal boldogítsák a közvéleményt. Beszajkózolt télelük az, amit mondjuk, öt évvel ezelőtt íeícsiptek egy kölöpyi expozéból és annak esetleges időszeriit- ’cnsépéve! mit sem törődve, tovább csépelik í' rr'om'a'ot. Innen törlénnek az Irtózatos baklövések, a tárgyismeret maradéklalan hiányában elkövetett „leiterjakabok", innen az egyoldalú beállítások és innen ered a cenzúra szerencsés intézménye is, amely háború idején legalább némileg gátat vet annak, hogy kapuciner Metternichek befolyásolják a sajtó hatalmán keresztül nem a közvéleményt, hanem magát a komoly külpolitikát, amelynek ezernyi kellemetlenségei okoznak, miután a külügyminiszter mégsem állhat elő minden egyes diplomáciai affér idején azzal: ^sajnálom uraim, de ennek a cikknek az írója közismert szamár." Az ilyenforma derék emberek szentül meg vannak győződve arról, hogy akkor végeznek jó munkál, ha az objektivitást hazaárulásnak minősitik és olyan maszlagot etetnek az olvasóközönséggel, aminek etetese merőben ellentétben áll saját külügyi kormányzatuk akaratával.

Mindezt azért tartom szükségesnek megírni,

mert legutóbb egy szép magyar községiben járva tapasztalhattam a falusi embereknél a tudatlanság mételyének szörnyű hatását. Ezek az emberek, akiknek élete egyetlen áldozatból áll, teljem» készületlenek a jövendőre és fogalmuk sincsen arról, hogy miért hoznak tulajdonképpen áldozatot, meri azt nem öntudatosan, hanem csak népük és országuk iránti mérhetetlen hűségűkből teszik, nehány nagyon is elcsépelt frázis hangoztatása mellett.

Term esze lesen joggal kérdezheti ezután bárki, hogy mit érlek helyes külpoiltika alatt? És azt is kérdezheti mindenki, hogy mit értek helyes magyar külpolitika alatt, nem a külügyek felelős vezetői és intézői, hanem a közönség számára? Megpróbálok válaszolni erre. Helyes külpolitika alatt értem elsősorban azt, hogy a közönség helyesen, hazugság nélkül informáltassék a tényekíől, legyenek azok akár kellemesek, akár kellemetlenek. Másodszor azt értem ezalatt, hogy ha külpolitikáról beszélünk, ne ködösítsük el gondolatainkat frázisokkal és olyan tényezők egymáshoz erőszakolásával,

amelyeknek semmi közük egymáshoz nincsen. Harmadszor helyes külpolitika alatt azt értem, hogy mindig, mindenekfölött és elsősorban magyarok legyünk. Ez más szóval annyit jelent, hogy tartsuk meg és védelmezzük méltóságunkat, tisztességünket barátainkkal és ellenfeleinkkel szemt'en egyaránt. Azl értem a helyes külpolitika alatt, hogy a magyar népet ébresszük annak a rideg, de mégis magasztos valóságnak a tudatára, hogy egyedül áll Európának ezen a helyén és Európa mégis rendkívüli kötelességeket és hivatást ruházott reá. Jelenti a helyes magyar külpolitika, hogy közönségünket gerinces magatartásra, jelleme velejének, az úri mivoltnak ápolására és őrzésére buzdítsuk, ne engedjük vétkes illúziókban ringatni magát és végül szerintem azt jelenti a helyes külpolitika, ha minden irányú magatartásunkká] kizáróan a magyarság ügyét szolgáljuk és egymással nyilvánosan semmiféle alantas indokból nem viaskodunk, mert annak csak mátok láthat jak hasznát.

Churchill nyilatkozata a szövetségesek háborús terveiről

Pav&linl: Hun Iahst a megtorlás vettélve nílkül lerombolni békés városokat — Sulvos légitámadás Messina ellen

Dönitz üzenete a japán haditengerészethez

'' *Á NÉMET LÉGIERŐ támadta az ellenséges támaszpontokat a Temrjaktól északkeletre lévő lugunás vidéken, a Krimszkajától délre fekvő, úgyszintén a novorosszijszki tartalékállásokat. A miuszi arcvonalon, ahol eddig még teljes nyugalom volt, felélénkültek a rohamrajok tevékenységei. Taganrogtól északra német gránátosok behatoltak az eL lenség harci árkaiba és felrobbantottak több kiserődöt. Liszicsanszktól északnyugatra egy

Hemet Távirati Iroda:

rohamra] átkelt a Donecen és felrobbantottak ii mélyen épített harcállást, majd folytatták előretörésüket egy megerősített házcsoport ellen. A német rohamraj veszteség nélkül, foglyokkal együtt tudott átkelni a folyón. Veli- ki)e Lukitól délnyugatra kemény harc volt a németek egyik kisebb hídfőállása ellen. A bolsevista gyalogság számszerű fölénye olyan nagy volt, hogy a német gránátosoknak átmenetileg ki kellett térniök, míg azután éjszakai ellentámadással helyreállították a fővonalat. A bolsevikiek ebben a harcban sok halottat és fegyveit veszteitek.

Sztara/a Russzától délnyugatra is meghiúsult a bolsevisták nagy felderítő vállalkozása.

A keleti arcvonal déli szakaszán május i. és 2j. közölt a német harci és zuhanó harci repülőgépek bombatalálatokkal mozdonyt, 139 tebervonatot, köztük i$ lőszer- és hajtó- anyagszállito vonatot, 6oo vasúti kocsit és hét hidat semmisítettek meg, vagy rongáltak meg súlyosan.

„A Szovjet nem számolhat azzal, hogy az Ilmen tó* Szmolonszk-Brjanszk Orel-Charkov-Sztalino és Taganrog

vonalon túl tért hódit"

Berlinből jelenti az MTI: Ä Leningrad. körüli német arc vonal jeleni ö- ségóről és a szovjet hadászati tervekről a következő harctéri jelentést közli a Német Távirati Iroda:

Mimt ismeretes, a német keleti ar'c- vonal 1941 óta dacol a Szovjetunió Európa ellen irányuló áttörési kísérleteivel. A Szovjet a jövőben sem számolhat azzal, hogy az IImen-tó— Szníoilensziki—B ri jan szk—Orel—iGhiar- kov—'Sztalino és Taganrog vonalakon túl tért hódíthat. A szovejt erőfeszítések célja az északi szakaszon látszólag csők a fenyegetett Letrnn- grá.d védelme. A valóságban azonban soldi a I távolabbi célok lebegnek, szeme előtt..

A Szovjet Volchov és a PejpuszAó között szét akarja törni a német zárógyürüt, hogy Észtországba benyomulhasson, beférkőzhessen a Finn-öböl területére, a finn és norvég tömböt leszakítsa a német vo~ Halakról és végül ezen az utón újból kiépítse a közvetlen kapcsolatot Angliával Skandinávián keresztül.

A Ladoga-tó környékén az 1943 március 26-én vívott nagy csatában a német csapatok ismét meghiúsították ezeket a sz-ovje tszán dé kőik at és a bolsevikiek csak egészen keskeny teret hódítottak meg Leningrad felé szárazföldi összekötő Ilidként. Természetesen e vállalkozásuk rengeteg áldozatba került, amely korántsem olyen jelentős, mert Leningrad ellátásáról már több mint egy éve a Ladoga-tón keresztül gondoskodhatott. A Ladoga-tó körüli csata mérlege nagyon kedvezőtlen a Szovjet számára. A német csapatok kettős arcvonalon harcolnak északi és keleti irányban. A Szovjet itt megindított támadása óta egymillió halottat, rengeteg sebesültet és hatalmas badianyagtömeget vesztett, de távolabbi céljait nem érte eb A német csapatok számára, ennek az arc! vonalnak védelme rendkívül kemény erőmegfeszitést jelent, amelyet a nehéz terep és nehéz utánpótlási viszonyok mellett fejt ki. A német hadtesteket és légikötelékeket spanyol önkéntesek támogatják ezekben a súlyos elhárító harcokban, de soraikat. norvég, észt, lett és holland önkéntesek és kiegészítik. Ezeket a csapatokat a finn tengeröbölben gyors egységek és a földi arcvonalon finn. és német egységek támogatják. Műveleteiket egészen a karjalai földszorosig terjesztik ki és ily mód on a leningrádi zárógyüríi továbbra is felbonthat at lan.

Dönitz üzenete a japán tengerészeihez

Berlinből jelenti a DNB: Az 1905 május 27-én Csuzimánál kivívott döntő japán tengeri győzelem évfordulója alkalmából Dönitz admirális, a német haditengerészet főparancsnoka köszöntő üzenetet küldött a szövetséges japán haditengerészetnek.

„A csuzimai napon szivből jövő jókívánságaimat küldöm a japán haditenge,- részetnek. A német haditengerészet büszke urra, hogy. a japán haditengerészettel válvetve küzdhet a tengeren a fiatal né: oek kielégítéséért vívott harcban. Az ellenséges hadi- és kereskedelmi hajórajok ellen elért eddigi eredmények és a haditengerészetnek katonai derekasságába és harci szellemében vetett sziklaszilárd bizalmam megadják nekem a végső győzelem bizonyosságát. Ebben a szellemben köszöntöm ünnepnapjukon a japán hadi-, tengerészeti bajtársakat“.

Amerikai veszt's glista

Az északameríkai hadügyminisztérium közzétette kimutatását azokról a veszteségekről, amelyeket a szárazföldi és tengeri erők a háború kitörése óta szenvedtek. Ezek a veszteségek 13.610 halott. 18.283 sebesült, 34.028 eltűnt es 17.357 fogságba esett.