Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)
I 2 Minden nép elé lu»gy év'i'.i/Ailok tenység, vagv a t szenvedett, sőt lep szenvedések tegnap oikálja. I engvelors/úg eseteben e a történet 1 mi „kü/hek nem egcs/cui alaptalan. A Jagellók egskori birodalma már csak földrajd hely. éténél lógva is mindig a vetélkedő nagyhatalmak martaléka volt. Keleten a szlávok, nyugaton a germánok használják tel t ro- J mantikus külpolitikát folytató lengyel vezetőket imperialista céljaik érdekében. A sors úgy akarta, hogy a legnagyobb világégés. a jelenlegi totális világháború is Lengyelország „hibájából“ robbanjon ki. Az első világháború szarajevói revolvergolyóját most a lengyel korridor cs Danzig kérdése helyettesítette. 'Mikor Németország fegyveres erejéhez folyamodott, hogy Lengyelországgal szemben jogait érvényesítse, a lengyel kormány nem okulva az állam előző három fel - osztásán, ismét a diplomáciában balgának minősíthető régi recepthez folyamodott és .* becsületre és az adott szóra való hivatkozással teljesítette a Franciaországnak és .Angliának tett ígéretét és elzárkózott a német kívánságok meghallgatása elől. A lengve! állam 1 sorsát lényegében már az 1939. augusztus ay-i német—szovjet paktum megpecsételte. Ennek ellenére Rydz-Smigly katonái a lengyel hagyományokhoz híven tizenhét napon keresztül haláltmcgvető bátorsággal vették fel a küzdelmet a gépesített hadosztályokkal és a minuciózusán kiképzett német csapatokkal szemben. Helyzetük Varsó körülkerítésével reménytelenné vállott s mikor híre érkezett a szovjet betörésnek, még a reménytelennél is reménytelenebb küzdelmet tovább folytatták a teljes megsemmisülésig. így következett be az a tragikus esemény, amelv valószínűleg „Lengyelország negyedik felosztása“ 'néven keiül be a történelembe. A lengyel nép szenvedései az összeomlás óta meghaladják még azokat a borzalmakat is, amelyek Szu- .varov orosz tábornokot 1794-ben; gyiilöletes- ’sé tették a lengyel hazafiak előtt. Paskicvics orosz tábornok 1831-ben. hogy a lengyelek a leckét ne feledjék el. mégegyszer végigpusz titott a Visztula partjain. A katyni tömegsírok feltárása most újabb sebeket tépett fel. Ha magyarázatot akarunk keresni a GPU fantasztikus kegyetlenségére é> a bestiális gyilkolási vágyon túl történelmi okokat is keresünk, elsősorban arra gondolhatunk, hogy a Szovjet a lengyel nacionalista szellem kovászát, a mindenkor inzurgens lengyel tisztikart akarta csirájában» kiirtani. Valóban, a lengyel nemzeti célok szolgálatában a legnagyobb érdemei mindig a lengyel hadseregnek, a lengyel főiskoláknak és az egyháznak voltak. Ez magyarázza a lengyel papok tömeges eltűnését is. Az emigráns lengyel kormány a háború kényszerítő körülményei miatt szövetséget .kötött Moszkva uraival. A szövetség másféléves évfordulóján kitárultak a szmolenszki borzalmak. A gyanú már rég ott motoszkált 'a lengyel vezetők fejében, ugyanis érthetetlennek tartották, hogy az 1941 junius 30-i szövetségi szerződés értelmében Moszkva szabadon bocsátotta a szovjet hadifogságban lévő ' 170.000 lengyel katonát, de a lengyel tisztekről csak szórványos és bizonytalan hírek érkeztek. Hogy mennyire „lojális“ magatar tást tanusitott a szovjet hadvezetőség az Anders tábornok parancsnoksága alatt újjászervezett lengyel légióval, arra jellemző, hogy a németek ellen harcolni akaró lengyel csapató kát a Perzsa-öböl partján koncentrálták és ezáltal teljesen kikapcsolták a háborúban való részvételből. Ez a szovjet magatartás már előrevetítette a most feltárt tömegsírok árnyékát. ' Olvasóinkat részletesen tájékoztattuk a tömegsírok ügyében kirobbant lengyel—szovjet diplomáciai viszályról s legutóbbi külpolitikai tájékozatónkban arra céloztunk, hogy az angol—amerikai diplomácia erőlködései esetleg elsimítják a kiélezett ellentéteket. Si- korszki, az emigráns lengyel kormány feje hajlandónak ás mutatkozott arra, hogy a katyni tömegsírok kivizsgálása ügyében a genfi Vöröskereszthez eljuttatott beadványát ’visszavonja és ezzel a diplomáciai affér méregfogát kihúzza. Úgy látszik azonban, Moszkvát ez a megoldás nem elégítette ki s a lengyel kormány közzétett nyilatkozata most már a helyzetet ismét ejmérgesitette. Szerdán este a londoni lengyel kormány hivatalos nyilatkozatában több helyen hangsúlyozza, hogy ,,a lengyel köztársaság integritását és teljes szuverenitását“ minden körülmények között fenntartja. Ez válasz akar lenni arra a szovjet állitásra, mely szerint a lengyel nép nem áll a londoni kormány mögött. A lengyel kormány visszautasítja a Szovjetnek azt a vádját, mintha az emigráns kormány nyíltan, vagy titokban támogatta volna a német propagandát, amelynek célja a szövetségesek! közötti bizalmatlanság szitása. Hangoztatja a deklaráció, többizben kérték Moszkvát, hogy adjon olyan információkat, amelyek segíthetnének az eltűnt lengyel tisztek felkutatásában. A kormánynyilatkozat szerint a lengyel kormány az egyesült nemzetek szolidaritása és •az emberiesség nevébe»’ kéri a szovietkorj.i meg, hogy a lengve! hadseregnek „a nemetek elleni harcban szüksége van minden Icgy- verképes emberre''. \ Komplikálja .1/ aynugyis kuszáit ügyet az a Moszkvából érkezeit hír, hogy Wanda Wa silevsz.ka, a minap külügyi helyettes népbiztossá kinevezett ukrán politikusnak, Kornt- csugnak felesége egy független lengyel hadsereg felállítását követeli szovjet területen. A (elhívás szerint a londoni emigráns kormánynak semmi köze sincs a megszállt Lengyelország népéhez. Nem kétséges, hogy emögött az elhatározás mögött a szovjetkormány áll. 1 logy ezt a felhívást épp most hozták nvil- vánoss-ágra, bizonyítja, mennyire nincsenek megelégedve Moszkvában Sikorszkiék nyilatkozatával. Különösen nehezményezik —- mondja egv stockholmi jelentés —, hogy a nyilatkozatban a Szovjetunió iránt semmi bizalom nem nyilvánul meg. Egyébként a nyilatkozat Londonban is csalódást keltett. A lengyel kormány ugyanis semmit sem von vissza és semmit sem sajnál. Egyelőre csupán arra lehet következtetni - állapitják meg a svájci lapok londoni tudósítói —, hogy Churchill és Eden fáradozásai Washingtonban az altert általiban a szövetségesek diplomáciai vereségének tekintik. 1 lire jár, lu>g\ ( hurchillnek és Rooscveltnek állitólag sikerült i.őzöscn átliidalniok a sző \/tségcsek soraiban támadt lu-adékot olyképpen, hogy Síkor .zki kormányát veszni hagyják és elismerik a .lengyel hazafiak“ bizottságát, amelyet Moszkvában alakítottak. Washingtonban egyébként a szovjelkormány eljárását annak jeléül tekint.k, hogy a Szovjetunió, mint mindig, továbbra is áthidalhatatlan bizalmatlansággal viseltetik minden állammal szemben. Konkrét fejleményről szímol be a Stefani- irodának az a Stockholmból keltezett távirata, amely szerint Lengyelország szovjetoroszországi érdekeinek képviseletét az Fgyesiilt-Ál- lamok diplomáciai képviselete vállalta el. A vita tehát nagy hűl lám veresek között tovább zailik. A tízezer lengyel tiszt hullája tovább porhk. Semmiféle nyilatkozat, semmiféle cáfolat s még egv hivatalos, pártatlan ankét sem tudja megváltoztatni azokat a veres tényeket, amelyek Szmolem/k mellett, a sivár orosz erdőben a totális világháború legnagyobb dicsőségére kiderültek. NAGY JÓZSEF. Antal István „A magyar nemzetvédelmi propaganda célja, hogy megvédje a megvár lelkeket az ellenséges bsmlasztástól*“ BUDAPEST, május U A Magyar Elet I Pártjában Antal Jstiún <l>. nemzetvédelmi propagandaügyi miniszter ,,A propaganda szerepe és jelentősége az államok életei» r‘ cimmcl nagysikerű előadást .tartott. Ur. Antal István előadásába'.' meghatározta azokat az eszközöket, amelyekkel a korszerű propaganda a mindenkori társadalmi életre Itatni kivan* Különösen bt i.itóan foglalkozott a matryar propaganda sajátot színezetével és metgállapitotta. bogy a magyarság mindig estik akkor 'nyúlt .. propaganda eszközéhez, amikor az egye. femes ^âgy nemzeti célok kívánták. Különösen élénken é« hatásosan működött a magyar propaganda mindenkor, amikor a nemzet szabadságáról és függetlenségére1 volt szó. — Nyugodtan mondhatjuk — állapitot- *a meg a miniszter —, hogy a magyarság ■ 'ági/ nemzeti propagandistái mindig a . mzeti küzdelem vezetői, a l»griujyobhnk fed’g a magyar s zabod sági: úzde lem vezére. voltak Ismertette a magyar nemzetvédelmi propaganda mai erőkifejtéseit, amelyek megvédik nemzeti társadalmunkat attól, hogy az ellenséges boiníasztá.s mérgező határai bejussanak a magyart-ág leikébe, de ezenfelül tudatosan szolgálatába állítsa legfontosabb feladatát, kitűzze a nemzet elé az elérendő nagy célokat és azok tekintetében közös nevezőre ho/za a magyar felfo- gá't- Az eljövendő győzelem után azok a nemzetek, amelyek annyit szenvedtek a bomlasztó ellenséges propagandától, amely a tájékozatlan népet Saját eleméretekéi ellen akarta felhasználni, egyik legfontosabb feladatnak fogják tartani ezt a hatóerőt és a kifejező eszközeit olyan értelmezésű feladatkörbe állítsák be. amely a népeket nem megtéveszti, hanem felvilágosítja és neveli. Erdélyi szellem —■ magyar lélek Az Erdélyi Pád kiadványa ,,Áldozatkészség és felelősségvállalás“. Magyar életünkben a mai sorsdöntő időkben arra van szükség, hogy nemzeti összességünk minden egyes tagja készségesen vállalja sorsKÜl- detését és teljes felelősséggel végezze a munkáját. Ebben a szellemben tartotta meg legutóbbi nagyváradi nagy választmányi gyűlését az Erdélyi Párt. A szónokok részletesen ismertették a pán politikai hitvallását és az országos politikához való kapcsolatát. A Nagy» á- radon elhangzott beszédeket „Erdélyi szellem — magyar lélek“ címmel a párt országos központja kétíves füzet alakjában is megjelentette. A nagyváradi gyűlés felszólalói tanúságot tettek arról, hogy az Erdélyi Pán történelmi hivatástudattal végzi feladatait és az egységes magyar nemzetlélek kialakítását munkálja. „Erdély kapujában“. Ez a címe a füzet bevezetőjének amelyben a párt vezetősége részletesen megindokolta, hogy miért tartotta szükségesnek a Nagyváradon elhangzott beszédek kiadatását. Az érdekes bevezetőt az alábbiakban közöljük: „Magyarország egy és oszthatatlan“. Erről az alapvető politikai tételről tett fényes tanúbizonyságot az Erdélyi Párt 1943 március 23-én Nagyváradon tartott nagyválasztmányi értekezlete. Erdély kapujában, Szent László városában különösen nagyjelentőségű volt ez a hitvallás. Az. Erdélyi Párt országos elnökének az a kijelentése, hogy ,*zt a történelmi adottságot semmiféle módon, sem külső erőszakkal, sem belső kérdésekkel, vagy akár pártszempontból megosztani nem lehel“, mindennél világosabban mutatja: hogyan képzeli el az Erdélyi Párt a felszabadult területeknek az országos politikába való bekapcsolását. Kétségtelen, hogy vannak hiányosságul a mai magyar életnek. Az európai fedődéi ütemében alapvető reformokra, szociális megvalósításokra van szükség. Most azonban minden erőnket a honvédelemre kell fordítanunk és a jelenben a pártok hatalmi súlyát nem a politikai programmok adják meg, hanem egyedül az a szempont, hogy a párt a nem zet talajából nőtt ki és annak élettörvényeit követi. Három pontban foglalták össze az Erdélyi Párt politikai programmját a nagyváradi gyűlés szónokai. Az első, hogy együtt kell tartanunk az erdélyi magyarságot a magyar Erdély újjáépítése érdekében. A második, hogy a mai nehéz időkben adjunk meg minden támogatást a kormánynak, hogy minél inkább biztosíthassa Erdély újjáépítését. A harmadik, hogy a magyar élet megújításába szervesen vigyük bele azokat a gondolatokat és azokat az életformákat, amelyek Erdélyben a kisebbségi sorsban kialakultak. ,,Áldozatkészség és felelősségvállalás“. Ebben a két szóban fejezte ki a mai magyar élet törvényeit gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnöke. Erdély kapujában, c» nemzeti talajból kinőtt Erdélyi Párt ezeknek tökéletes megvalósításában látja az országos magyar politika legfontosabb feladatát. Minden magyar embernek a végső határig el kelt menni az áldozatkészségben és vállalni kell a felelősséget mindazokon az őrhelyeken, ahova a sors állította. A nagyváradi gyűlés megnyilatkozásaiban és célkitűzéseiben méltó volt a rendkívüli időkhöz. Egyfelől tájékoztatta a magyarságot az ország nagy kérdéseiről, ugyanakkor pedig megjelölte a magyar társadalom követendő útját. Úgy hisszük, bogy egész nemzet- közösségünknek teszünk szolgálatot, amikor a nagyváradi gyűlésen elhangzott beszédeket külön kiadvány keretében ismertetjük a közvéleménnyel. Hisszük, hogy ezzel is erősítjük a nemzet öntudatát és hozájárulunk a maradéktalanul egységes magyar nemzetiélek kialakításához. A bevezetőből áttekintő képet nyerhetünk 19 4 3 in á I u I 1. CORVIN A KEGYELMES UR ROKONA Szatirikus vigjálék. Régen láttunk ennyi sztárt egy filmen: Mezei Mária, S i m o r Erzsi, Szilassy 1., C?ortos Gyula, Rózsahegyi K., Somlay Ar'ur, Greguss Zoltán Köseczy B. Lajos, Köváry Gjula. Pethes Sándor. Szünetben be utaljuk u; szinját-zógépü kei ! a nagyváradi gyűlés ünnepélyes lefolyása:ól .a kiadvány a következő beszédeket tar.ai- mázzá: Papp-Szász Lajos felsőházi tag: „Az Erdélyi Párt a legdrágább magyar történelmi tapasztalatoknak és a korszerű magvar or- s/ágépués szellemének megtestesiiője“. G ól rcleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnöke: „Áldozatkészség és felelősségvállalás“. Albrecht Dezső országgyűlési képviselő, ügyvezető alelnök; „Az Erdélyi Párt Szent László nevével és gondolatával indult ei útjára“. László Dezső országgyűlési képviselő: „Miért van szükség az Erdélyi Pártra“. Dr. Siidy Tibor, a párt székelyhídi járási tagozatának ciroké: „Intézményesen biztosítsuk a népi utánpótlást“. Szabó Károly nagyváradi ipartestületi elnök: .Az iparosok hűséggel kitartanak az Erdélyi Párt mellett". Ludvig Gyula, n Baros Szövetség nagyváradi elnöke: „A Magyar Párt jogutóda az Erdélyi Párt“. Boros Mihály munkás: ,,A magyar munkás meghozza történelmi áldozatát“. Tóth Gyula kisgazda: „Az erdélyi magyar kisgazdáért nemcsak érdemes, de kell is dolgozni1'. Ecseái Csapó Zoltán gyógyszerész; „Az ifjúság tetteket vár és tettekre ajánlja fel magát“. Kortsmáros Ijiszló országgyűlési képviselő, nagyváradi pártelnök: „Az Erdélyi Párt jelkép“. A kiadvánv Ízléses címlapját és belső díszítését keöpeczi Sebestyén József, a kitűnő erdélyi heraldikus, rajzolta. Bothmer báró volt ko7©?« - vári konzult bécsi f7 - konzullá nevezték ki BUDAPEST, május 1. A Kormányzó a külügyminiszétrium vezetésé vei megbízott miniszterelnök előterjesztésére Bot hm er Károly báró clr. másodosztályú főkonzuli címmel felruházott miniszteri osztálytanácsost a bécsi m. kior. fő konzulátus vezetésével megbízta. (MTI.) Emelik a lodrász-spari árakat BUDAPEST, május 1. A közellá- tásügyi miniszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében a borbély- és fodrászipar legmagasabb kiszolgálási dijai május 17-től kezdve bizonyos mértékben fel emelhetők. A rendelet a Budapesti Közlöny szombati számában jelent meg. (MTI.) Cséplőhöz, traktor- \ hoz, coSyós- és \ S örcrőscs^ p* j ágyak javítása, j főtengely csiszolá j sa, csapágyak j öntése: Frisch Kfroly I Budapest, VI., Ki- j rály-u. 50. Te/’. 4>4-957, 425-903 i
