Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-03 / 75. szám

__2 ELLENZÉK 1943 6 p r í 11 H 3. s o RSJEGYET Dr. vitézi Bíró főárusítónál vegyen, MAtyás kírály-fér o. Németország ragaszkodik Svédország szigorú semlegességéhez KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ BEKLIN, április 3. (MTI.) Német ille­trkcs helyről küzlik tájckozlalfiMil; A ■'•ved liathijcv miniszter megállapitásm al kapCft«»- latban, amely szerint Svédország senk'kges- ségét a svéd haderő biztosítja, berlini po­litikai körök rámutatnak arra. hogy a/, an­gol Lapok és politikusok az utóbbi időben mind gyakrabban támadják ezt az északi országot, amiért semleges akar maradni- A \\ 1 beliiistrasseii egy kérdésre válaszolva le­szögezték. Iiogv német ré.sznV1 egy rosszaié s/é) sem hangzott el soha Svédország szi­gorú .semlegességének betartása ellen. i\é- szigoruan meg is tartsák ezt a semleges szigorúan meg is tartsák ;P| a sernlegcs- séget. BERN, április 3. (MTI—DNB.) Svájci területen angol gyujtóléggömbök szálltak Je, aiiK'ilyekrt> hivatalosan ezt jelentik: Csütörtökön éjfél után és délután ő óra­kor a szél három gyujtóléggömböt sodort Körséta a kolozsvári Műcsarnok első tárlatán Kolozsvár, április 3. Képzőművészeink s az egész erdélyi művészeti élet r.góta nélkülözte azt a megfelelő, külön erre a célra épült kép­zőművészeti kiállítási csarnokot, amely elhe- lvezéjj.né! és berendezésénél fogva méltó ke­retet nyújthatott volna a fejlett erdéJv . kép­zőművészet értékeit bemutató tárlatoknak. A vármegyeház'a kiállítási terme ugyanis — amelyet annakidején a kolozsvári képzőművé­szek áldozatkészségével hoztak agy ahogy rendbe — semmiképpen sem felelt meg a ki­vánalmaknak. A felszabadulás után aztán nagyszabásúj mozgalom indult meg a kolozsvári és erdélyi képzőművészek soraiban egy megfelelő kiál.i- tási helyiség, illetve Műcsarnok felépítése el­eiekében. A mozgalmat elsősorban a Barabás Miklós Céhbe tömörült művészek kezdemé­nyezésére Kolozsvár törvényhatósága és a kultuszminisztérium illetékes ügyosztálya nagy megértéssel, példás ügyszeretettel és r.era utolsó sorban minden dicséretet megérdemlő 1 áldozatkészséggel karolta fel. A kolozsvári Műcsarnoknak tető alá hozásával és a múlt hó utolsó napjaiban történt megnyitásával te­hát az erdélyi képzőművészeknek régi jogos vágya vált valóra. Az erdélyi képzőművészetnek- ezt az uj és ■ mindenképpen méltó hajlékát a Kolozsváron feltalálható legszebb környezetben, a Sétaté­ren emelték fel Kos Károlynak a tervei sze­rint. A nemes egyszerűségű, tágas, viiágos és kényelmes helyiség térbeli terjedelme is, leg­alábbis egyelőre megfelelőnek mondható. A : szoros értelemben vett kiállítási termeken kí­vül mtg egy kitünően megépített műteremnek is otthont nyújt. A Műcsarnokot napokkal ezelőtt első kiálH- j Az uj 50 ik magyar királyi osztálysorsjéfék játékterve páratlan esélyeket nyújt, mert egy sorsjeggyel szerencsés esetben nyerhető : pengő. Jutalom: „ 400.000 P. F őnyeremények: 300.000 F. 100.000 P. 70.000 ?. 63.009 P. 2 x 50,000 F. 2 x 40.000 P. továbbá 30.000 P. 16 â .20.000 P. 27 a 10 000 P. stb. stb. összesen: 10,81 ().( 00 pengő. Az első oszt. sorsjegyek hivatalos ára : Nyolcad 3 50 P. Negyed 7 P. Fél 14 P, Egész 28 P. Sorsjegy az összes íőelárusitóknál kapható! Minden számnak egyenlő esélye van ! I ! A húzás kezdete április hó 10-én. tásával egyidejűleg nyito’ták meg L' a ki­állítás, amint tájékoztatója is mondja, , az er­délyi képzőművészek seregszemléje, ameiylen számbavételnek az erdélyi íeslók és szobrá­szok élő nemzedékei — öregek és fiatalok". Erdélyi c6 Erdélyből elszármazót! uivszek szerepelnek tehát ezen a kiállításon. — mondja Szolnay Sándor festőművész, a Mű­csarnok gondnoka és műtermének első lakója, aki maga is régi harcosa a Műcsarnok végre megvalósult gondolatának. Tőle tudjuk meg azt is, hogy a kiállításra kerül! erdélyi mii- vésitek alkotásait egy műér tők bő! és művészek­ből alakult bizottság bírálta felül Keledy Tibor polgármester elnöklésével, a Budapesten ösz- szegyüjtütt anyagot pedig az Országos Iro­dalmi és Művészeti Tanács vezetőiből rs tag­jaiból alakult bizottság bírálta felül. A ki­állítást pedig Felvinczi Tak-ats Zoltán egye­temi tanár, műtörténész, Szolnay Sándor, Szo­pós Sándor, Pap Domokos és -ászló Gyula magántanár rendezték szakszerűen a-cpoito- sitva és elhelyezve a Műcsarnoknak ezt a tiszta művészi értékénél fogva kimagas'ó első tavaszi bemutatóját. örül a szem és vidul a lélek, amikor ke­resztülmegyünk a nagy, derült, világos nelyi- s egeken-. Egy pillanatra megöl edkezünk a háborús gondokról, s hálával és elismeréssel adózunk mindazoknak, akik- e szén erdélyi művészeti megvalósulásnak bölcsőjét ringat­ták és megszületését elősegítették. A mindhárom termet teljesen be'Őltő nagy anyagban egyaránt méltó értékek képviselik a festészetet, grafikát, valamint a szobrásza- tot. Abódi-Naigy Béla, Agrikola Lidia, András László c6 Andrásy Zoltán grafikája és claj- kepei közt feltűnik utóbbinak Vásár cimü olaj. képe. Szép és érdekes Aradi-Edvi-lllés Jenő­nek Őszi csendélet cimü óla jva szín a. Ebben a műfajban, amelyet az utóbbi időben kissé fá­radtnak ismertünk meg, meglepően hat uj és har&ogóan friss formájával. Futólag jegyezzük fel az első körsétára legszebbnek tűnő és leg­tetszetősebb képeket. A fölismert Bordy András Fél-aktja, Brósz Irma képei, amelye­ket a Barabás Miklós Céh első kiállításán is­mertünk meg, Debiczky István Kora tav*isz-a, ifj. Figlár Géza Falu bolondja, Fülöp Antal Andor Kolozsvári csendélet-e és más képei különösen szép figurális kompozíciójukkal •tűnnek fel. Jók Incze István, Incze János ké­pei, igen sikerült alkotás Kapussy György Backamadarasi székely gazda cimü olaj- arcképe. Utóbbinak A Szamos Kolozsvárnál cimü vásznai tnlár enyhén modorosnak, !m- presszionisztikusnak hat. Kun István képei közül a Csend cimü vászon tűnik ki az ég­nek óriási körfüggöny szerű megfestésével el­ért nagy perspektívájával. Merész Gyula Ara­tás cimü temperája kellemes mozgásával, di­namikájával hart lenyűgözően. Mikola András Tájkép-e a nagybányai iskola legszebb kepei közé tartozik. Nagy Imre, a nagy székely festő, öt képpel szerepel a Műcsarnok- bemu­tató kiállitáeán. Különösen Juhfejés cimú akvarelje szép és érdekes a mesének és va- rászlatnak a mitológia felé fokozásával. Ola­jos István elmosódó foltokkal érdekesen dol­gozza ki aikvareljeií. Dobrai Pászk Jenő Felső­bányái panorámája merész és harsogóan zéid színeivel válik ki a kiállítóW anyagból Jók Pap Domokos, Pánczél Béla. PÍ6kolthy Gábor, Ruszicskay György, Simon Béla. Solymássy C. Viktor képei. Utóbbinak fényképszerűén sima olajfelületei tűnnek ki. Gy. Szabó Béla legszebb fametszeteivel szerepel a tavaszi ‘ár­laton. Szép Szász István Cigányíiu-ja, meg­lepő Szentgyörgyvári Gyenes Lajos Rézkarc-ári az aranykelyheken csillogó és megtörő fény A Imit"» március o i szán T.:n ,i kisálla­mok cs nagyhatalmak közti viszonyról írott cikke körűi változatlanul ká/atog a ncm/ct- Im I sajio vitaija. Mim ismeretes, a vezető londoni orgánum a háború utam problémák rendezése során kél kategóriába sorozza az ál­lamokat és lényeges különbéivel tesz a nagy­hatalmak és a kisállamok jogai és kötelességei között. Szervesen égés: :i ki a Thru ■ ie/lege­ié seit Churchill legutóbbi beszéde, amelyben a brit Premier szukáidtól eltérően nem a ka- tonai helyzettel és háborúval kapcsolatban felmerült egyéb kérdéssel, hanem kizárólag a jövő rendjével és Anglia közvetlen háborús ióljaival foglalkozott. Hogy az angol minisz­terelnök ebben, a kérdésben feladta eddigi tar­tózkodó magatartását, az annak tulajdonít­ható, hogy a Szigetország közvéleménye rgy- n sürgetőbben követelte a hadit élok tisztázá­sát, azzal az érveléssel, hogy tudni akarja, miért kell neki vér- és fontáldozatokat hoz­ma. A törvényhozók és a sajtó burkolt tá­madásait Churchill azzal szerelte le, hogy végre nyilatkozott. Beszéde elején kitért a né­peknek arra a jogára, hogy a legkevesebb, amit megkívánhatnak a kormányzatoktól, felvilágosítást kapni a háború okáról, az. ál­dozatok céljáról és a háború utáni szándékok­ról. Beszédének legfontosabb részében a világ­nak angolszász, győzelem esetén való újjá­szervezésével foglalkozón. Sully, Satnr-Pierre, Cent/, es Briand után most Churchill fogai mázta meg az európai föderációra és az. örö- köa békére vonatkozó tervét. Szerinte Ang­lia, az. Egyesült-Államok és a Szovjetunió, mint nagy Hatalmak „állandó, felsőbbrend ü kö­telességei és küldetési kap:..inak", ugyanakkor pitiig feladatuk volna a kisállamok cgvütt- mukódisíi megszervezni. Meglepő, hogy Chur­chill a volt Ugyvertáirsról, Franciaországrol egy szóval sem emlékezik meg, és ezzel hall­gatólagosan mellőzi az uj európai rend fel- épitésénél. Bizonyára arra gondolt, hogy a regi szövetséges úgyis annyira legyöngiilt, hogy a fegyverszünet másnapján a müge sem volna képes elhatározó szerepet játszani, hi ­tért az. újjászervezendő Sí épszövetségre is és lejelentette, hogy ennek az intézménynek in­tézkedéseit nemzetközi rendőrség hajtaná vég­re, amelynek katonáit kizárólag a „nagy há­rulok", vagyis a nagyhatalmak állampolgárai­nál toboroznák. A népek önrendelkezési jogát az Atlanti Charta módosításával korlátoz­nák és azt Carr angol egyetemi tanár Condi­tions of peace munkájában foglalt elgondo­lások alapján valósítanák meg, amely szerint a hatalmasok feladata lenne a gyengébb ál­lamok között felmerülő nézeteltéréseket elsi­mítani. Az Atlanti Charta 1941. augusztusá­ban született meg és Churchill pontosan. any* nyit sikkasztott el a biblikus alapokmány szelleméből, mint amennyivel a szövetséges nemzetek hadihelyzete azóta a látszat szerint javult. ■ A News Chronicle «zerint Angliában nö­vekedik az antiszemita hangulat. Ez a h>r I megerősíti .t semleges sajtónak azokat az m- j te üléseit, hogy Nagybritanmáhan és az Egye- j suit Államokban a zsidóellenes mozgalom mindinkább l ibrakap. A távi rar sz.c ii.i 1 leg I.szak-Aiigliában egyre jobban érezhető lakosság ellenséges érzé.e a növekvő zsidó : befolyás ellen. Á városokban és falvakban élő zsidók állítólag okai szenvednek 1 la kosság ellenséges magatartása miatt. A rabbik hitsor sósaikat kénytelenek voltak a szószék ml figyelmeztetni, hogy „ne viselkedjenek ftlt linóén a nyilvánosság eh>lt". Anglia többi részén is növekvő zsidóellenes hangulat ész­lelhető. Mint az. angol lap írja, a brit ami- v/eminzmus főoka az a kétségbe nem vonható tény, hogy sok zsidó vesz. részt a zugkereske- dclembcn és Iclkii-ineretlenül kihasználja az angol nép ínséges helyzetét. A svájci lapok jelentései szerint német rész­ről az utóbbi időben rámutattak arra, hogy Németország teljes mértékben felkészült az angolszászok egy esetleges invázió, kísérleté­re. Stockholm diplomáciai megfigyelőinek vé­leménye szerint a nemet hadvezetés a Luft­waffe tekintélyes részét tartalékban tartja, hogy azt európai erők ellen irányuló támadd) esetén felhasználhassa. A svéd lapok kiemelié, hogy a német repülőgéptermelés az utóbbi betekben fokozódott. Ilyen körülmények kö­zött arra lehet számítani, hogy adódó alka- lot inai nagy bombatámadások indulnak meg Nagybritannia ellen, hogy az. invázió keresz­tülvitelét — ha a végrehajtásnál Anglia min: bázi s szerepelne — megakadályozzák. A Svenska Dagbladed londoni jelentésében azt irja. bogy az invázió megakadályozására irá­nyuló akció nemcsak nagy légi támadásban nyilvánulhat meg. hanem ejtőernyős csapatok zavaró tevékenységének alkalmazásában is Felteszik, hogy a németek tekintélyes számi négy, sőt talán hatmotoros mehéz.bombázó és szállító repülőgép építésére is képesek. Nem tartják tehát lehetetlennek, hogy a németek nagymennyiségű repülőgépet helyezzenek ké­szenlétbe, uj, eddig még ismeretlen fegyve­rekkel és erős páncélzattal. A Vv iihclmstrasse foglalkozik Eden kana­dai beszédével cs azzal a hírrel, hogy a Fo­reign Office vezetője Sumner Welles-szel, az •ágyesült-Államok helyettes külügyminiszte­rével egyetértésben olyan béketerveket fej­tegetett, amelyeknek német megítélés szerint nincsenek meg a szükséges előfeltételei, igv hiányzik mindenekelőtt a hármasszerződés ha­talmainak feirételliélküli megadása, amelyet Edén szükségesnek mondott. Éppen ezért, berlini politikai körökben feleslegesnek tart­ják foglalkozni azokkal az álomképekké!, amelyeket mind a két politikus kerget. , NAGY JÓZSEF. költészete. Slevenszky Ferenc Márciusi héo!- vadás.-a nagy, lrlss és élénk vászon Sajnála­tosan Szolnay Sándor mindössze csak egy képet állított ki. Tavasz Segescvart cimü olaj- képe elmélyült, friss és üde. Szopos Sándor két képe után ismételten feltűnik a nagyte- hetsígii fiatal Takáts Zoltán Téli kerlr-.-sz- let-e é6 Tél végén cimü vászna-. Szépek Te- leky Ralph A. Tollas Julia:. F. Ferenczy Ju la, E. Gall Ferenc, Gyime&sy Kovács Gábor, Iván Szilárd, Csiki Gál János, Dóczyné Berde Árnál, Mohi Sándor, Moldován István, Makkay Pi­roska, Nagy Oszkár, Papp Lajos, Mágori Vargha Béla. Ávédik Félix. Ács Ferenc, Bene József, Balázs Péter, Balogh István, Barcsay Jenő. Llesdy István. Varga Mátyás két Ön­arckép-e és egy Arckép-e mutatja be a ki­váló festőt. Ebben a csoportban szerepelnek még Varga Nándor Lajos, Weith László, Zsombory Erzsébet képei. Számbeli kisebbsége ellenére is mintha na­gyobb kompozícióban gazdagabb lenne a szobrászok csoportja. Ki kell emelnünk ezek kezű! Andrássy Kurta János Pihenő asszony ci-mü gipszét, Borbereki Kovács Zoltán Tehén- itatóját, Zsákodi Csiszér János Siasta cimü márványát. Klasszikus vonataival tűnik fel Horváth Géza Akt tanulmány cimü terra­kottája, Istók János Bem st^ró cimü bronza. Gyönyörűek Kós András fadombormüvei: Ló­vásár, Nyár, ősz, Judás, Asszony és gyermek, A fehér ember, Nányi. Nagyon szépek Kosa Huba Ferencnek minden anyaggal, mészkővel tölgyfával, márvánnyal, kőutánzatai egvfor- j ma művészi sikerrel megbirkózó szobrai. Szervatiu6z Jenő, a kiváló fa szobrász nagy ' szabású alkotásokkal vesz. részt a kiállításon ! Legnagyobb kompozíciója A jövő, monumen- i tálig alkotás. De a művész legjobb alkotásai j kö^é tartozik az Anya és leánya cimü tisza- 1 fája, s a Felvidék visszatért cimü alkotása I De kiváló alkotásokkal szerepelne:: még e ] szobrászok közt Dabóczy Mihály, Haáz Sándor 1 Halmágyi István, Homoy József, Botár István Kallós Miklós Elek, Kocsis András, Kudelász Károly, B. Illyefalvi Lőte Éva, Matei Aurel, K. Nagy József, Mátéka Sándor, Ősz Nemes György, Siklódy Lőrinc, Szamosi Soós Vilmos, Teleki Mária, Vágó Gábor, Vida Géza és Só- váry János. A vásárlók közt elsősorban a kultuszminisz­térium és Budapest székesfőváros szerepel elég nagy számmal. A magánosok közül pelig egyedül Keledy polgármester. Körsétánk után örömmel számolunk be a látottak szépségéről a lelkes, Szolnay Sándor­nak, aki elmondja még, hogy a további lehe­tőségek elérkeztevel a toldhatóm épített épü­lethez még egy múzeumi helyiséget szándék szanak építeni, hogy Kolozsvár és Erdély képzőművészetét' méltón képviselhesse az el­következendő időkben is. (sz.j Repülőgépbaie^et következtében kilenc hónap alatt 1750 amerikai pilóta balt meg BUENOS-AYRES, április 3. (MTI.) A Stefani-iroida jelenti: Az Egyesült A1 ham o k h a d ü gyminisztérmm á n a k számhasonlitó adatai szerint az 1942. év első kilenc hónapjában az észak- amerikai katonai légierő tagjai kö­zül 1750 pilóta halt meg repülőgép­baleset következtében. Ez az adat nem tartalmazza a polgári repülés áldozatainak számát, amely szintén igen magas. Amerikai légikörnk né­j zete szerint e balesetek nagyrészt a , gyártási hibákra vezethetők vissza j A gyárak ugyanis nagy sietséggel és , kevés gondossággal szerkesztik meg I a repülőgépeket. Illetékes hatóságok körleveleket intéztek a. repülőgép- gyárakhoz, amelyekben elrendelik, hogy szigorú intézkedésekkel igye- I kezzenek elkerülni a sok pilóta éle- ; lébe kerülő balesetek megismétlő­dését., Légitámadások következtében eddig 200.000 francia pusztult el 1 angol légitámadások következtében áldo­zatul estek. Ebben a számban a menekül- : tek. az e!cá\o ltottak és az ott 11 maradt polgárok egyaránt benne vannak. PARIS, április 3. (MTI—DNB ) A Pe­tit Párisién pénteki szamában közölt ada­tok Szerint több mint 200-000-re tehető azoknak a száma, akik francia területen az, Gyujicléggömbök Zürich felett Zürich sárosa fölé. A’z első léggömbből fív ujtófolyadékkal telt négy paack esett ki- Mind a nég\ helyen, almi a földre es­tek, tűz keletkezett, amely áronban nem terjedt tovább, mert a közelben nem sóit gyúlékony anyag.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom