Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-03 / 75. szám

i tu J április 9. ÜLLENZCI 3 ^ Magyar választ a társadalmi kérdésekre Irta: László Dezső Lapunk minapi számában T ínad almi kcr- , eléseink címen irt ekvenünkbevágó cikket r Zathureczky Gyula. Ez az iris mindenben megfelelt címének,” valóban társadalmi kérdé­seinket tárta elénk. A magyar életből a tár­sadalmi kérdések egész légiója özönlik felénk. Zathureczky nem tanulmányt, csupán esz­méltem cikket irt róluk és mégis tucatnyit foglalt egybe a legsúlyosabb magyar társadal­mi kérdésekből. Zathureczky cikke nyomán megkíséreltem összeszedni a magyar társadalmi kérdéseket, íme a kérdések sorozata: r. A társadalmi kérdésekről szóló könyv-, cikk-, előadás- és tanulmányáradat még mindig csak magától a kérdésről és nem annak megoldásáról szól. 2. Társadalmi képleteink nem magyar képletek. 3. A magyar társadalom túlszervezett. 4. Sok esetben maga az állam kénytelen társa­dalmi munkát végezni. 5. A bürokratizmus társadalmi életünket is megfertőzte, 6. ül van statikus nyugalommal beszélünk társadalmi kérdéseinkről, mintha azok megoldását sem­mi sem sürgetné. 7. A Trianon-utáni magyar társadalomban a neo-barokk szellem hatásara a tartalom rovására a formák hatalmasod­tak el. 8. Társadalmi kérdéseinket nem itt­honi szemmel, hanem európai horizontban szemléljük. 9. Társadalmi életünkben letűnt korok szelleme ijesztő előítéletek formájában kisért. 10. Nincs meg a nemzet két karja: társadalma és állama közötti szerves egyen­súly és élő kapcsolat. Ugyanebben a cikkben, noha az kizárólag a társadalmi kérdésekkel^ foglalkozik, utalást találunk arra nézve is, hogy honnan kell tár­sadalmi kérdéseink megválaszolásában kiin­dulnunk. Zathureczky írása nemcsak a kér­dések föltevésében!, hanem az azokra való válaszadásban is segítséget nyújt. Ebből a szempontból a cikk legfontosabb utalásai a következők; 1, A két fajában magyar osztály, a magyar nemesség és a magyar parasztság, bár látszólag a legtávolabb áll egymástól, mégis a legerősebben fonódik egybe. 2. A kisebbségi sorsot élt magyarságban a társa­dalmi struktúra lényegében megváltozott. 3. Ha a társadalmi kérdéseink megoldásában he­lyes útra akarunk lépni, akkor azokat ma­gyar módra kell szemlélnünk és,megoldanunk. 4, A magyar társadalomszervezés legfonto­sabb feladata a nemzeti társadalom és állam egymás általi kölcsönös alátámasztása és meg­erősítése. A magam részéről végtelenül hálás vagyok azért, hogy Zathureczky Gyula ismét elénk vázolta a magyar társadalmi kérdéseket és ráutalt a kérdések megoldásának gyökerére is. Én szeretném tovább folytatni az ő gondo­latmenetét és a lehetőséghez képest nem anv- nyira a társadalmi kérdésről, mint inkább cz arra adandó válaszról kívánok szólam. II. A magyar szellem utolsó negyedszázada a kérdések és kérdésfeltevések ijesztő ideje volt. Annyit hallottunk és olvastunk a különböző problémákról, válságokról, a megoldatlansá­goknak olyan ijesztő tömkelegét állították elénk irók és előadók, hogy végül is a kö­zönség legnagyobb része egészen érzéktelen- né vált minden, napi kérdésekről szóló szel­lemi termék iránt. Ma már határozott mene­külést látunk az élettől távolabbeső klasszi­kus müvek, vagy zsongitó hatású könnyebb szellemi termékek felé azok részéről is, akik ezelőtt szívesen foglalkoztak a kezünkügyébe cső életkérdésekkel. Számomra rendkívüli örömet jelentett, ami­kor a harmincas évek közepe felé kezembe került a Válasz cimü folyóirat. Egy uj kor­szak hajnalhasadását láttam benne. Végre nem kérdés, hanem válasz. A Válasz-szal egy- időben indult meg a Németh László Tanúja, amelyben a szerkesztő pontosan megállapítot­ta a maga es az élet vonalával párhuzamo­san haladó kortársai helyét. Szerinte a XX. szá­zad magyarja Ady-ban és nagy kortársaiban, mintegy kritikai vízválasztó fordult szembe a XIX. század magyarságával. Az Adyék áltál a múlt szazaddal szemben mondott nagy nem után el kell hangzania a XX. század nagy igen-jenek. A század első évtizedeinek nagy nemzedéke kérdésessé tette, elproblémá- sitotta mindazt, amit a kiegyezés kora alko­tott. Ez a szellemi művelet befejeződött, a modern magyar már nem a kérdező, hanem a válaszadó, nem a kritikus, hanem az építő. A magyar szellem sok lényeges és döntő tekintetben jutott túl a kérdésfeltevéseken és alkotott biztoshangu válaszokat. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a szellemi élet egy pár legfontosabb területén: zenében, irodalomban, .nyelvben, müizlésben, építészetben nemcsak a válaszig, hanem a magyar válaszig is elér­keztek élcsapataink, s a nemzet zömének mö­géjük való fölzárkózása egyre nagyobb mér­tékben történik meg. .Mialatt a magvar zenének van Bartók Bé­lája és Kodály Zoltánja, az irodalomnak Ady Endréje, Szabó Dezsője, Móricz Zsigmoridja, a magyar nyelvnek és néprajznak Gombocz Zoltánja, Csüry Bálintja és Györfy Istvánja, az építészetnek Kós Károly a, hogy csak a leg­inkább elöljárókat említsem, addig a magyar társadalomtudomány, társadalomszervezés te­rületén nem találjuk meg ezeknek a szelle­meknek méltó párját. Mialatt a magyar szel­lem a szellemi élet legkülönbözőbb belső te­rületein eljutott a sajátosan tiszta magyar tartalomig és formáig, a társadalom életé­ben még mindig csak a kérdések mélyülnek; mialatt teljes egészében tisztázódott, hogy mi a magyar a zenében, nyelvben, irodalomban, a népi élet sok-sok területén, a magyar tár­sadalmi kérdésre a választ nem itthon, ha­nem idegenben akarjuk keresni. Ilyen előzmények után jogosan tör fel a kívánság, és ha kell, fokozód.ik követeléssé. magyar választ a magyar társadalmi kérdésre, III. Hol lehet és hol kell ezt a választ keres­nünk? A válaszadás előtti kritikai vizsgálatokat ezen a területen is ;.l kell végezni. A legutol­só magyar társadalmi rendszer 1848-ban .ala­kult ki. Az addigi nemesi, rendi társadalmi formát fölváltotta egy uj — mondjuk talán így — demokrata rendszer. Megszűntek a /árt társadalmi osztályok, az azokkal járó kivált­ságok, s elvileg mindenki egyenlő polgára let. a hazának. Ez az uj rendszer azonban a gya­korlatban nem váltotta be a hozzá rűzött reményeket. Az egyenlőség, tes./ériség és sza­badság elve nálunk nem termett csudákat. Az 1848-ban megnyílt kapukon keresztül el­sősorban a zsidóság és a nemzetiségek rohan­Italkülönlegességek nagy válaszokban P.cszkás Káré J«tá?, Jokoi-utca 13, tsz. Telefon 13 -HL hattak a maguk külön diadalai és győzelmei felé. A magyarság elveszítette nemzetföiuitar- tó történelmi osztályát, de helyette nem tu­dott újra alkotni. Az magától értetődő, hogy 1848-ban meg kellett szüntetni az addig érvényben volt tár­sadalmi rendszert, de ezt a megváltoztatást másképpen, legelső sorban magának a tör- zsökös magyarságnak a javára kellett volna elvégezni. 1848 nagy átalakulási lázában a nemzetnek nem volt arra érkezése hogy az akkorra megavult társadalmi rendszert ma gyár módra, a magyar életígény egészséges ki­elégítése érdekében alakítsa át. A forradalom­tól való féltében az. ország felelős vezetőinek máról-hónapra, szinte egy éjtsz.aka alatt kel­lett uj alkotmányt és társadalmi rendszert ad- niok az országnak. Honnan vehették ehhez az ösztönzést és példát? Magától értetődően csak is külföldről, a n> ugateurópai népektől. Úgy kellett akkor nagy sietve az egész ország tár­sadalmi szerkezetét átalakítani, hogy a sajá­tos magyar helyzetet és érdeket, legelső sorban az ország sajátos nemzetiségi helyzetét egy­általán nem vehették figyelembe. Az a társadalmi rendszer, amelyet 1848 Magyarországon megszüntetett, éppen- úgy nem volt magyar, mint nem volt magyar az sem, amelyet hirtelenében helyére állítottak. A magyarság nemcsak sajátos magyar lelker, nyelvet, zenét, hadi módszereket, hanem tár­sadalmi szerkezetet is hozott a Kárpátok ölé­be. A bonfoglaló magyarságban magyar jobb­ágy és magyar rabszolga, magyar proletár '.nem volt. Az egész nemzet egy nagy család, munkaközösség, bajtársi tábor vala, amelyért mindenki elvégezte a maga munkáját és amelytől mindenki megkapta a maga szolgá­latának méltó jutalmát. Az arravalóság, tett­rekészség, vitézi bátorság megannyi m volt ar ­ra, hogy valaki nagyobb szolgálatokhoz c-s azok nagyobb jutalmához juthasson. Ezt az ősi magyar társadalmi szervezetet megrontotta, kicserélte az Európával való szerves érintkezés. 1848-ban meglett volna ra a mód, hogy egy újabb idegen ruha fölvétele helyett, természetesen uj formák között, uj igényekhez szabva, ehheít az ősi társadalmi szerkezethez térjünk vissza. -Az akkori átala­kuláskor azonban annyira a körmünkre égett a gyertya, hogy ennek még a szükségére am döbbenhetett rá a nemzet. Ma nem az a legsürgősebb feladat, hogy újból és újból csak a társadalmi kérdéseket tárjuk egymás elé. Ki nem ismeri azokat? Mi egy a iejadat, sürgősen, amig időnk van rá, visszanyúlni a magyar múltba es megkeresni abban azt a társadalmi szerkezetet, amelynek lelke és formája megfelel a magyar lélek ter­mészetének és a magyar igénynek. Ma ugyan­azt a nagy gyűjtő és vizsgáló munkát kell x magyar társadalmat illetőleg elvégezni, ame­lyet a zene terén nagy muzsikusaink az utol­só három évtized alatt folytattak. Nem a magyarost, hanem' a valóban magyart keli keresni a magyar élet szerkezetét és felépíté­sét illetően Ez a munka nem tarthat olyan- sokáig, mint a magyar népzenei gyűjtő és kri­tikai munka Az idő szerfelett sürget, hogy magyar választ adjunk a magyar társadalmi kérdésre. Nem is fog olyan sokáig tartani, mert már kinyílt a magyar szem és látja, hogy mi a sajátosan magyar táj, már tudja a magyar agy, hogy mi az ő igazi érdeke. Ha részlegesen is, de már történtek az ősi magyar szellemnek megfelelő modern magyar szervezkedések. Tágítani kell a látást, ki kell dolgozni a terveket és készen kell állani az alkotásra. Ä magyar megszálló csapatok közreműködtek a Szovjet téli of ienzi váj áztak megtörésében Mint a Magyar Távirati Iroda beavatott helyről értesül, általában befejezettnek te» kinthetők azok a nagy támadó hadműve­letek, amelyeket az ellenség a muH év no­vemberében indított meg a Volga és a Dou mentén azzal a céllal, hogy megsemmisítő csapást mérjen a b o 1 sevi st a eke ncs arcvoual európai hadseregeire. A szovjettámadás utolsó fejezetének egyi­két azok a hadműveletek alkották, améiyék az Orel—kuxszki térségben játszódtak le és amelyek mint ismeretes, már a brianszki erdővidék területén törtek meg- A nagy téu li csata ez utolsó mozzanatában jeienlős szerepe vo’t azoknak a megszálló magyar seregtesteknek is, amelyek eredeti rendel­tetésük szerint ott biztosító feladatot lát­tak el. A szovjet támadók itt folytatott hadműveletük, céljául a harcra különösen alkalmas erdei szakasz elfogy ását tűzték ki. Az ellenséges tömegek azonban itt szem­betalálkoztak az említett magyar b'ztosito seregtestekkel. Ezek többnapos súlyos el­háruló és halogató harcokkal nemcsak fe- tartóztatták a bolsevista tömegek roha­mait, hanem lehetővé tették azt ig, hogy a közben ideszállított szövetséges erők gyü­lekezhessenek és megteremtsék a kezdemé­nyezés átvételéhez szükséges feltételeket. E magyar csapatok tehát kétségtelenül az erődpikér szerepét játszották e őször a védelem megszilárdításával, majd pedig a nagy ellentámaó hamiiveletek megalapozá­sa szempontjából, önfeláldozó elszáutsá­Or. Bereczkv Ernő kereskedelmi tanácsosi címmel az értékmegállapító bizottság tagia lett BUDAPEST, április 3. (MTI.) A ma- gyár kereskedelmi statisztikai értékmegál­lapító bizottságba az érdekképviseletek a bizottság öblökével egyetértőén az alábbi képviselőt jelölték ki; A Kereskedelmi és Iparkamara (Kolozsvár) dr- Bereezky Ernő miniszteri biztos, főtitkár- A kije ölest az iparügyi miniszter megerősítette. A kijelölt képviselőt, mint a bizottság tagját műkö­dése tartama alatt a kereskedelmi tanácsosi cim illeti meg. Az uj kolozsvári vendéglői és kávéházi árak nezve: 1.30, 1.10, i.co. Magyar tea, cukor­ral: i.oc, 0.80, 0.68 Citrom tehához. 0.20, 0.10, 0.10. Rum kér deci teához; c.40, 0.30, 0.30. Málnaszörp, narancsszörp és limonádé: 0.70, c.6o, 0.50. Három deciliter: 0.9c, c So, c.70. A kávéházi árak délután 4-ig és délután 4-től különbözők. A sör legmagasabb ára vendéglőkben a kö­vetkező: 12 fokos: piccoló c.38, c.36, 0 34, 0.3c. Pohár: 0.56, 0.34. 0.52, 0.4S. Korsó; 0.92, 0.88, 0.84, 0.70. 12 fokon felül: piccolo: 0,46, 0.44. 0.42, 0.40. Pohár: 0.66, 0.64, c.62, 0.60. Korsó: 1.10, 1.06. I.C2, 0.98. 12 fokos­nál alacsonyabb fokú palackos sör; kávéhoz ban; 1.60, 1.50, 1.30. (0.43 literes), 0.7 literes: 2.10, 1.90, 1.70. 1.5 literes: 3.30, 3.00. 2.80. KOLOZSVÁR, április 3. Az Ellenzék teg­napi száma már közölte a közellátási minisz­ter rendeletét, amely megszünteti a jelenlegi vendéglátó ipari árakat és uj, egységes ár­rendszert vezet be. Ez a rendelet Kolozsvárt a II. osztályú városok csoportjába sorolja és pontosan meg­állapítja azokat az árakat, amelynek ellené­ben a vendéglőkben, kávéházakban, éttermek­ben és kifőzdékben az étel- és italnemüeket ki szabad szolgálni. A rendelet három cso­portba osztja az éttermeket, kávéházakat, ki­főzdéket és kávém éréseket is. A vendéglői árak aszerint amint a vendég­lők E, II., vagy III-ik osztályba tartoznak, a következők: Hústalan menü 2.10, 1.60, 1.40. Feltétes menü 2.30, 1.80, 1.60. Húsos menü; 2.50. 2.00, 1.70, 2.90, 2.30, i-90v 3.50, 2.80, 2.30. Előétel: 1.70, 1.60. Napi leves; o.j3, 0.48, c.38, Ragou leves: c.72, 0.60, c.48. Gomba, vagy velő tojással: 2.30, 1.90, 1.70. Kaszinó tojás: 1.20, r.oo és 0.90. Francia tojás; i.jo, a-2c, 1.00. Napi mártás; 0-58, c.48, 0.3S. Tart ár és majonéz mártás; 0.90, 0.70. Főzelék üresen: c.76 .53, c.48. Köret: 1.9­1.70. Rakott burgonya; 1.70, 1.4c, 1.20. Fejes-, burgonya-, paprika-, uborkasaláta, cékla, kovászos, vagy ecetes uborka 0.58, 0.48, 0.38. Marhahús: apróhús; 1.90, 1.5c, 1.30. Főtt és párolt hús: 2.30, 1.90, 1.6c. Borjú és sertés apróhús: 2.10, 1.70, 1.40. Szé­kelygulyás: i.io, a.So, 1.40. Kész sült; 2.50, 2.10, 1.80. Frissen sült; 2.80, 2.50, 2.1c. Ma­lacsült: 3.80, 3.40, 3.10. Malaccomb; 4.80, 3.80, 3.5c. Báránysült: 2.90, 2.60, 2.30. Ko­csonya; 2.10, 1.80. Virsli tormával. 1.10, 0.9c, 0.76. Virsli lecsóval, vagy lében burgonyával; 1.40, 1.20, 1.10. Debrecen: 1.40, 1.20, r.oo. Vegyes húrba: 1.7?, 1.50, 1.20. Sült kolbász: 2.40, 2.00, 1.60. Sült, vagy főtt tészta: 1.20, 0.90, 0.72. Torta vagy egyéb cukrászsütemények: 1.00, c.72, r 56. Fagylalt; 1.20, 0.90, c.72. Liptói túró: kö­rítve: 0.90, c.70, 0.64, körítés nélkül. c.So, 0.68, 0.58. Százszázalékos babkávé: 1.10, 1.00, 0.90. 75 százalékos; i.co„ 0.90, 0.8c. Tejeskávé: 75 százalékos babkávéval 1.2c, x.ro, 0.90. Espressófekete a feketekávé árá­val azonos. Elideg vagy meleg tej deciliteren­ként: 0.22. 0.16, c.i2 Valódi tea cukorral, legfeljebb íz száza'!éko> magyar teával i/i­DR. SZÁSZ LAJOS KÖZELLÁTÁS- * ÜGYI MINISZTER NAGYVÁRADON NAGYVÁRAD, ápriTs 3- Dr. Szász La­jos közellátásiigyi miniszter csütörtökön rangrejtve Nagyváradon tartózkodott. Kí­séretében volt br- Vay László titkos taná­csos, valamint főbb országgyűlési képviselő. Nagyváradi látogatása alkalmává a mi­niszter néni .tett hivatalos látogatásokat és ittartózkodását főheg arra használta fel, hogy ittélő rokonait meglátogassa. A mi­niszter megtekmtet |c a v árost, találkozott Hlatky Endre dr M Cziffra Ká mán főis­pánokkal. este pedig visszautazott Buda- pestre. KESERŰ VIZ ü - s® -v­- • .. [ gukat mutatja az a körij’mépy, hogy I egy«« kötc.'ékek. bekerített helyzetben it a végsőkig kitartva esak parancsra törtek k' és vágták át masukat az ellenség gyűrűin, továbbá az a tény. bogy néhány egység vé­res vesztesége eredeti létszámának 2 > szá­zalékára emelkedett. A kitartás te^es ered­ménnyel járt, mert — mint azóta köztudo­mású — az elLens-éges ot'fenziva ezfn az arcvonakszakaszon is megtört és a rövide­sen megindított német támadó hadművele­tek győze mes elönyommásábog és számos uj sikerhez vezetett. A magyar megszá ló sereg-testeknek e jelentős fordulatot meg­alapozó harcai osztatlan elismerést keltet­tek mmd a magvar. mind pedig a holseviz- tnus eben harcoló katonai vezetőköreiben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom