Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-13 / 59. szám

“ELLENZÉK

KITEKINTÉS A VILÁGBA

Irta: HES2KE BÉLA

MAGYAR SZÉPPRÓZA - NÉMETÜL

szempontjából ugyan:* lu-ljn értékítéletet mm leltet megfogalmazni, Arábia ötször ak k Ira, mint Olaszország » mégsem nevez. *' arai1 népet „nagynak". Hat mit s’/O ljutiK

. llusk.it ól, Angol.írói, G rönl.mdrol, int z lt.illáról? öl enmtllio pápai el a földön > ló.’ , nihil . ármillió mongol. Nagyok t e/tk a népiké Ezzel szemben Athén sak egy taros eolt" s mit adotté

Ide ük hát a ,,kis“ holland népet. Mivel .édaé magát. Körülbelül ezeket mondaná a »nagy-nép’ mítosz"-tói elvakitottaknak , Kis nép zagyok (számszerbit al g hatmillió lilik e/ámmal), de én adtam az. emberi égnek u humanista Ltasmust, a csillogó ■Iniéju Spinn, át, ItucrIntve-t és Van Saicten-t, orvosokat, Lee acnhoeck-et, aki nélkül sokkal később tájékozódhatnánk i mikrokozmosb in, ci adtam ecsetet Frans Habnak, Rnysdael- t/ak, latens de l.eyde-nak, Vincent Van Gogh- r.ak es fiaim közül hatnak adtak Nubel-di- J iatr .

I A mennyiség eleddig a történelemben csak ideig-óráig csikart ki fölényt magának a mi- * nőseg lelett. Ezért nem szükséges érvelni a kis népiknek az amerikai tervezgeti sekkel I szemben.

TAINE

nk érték*/ adatot P.trfabiui/ó könyvét \ ttrujnl irodalom Mr tünetét* \ / ., poznvi

t.i rriódwerr*-) rit*irt könyv uz ö ■»,

1« rntiártém lek f őzni vj!ó A )u ui*-**» » gu<l|;i a torrá nt Í z 1 H/ouvara nem fájna la'in nek. ha numi é-iné Látna hogy mire ve/«-t a/, fia j ‘ab!*>n icu b*z íz iro- •Ja'ornhau.

Alkotónak hát* magúk pedig’ i>ak páratlan magyarázó volt. Rámolta ' ez a .zerp, amely))* vü őiiuatíi »-r>nt *-ak belekényszerült, pedig I //el r-nk «-linéb.téri.«ik s-zol* , g.iltanut njabli pé'tlát; a Irancia fajta egyik í mé rvet hordozta (Uügubau • oldot- j la fel univcibu. E/ az ismérv: a világo ág. a lucid Hús tolt.

NYUGATI ŐRJÁRAT

iSw tnntcius 1«.

Egy Berlinben uieyjelent» lelhuv; közlönyben érdekes o^zefoţ-lalo - meitetes-f olvastunk ll. Dolour Lü*z In tollából az utóbbi huszonöt ov alatt ürmét fordításban megjelent tvuiiryar s/.eppi ozai müvekről. ^•('1 zo szerint az első világháború *>ta IDl^-ig ö-szesen i;l .szépirodalmi mii jelent meg nemet földit as ban Ne- aietorszagban- A küzbuneny szerint valamennyi többi dél keiét ouívpai

.állam irodalmát együttvéve sem képviseli annyi német fordítás. mii t á magyar irodalmat A cikkben jelzett u? müvet kövesei j ük. Tudomásunk szerint sokkul több magyar szépirodalmi mii jelent meg német fordításban az utóbbi negyedszázadban. Így is érdekes azonban a cikkben bemutatóét név sor. ürömmel láttuk, hogy az uj magyar irodalom legjobb neveiről említés történik. Kosztolányi Dezső négy jellemző müvével szerepel a német fordítások sorában. (Néró. a véres költő : Der blutige Dichter; Édes Anna Anna Édes; A rossz orvos ►- Der schlechte Arzt; Pacsirta Die Lerche.; Babits Mihály müvei közül eddig öt képviseli a magyar „nyugatos“ szellemet német nyelven. (Gólyakalifa Der Storchkalif; Kártyavár Das Kartenhaus; Tímár Virgil fia - Der Sohn des VirgHius Timar; Két novelláskötet “Mythologie és Kemaurenschlacht.) Móricz Zsigmond jelentősebb müveit is sikerült fordításokban olvashatják a németek. Eddig hét könyve jelent meg Német01 szagban, főleg a Zsolray- és Rowohlt-cég kiadásiban. (Sárarany ~ Gold im Kote; Isten háta mögött Hinter Gottes Rücken; Fáklya - Die Fackel; Ár- valányok = \\'arsonmädchen; Légy jó mindhalálig = Eines Kindes Ilerz; Raboroszlán Der Löwe im Käfig; Erdély — Siebenbürgen.) Zilahy Lajos müvei közül hat jelent meg eddig német fordításban. (Halálos tavasz = Tödlicher Frühling; \ alantit visz a viz “ Etwas treibt im Wasser; ősapám szerelme ~ Die Liebe meines Urahnen; Két fogoly = Zwei Gefangene; A lélek kialszik ~ Die Seele erlischt; A fegyverek visszanéznek = Die goldene Brücke.)

Az erdélyi irodalmat Tamási Áron és Xyirö József regényei képviselik német fordításban. Tamási Áron „Szüzmáriás királyfi“ (Ein Königssohn de Székler) című regényét a mii értékeihez méltó elismerő fogadtatásban részesítette a német kri- íika. Nyirő József négy regénnyel szerepel. (Uz Bence ~ Der Uz; Kopjafák = Die Totenpfäle; Havasok könyve = Die Schneeberge; Az én

népem —

___denn keiner trägt das

(Leben allein.) VIárai Sándor két regénye és egy színdarabja forog közkézen német fordításban- (Kaland — Das letzte Abenteuer; Napnyugati őrjárat “ ...und dennoch blieb er ein Fremder; Csutora — Achtun. bissiger Hund). Élénk és széleskörű fogadtatásban részesítette még a német olvasóközönség egypár más Írónkat is. Móra Ferenc (Ének a búzamezőkről =; Lied von den Weizenfeldern). Surányi Miklós (Egyedül vagyunk = Ein Volk allein), Vaszary Gábor (Monpti), Harsánvi Zsolt (Magyar rapszódia — Ungarische Rapsodie, Magdolna “Mit den Augen einer Frau.) Gulácsy írén (Fekete vőlegények = Die schwarzen Freiern).

EGY PILÓTA KÖNYVE

Évekkel ezelőtt világszerte nagy sikert aratott egy kevésbé isnrsertnevü francia írónak, Saint-Exupery-nek ^ a regényéből készített f;'m, melyet nálunk eredeti címével „Éjjeli repülés" címmel (Vol de mait) vethettek. Az- Saint-Exuperv jócsengésü nevű íróvá lett - könyveit szorgalmasan fordíthatták a világ Minden nyelvére. A? iró, aki egyébként clis- pilóta, a jelenlegi ^habomban is résztvett egy távolfeld .ft? esapesi vezetője,

halálának ötvenedik évfordulójára n o'A «mlékeznek t-zél«-s e világon niinu' mitt, ahol nyilvántartják a Szellem nagyjait. Hij>- polytr 7 fléif, a pozitiv :Ma {ţundo'kod • *.u századforduló le«inarkán»ahb kritikusa 1893 hun. tehát öt\*'ri évvé. ezelőtt hTl uiep Parisban. A halára után plteb f< ; évszázad egyelőre tisztán még fel m/m ni érhető eseményei, ujáá'ai, hatalma*, szellemi változásai sem seperték el ennek a fanyal- gó gondolkodású franciának a szU’enn ha- gyotékát. Fulzasad, jóhiszemű eiívoldasu ságát rnegoyilbába ugyan a szinpornpában kihomló szellemtörténet, de lényegében $r> utelítette azokat az elveket, amelyek mapjan Taine annak idején a korok é>> rók -> zelle uh megnyilvánulásait \iz.-gálta ée> bírálta- Ki tagadná, hogy a környezet, a faji tulajdonságok éa a történrliiü pi la- nat determiná-é fiatássa! van az irodai uö> va)<N művészeti alkutáe létrejöttére? De ueni akármilyenre. K- ezen vau a hangsúly* Ki vét® és nagy -»zTlcmek időf'étii uag\ sága mindig szétfes/iu. Ue a pozitivista d«t< rmijiáció Emeletének abroncsait, felv, urni megmagyaráz egy kis ’rőt, árlftcfet lenül hebeg a zsvzv ilött j Uzt most Taine is el ismerne, hogy az irodalom s a bt nne születő miivel; nem hasonlíthatók olyan köny- ny n az anyagi világ bén melyik részéhez, ahogy ö azt hirdette. Csodálatos öS'/efiiji géneket fedezt-tt fel laine a mü és a kor. \agy korszerem között. crtJk abban esett túlzásba,- hogy ábalánositani merte észrevételéit > volt ülő, anőkor azt vylotta- hogy a bűn vagy az erény éppen olyan matéria, nnnt » cukor vagy a kátrauy- Ebeiuek igazolására, illusztrálására irta

A JÓ IRÁNY L

Irta: HEINRICH ZI LUCH

1

Sokáig tartott a gyűlés a költövényi kurátornál. Mösch Dániel nehezen mászta meg a löcsösszekcr otromba felhercét. Kern ült egyedül a szolga rnegett. Rajta kívül még -tegyen szívták a lovak kellemetlen kigőzölését, Krá- kogtak, köpdöstek, Mert a gyiilcs valódi célja mégis csak az a jó idei bor volt melyet hűvösre csókolt ti kurátort pincében ct decemberi szél.

— A nyitott pinceablakokon fütyül a szél — hajtogatta Mösch —, ettől lett hidbg a bor. Érti ugye, kurátor űrt!

— A szél jólesik a bornak — válaszolta valaki.

Amikor azonban a decemberi szél a saját orrlyukaikon befütyült, elhallgattak mindannyian : behúzták fejüket a bunda szájába. Igen ám, de gyomrukban a bor minden döc- cenésnél nyugtalanul mozgolódott, mig végre Mösch jelemelkedett helyéről és rákiáltott a szolgára.

— Állj meg nó! te kell szállnom.

A többiek tovább aludtak, mialatt Mösch lekászálódott a szekérről. Aztán egy kis idő múlva morogni kezdett. A szolga azt hitte, az indulásra ad jelt. A lovak közé csapott és elhajtott. Mösch Dánbei későn fordult a szekér felé. Kiáltani akart, de a bor ereibe tódult és lefékezte a nyelvét. Nyögött, dadogott, toporzékolt, majd jobbra fordult, balra lendült, körüljárta néhányszor az utat és óvatosan nekilátott a jó irány kiokumulásához. ,,Ez a helyes direkciók'' — mondta magában és nekilátott a menetelésnek.

Az nt hosszú -volt. Mösch kirántotta lájbi- zscbéből az. órát és hangosan olvasta; „Két óra. Éjfélkor mentünk cl a kurátortól. Ennyi idő alatt hasonesuszva is otthon kellene len*

Négy árakor a reggeli szürkeségben házak körvonalai meredtek eléje. Mösch füttyén tett egyet:

— Ej nó! Ördögbe is! Hisz én ezt a fant nem ismerem. Itt én sohasem voltam!

Érezte az egyedüllétet csontjaiban. Odament a legközelebbi házhoz és megkocogtatta ablakát. Valaki kidugta fejét az ablakrésen,

— Héj! Mi az?

— Hol vagyok én?

— Micsoda?

— Milyen falu ez itt?

— Földvár — felelte a másik álmosan, de nyomban felemelkedett a hangja és harsányan kiáltotta: — Mi ütött magába? Mégis hallatlan dolog valakit ezért kidörömbölni az ágyból.

Mösch csodálkozva nézett körül. t „Ez tényleg Földvár“. Volt ő itt sokszor. A jó gazda ismeri a szomszédfalusiakat. Hirtelen derengeni kezdett agyában. Gondolta: „Nó én szép kis marsot tettem meg fel a falun, le 'a falun, hibás irányban és ebben a kutya decemberi szélben/“

— Teremteltét! Hiszen, ha ez Földvár, akkor te Richter Hans vagy, én pedig Mösch Dániel — Botfaluból.

— Jé! az lehet — mondta a másik és 'felnyitotta az ablakszárnyat.

— Na engedj be hát!

1 Amikor a meleg szobába ért, a lámpa alatt kiosont végtagjaiból a hideg olyan gyorsasággal, hogs/ megrázta minden porcikáját. Ráütött Hans vállára:

— Hozzál kérlek: vagy két liter bort, mert sok időbe fog telni, amíg elmesélem ügyemet.

Amikor virradni kezdett, Richter Flans az 'előzményeknek még a felét sem tudta. MindG/RAUDOUX elvállalta egy francia fi’m j forgatókönyvének írását. Robert Brisson re- I gényenek megfilmesítéséről van szó. Címe: ; Legnagyobb örömöm.

SLMLNON újabb három regényét, megfilmesítik Páriában.

SAIN'T.EXUPtBY, a híres francia pilóta-író, kiadta háborús naplóját, melyben elmeséli „feldc-ritői minőségben" szerz.elt élményeit.

A PÁRISI SZÍNHÁZAK legnagyobb sikereit Shakespeare darabjai jelentik. A I Comédie Francai.se táblád házak eiútt i játa.szü a Hamletét. Hasonló sikere van a Macbcth-aei. é> az OdieTo-nak.

HENRI BÍRÁLD, a Gringoire főmur.katar^a, megírta politikai hitvallását „Gyűlölet és felelem nélkül" címmel.

Most jelent meg:

Dr. Abody Előd:

A repülőgép és a repülés

A hatalmas kötet a következő gyüj- tőfejezetekre oszlik: A légerők természettana* A hőtan elemei és a repülőmotor. A léírkör. A repülés erőtana és a repülőgép teljesítményei. A repülőgépek szerkezete. A repülés üzeme. A polgári repülés. A katonai repülés. A repülés hatása az emberi szervezetre. — A remek kiállitásu kötet 620 oldal terjedelemben, 494 szövegközötti .ábrával, famentes fényezett papíron jelent meg.

Kapható az Ára 24 pengő.

„Ellenzék1- könyvesboltban

Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Kérje a legújabb könyvek díjtalan képes ismertetőjét.

kátén üveges szemekkel tekintettek a borra. Megehültek. Kizárgatták az asszonyt az ágyból.

— Paprikást! — parancsolta Richter.

Az asszony tüzet rakott és elkészítette ez ételt. A nagy husdarabokat paprikás lével öntötte le Mösch morgott valamit. F.zt az ételt nem szerette. Mégis evett, miután a paprikás már eg) óra hosszat gőzölgőit előtte és a macska a bőség szagára dorombolva dörzsö- lődött nadrágjához. A macskát sem szerette.

Azután Richter még egy harmadik üveg bort is hozott a pincéből. Úgy délfelé megismerte végre a história második felét is Igaz ugyan, hogy ugyanakkor a kezdetét regen elfelejtette. Eltűnt a borral együtt a gyomrában.

— Igen — motyogta — ez mind rendjén volna. De miért mentél te hibás irányban?

— Mondtam, hogy le kelleti szállanom a szekérről.

— Jet ‘tg)'. .Jz más.

Mösch Dániel erre bizalmatlan lett.

— Te nem figyeltél rám. El kell mesélnem neked még egyszer az egészet élőiről. De előbb adj valamit ennem!

Rövid idő múlva ismét ott gőzölgőit a paprikás kettőjük előtt A piros szaft égette Mösch torkát. Bort kellett gyorsan utána öntenie. Mérgesen gondolta; „Nacsak nálam otthon történjen ilyesmi!" — rálépett a macska derekára. Aztán tovább mesélt.

Délután öt órakor ugy-ahogy befejezte a magyarázatot a hibás irányvétel felől. Még csak azt kellett megvilágítania ■ „Miért hajtattak el a többiek a szekérrel?"

Igen, ez a nehéz probléma. Fzt érezte Mösch Dániel is.

— Gyerünk a borral — mondta. — Mcgakarom neked magyarázni. Ennivalót is kérek.

— Ételt! — kiáltotta erre» Richter.

1 Az asszony most már harmadszor emelte le a tűzhelyről a nagy lábast a piros szaftos

sok ve'/edclmcs icl.ui.uo: hajtott végre a compiegnei Jegyvu>zünctig.

ka évi munka után most adta ki l’.írUun háborús élményeit „Rilöte de guerre' (Háborús pilótái címmel. A könyvnek két érdekessége is van A? egyik az, hogy egy pilóta nézőpontjából világítja meg a Iranern Összeomlás okait, ö is, mint annyi társa, a fegyverek és repülőgépek hiányában látja a leveretés okát A könyvnek az a második érdekességé, he ;v a sorozatos életveszélyben torgó, illetve repülü-iró elmondja mindazt, amit a halál ár nvékában tapasztalt. Jobb fejezetet olvasunk, amelyekben nem harcról, hanem elsősorban a ! harc alatt kialakult életszemléletről vall | Saint-Exupéry.

A háború a halálról való elmélkedés ideje cs a francia író nem tukarkodott élményei i alapján kialakult véleményének közlésében. Sokan azt mondják, hogy a halál tudata meg- * tanát az élet ünneplésére. írónk ezzel ellen- j tétben nem az életet tanulta meg ünnepelni a I halál árnyékában, hanem az. élettől való e! szakadás gondolatához szoktatta magát. A ' légvédelmi ütegek feléje lóvéit tüzfüggönvén keresztül pillantott a borzalmasuk hitt halálba, amelynek villanásaiban meglátta, hog) „az anyag ,s test mennyire értéktelenMegtanulta azt is, hogy

elemzésben nem lehet „legyőzetés- röl, megsemmisítésről beszelni, meri az egyetlen győzelem a buzaszemben lakozik. Mihelyt elültetik az apró szemet a hallgató földbe, az már győzőit is. . . A sarjadó életé a győzelem".

A háború tragédiái katarzist teremtenek.,. KIS NÉPEK

A NAGY POLITIKÁBAN

Amióta Renner, a Columbia Egyetem politikába tévedt földrajzprofesszora a newyorki Collier ’-ben közölte hírhedt európai újrarendezés: tervet, a nemzetközi sajtóban egyre több szó esik a kisnépek, illetve a kisállamok jövendőjéről. A szóbeszédre az ad alkalmat, hogy általános amerikai lelemény szerint az európai kisállamok életképtelenek és be kell olvasztani egy nagyobb államszövetség kereteibe, blcddö lenne vitatni ezt az amerikai álláspontot. Érdemes azonban rapid.miaui egy úgynevezett európai „kis népre s hogy ne érjen a hazabe széles vádja, ragadjuk ki a nagy európai közösségből a hollandokat, mint a mai háborúban már régóta cselekvőség részt nem vevő népet.

Mielőtt azonban kicsinységükben is megnyilvánuló nagyságukról szólanánk, vegyünk tekintetbe egy döntő körülményt: csak egy- jélekcppen lehet megítélni egy népet; hány „nagyságban" teljesedett egésszé az illető név faji és nemzeti jellege. A terület nagyságának