Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-13 / 59. szám

4 külpolitika hírei

A ü*YEX> SAJTÓ sprint a varrói kato- *mí par^Hrínok^ég feJs'oUtotTa a Varsóban Hó ti*-'ni»>r'‘krt hn<7\ trónnal kohn//»nrk

a v#riv«tta.k u uruiftfk részére k'je.hilt t«rü let éré. Május > 1 ■ ni.tit i <rv németnek sem -/abml a németek ''/amara ki j, íiilt területen ki> ül lakni.

A WASHINGTON POST s/erinl Holuri teilteriiagy, Martinique .sziget f6koriiiaiiy/Oja néni » '•al ako/ik a Iránéin '‘/»kádárokhoz. \/ Egjesiilt Államok meg s/iintet minden Amerikából addig mla'ia* 1- nyitott él e 1111 i*i y,t*r s z;i'. Uită.st.

AZ AMERIKAI FELSŐHAZ elfogadta

a bérlet- és kölcsönügvi törvénvnok további egy esztomiííre szóló ineghoss/nMűlá'óit. A törvény 1911 június 30-ig marad *r v éu) ben.

LITYIINON Standloy nyilatkozatával kapcsolatban kijelentette, hogy a S/.ov jct- t nió által fel1 használt hadianyag nagy részét maga Szovjet-Oroszors/ág állította ebi. Mindazonáltal az Egyesült Államokból a kölcsön és bérleti törvények alapján történt szállítás „óriási”. Ezt a -zovjet nép a szállított: hadianyag mértékének megfelelően értékeli*

A kolozsvári kir. törvényszék.

B II. 4514 8—1942. szám.

A magyar Szent Korona nevében!

A kolozsvári kir. törvényszék, mini« biintcti> bíróság, 6djtó utján e'követett rágalmazás vétsége miatt SomJyai Eller Gizella és Hobár. Jenő ellen inditot* bűnügyben nyilvános főtárgyalóé alapján meghozta a következő

ítéletet;

Hóban Jenő II. rendű vádlott 31 éves, rcf. va’lásu, hosszufalui születésű, kolozsvári ü- kos, magyar állampolgár, újságíró, nős, va gyonlalan, katona volt, bűnös az 1914:XLI. e. 1. §-ába ütköző, a 3. §. második bekezdésének t. és 2. pontja szerint minősülő és- a 9. Ş. 1. bekezdésének 6. pontja szerint feihata’.iaa. zásra hivatalból üldözendő, sajtó utján elkövetet: rágalmazás vétségében.

A kiT. törvényszék ezért:

Hobán Jenő vádlottat az 1914:XLI. t c 3 §-ának 2. bekezdése alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazásával 300 (háromszáz) pengő pénzbüntetésre Ítéli.

A pénzbüntetést behajthatatianséga esetére az 194i:XIV. t. c. 40. 4i. §-ai és a TI. Bu. 8.,

9. és 10. §-ai alapján !0 (tíz) pengőnként eg> napi, összesen 30 napi iogházra keli átvá’toz- tatni.

A pénzbüntetést a jogerős Ítélet közlésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével — az 1914:XIV. t. c. 40. §-ának rendelkezéseihez képest a 108 807. számú postatakarék- pénztári csekkszámlára (Igazságügyminisztérium, büntetéspénzek bevételi szám'ája, Budapest-) az 1892:XXVII. L c. 3. §-ában meghatározott célra megfizetni.

A kir. törvényszék az 19!4:XIV. ’c. 43. §-án?.k

3. bekezdése alapján kötelezi Zathureczky Gyula felelős szerkesztőt, hogy a jelen ítéletet indokaival együtt az Ellenzék cimii napilapban a jogerős ítélet kézbesítése után megjelenő legközelebbi vagy az azt közvetlenül követő számában rendes nyomással, minden lappéldányban tegye közzé.

A kir. törvényszék elrendeli, hogy az Ítélet jogerőre emelkedése után a Bp. 494. §-a a apján a kolozsvári kir. ügyészséggel, a 6070— 1938. M. E. 6zámu rendelet 100. §-a alapjár» pedig az Országos Magyar Sajtókamaráv rd közöltessék.

Indokolás:

A főtárgyalás adatai alapján a kir. törvényszék a következő tényállást alapította meg:

Hobán Jenő II. rendű vádlott Kolozsvárt a Pallas Rt. kiadásában és Zathureczky Gyula felelős szerkesztő szerkesztésében megjelenő Ellenzék cimü napi’apnak az 1942. évi február hó 27. napján megjeleni 47 számában „Tetszhalott a- zilahi kórház halottas kamrájában ’ cím alatt sajtóközleményt tett körzé. Ez a sajtóközlemény többek között a következőket tartalmazta: „Felravatalozták a kórház ha’ot- tas kamrájában, félnap múlva azonban kiderült, hogy csak tetszhalott volt. A „halott” ugyanis magához tért a hullakamrábaa és visszavánszorgott a betegszobába."

Hobán Jenő vádlott az a’Sala közzétett sajtó- közleményért a sajtójogi felelősséget vállalta.

A vád tárgyává tett fenti sajtó közleményben foglalt tényállítás —• va’ósága esetén -- a zilahi m. kir. állami kórház, illetőleg ennek orvosi kara ellen, bűnvádi vagy fegye'mi eljárás megindításának oka lehet.

Minthogy Hobán Jenő vádlott a vád tárgyává tett bűncselekményben való bűnösségét beismerte és beismerését a főüárgyaíás egyéb adatai is megerősítették, a kir. törvényszék az ítélet további indokolását a Te. 113. §-ának 1, bekezdése értelmében mellőzte.

Ko’ozsvár, 1943. évi február hé 25. napján

Dr. Szabó András sk., kir. tv6zéki tanácselnök, a t. elnöke, dr Bíró Lajos sk., kir. ívszéki bíró, itéletezerkesztő. dr Csepreghy László sk., kir. tvszéki í. elnök, tanácstag.

A kiadmány hiteléül: Szilágyi főtiszt

Ez az Ítélet „jogerős és végrehajtható”.

Csipkés Ödön sk., kir. tvszéki elnök.

ELLENZÉK

19 13 mároíua 13.

Makkai Sándor és Hankiss János tartanak előadást a Hitel „Debreceni Est* -jén

K net eb'.s kulturális Jninn/" n leiz rrur Kolozst át koron ;''géjuk n •

nui’i 'u19-rn, fel 7 órai hi-xd<thd Maliim i S,îndur ár., « kiváló iro »•* debreceni ]

egyelem, Iii>un és IIlink,SS János dr., aki u g\unc*(ili a debreceni Ti zu István l udo- mányegy etem Urnára, luihtnak előadást l\ >laz{ rám/t Debreceni Isi kentében, amelyet a liitfl nrnizt'tjjolitikui szemle reinb'z. 1 Debreceni E>l rntgn ruli z» s< i el a Iliiig uzi ii célkitűzést l,irán ju szolgálni, hogi/ egymás meginni ré e által l>'h l,hni közelebb hozza fgynuUhoz a két cáriul.

■I Debreceni Ist bd ezetöji I <lr. Keledy I :h' r Kolozsvár poklát mestere tartja■ l tana Hankiss ./«nos doktor túrt előadást Mngyur an u mányin irodalomban*' tiniméi. Jancsó Adriennt debreceni köttök msé ből ad elő• Ezután Makkai Sundor

dr. előadása következik 1 magyar otthon' cimmel. Az előadást Albrecht Dezsőnek,

a Hitel felelős szerkesztőjének zárószarai fejezik be. ,

A Debreceni Estet a vármegyeház dísztermében rendezi meg Hitel. A hely- árakat m;y állapította nug, hogy a közönség minid széle sibb rétegei rt sztvrh>'ssenek az előadáson. Jegyek keld delelöUű! kezdőitől cg u Xhcjyur 7 áviratt Irodu Kossuth Lajos-utca 30 Szám alatti imájában (táub• z-élö szára II—Ili, kaphatói, I—5 pengős úron .

„Dolgozzék mindenki és senkit ne vezessen munkáiéban a sértett hiúság!“

Az Erdélyi Pirt értekezletet tartott Kérdiváaárheiyen

KCZD1VASÁRHliLY, mán un i j. Az Lr délyi Párt kézdivúsárhelyi városi é.s járási tagozata értekezletet tartott, amelyen sir. Báli t József országgyűlési képviselő n megjelent. Az értekezletet Tóth B.ilá/s or-zággyulési képviselő, járási elnök nyitott., meg. Visszapillantást veteti az. 1918-as eseményei.re, amikor az Összeomlást a belső front szel vezetlen- sége okozta. A zsidó sajtó és r felelőtlen kormányzat odadobta az. országot n wilsoni Ígéreteknek és emiatt szakadt re. nl. a trénoni tragédia.

A huszonkét esztendői szc vedéi, elnyomatás és megpróbáltatás összekovácsolta . z. erdélyi magyarságot és történed hivatásunkat megedzett idegeinkkel igyekeztünk betölteni —- mondotta .1 továbbiakban -. A leltári'. dásban való rendíthetetlen intőnket nap- ról-napra erősitette szenvedésünk, nélkülözésünk és így következett be 104c augusztus yc-án a felszabadulás.

— A huszonkét e-ztendő n .vmorusága egy ’’ábo’ba tömöritette az erdély i m igyurságot. Senki sem nézte, hogy hova állította a ma- g’-f 1 sors. Ma is vezetőnek és közkatonának egy a kötelessége: összefogva dolgozni a boldogabb magyar jövendőért.

A pártértekczlet ezután üdvözlő táviratot küldött gróf Teleki Béla országos elnöknek és báró Sí.catkereszil)y béia megyei tagozati elnöknek.

Török Andor dr. országgyűlési képviselő az ipari átállítás célkitűzéseit ismertette. Rá világított arra, hogi

a kormány ötmilliárdos v;:n:ka'. rr/e>

megad.).! a további fejlődés útját. A mai

■tcoéy. viszonya ko/.u't minden ió 1/ magyar embernek kötelessége betartani .1 kormány rendelkezései' Dolgozzék mindenki és senkit ne vezessen munkájában a sértett i.utság. Ne érvényesüljön az u jalusi szokás; „Haragszom a papomra és kilépek az egyházbólAz ellenzékieskedéyitk meg kell szűnnie, mert az építő munkából csak teljes magyar egységgel vehetpik ki a *?- se iinket.

Ezután Imreit Gyula vármegyei titkár ismertette a párt háromszéki tagozatának életét és kimutatást közölt a tagok «zámarói.

Dr. Bálint József országgyűlési képviselő közel másfélórás beszédében az erdélyi magi a; kötelességekről adott tükörképet.

— Minden magyar izi/zék hivatásában ■— mondotta többek között -. Mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy sajat önző céljainkért, kicsinységekén, öntudaté, 'kai tiporjuk sárba.

Bálint József beszéde befejező részében a:- Erdélyi Párt hivatását ismertette, amelynek alapja az. erdélyi magyar lelkiség. Ezt a drága erdélyi egyseget nem lehet marcl-holnapra felszámolni. A kormánynak is hálával tartozunk azért a sok jóért, amit a felszabadult Erdélynek adott, r.c-m szabad tehát külön utakat keresni.

Az elhangzott beszédekhez Kicsid Béla imecífalvi plébános. Sólyom Ferenc alsócse-- nátoni és Bariba Móz.cs alelnök, aibisi református lelkészek szólották hozzá, akik teljes bizalmukat nyilvánították az Erdélyi PÁrt munkája iránt. A párrértekezlct a Himnusz eíéneklésével fejeződött be.

Az uj 50 ik

magyar királyi osztalysorsiátok

játékterve páratlnn esélyeket nyújt, meri e«y sorsjeggyel szerencsés esetben nyerhető :

700.Q00

pengő.

Jutalom:

40Q.000 P.

Főnyeremények:

300.000 P. »100.000 P.

70.000 P.

60.000 P.

2 X 50 000 P- 2 x 40.000 P.

továbbá 30.000 P. 16 U 20.000 P. 27 â 10 000 P. stb. stb. Összesen: 10,810X00 pengő. Az első oszt. sorsjegyek hivatalos ára : Nyolcad 3.50 P. Negyed 7 P. Fél 14 P, Egész 28 P. — Sorsjegy az összes főelárusitóknál kapható! Minden számnak egyenlő esélye van ! ! ! A húzás kezdete április hó 0-én.

drámai erőt. Kérdések \ i'lámlanak \r>'tiu , problémák égnek. <■- fájnak a leikében, ki k' i dobnia magából egv-egy elbeszéls- Imh. Nem csupán rávi.lant a feladatokra, de meg i4 rudja szerkeszteni mondáimaló- vá- A jó mesemondók biztonságávd épri fe? történeteit a bei ö történések köré. Egyik elbeszélése művészibb, iná.-ik csupaszaidul! igaz. de inaid egyaránt hiteles. Sziliéi itt-ott halványak- leírása n in eléír élénk althoz, hogy utolérje az események sodrását. Dávul Iván is tudja ezt, s ezért mnii tartózkodással nyúl hozzá, csak a legszük-égesebh esetben hint belő-e egv-egv keveset az elbeszélésekbe- Az irói fejlődés biztosítéka, az egész látókör- megvan benne.

Károm különös- bb e’ln>zélc-;e: a cimadó “üstökös a kéményen, Árva székely és Vásárosok. Ez utóbbi hibátlanul művészt Írás. Az udvarhelyi székely fazekas felesége az alföldi vasutvonalakon találkozik odavaló értényesasszouyokka Eleinte ellenségesen nézik egymást, de a szerencsétlenség megszólaltat ja bennük a magyart- Azt mondja az alföldi cserepes feles-gc a székely asszonynak; ,.A maga ura is abból a földből dolgozik, amiből az itteniek... Mind magyar föld az-.. S minek bántanék egymás!?“ ,

Mind magyarok vagyunk. Minek bántanék egymást? Ez csattog végig az egész köteten, hol az elsőhegediin, hó1 csak a ki- méreten. mint egy egét kérő fiatal iróeg\é- nöség murikateTvet sűrítő jelmondata- , Parajdi Incze Lajos

Szép si\etrel zéruíl a Bo .rélások székelyföidí ulja

Az Országos Magyar Bokréta Szövetség negyedik országjáró útját Csikszöredán, Sepsiszentgyörgvön és Kézdivásárbelyen át most bonyolította le. Az á-lomáson a bok- rétások fogadtatására többnyire maguk a helyőrségparanesnokok és polgármesterek is megjelentek.

Nem érdektelen megállapítani azt sem, hogy az ország bokrétáját- amelynek keretében mindig együtt mutatkozik az ország minden tájának népe, az üdvözlő beszédek elmondói szinte kivétel nélkül a magyar egység egyik legjobb propagá-ójanak nevezték. Ha utalunk arra, hogy" a Szövetség egy másik különítményét nemrégiben Marosvásárhelyt és Székely udvarhelyen fogadta hasonló lelkesedés, megállapíthatjuk, hogy a bokréíásókat a Székelyföld rendkívül1 szívélyesen vette.

Nem az ismeretlenségből, mégis moglt*- I pöen lépett eiö Dávid Iván fiatal székely iró, hóna alatt negyedszáz ízes elbeszélést j tartalmazó kötettel. Megjelenésében nem

I csupán az meglepő, hogy egy közérdekű társadalomszervezési munkában nyakig elmerült ember tér vissza benne eöső szerelméhez, az irodalomhoz, hanem az is, hogy a bemutatkozó-könyv, amellyel leadja névjegyét az irodalomban, szertelenségtől ék túlzásoktól mentes életismerétre val’-1- S<*k dicsé rétes nagyratöréssel, de kevés értékelt élettapasztalattal jelentkező fiatal íróink között egyre kevesebb az olyan- aki nem szerez valami végzetes fé-'szegséget ;y- inas- évek idején- Dávid Iván azok közé tartozik, akik nem perzselődtek meg az irodalmi 'gyűlölködések tüzérjét!’.

Az irodalom igényével kezünkbe adott könyvben joggal keressük, miképpen mutatkozik meg benne a mi külön, nehéz világunk, s mi az író viszonya ehhez a küzdelmes élethez. Az írónak a mi gondjainkon kei1! töprengenie, a mi előhaladásunk- ért lelkesednie és verekednie. A huszonöt elbeszélés ilyen célú vizsgálata arról győz meg minket, hogy Dávid Iván világképe nem hézagos, mint igen sok népi, különösen fiatal íróé: éíetlátása a polgári rendre is kiterjed, a polgár is belészÖvődik a történetekbe,- s nem is ellenszenvesen, hanem a maga nyűgös emberi bajaival. Az iró elég magasról szemléli az életet ahhoz, hogy át birja tekinteni az egészet, rétegek és emberek versengése és tülekedése helyett életegységünket méltassa érdemesnek a megs zöld Itatásra- Ha magváig hámozzuk a történeteket, világosan előtűnik, mi volt az erő, amely forgásba hozta a mej.se ősanyagát- az élményt, hogy írás legyen belőle; a féltő aggodalom, a szeretet. Dávid Iván

szeretettel hajol mesehősei fölé. Igaz, azok rá is szornnak mások gondoskodására, hiszen olyan szegény , k, gyámoltalanok, elhagyottak. Az író fokozott rokonérzéssel közeledik azokhoz, akik kiestek a társadalom gondoskodásából. Tágas világ az iró vi'ága- sok nyomorult ember megfér benne. Első helyen a nép fiai adnak; messze vándorló fazekasok, erdőpásztorok, fagytól szenvedő éjjeliőrök, éhségtől és hidegtől összerogyó gyalogszánas szegényemberek, fö’dönfutásra készülő nélkülözők. De mögöttük már másféle- szegények tolakodnak előtérbe: a városi éLet koldusai- akiket a társadalom mindig mélyebbre taszít magától: tüdővészes táncművészek. kopott

pincérek- életunt, kiszikkadt lelkű tisztviselők, idegenben senyvedő tisztiszolgák, küzdelmes sorsú művészemberek. Enuyi szenvedés könyörtelen zuhatagáva'-1 sem zúzza össze olvasójában a reményt. Élni annyi, mint küzdeni, de küzdelem árán is érdemes élni, mert ez a szép benne.

A megszállás fergetego sem vonult át nyomtalanul az iró lelkében. Két elibeszé- i'és szói róla: egyik az egyház, másik . az iskola körül. A román pap az államhatalom súlyával és a „kuilurzónás“ tanítók támogatásával megbontja a magyar egyházak /árt rendjét, de közben, az alkudozásban leleplezi „küldetését“. A kikezdett magyar egyház és az elvett magyar iskola egyszerű története a történelem hitedével vefit elénk vágóképeket abból a komor hangú hőskölteményből, amelynek még sok jelenete csak most érlelődik irodalommá- Dávid Iván a magyar toll hivatásával nyúl ezekhez a kérdésekhez. ,

A kötet legtöbb elbeszélése elárulja, hogy írója kitűnő megfigyelő. Nemcsak nézi, Uítja is az életet, a mélyben kavargó

A kelozsl községi Sás-gyógyfürdőt & kö?ség * 0-30 évre bérbeadja«

Ajánlatokat 1943 március 2o-ig a községi elöljárósághoz kell benyújtani. Részletes felvilágosítást ugyanott lehet kapni.

Üstökös a kéményen