Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)
1943-03-13 / 59. szám
i-v«? marexus s*. HARMADIK VILÁGHÁBORÚ Î A nyugati demokráciák é$ a Szovjetunió viszonyának rendezési lehetőségei Irta KÖRÖSI SÁNDOR „A harmadik világháború, elkerülhetetlen, ha nem rendezzük megfelelő módon vtszo- nyunkát a Szovjetunióhoz és ha a demokráciáknak nem sikerül megoldaniok a bábom Htán felmerülő gazdasági és társadalmi kérdésekéd' jelentette ki Wallace, az Amerikai Egyesült Államok alelnoke, az Ohio állambeli Delaware-ban a minap tartott cs méltán nagy feltűnést keltett beszédében. A második világháború, amely szerves folytatása az elsőnek, még véget sem crt, sőt javában, még mindig fokozódó hevességgel éc elszántsággal dúl s az USA alelnoke — ha feltételesen is — máris megállapítja egy harmadik világháború lehetőségét. Hogy pedig ezt elsősorban kik vívnák, félreérthetetlenül kiderül kijelentéséből: az angolszász és a véU'k szövetséges keresztény „demokráciák“ próbálnak .folytatni a Szovjetunió eilest, ha ez zei „a mostani bonyodalom befejezése elölt nem tudnának kielégítő megállapodásra jutni'*. Az a jóslat, amely szerint az angolszász - szovjetorosz tábor jelenlegi botcsinálta szövetséges! győzelmük esetén hamarosan ösz- szevesznének és egymással keverednének uj világméretű háborúba, egyáltalában nem uj s ha most mégis világszenzációt kelt, ezt Wallace sZemélyc és állása teszi, annyival is inkább, mert hiszen általános jellegű megállapításival mintegy megfenyegeti a Szovjetuniót, hogy a harmadik világháború, kizárólag ellene fog folyni, amennyiben meg nem egyezik a ,demokráciákkal“ a jövő alakítását illetőleg. A megfelelő és kielégitő megállapodás alatt pedig az USA alelnoke aligha ért mást, minthogy a szovjetkormány alkalmazkodjék cs kötelezze magát a „nyugati demoKráciák-’ kívánta értelemben és korántsem fordítva. Ennélfogva a \Vallacc-kíjclentés nem más, mint fenyegető felhívás arra, hogy a Kreml sd '- gösen adja be a derekát és alkudjék meg kényszerszövetségeseivel, kielégitő engedmé- nyeker téve nekik „a háború után felmerülő gazdasági és társadalmi kérdések“ megoldása tekintetében. Mert az amerikai ipar és pénzvilág urai szem pontjából mindenekelőtt az fontos, hogy a'/, általuk most rossz lelkiismerettcl támogatott Szovjetunió a háború után se gazdasági, se pedg szociális tekintetben ne zavarja majd köreiket, sőt hozzájuk idomuljon, főleg azáltal, hogy megnyitja előttük a hatalmas orosz piacot A politika s igy a határkérdések a Wall-Street hatalmasságait kevésbé érdeklik. Ha a Kreml Tegyük fel, hogy a Kreml bizonyos azon- j nali és tényleges angolszász s2olgaltatá.sok } ellenében, a „jobb ma egy veréb, mint holnap ? egy túzok“ bölcsesség alapján eleget tesz a Wallace szájából elhangzott nem éppen udvarias felszólításnak, eddigi tartózkodó magatartása feladásával tárgyalóasztalhoz ül a washingtoni és londoni kormány embereivel s ezek számára kielégirő megegyezéssel rendezi a „demokráciákkal“ való viszonyát, ahogy az USA alelnoke a harmadik világháború elkerülése végett kívánatosnak tartja. Végtére volt már eset arra, hogv a szovjetkormány némelves gazdasági engedmények megadásával rést nyitott a szovjelrendszer egyik legfőbb bástyáján, a külkereskedelmi monopóliumon, sőt volt idő, amikor arra is hajlandónak mutatkozott, persze nem minden hátsó gondolat nélkül, hogy a katolikus egyháznak hitterjesztési tevékenységet engedélyezzen a Szovjetunió területén azzal az elképzeléssel, miért ne gyengüljön a pravoszláv egyház, amikor a vallási meghasonlás csak növelheti a párt hivatalosan támogatott istenlelen-moz galom sikerességét. Különösen a szovjet- állam első éveiben, majd úgy egv évtizeddel ezelőtt, népszövetségi és népfronti politikája idején, A Kreml számos kisebb-nagyobb engedményt nyújtott a polgári világnak, anélkül azonban, hogy rendszere alapjaiból akár egy töredéket is feláldozott volna Az engedmények mindig csak arra szolgáltak, hogy végeredményben mégis a rendszer és a Szovjetuniónak, mint a világforradalom fellegvárának a törekvései nyerjenek. Elképzelhető tehát, hogy a Kreml a Churchill-kor- mánnyal húsz évre kötött szövetségi szerződésén és az Atlantic-Chartához való csatlakozásán tulmenőleg az USÁ-val egv még messZebbmenőbb. akár egy egész évszázadra szóló nagyszabású egyezményt kot minden számításba vehető részletkérdésre vonatkozólag, de valószinü-e, hogy be is fogja majd tartani, amikor sohasem csinált titkot abból, hogy a kapitalista államokkal való megállapodásait csak szükséges rossznak tekinti s következésképpen csupán addig követi, amíg célszerűségi szempontokból éppen jónak és elkerülhetetlennek látja. Lásd példáui a lengyel határkérdést és az Atlantie-Chartát. Washington tehát nem sokat érne a Wallace által kifejezett óhaja teljesülésével, egy mégolyán ünnepélyes szerződéssel a Kreml részéről. Ez ugyanis korántsem zárná ki annak a lehetőségét és szükségességét, hogy a Szovjetunió miatt harmadik világháborúba kellene vonulni. Angolszász csapatok a Szoviet ellen További kérdés aztán, hogy a tengelyhatalmak együttes legyőzése után az angolszász demokráciák hadba tudnának-e szá?Tani a Szovjetunió ellen a siker valamelyes teiné- nyével? Ebben a vonatkozásban is van már tapasztalat. Az első világháború után a győztes nyugati hatalmak tudvalevőleg mindjárt megpróbálták leverni Szovjctoroszországot is, de csúfos kudarcot vallottak. S ez nemcsak amiatt történt, mert nem támogatták kellőképpen az orosz ellenforradalmi erőket, hanem, mert saját csapataik is felmondták a szolgálatot. Churchill murmanszki cs az amerikaiak szibériai hadjárata során az angol és amerikai haderők még harcba sem akartak szállni a szovjethadcrővel, noha az akkor meg csak a szedett-Vedett vörös gárdádból állott és fegyverzete össze sem volt hasonlítható az antant-csapatokéval. Az ok egyszerűen az volt, hogy a szociális tekintetben kiegyensúlyozatlan nyugati „demokráciák*c katonasága részben szintén bolsevizálódott, részben m°g haza akart menni a „békét élvezni miután a központi hatalmak elleni eredeti háború már véget ért. Hogy a Szovjet elicn indított amerikai csapatok hangulata és magatartása milyen volt, azt többek közölt mesterien megrajzolta éppen az amerikai Upton Sinclair .Jimmie Higgins“ c. regényében. Vájjon más lenne-e a helyzet, ha a jelenlegi világháború számukra győzelmes befeján, a polgári világ s/étrombolásával szabaduljon ki. Wallace kijelentésével kapcsolatban újból kiviláglik, hogy a nyugati demokráciák számításaiba végzetes hiba csúszott. Ügy tervezték és képzelik nyilván még ma is, hogy a nemzeti szocialista Németország, a fasiszta Olaszország cs a szintén tckintélyuralmi Japán leverése után vágy „megszelídítik“ és a Saját képükre másítják, vagy ugyancsak „elintézik“ a világnézetileg velük nem kevésbé ellentétes Szovjetuniót is, ez az elgondolás azonban mind hiúbbá válik, „a szellemektől, amelyeket felidéztek, nem tudnak szabadulni“. Mégha megszabadulnának is a nemzeti szocializmustól, ennek ellenében még íojtogatóbban zúdulna rájuk a másik, sokkal végzetesebb és halálosabb vész, amelylyel szemben jóval tehetetlenebbek, A bolse- vizmust a kapitalizmus, a szabadelvű ajranyr gazdálkodás és a polgári demokrácia eredeti ellenségét csakis a hármas egyezmény hatalmaival való szövetkezésben küzdhették volna le, ők azonban elvakultan cs esztelenül megfordították a sorrendet: újból a polgári államok kozott idéztek fel háború', amely pedig végső fokon csupán közös e1- lenségüket erősítheti, annak a malmára hajtja a vizet. llykcppen, ha valóban sor kerülne a harmadik világháborúra, az már vesztét jelentené az első cs második polgári győzteseinek is, az egész polgári világnak s igazolttá azt a marxista elvet, amely szerint a Kapitalizmus saját sírját ássa meg ellentéteivel. A második világháború azonban még nem fejeződött be s igy a Wallace-kijelentésrtek egyelőre csak annyi a jelentősége, hogy kifejezte a szövetséges tábor mély ellentétességét, azt, hogy az egyik fegyvertársnak már most egymásközti háborúval kell megfenyegetnie a másikai az egyetértés és összhang megteremtése érdekében. Fiz a viszony igazán az, amit népiesen kutya—macska-barátságnak neveznek. jezése után amerikai és angol csapatoknak a Szovjetunió ellen kellene indulniok, kivált miután a tengelyhatalmak elleni küzdelemben szövetségesük volt? Minden bizonnyal nem, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy az angolszász haderők bizonyos mértékben már most bolsevizálódnak pusztán annak a ténynek a következtében, hogy politikusaik a Szovjetuniót és vörös hadsereget állandóan dicsőítik és ünnepük, papjaik pedig áldást imádkoznak reá. S hát a bolsevista propaganda, amely a feltételezett esetben a most szerzett bőséges adatok alapján az angolszász demokráciákat venné munkába, hogy minden lehető módon meggyengitse harci erejüket. Nem, a Wallace által kilátásba helyezett harmadik világháborút az angolszász demokráciák aligha tudnák megvívni, hanem ők vesztenének rajta, úgyhogy ebben az esetben a mostani háború egyetlen győztese mégis a bolsevista Szovjetoroszország maradna. Ezért több mint kétes, hogy az USA- alelnöknek a harmadik világháborúval nyilván ^ a Krémig felé intézett fenyegetése eléri az általa kívánt hatást s annvira megijeszti Sztálint, hogy erre sietve egyezkedni fog a „nagy demokráciákkal“, mégpedig olvan értelemben, hogy azok komolyan ' kielégülhes- senek és megnyugodjanak. Amíg ugyanis a szovjetrendszert fegyveres erővel le nem verik, a vörös Kreml sohasem fogja magát megtagadni, feladni lényegét és azt a törekvését, hogy elszigeteltségéből a világforradalom utLeszalliiotíak a vármegyei községi pofodéi A vármegye közigazgaiási bizottságának ülése KOLOZSVÁR, március 13. (Az Ellenzék munkatársától.) Pénteken délein11 10 órakor tartotta meg a vármegyeháza dísztermében március havi ülését a vármegye közigazgatási bizottsága. Az ülésen Szrász Ferenc dr. alispán e mökölt a gyengélkedő Inczédy-joksman Ödön főispán távollétében Az ülései) Forgács József dr. vármegyei főjegyző felolvasta az alispáni jeileu- tést, amely az általános közigazgatás és közellátás kérdésében nyújtott beható tájékoztatót A tagok nagy megelégedéssel vették tudomáoul, hogy a községi költség- vetést a belügyminiszter jóváhagyta, továbbá, hogy a községi pótadót leszállította. Az is kiviláglik az alispáni jelentésből, hogy a már föl yamatban levő nagygebesj és ná- daészentm'ihá’yi körjegyzői iroda és jegyzői lakás építési munkálatainak befejezésé* hez 25 ezer pengő OTI kölcsönt, valamint 20 ezer pengő államsegélyt biztosit a belügyminiszter. Ezen leivüd 60 ezer pengő ÚTI kölcsönt kap a kötelendi törvényhatóság is a körjegyzői iroda és lakás építési céljaira. Az alispáni jelentést a közigazgatási bizottság egyöntetű megértéssel fogadta, majd a tGvábbi tárgysorozaton dr. Sólyom Sándor tiszti főorvos olvasta fel jelentését, amelyben részletesen vázolta a vármegye közegészségügyi helyzetét. Eszerint a közegészségügyi állapotok lényegében az ösz- szes falvakban és községekben javultak. Ezután a többi jelentéseket hallgatta meg a közigazgatási bizottság- Az ülés 12 órakor végei ért. Jt falusi és tanyai tanulók 78*1 százaléka tiszta jelesnek bizonyult BUDAPEST, március 13 A gyeugélkedő kultuszminiszter helyett Fáy István á larn- titkár pénteken este nyitotta meg azt a kétnapos értekezletet, amelyen az ország legkülönbözőbb intézeteinek 250 középiskolai tanára je ént meg Az értekezletet az országosan megindított falusi tehetségmentés első eredményeinek beszámolójára hiv- Iák össze Fáy István államtitkár megnyitó beszédében többi között a következőket mondotta: — Ezen az értekezleten 75 kijelölt vidéki gimnázium tanári testületé először számol be arról az 1941-ben megindított országos szervezési munkáró . amely a falusi és tanyai magyar nép nagy feladatokra hivatott fiait kívánja kiművelni a nemzet egyetemének javára és szolgálatára. A beérkezett eredmények alapjain máris megállapítható, hogy , á gimnáziumba bekerült és ott az első félév végén osztályzatot nyert 649 szegény falusi és tanyai fiú közül 507 tanú ó minősült tiszta jeles, vagy túlnyomóan jeles tanulónak. Ez pontosan 781 százalék. Továbbá 103 tanuló lett jórendü, összesen tehát 610 tanuló az egész tömeg 94 százaléka bizonyult érdemesnek arra, hogy gimnáziumba, k'sebb része pedig polgári iskolában közköltségen folytas-sa tanulmányait. Ez az eredmény felülmúl1 minden várakozást és bizonyítéka annak, hogy népünk falusi tömegeiben valóban sok az érték, amelvet a nagy nemzeti közösség számára különösen a nemzetek mai verse- nv‘%en feltétlenül napfényre kell hozni. (MTI.) Kiutalták a kolozsvári klfnf&af alkalmazottak gS3rm?knes3íésl pótlékát KOLOZSVÁR, március 13- A klinikai alkalmazottak régóta húzódó ügyében az érdekeltek és a Hivatásszervezet felkérésére az Erdélyi Párt többször közbenjárt az illetékes kormánytényezőknek Vita Sándor és dr. Mikó Imre országgyűlési képviselők részletesen ismertették a kolozsvári klinikai alkalmazottak helyzetét és sérelmeik ügyében megnyugtató intézkedést kértek. A közbenjárás eredményeképpen a Hivatásszervezet most értesítést kapott, hogy á klinikák műszaki cdka mázottainnk egyik legnagyobb sérelmét, a gyermek- nevelési pótlék elismerését kedvezően intézte el a kormányzat A műszaki alkalmazottak a HivatásszerveEMKE Zenei Népfőiskola előadássorozata 1943 március 13-án este fél 7- kor Előadó: 0J-. V O MÁR IMRE. a Zeneművészeti Főiskola tanára Megnyitói mond Ld^ifló Dezső szakosztályi elnök Közreműködik : j, A Kolozsvári Zenekonzervatórium Kamaraenekkara : Vezényel bigmond Lajos, Zárószót Unghváry Sándor tanár mond. Műsor az Ibusz*nál. Belépés díjtalan zct és az Erdélyi Párt sikeres közbenjárására 1943 január 1-től visszamenőleg megkapják a nekik járó gyermekneve.ési pótlékot. Ennek az átlagos évi összege körülbelül 110 000 pengő- A Hivatásszervezet a klinikai alkalmazottak ügyét kezdettől fogva magáévá tette és megnyerte az Erdélyi Párt teljes támogatásál is, ennek köszönhető a mostani kedvező eredmény. Remélhető, hogv a klinikai a kalmazottak többi sérelme is rövidesen kedvező megoldást nyer. Jogerői*© emelte az Ítélő« xábla Ajtai Andor egyéves bö rt ön büntetés ét KOLOZSVÁR, március 13- (Az El-enzék munkatársától.) A kolozsvári ítélőtábla Vékás Lajos dr. ité őtáblai elnök elnöklé- sével foglalkozott tegnap Ajtay Sándor büntetett előéletű kolozsvári bádogos biiu- perével. akit csalás miatt a törvényszék egyesbirája múlt hó 5-én 1 évi börtönre ítélt. Az ítélőtábla az elsőfokú büntetést I te jes egészében helybenhagyta, tehát az ítélet jogerőre emelkedett.
