Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-03 / 50. szám

2 ELLENZÉK KOLOS.S\ AR, március Az erdélyi új­ságírók torró sikerű héttői Székely Estjének kimagasló pontja volt Hosszn Zoltán dr., a budapesti Nemzeti Színház országoshirü mű­vészének szereplése. Ez volt az első alkalom, amikor a kolozsvári közönség előtt fellepett ez az istenáldotta tehetségű művész, aki a Dani bi' kicsit kesernyés humoru, bölcs .szé­kelv figuráján keresztül belelopta magát minden magyar szivébe. líuxdclmts ifyusáty Az ujságiró-esten Hosszú Zoltánban a' elő­adás művészetének igazi arculatit ismerhettük meg. Előadás után hosszasan elbeszélgettünk dr. Hosszú Zoltánnal. Baráti körben, bizal­mas társaságban kértük meg a művészt, aki­nek pályafutását művészi teljesítményein kí­vül alig ismeri a közönség, hogy beszéljen va­lamit önmagáról, művészi elgondolásairól, jö­vő terveiről, amelyek a „Negyediziglen“ nagysikerű megvalósítása után minden ma­gyart őszintén érdekelnek. A legküzdelmesebb élettörténet tárul elénk a beszélgetés során, arnelv hosszú évek küz­delmei, nélkülözéséi, vágyai, álmai, sikerei, sikertelenségei, mellőzései után végre eljutott az élre. A tornán. böcl.ÖHbCH sxuít- Utt mtty „dani tyá" (i$U- tá{a Hosszú Zoltán dr., amint azt mindenki tudja róla, székely származású A háromszék- megvei Káinok községben született, ahol édesapja igazgatótanitó volt A szerény taní­tói fizetése mellett a legnagyobb gondot oko­zott apjának a négy gyermek nevelése c? ta­níttatása. Ezért történt meg az, hogy Hosszú Zoltán, aki egyébként kitűnő tanuló volt, kö­zépiskoláit három gimnáziumban volt kényte­len elvégezni, amint azt a családi és rokoni kapcsolatok és anyagi helyzetük megkövetel­te. Előbb Székelykereszturon, majd Kolozs­váron járt az unitárius gimnáziumba, a fel­sőbb osztályokat pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó-kollégiumban végezte. Alig szerezte meg az érettségi bizonyítványt, bele­csöppent a világháború közepébe és 1915-ben kikerült az orosz frontra. 1916 január végén súlyos tifuszos megbetegedéssel Kolozsvárra hozták és itt feküdt hónapokon keresztül. ■ ágába került. Sok tár Jvai egy üti a bras ui fellegvárba szállítóitík. Hosszú hciek, hó napokon keresztül volt I In',-,/!) Zoltán a j brassói pincebolt önök lakón s mégi* ebben j 3 dralmas állapotban ürkózötr ki belől* nő- » mú-év/i bajltţn, *nv*ly er hx '‘I'*"' s«*»r- ii nv*cb*rárn/ra l'obb székely bairárvi«al 1 pg'.uti nagyobb helyiségbe zirrik okét s n be serves órák bosszú peruit -g sírás nini átlá­tásával listák el a sorstársak. Mindetuknek el kellett valamit mondania életéből, az ott­honiak. dolgáról. A joverű ^zékclv hnrr.or _ itt sem hagyta cserben őket A 1 övidség fKÚért neveket is adományoztak egymásnak, hogy rt kelljen egymást hossza nevükön zGitani /«I kapta lloss/.u Zoltán ‘.‘gytie bajtársától a Dani nevet, amelyri kés'.bh a Italai mit- vésztehetség öreges rnókam felbuzdulta, r).,r,i h.í'-r,1 nőé,vitettek bt lou iu A/CUI >■ Valószínűleg 111 Lr a tava-./ folyamán jxigcun kezdik .1 giatidió/js, ioné ilmj tárgyú ni rnet, amelyben a bukizviii.11 székelyek haza telepítésé.» dolgo/z ík fel Hov/u /.-'Irán tr-gfőbh munkatérs<t b.'rmrtb Kálmán dr , 1 jnj-rffabl plébdnns lm/, 9Vuiek művé./j íImáiról lelkr-^n beszél A darab sunt . ..Örökkön örökké" cs Irgend < reriten eleveníti majd meg a bukovinai szé­ki lyek sorsúi, a mádé falvi vérengzéstől kezd­ve addig az időpontig, áruig a második bé'.si döntés az idegenbe reked: magyarok szivében is feigerjeszci a lágyai lazájuk iránt és hos­szú küzdelmek után valóságos uj honfoglalók­ként ház atérnek az anyaföld szivére. A darab főszerepeit természetesen kiforrott filmművészek játszik, akik ko/é uj teher r- gcker is szeretne Hosszú Zoltán sorakoz. tarii. A tömegjcleneteknél maguk a Bukovinából hazatért székelyek szerepelnek és 3 felvételeit színhelye a Székelyföld lesz. Eilmtcrvein kívül szinbázalapitással is fog­lalkozik Hossza Zoltá,, amelyben uj magyar tehetségeknek nyitna utat uv érvényesülés felé. Ezeket mondja magáról és terveiről Hosszú Zoltán, aki először szerepelt Kolozsváron, de Erdélyben i« csupán egyszer fordjlt mez a fcKzabadulás óta, amikor a bevonuló csapa­tokkal mint katona jött haza és meglátogatta szülőfaluját is. „Holox&uâh, Uözö+isíének mini s-xíUtíy- tmbt\ mű­vész aCcaí-tom bemutat­kozni !" — Végtelen örömmel jöttem Kolozsvárrá — mo'dia Hosszú Zoltán —, hiszen if« 3­gom jórészét itt töltöttem és a legkedvesebb emlékeim fűződnek eHiez 3 vírc-hoz le­het, hogs Kolozsvár közönsége nem azt kapta most rőlem, amit szeretett volna, de itt elsősorban mm; székely imber és mot színművész ak.’.~tan, bem;-.:atkozni Ezért mellőznöm kellett „Dani bá’-fk akivel különben igen ok t.pJ’dó őrt marcangoló vi­tám akad Különösen olyankor, amikor Dani bá'-t Göre Gáborra! akarják összehasonlítani, felmerül: bennem a gondolat, hogy megöl­jem ezt a figurát Később azonban uibó! fel-felbukkant Dani bi' alakja bennem, azonban ez a székelv megtestesülés nem a Göre Gáborok ba ta ■<>- gunvoló alakja, hanem a magyarság igaz ne­velője. tanítóba szeretne lenni, a mókáskedvü székely bácsi személvében (n k ). H A R OMSZ ÁZM11 ,L IÓ F R A N KOS KÖLCSÖNT VESZ FEL SVÁJC. Zürich-, bői jyentik: Hivatalosan közük: A ^zö- vetségtanács márcMis 2 i ülésén éhatároz- ta. hogy 300 millió frankos kölcsönt vesz függő adósságok hosszúlejáratúvá tételére és tartalékául az á laniszövetség fó'yó ki­adásainak fedezésére. I Kis harisnyái székely ugrott elém Bu­dapest forgatagában. Felállt egy járdaszéli hóbuckárá s okkorát kiü tött, hogy belé- csengett a fülem■ — Mék én es! Vááárj! ... Pillanatra Erdélyország fenyvesei, a ha­vasok, daloló madarak, meg csörgő pata• kok emléke zsongott fel bennem. — Mit keres ez a csöppség itt a szén füstös házak között? Ebben a kegyetlen hidegben! S ilyen vékony gúnyában! . . . Olyan ö itt a fekete házak s bundás, feltört «.allém emberek között, mintha ütegen lenne. /ír­va. kit félteni kell. Szemvillanás alatt beleveszett az áradó tömegbe. Kapkodva néztem utána. Ké­sőbb, mikor vékony kis alakját felfedez­tem, meleg futott régig rajtam. A Baross- tér felé mentek. Mindent megértettem. Va­sárnap délután van, ilyenkor itt gyülekez­nek — a cselédek. Ők is ide jöttek. Itt ta­lálnak „otthonra“ az utcán, a hideg, jeges kövön, a hóbuckákon. Itt egy délután át dalolnak, sírnak, nevetnek, hallgatnék s üsté, kapuzárás előtt hazamennek- Sorsuk s jövőjük a Gondviselés kezében van. \agy elmerülnek a milliós főváros mélyére s a lányok festett dámák lesznek, vagy csoda történik: magukra öltik színes „paraszti“ ruhájukat és csalódott Üdékkel visszatérnek falujukba, ahonnan jöttek... Vari eset, hngy ők is megtanulják a bölcs jelszót, amivel iif dicsekednek; „Hja ba­rátom. az életei egy kis „vagányság“ nél­kül nem lehetne elviselni!“. . . . Prédái ők a kiruzsozott, kényelmes életnek A téren, a nagy Baross szobréi körül szin- pompás kép. Falusi leányok, legények más és más viseletben. Tájanként s falunként csoportosulnak. Valóságos falusi ország- gyűlés! S mind magyarok. Náfásnak, tn­CSELÉDEK... pognak, fáznak. Arcuk kékben játszik a hidegtől. Az előbbi legénybe, társára! aho­va megy, ott „Székelyország“ táboroz Százán és százan vannak. És mennyi gyer­mek! Cselédek . . . Még az iskolába kel­lene hogy járjanak. De magukra maradtak. Hétköztiap az utcán izzadton három­kerekű tricikliket, talicskákat tolnak, meg bérházakba csomagot s nagy szeneskosara­kat cipelnek. Most nevetnek Örülnek a vasárnap délutánra kapott életnek.■■ Szürke kis életükből mennyi biztatás csillog felénk!... Itt, a ficsurjfimpecos vi­lágban. rrtemiyj ígéretként hatnak! Igenis: ígéretként!... Ruhájuk alatt mintha törhe­tetlen erő, a jövő szunnyadna s elkalló­dott életükből mintha mosolyogva támad­na a lankadó akarat és bennük ébredne az ezer éve álmos magyar lélek! Be s-zere- tem őket! A sors hullám porond jón mind- anmjiszor talpra esnek/ Mintha mindannyi égy-egy hős „Paprika Janc$ii volna! . • . Vájjon tudnák ők erről? Hogy velük s körülöttük micsoda látható és láthatatlan erők dúlnak .9 birkóznak a puszta létért? Vagy csak ösztönük vezeti őket? ... * Az egyik legényke most érkezhetett a fővárosba. Megható, hogy kis földijüket mennyi szeretettel veszik körül. Tctnitgát- ják. — Gonos-z ám e város! Vigyázni ke! — Máj, vigyázunk, ha lesz mire.,. Egy korosabb legénv felveti: — S ssékelyfi vagy? — Be ám! — Grer ide! — Helyt vagyok! — áll elő bátran. Irta: PETYKE MIHÁLY — Mi a neved? — Küllő Mózes vónék! — Vónál? . . . Hát nem vagy az? — Sze~ ha megnövök: igen! Nevetnek — Na, már látom, igaz széke1 y vagy, hát soká éltessen az Ur Isten. De most az­tán jól nyisd meg a füled! . .. Pest a- olyan, hogy ha akarod, itt még miniszter is lehetsz! Rájuk néz. — Csak akarnom ke? , •. — Csak! — mondják s figyelnek A legényke gondolkodik. — Nem vállalom­— Nevem? . . . Mér? — Mer altkor úgy ke éljek mint egy ur. — A jó, te! — Lehet... De nem vállalom. Hajlon- gózva nem tudok egyenest élni. Harsog « tér, úgy nevetnek. Arcukról fénylőn ragyog lelkűk tiszta­sága■ Csak az angyalvilág gyermekei le­hetnek ilyen fehérek. S ruhájuk kopott, vékony. Kezrük kérges■ Keserű s nehéz sors tanúi- — Hogy is lehet ilyen sze­génységben ennyi boldogsággal nevetni!? Bár — miért w? Féljenek? Az éleitől? Akkor, amikor eszük s lelkűk ilyen gaz­dag?! * Mellettük egy hóbuckán régig, legé­nyek- ülnek. Előttük egy sor lány áll. A legények éppen évödnek. — Menten megbolondulok, olyanokat mondasz! — ugrik fel az egyik legény. — Amiből bolond lesz, megérdemli — szól nyugodtan a másik. Csend. Ez már komoly dolog. A harcias legény is érzi 9 visszaül. — De ha mondom, hogy nagyon okos ember! — Még sincs olyan, mint az én lakás- adóm . .. — Az milyen okos? — Fenenagy mireUségií. Olyan, hogy még á keresztrejtvényt es megfejti. Könyvbü ! # Este ismét körülveszik n csöppséget. A kapupénzről beszélnek. Távolabb, a lá­nyok' egymásba karolva már felsorakoz­tak, hazafelé készülődnek. — Kapupénzed van? — kérdezik. — Sohse fizetek. — Hát? — A házmester azt mondta. ha nyitva a kapu, ne fizessek. — Éccaka mit csinálsz? — Várok, mig jön valaki. Kinyitják nelri á kaput s fürgén utána lépek. — S ha kéri a pénzt? “ Megmondom: „Hát nem a tekintetes házgondnoki ur mondta: ha nyitva a ka­pu, ne fizessek“? — S te ilyenkor „házgondnoki“ urnák szólítod a házmestert? — Már ingyért csak nem fogadhatok el kapunyitást! — mondta 9 boldog neve­tésben megindultak a sötét háztenger felé­A gázlámpúk alatt amerre elhaladtok-, a falon árnyékuk nagyobbra és nagyobbra növekedett. Darabos- óriás, nehéz árnyak­ká lettek. Minthat tagjai volnának egy misztikus, még csak a jövől/en elindult különös hadseregnek. Pedig csak cselé­dek .. . Mosolygó cselédei egy nagy jövődi kicsi népnek-... Ősszel beiratkozott az egyetem jogi lakultá- '■ara, majd röviddel azután upaoi kiment a frontra és künn maradt xz ö.izeomlásig, L'k kor belépett a Székely Hadosztályba, majd a fegyverletétel urán, 1919-ben a szabolcsme- gv ci Nyirmadán községben a románok fog­A brassói fogság után hazakerült szülőfa­lujába, ahol a legszigorúbb ellenőrzés alatt tartották a megszálló hatóságok Majdnem egv cv kellemetlen igazoltatása, ellenőrzései után kiutasították Erdélyből. A 13 éves Hosszú Zoltán 192c tavaszán szinte fillérek nélkül, lerongyolódva érkezett Rn- dapestre és küzdelmes nőnapok mán be­iratkozott ismét a jogra. — Azért tratkeztam ismét a icgra — mondotta —, mert ott félévi ingyen ebédet Ígérték s a sikeres vizsgák u: ín mtghosz- szabbitották a díjmentességet. Mikor a ko­lozsvári egyeterrn I Szegedre vitték, Hosz- szu Zoltán is odakerült és ott tette le a jogi doktorátust lyzj-ban Már egyetemi hallgató korában sokszor sze­repelt műkedvelői előadásokon, diákösszejö­veteleken. sőt még pesti tartózkodása alatt a sziniakadémiára is szeretett volna beiratkoz­ni, de a rosszul öltözött fiatalembert, akinek egyetlen ruhám és egy pár bakancsa volt cd- lanácsoliák a szint-vályúról. Az egyetem elvégzése után Budapestre ke- j fűlt, mint pénzügyi fogalmazó. Megnyílt az I ut előtte a polgári érvényesülés és polgári I karrier tele. A türelmetlen művészt vér azon­ban nem tudott n.cgülni a számoszlopok és I rubrikák mellett. Félév múlva hirtelen elhatá­rozással otthagyta 1 losszu Zoltán 1z állasát c- beiratkozott a sziniakadcmiára. Ismét neg- j kezdődtek a bizonytalanság, a nélkülözés, a ! küzdelem evei Leírhatatlan nélkülözéseit kö- j zött végezte el a szimakadémiát, de akkor az I elhelyezkedés kérdése okozotr legnagyobb | göndör számára A fiatal tehetséget azonban J mégsem lehetett teljesen mellőzni 19 '.6 ban a budapesti Nemzeti Színház tagja let: Kö­ze! két évtized munkája következik ezután, j amelvet már nagyjából smer és értékelni tud | a közönség. Forró sikerek, de nagy csalódások evei is 1 voltak ezek Hossza Zoltánt, akinek eredeti, tiszta magvar íátékstilusa szinte egyedülálló, gyakran érték rneilözc'-ek is. 1936-ban, ami­kor Vojnovich Géza volt a Nemzeti Színház igazgatója. Hossza Zoltánt, mint alkalmat- I lant. elbocsátotta és helyette Tarján György I zsidó színészt verte fel aki e pillanatban a I londoni rádió egyik magyarnyelvű bemon­dója. Mikor jövendő művészi terveiről kérdezzük J Hosszú Zoltánt, az amugyis komolv férfiarc s még komolyabbá válik, szemei lázasan csil­logni kezdenek s szinte átszellemültem szív­ből fakadó lelkesedéssel beszél azokról a nagy lehetőségekről, amelyeket magyar művészet­tel magyar művészekkel megvalósítani lehet. A „Negyediziglen“ egyik lépcsőfoka volt en­nek a művészi urnák, amely állandóan föl­fele, magasba vezet és a vége szinte a vég­telenbe tűnik. — A Negyediziglen előzményéből, elkészí­téséről már számtalan cikk megjelent az or­szág sajtójában — mondja Hosszú Zoltán —, talán szerénytelenség tőlem, de mondhatom, nem kicsi teljesítmény, amikor az ember úgy­szólván tőke nélkül, csupán a művészi láztól hajtva, tilmvállalkozásba kezd, mégis sike­rült az első darabot néhány bet alatt elkészí­tenünk A darabról azt hiszem, nem kell sem­mit szólanora, a bemutatók talán jelentettek valami sikert. film. ítészül a bukovinai sxílul^tUiU A jövő művész-elgondolásaira vonatkozó­lag elmondotta, hogy sikerült filmváltalkozói engedélyt szerez­nie és rövidesen hozzáfog uj filmje elkészí­téséhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom