Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-03 / 50. szám

1943 március 3. guarnmmmmmmmmmm ELLENZÉK 3 _ a Hangya-szövetkezetnek a székely nét> ke­reskedelmi érzékének jelkeltésében és fejleszté­sében. Kjhangsulyozhatnók a közvagyon tisz­teletének jeli ntőségét s a közösségi életérzés erősbödését. A szövetkezeti gondolat diada­lának feltétlenül szerepe van a magyarság gazdaságpolitikai szemléletének alakulásában. M3gteyssf-t/a iparidéi A szövetkezeti élet azóta kiszélesedett, az áruforgalom zárt kereteiből kilépett a terme­lés és értékesítés más területére is, A Maros- vásárhely közelében léve Meggyesfalva egész kis iparváros lett a Hangya gyárai, üzemei, feldől gozó telepei, raktárai és száritóberenae- zései révén. Az uj ipartelepen kétszáznál is több munkás és tisztviselő keresi meg köz­érdekű munkával a kenyerét. A gyümölcsfel­dolgozó üzem a Székelyföld e sarkának gyü­mölcsértékesítése révén a gyümölcskertészet fejlesztésének érdekét szolgálja. A zöldségszá- Jitó üzem á hires nyárádmenti zö!dségteri meszté.snek siet segítségére. A gyiimölcs-szesz- jözö az értékesítésre máskép nem használ­ható hullott gyümölcsből csinál pénzt a szé­kely gazdának. A mm- és likőr gyár a Szé­kelyföld termékeiből látja el a Székelyföldet. Az ecetgyár is az országrész olcsó, szállítási költségekkel nem tetézett önellátás ügyét vi­szi közelebb a megvalósuláshoz A vegyészeti üzem a székelyföldi gyógynövényekből készit illatos havasi teákat. A bordó- és ládagyár kizárólag a Hangva-készitmények csomago­lását látja el. A háziipari termelés piacszer­zésének segít a Hangya seprükötő üzeme. Ezen a területen mo2og a szalmafeldolgozó II székely kisemberek ferdékében fi székely népi művészet erősítésén munkaalkalmakat ad a Hangya a székely- földi „ezermestereknek" Uj ipartelepek ép sínek Me jgyesSatváia — fi Székelőid kincseinek ki* / akiúzásával cjUry.tü í re ţinu nyékét ért d a sző.etkezetí mozgalom MAkOSVASÁRHELY, március hó. ^ Ma- j rosvásáthely ma is az iskolák és tudományos | gyűjtemények városaként él a köztudatban; j több tízezernyi kötetes könyvtára, múzeu­ma, városi festő- és zeneiskolája, ipari és 1 kereskedelmi iikolája, számos fin- és leány- | középiskolája, híres városi képtára, pazar közművelődési híza, 8olyat-ereklyegyű jte­menye, régi vára és falfestményei vártem­ploma országos megbecsülést szerzett a szé­kely fővárosnak. Várépítő tőbirái és városfejlesztő polgármes­terei mellen azonban meglátjuk az áldozat­kész polgárt ts, mert volt merészsége vállalni a .művelődési vezetőszereppel járó tetemes közterhek viselését. fiz önítídros imgyar kisipzras Az „iskolaváros“ igen kellemesen hangzó jelszava sem téveszti meg a mai látogatót, nem vonja cl a figyelmét arról, hogy az erős polgárontiidatu lakosság szorgal­mas és rendszeres munkával, bizakodással és szüntelen kezdeményezéssel már majd­nem helyrehozta. az idegen megszállás ret­tentő rombolásait. Amilyen tnértékben az idegenek elvittek, vagy megfojtották a város gyárait, ipartele­peit, üzemeit és munkahelyeit, a lakosság ge­rincét alkotó széles kisiparos és kiskereskedő réteg úgy vállalta magára a tár sad alom jenn- I art ás terheit. S már a felszabadulás pillana­tában tervek és javaslatok százait rakta le illetékesek asztalára. Bámulatos lendülettel fogott uj munkaalkalmak teremtéséhez, az ipari és kereskedelmi élet keresztény és ma­gyar szellemű áthangolásához, a kisiparos és munkás társadalmi rétegek megszervezéséhez. Gyorsan berendezkedett az uj magyar életre, az örök magyar életre. Hatszázezer nénid vásárlási visszatéritéd tizeiét! ki a Hangya Az igazi tájszervező várost arról lehet fel­ismerni, hogy simán kiemelkedik a maga nyű­gös dolgaiból és általános kérdések kezdik nyugtalanítani. ■ Marosvásárhely vitán felül tájszervező város. Ezt nem csupán szellemi életének súlyával, termelésének és piacának kiegyensúlyozottságával, iskoláinak es mű­velődési intézményeinek kiterjedt vonzási su­garával, közúti és vasúthálózatának erőltetett forgalmával bizonyította be, hanem azzal is, hogy általános gazdasági szükséglet paran­csára azonnal tud cselekedni. A megszállás alatt igy_ építetté ki vajgyárának, ellátására a messzi vidék tejszövetkezeti hálózatát. Most igy teremti meg középfokú gazdásági iskolá­ját, a marosmenti és ayárádvölgyi magyar mezőgazdaság termelésének okszerüsitésére. Szervező erejének legkétségtelenebb bizonyí­tékát mégis talán a szövetkezeti élet helyre­állításával mutatta meg. A pangásra, sőt laDpangásra szorított nemzeti kisebbségi élet szövetkezeti mozgalma szédületes iramban nőtt országos jelentőségűvé. S a feltámadó erdélyi szövetkezeti gondolat a Székelyföld súlypontjában lévő Marosvásárhelyt jelölte meg a mozgalom Mekkájául. A szövetkezeti eszme erdélyi hívei rövide­sen helyrehozták e mozgalom hajdani tekin­télyét, visszaállították és újraszervezték az egykori szövetkezeteket, újakat létesitettek s ennek folytán a jelentős szerep vállalására is elég erős Hangya-szervezet már tetemes részt vállalt a Székelyföld áruellátásában. Az Er- délyrészi Hangya Szövetkezet marosvásárhe­lyi ^ központi székhaza tiszteletet parancsoló népi önellátó törekvés és ugyancsak számotte­vő népi vagVon kifejezője. hé egyszáznál több működő szövetkezete van Erdély északi részében a Hangya-szer- vezkedesnek. A marosvásárhelyi szövetke­zeti központ pedig ezeknek ü vidéki szö­vetkezeteknek üzletrész-tőkéiéből áll. Vég­eredményben igy az egész hatalmas Han­gya-vagy on Erdély magyarságáé, hiszen ő a szövetkezetek üzlettésztulajdohosa. A Hangya évi mérlege feltüntette a forgalom állandó növekedő arányát. Mindennél ékeseb­ben beszélnek a tények: a Hangya-szervezet a múlt esztendő forgalma után hatszázezer pengő vásárlási visszatérítést fizetett ki. Itt arra is rámutathatnánk, milyen szerepe van üzem is; bözödi, bétái, vágási és körispataki sima és fejtett szahrt.afonau'kból -szatyrot, I ürdőtáskát, papucsot'és ” egyéb IusZtíös tár­gyat készítenek, aminek különösen Németor­szágban van nagy kelendősége. Legutóbb szalma fonó-tanfol vamokon előrnunkásnők ok­tatták a székely falvak népét arra, hogy ez­után maga készítse el teljesen az árut, á szö­vetkezet csupán- az értékesítés további fej­lesztésében vegyen részt. Így a falusi gazda téli munkájával szép pénzösszegeket szerelhet magának. A Hangya-központ ezektől az állandó jel­legű ipari üzemektől függetlenül több kísér­letképpen elindított mozgalmat is szervezett, amelyek kitűnő eredménye igazolta a székely ember tanulékonyságát és báhdószellemét. Ilyen mozgalom a havast gyümöUs gyűjtése. A rriáir.agyíljtés a többi havasi gyümölcs gyűjtésével együtt — amint már megírtuk — egész vagyont hozott a vele ioglalkozó szé­kely családoknak, Tekintetbe véve, hogy ez csak a gyermekeket és asszonyokat veszi igénybe, a gazdasági élet ész.szerüsitését is előbbre viszi Rokon vele a gyógynövény- gyűjtés. Az egés'z Székelyföld tele van ritka erejű gyógynövényekkel, A gyűjtőmunka cél­szerű megvalósitása érdekében a Hangya-köz­pont gyógy n Övén y be v ál'c i tanfolyama ren­dezett. Az idén a esipkebogyogyüjtés is szá­mottevő eredményt hozott Amint ismeretes, ez a bogyó igen nagy százalékban tartalmaz C-vitamint. £ két utóbbi gyűjtés honvéd­ségünket is közelebbről érdekli, inert a ma­gyar honvédnek nagy táplálóértékis, felfrissí­tő hatású élelmiszerekre van szüksége, hogy teljesítőképessége állandóan növekedjék. A Hangya-központ mintabaromfitelepet létesített Meggyesfaíván. Különösen a liba- tenyésztés tett szere nagy jelentőségre. A Hangya toll gyűjtő szövetkezete jól pelyhed- ző feliér libákkal cseréli ki mindenütt a tar- katollu állományt. Ez a mozgalom hitelben libát ad a székelynek, amit tollúval kéj !e- törleszteni s a liba tojással együtt megmarad. A törlesztés elég gyorsan megy, mert a ter­jesztett .libafajtát időnként meg kell tépni. ■ M A meggyesfalvi ipartelepen ma is szüntele­nül építkeznek. Most egy gyümölcs- és hus- konzervgyár van épülőben De vele egyszerre Székelyudvarhelyen is épül egy gyümölcs- konzervgyár. A Szilágyságban pedig gyü­mölcs-szeszfőző üzem létesül az. el nem szál­lítható gyümölcs ipari feldolgozására és érté­kesítésére. A szövetkezet ma nem puszta árucsere, hanem mozgalom, gazdaságpolitikai szemlé­leti forma, társadalomszervezési lehetőség, a közösségi szellem erősbödésének egyik ösvé­nye, a magyar falu polgárosodásának .alkal­mas eszköze, a nép kereskedelmi érzékének fejlesztője. A Hangya-közponc gondoskodik ennek a mozgalomnak tovaterjedéséről és arról is, hogy képzett emberek szolgálják a szervezés és fenntartás munkáját. Nemrégi­ben boltosképző tanfolyamon ismertette meg a boltkezelőkkel a könyvelés és leltártartás ügyvitelét, hogy személyi okok se hátráltat­hassák a szövetkezeti mozgalom területi gya­rapodását. Hogy a Hangya-mozgalom mit jelent a szé­kelyföldi gondoskodás szempontjából, arra éppen a legutóbb- események mutatnak rá vi­lágosan. A Székelyföld villanyositása, sok tervezgetés után — Istennek hála — ma a megvalósulás küszöbén áll A szerelőmunka rengeteg fémet igényelne, amit ma részint a hadiipar fokozott termelése miatt, részint a székelység általános leszegényedése miatt ne­héz volna olyan gyorsan biztosítani. mint amennyire sürgős a villanvositás befejezése Az előrelátás már most felvetette a kérdést; miképpen kell ezt megoldani, a nehézségeket áthidalni. Bányai János. a Hangya szövetke­zeti mozgalom hetilapjában egy cikkel mutat rá arra, hogy a hires székely fafaragó művé­szet könnyen segíthet ezen a fémhiányon s ugyanakkor önmagán is segit. Pályázatot kell kiírni a. székely fafaragók között facsillárok, lámpafoglalatok és egyéb villany szakmai tár­gyak készítésére. A Székelyföld villanyositá- sára vállal kozott részvénytársaság, de külö­nösen az illetékes kormánytényezők megértet­ték, mit jelent ez a lépés. Olcsó, divatos, szép és célszerű tárgyak bevezetésével könnyen elérhetővé teszik mindenki számára a villany­világítás áldását, az üzemek villamoscrcjü hajtását s ugyanakkor roppant kedvező al­kalmat . nyitnak egy csórná székely ezermester, megélhetésére, nern is beszélve arról a felbe­csülhetetlen jelentőségű munkáról, hogy a székely fafaragók egy haldoklásra szorított székely népi művészet minden fogását át­nél­menthetik most a korszerű polgári élei külözhetetlen kellékeiben az utókornak. E felismerés adta az utolsó lökést ahhoz, hogy a villaűiycsicási részvénytársaság és a kormány nagy dijakat tűz ki * Székelyudvár- htlyen megrendezendő fafaragása villany- szakmai tárgyak kiállításának nyertesei ju­talmazására A székelyudvarhelyi ipari szak­iskola pedig villanyosipari szakosztállyal ki­egészül. m A szövetkezeti mozgalom szellemi ícsze a központ Szövetkezés cirnli hetilapjában tük­röződik tisztán. Ez a lap ma elterjedtségénél fogva közvélemény-alakító és néphangoló szerv. Felvilágosító és ismeretterjesztő mun­kája révén .tiszteletet érdemlő eredményeket ért el a székely faluvezetők fáradozásainak megkönnyítésében. p i. I. Értekezletet tartottak Maros-Torda varmefljfe felsőházi tagjel és ország­it y ülés 1 képviselői ő 1A1 LOSV ÁS Á RIIK L Y, hiú re ius 3. \1 árost orcja vármegye és Maró-vá­sárhely felsőházi tagjai, valami,'ií Országgyü.lé.si képviselői Miké Lász­ló főispán elnöklésével értekezletet tartottak. A megbeszélésen közokta­tásügyi kérdésekkel foglalkoztak. Az értekezleten jelen volt: Ferenezy Gá­bor, Inezédy-Joksman Nándor, Ma­ria, t ív Lajos, gróf Teleki Ar-ctur, Biró István, Pálffy Károly és Szilágyi Olivér országgyűlési képviselők, to vábbá Marton ZHgmond alispán, Májai Ferenc polgármester, Ilózsa József tankerületi főigazgató, Börócs Ferenc kir. tanfelügyelő és Csömör Dénes népművelési titkár. MEGFULLADT A FÜSTBEN KÉT KISGYERMEK NAGYVÁRAD, máTt-iuv 3. luüósitónk jéTnti: Leu Gyorgyné nagyváradi munkás- asszony tegnap délelőtt eltávozott lakásá­ról és őrizetlenül hagyta 3 és i éves gyer­mekeit. A gyermekek a bezárt lakásban játszadozni kezdtek a tűzzel és felgyújtot­ták uz ágyat, amelyben a szalma azonnal lángralobhant és Uizbr borította a szobát- A szomszédok észrevették a lakás ab akán és ajtórésein kisziirem ő füstöt és feltörték a bezárt ajtót, de a gyermekeken már nem lehetett Segíteni. Mindkettő megfulladt a füstben. A gondatlan anya ellen megindí­tották az eljárást. LÉGOLTALMI KÓRHÁZAT ÉRIT NAGYVÁRAD NAGYY ÁRAD, március 3. Tudósítónk jelenti; A nagyváradi polgármester elnök­lésével kedden délelőtt lógóba mi értekez­lete' tartottak a városházán. Az értekez­leten elhatározták, hogy a költségvetés ke­retében égo-'talmi kórházat és légoltalmi mentő álló máit létesítenek. A polgármester telefonon érintkezésbe lépett a belügymi­niszterrel. hogy az orvosi műszerek és égyéb szükséges félszere ée megrende éséc engedélyezze. Szóba került az értekezleten egv esetleges légitámadás után hajléktala­nul maradó egyének ellátása és elheUcfcf- se is. Leszögezték a? értekezleten, hogy esed.0-?es hekövetkező légitámadás esetért a hajléktalanul maradó lakosságot elsősorban a b úbokban, egyesii éti helyiségekben és középület! dísztermekben, másodsorban az iskolákban helyezik el. Üzenetet k&Iddtt a eantspbupvyi érsek a zsidó világgyűlésnek AMSZTERDAM, március 3. (MTI.) A Német Távirati iroda közli: Mint a brit hírszolgálat jelenti, a canterburryi érsek a newyorki zsidó világgyiilésnek üzenetet küldött. Reménykedik, hogy az Egyesült Álla­mok és Anglia együtt fognak dolgozni „a zsidók nemzeti otthonának fel­építésén“. A zsidó uagygyülésnek Beveridge is üzenetet küldött. Az Atlanti és Indiai óeaánről Megtorpedózott angol hajók utasaival érkezett vissza Lisszabonba egy portugál iskolahajó LISSZABON, március 3. (MTI.) Az A!- fonso de Albuquerque nevű portugál bajó 18000 mértföldnyi tengeri nt után vissza­érkezett Lisszabonba. A haditengerészet zászlósainak kiképzője ez a bajó. Az At­lanti- és Indiai-tengeren ismételten alkal­ma nyílt megmenteni megtorpedózott an- go' hajók utasait éí személyzetét. A meg­mentettek között vau a Mozambique ma­gasságában elsüllyesztett „NoVa Skócia“ wngoi hajó legénységének 183 életbeama- radt tagja. Feltűnően rosszabbodott a közellátási helyzet Palesztinában Mészáros Szövetség zerikerü kaszinó helyiségében jó íiekVei, szászlekencei f3;bor. h árciusi Ursus sör! Menü rendszer és o’csó ab na! — F stánként kitűnő cigányzene. Bankettek és estélyekre külön teem Kriza-utca 16. Tel.31-48. ■■nOEBIMHl GENF, március 3. (DNB—MTI.) Lon­donból jelentik: Az ,,Economist"' jeruzsá- lerni jelentése szerint 1942 eje óta Pa­lesztina élelmezési helyzete feltűnően rosz- szabbodott. A legutóbb: hat hónap alatt 57 százalékka? emelkedtek a kiskereskedel­mi árak 1942 szeptemberében a kiskeres­kedelmi árak 171 százalékkal voltak na­gyobbak a2 1937. éyi áraknál. Ugyanak­kor az áruk minősége lényegesen romlott. A palesztinai lisztben 15 százalék árpa és 12 százalék köles van. Búzalisztet csak or­vosi rendeletre adnak. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűt«! a legválasztékosabb kivitelig, legal* csóbban az „ELLENZÉK*4 könyve*» boltjában, Koloz&váik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom