Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-22 / 65. szám

ELLENZÉK • fl M J X MŰI — Xl «npiftti £!6l \ D un ón odi csapatok páratlan szívóssága a téli elhárító csatában A Magyar TavirjU Iroda jelenti; A m- kir. Iionvédvrzórknr föuöke a ma kiadott lík si;iiiiu liadijeleutésóhez katonai korúk Lton iiii'p a küvrikrzo kiege.sziivsi k* ^ itt* lók: A szovjet h adtain téren a rmi't hetek­ben (*f.ktjvetkezett események tisztán mu Tátják a liely. etben, valamint u? erovts- o- nyokban beállt jelentős változásokat. A bolsevisták ellen küzdő hadseregek <‘?>’rC szélesebb trovonalrészeo vettek ác a kez­deményezést, ami a? azóta ismeretessé vált eredményekbe? vezetett. Ezek főként a* arcvona! középső szakaszán éreztetik hátú sukat, ahol a Kurszk—bjelgorodi u-rseg- l»eu részint megsemiuisitették, részint pé­tiig messzire v iss?«vetettek az ellenséges erőket. Ennek következményeképpen a ma- -Ivar seregtrstek területén már nynga’om volt és a honvéd kötelékek működése csak tisztogató feladatokra Szorítkozott a szét­szór! és szétdarabolt ellenséges csoportok felszámolása óljából. A nagy téli csata i kezdő napjainak küzdelmeiről beérkezett j jelentésekből mind szélesebb keretek kö­zött bontakozik ki a Don-men ti arcvonalon állott honvéd seregtestek önfeláldozó hő~ sietsége. Büszkén megállapíthatjuk, hogy j Donra' magyar hou\<d váh le utolsónak ós az egvik magyar seregtest csapatat es.ik január 26-án bugyták el iillásaikut, bogy mint a szomszédos szövetséges crőcsoport utóvédjének az utóvédjei vonuljanak a számukra kijelölt nj védelmi területre. Különösen egyes dunántúli seregtestek és ezeknek tóként /«la és Komárom var megyék területéről származó ezredet érje melnck teljes dicséretet, l./ek a csapatok német kötelékekkel együtt 13 napon át egv re súlyosabb helyzetben küzdöttek pá­ratlan s/ivóssúggul é.s ezzel lehetővé telié!, a voronyezsi bitlfőrendszer tervszerű kiiiri tését. 13 napi liősi bare után fe'sőbb pa­rancsra kezdték meg a vw./avonu'úst és ekkor, valamint utóbb ts, tcibbizben csak keuiéuv úttörő harcokkal tudlak magukat kivágni az tl'enséig gyűrűiből. I eljesitiué nyi ik valóban emberielettiek voltak, hi­szen nemcsak az urúnylug lubroben l'-vő cl vir I ggr|, hanem a *10 f"k körüli hideg­gel, dermesztő hófúvásokkal, uelk ü* özének- kel és árui egy esetben lőszerbiáuiiyal is küzdve kellet végrehajtaniuk hadrnüvéle leiket, amelyek természete o-u Súlyos áldo­zatokat követeltek tőlük- L harcok tievev- í.rgót mutálja, hogy a z.Vai csoportokból alakult se reglest parancsnoka maga is két s/er sebesült meg az elkeseredett közelbar* cokhan. Tekintettel arra. itogy a Kurszk környéki győzelmes hadműveletek ered­ményeképpen a küzdelem szintire a ma- gvar csapatuk működési területéről eltávo­lodik, a honvedvezérkur főnöke a jövőben c.-ak sviikségs/erüen ad ki további hadije- lentéseket. Francia hivatalos je­lentés a felsősavoyai es a mé nyékről \ ICH V, március 21- (MTI.) A Német Távirati Iroda közli: Az OFI hivatalos je­lentést közöl a felsősavoyai I bauonná' történt eseményekről. Eszerint Felsősa- v ovaban uéhányszáz fiatalember, aki sz.ol- gáiati kötelezettség alá es>k, hogy e kerül­je esetleges munkábaküMéset, ^fegyverek­kel elrejtőzött a begyekben. Erről az an­golszász éi a szovjet rádió a legképtele­nebb híreket terjeszti. Többezer erősen lei- fegyverzett fiatal franciáról beszél, akik­nek vezetőjük álbtÖ'ag egy tábornok. Azt is mondják, hogy a fiatalembereket angol­szász repülők látják el fegyverrel, lőszerrel és élelemmel. Az ellenséges hírverés szerint a német csapatok ultimátumot küldtek a lázadóknak­E híresztelésekké] szemben az OFI meg­állapítja. hogy tisztán helyi jelentőségű eseményről van szó. A kommunistáktól félrevezetett fiata’emberek száma nem több néhányszáznái. Valótlan az az állítás is, hogy leszerelt tisztek lennének a vezetőik* Nem láttak egyetlen angolszász repülőgé­pet sem, arae'y el átná őket Az sem igaz, hogy a németek ultimátumot küldőitek. Sem nőmet, sem olasz részről nem avat­koznak bele az ügybe. Egyetlen lövés sem dördült el, egyetlen csepp vér sem folyt. A viszály e'.simítása kizárólag a francia kor­mánynak és azoknak az általa megbízott közerőknek a? ügye. akik megrvőzik a fel­kelőkét cselekedetük baSzontalanságáró'. * MEGHÍVÓ a „Szamosvölgyi’ Ipari és Kereskedelmi Részvénytársaság 194 3. évi március hó 29. napján délután 5 órakor a vállalat saját helyisegében Kolozsvárt, Kor- vin-tér 3. szám alatt tartandó évi rendes köz­gyük sere. Tárgysorozat: 1 Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentése 2 Az 1942 de­cember 31-én lezárt Mérleg és Nyeresée- veszteségszámla megállapítása és határozatho­zatal a nyereség felhasználasa tárgyában. 3. igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak a fel­mentvény megadása. 4 Igazgatóság és fel­ügyelő bizottság megválasztása. Az alapsza­bályok 6. paragrafusa értelmében a közgyű­lésén csakis az a részvényes bír szavazati joggal, aki részvényeit a le nem járt szelvé­nyekkel együtt legkésőbb a közgyűlés meg­tartása előtt 3 nappal a vállalat pénztáránál letétbe helyezte. Mérlegszámla: Vagyon-. Pénztárkészlet P 8.604.06, Áruk P 893, Adói sok P 26.397.90, Óvadékok P 583.84, Érték­papír P 692, Berendezés P 20.187.19, Felsze­relés P 1.052.32, összesen P 58.412.31. Teher: Alaptőke P 33.000, Tartaléktőke P 6.333.33, Kétes követelések tartaléka P 551.68, Forgal­mi ado P 10.392.65, Átmeneti számla P 2.000, Nyereség veszteség: nyereség áthozat a mult évről P 838.79, f. évi nyereség P 5.295.86, P 6.134.65, összesen P 58.412.31. Veszteség-nyereségszámla: Általános költsé­gek P 11.348.43, Kamatok P 2.470.16, Sze­mélyzeti fizetések P 14.958.86, Adók P 2.400, Leírások P 1.722.12, Nyereség-veszteség: nye­reség athozat a mult évről P 838.79, f. évi nyereség P 5.295.86, F 6.134.65, összesen F 39-034-22*- Nyereseg; Mult évről áthozott nye­reség P 838.79, Bruttó nyereség az áruszámíán P 33.296. Bruttó nyereség az üzemszámlán P 4.899.43, összesen P 39.034.22. Kolozsvár, 1943- cv> március hó 20. napján. Az Dazga- tóság. Megvizsgáltuk, az üzleti könyvekkel Kisebb tisztogató hadműveletek a magyar reregtestok ferü-otén .1 Magyar Távirati Iroda jeenti; .4 h ont édv< zárkar főnöke közli: , | magyar seregtesfek térülőién kisebb méretű tisztogató műveletektől eltekintve, nyugalom ro/í. „Olyan Magyarországot akarunk» melyben a közösség elemei egyensúlyban vannak*1 Birioäsy L t^z ót v lasz ot*a eiaö íóvó as Egyaaült N )mz3tl Kerasz.óny Liga B dapest, március 22. Az Egyesült Nemzed Keresztény Ligd szombaton délután tartotta közgyűlését. A közgyük», egyhangú le’kese- d.scsel dr Bardossy László nyugalmazott mi- ni&zíei-elnököt választóba meg a grof Teleki Pil halálával megüresedett elnöki tiözUk-gie. Ugyancsak egyhangúlag tarse'nök.k.é válasz­totta Taperczor Akosme. Bárdossy László elnöki székfoglaló beszédé­ben tobb'-K kozott a köve1,kezüket mondotta: — Hogy nemzett es?.ményeink»?t meglarlhássuk, ahhoz a nemzeti közösség elemeinek kézfogására van szükség. Újra és újra hangoztatom, hogy olyan Magyarországot akarunk, amelyben a közöss g elemei egyensúlyban és harmóniában találják meg a maguk helyét. De ezt csak úgy lehet keresztül vinni, ha a keresztény magyarság is elfoglalja minden vona­lon hz őt megillető helyet. Mert hiába minden, ha a gaz.dasági élet kulcspozícióit azok UiU ják megszállva, akiknek véleménye nem a mi véleményünk. A nemzeti élet alkotó elemei: a hit és az akarat csak akkor váluak valósággá, ha ebben élnek es a nemzet egyedei kiiszek az áldozatra A közösség minden elemének élete áthat a másikéra. Ezért, ha valamit nem találunk rendben, előtti nézzünk a saját lelkűnkbe. Ez. a liga — fejezte be beszédét Bár­dossy László — a nemzeti lelkiismeret fontos orgánuma akar lenni. A magyar nemzeti kö- zösságszerve7»et. mint Wolíf Károly mondotta összekötő kapocs a közösség elemei között, hegy igy megteremthessük azt a magyar jövőt, amelyben valamenyie hiszünk. (MOT) tuff eben például mát ;/jk >»k .1/ ái%/xu\ I •> tűitr • őt 1 hímen 1 n.sy/ii .1 képrri jt i’.í ,i r,. nicy 6» gúnyolja ki Molitrr. A íöv. énybr 1 minden vonást eeyt-tlcn zenvcilély ábrázol« ■ára használ írj és páratlan kiméletlenv igrl állítja elé ük e torz jellemet. Rajza itt-ott u.ír tragikus árnyalatot kap: Harpagon nagy mo­nológján nein nevetünk hanem elszorult >ziv vei hallgatjuk. Moliére-vigjátékot Kolozsvárt talán nyolc évvel ezelőtt láttunk utoljára, a I ösvényt pedig u magunk rév/éről iyz7. óta nem hal­lottuk színpadról. A szombati felújításon la sün támadt fel bemerik annak 1 régi, pest: előadásnak a képe. Odry Árpád ját-./otti a Címszerepet s az előadást egészében a játéko. sag és köuTiy'dii‘x jellemezte, akárcsak a réyi franua táncokat, a pavannet, vagy a menüé; tét. Nézzük a kolozsvári elődást ... A kezdu kevésbbé biztató, de felvonásról-fclvonásra mégis csak érik bennünk az elismerés. Tompa Miklós "odaadó, gondos rendezői munkát vég­zett. Szereplőit szüntelen mozgásban tartja, jól csoportosítja és választja szét őket. Tompa. Sándor, tíaramy Jolán és a négy fiatal sze­relmes érzi is a stílust. Ha az előadás per­gőbb ütemű é bátrabban komediáznak, min­den rendjén is volna, de a siker — Harpagon megszemélyesítőjén múlik. Csóka Józsej, a szombati felújítás Harpagonja, szinészi pá­lyájának egyik legszebb feladatához jutott ez­zel a szereppel. Tehetséges színész, alu mint komikus és epizóditta, sok forró sikerre te­kint vissza, de talán a sok epizódszerep volt ártalmára Harpagonjínak. A rövid epizódsze­repekben pár mondattal és mozdulattal keil kicsiholni a sikert, tehát túlzástól sem vissza­riadó színészi munkát ke!! végezni, a fősze­replőnek viszont szeles Ívben kell felépítenie játékát. Csóka József izgágatág helvett mind­járt indulatosan kezdte s így önmagát tosz- tocta meg a tokozás lehetőségétől. Fölénye­sebb felfogásban, tulré-.zletezé nélkül kellett volna játszania s akkor kellőképp érvénye­sültek volna nagy pillanatai. Monológja igy is megragadó volt. Az eszelős fösvény alakjá­ból általában a tragikus vonásokat juttatta ér­vényre nagyobb hatással Tompa Sándor f !- tünően biztos stiiu ét ékkel, szívből fakadó kedéllyel mintázta meg Harpagon sra-.ncs tr. Garamy Jolán is h:teles vígjátéki figurát for­mált Fruzsina asszonyból. A kér szerelmes ifjú közül Valért Szccsi Ferenc. Cleanret Rodó Györzy alakította. Szécsi Ferenc uiból és 11,- ból kitü-’k azzal, mennvire méh en átérti sze­repeit. Valért ugv játszotta, hogy alakítása a darab vémín is igazolt legven, amikor róla, a szolgáról, kiderül, hogy előkelő nápolvi ne­mes. s a hízelgő szolga-szerep csak áldozat, melver azért hoz meg. hogy Eliza közelében maradhasson. Bőd6 György hatásosan állítot­ta elénk, egv csipetnyi franciás hetykeséget is belekeverve, a könnyeim... pmerkőc Cleantet. Eliza' és Marianna nem vígjátéki színezetű szerepei közül eeviket Hangar '{.írta, a mi- sikat FI.ready \ agy Ilonka oldotta meg szé­pen, illuz'ótkeltően. La Fleche-t Aridras<i Márton játszotta, kissé túlozva szerednek bohózl*:-' elemeit. fEzt a szerepet az ..ősbemu­tatón“ Moliem sógora iát zta, aki pár nappal az előadás előtt megsántult s innen származ’k a hagvomány. hoev ezt szerepet sántítva ke'l alakítani.1 Apróbb szer.-oekben hbtuk még Flóra Jenőt, Ör-össy Gézát, Kozma G'uJát és D.vocsó Györgyöt. A stílusos szinnadképer Varga Mátyás a sikerült, szép jelmezeket Figlár Géza tervezte. Befejezésül azt kívánjuk, hogy bár ne állna meg a színház a Eösvénv bemutatójánál, ha­nem kerítene sor: lassankint Moheré töboi s a mai társadalomban sűrűbben előforduló fi­guráira is, a képzelt betegre, a Botcsinálta doktora, a képmutató Tartuffe-re és vidám társaikra. KEKI BÉLA. Megnyílt Boroszlőban a rcagyar képzőművészeti IdáMitás BOROSZLG, március 22. (MTI.) Szomba­ton délután ünnepélyes keretek között meg­nyitották Boroszióban a magyar képzőművé­szeti kiállítást, amely már Berlinben és Drez dábaiv is nagy sikert aratott. A magyar kiál­lítás nyagát a kastélynak azokban a termei­ben helyezték el, amelyben III. Frigyes po­rosz király 125 évvel ezelőtt a német vaske­resztet alapította. A kiállítás ünnepélyes meg- ! nyitásán magyar részről résztvett Stolpa Jó­zsef dr. kultuszminisztérium! államtitkár, a kultuszminiszter képviseletében. Az államtit­kár megnyitó beszédében annak a meggyőző­désének adott kifejezést, hogy Németországban, az európai kultúra fel­legvárában. ahol ma nemcsak fegyverrel és kalapáccsal a kézben küzdenek Európa jö­vőjéért, hanem a német nép vezére által a művészet részére adott számos irányelv­vel, amely a német művészeti életnek uj virágzását jelenti, teljes megértéssel viseltet­nek a magyar kiállítás célkitűzéséi iránt. N émetország és Magyarország ma hagyomá­nyaihoz i.iven ismét mely egyetértésben küzd a közös ellenség, a bolsevizmus ellen. Mind­két nép minden erejét latbaveti, hogy ennek a harcnak győzelmes kimenetelével biztosítsa Európa jövőjét és kultúráját. Hogy ebben a minden idők legnagyobb harcában nem ha­nyagolják el egymás kultúráiéinak megismerését, bizonyít)a Európának, különösen Németor­szágnak magas kultúráját cs erejét, amellyel a bolsevizmus megsemmisítő fenyegetése el­len ezt a kultúrát megvédelmezni hivatva van. Német részről Hanke körzetvezető nyitotta meg a kiállítást és meleg szavakkal üdvö­zölte a magyar előkelőségeket. Már a kiállí­tás első napján megállapítható volt, hogy a mintegy 500 müvet felölelő magyar képző­művészeti kiállítás a berlini és a drezdaiak­hoz hasonlóan általános tetszést aratott. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET « A fösvény Molare vígjáték a Nemzeti Színházban Az ilyen színházi estéken, mint a Fösvény szombati fe;uj rasa, elégtételt érezhet a kriti­kus, is, aki sokszor emlegette a kolozsvári színjátszás klasszikus hagyományait és han­goztatta, hogy Nemzeti Színházunknak viiág- müsort kell játszania. A pesti Nemzeti Színház is jóideje elhanyagolja a nagy francia komé- diairót s ime, most a Madách-sziniház arat kasszasikert hónapok óta a Képzelt beteg és a Versailles! rögtönzés előadásaival. Játszani kell Moliéret, mert müvei ma is eleven ha­tásúak, közel háromszáz év múltán is sugár­zik belőlük szerzőjük zsenije. Ám játszani keli azért is, mert csak Moliére ismeretében lehet mértéke a nézőnek a mai vígjátékiról: megbirálásához. S ha színházunk gyakrabban tűzne műsorára Moliére-vígjátékokat, színé­szei nem tapogatóznának, hanem könnyebben megtalálnák r. stílust és a hangot: hogyan kell Moliéret játszani? Ha elmerülünk annak vizsgálatába, hogy a mai vigjátékirók mit tamultak Poquelin mes­ter halhatatlan fiától, arra az eredményre ju­tunk, hogy sok fogásával élnek, de csak a bohózat! fogásokat lesték el, a helyzet-ko­mikum elemeit ismerik és messze maradnak Mohére csípős és maró jellemkomikumától. A neveltetés mechanikus fogásait ő is bőkezűen használja; ellenállhatatlan például, amikor a vén fösvény viruló, fiatal feleségre áhítozva, a keritőnő előtt próbát tart a délceg járásból s magár kelletve végigbilleg a színen, épp ilyen biztos hatású a lányát férjhezadni szán­dékozó fösvény visszatérő felkiáltása: hozo­mány nélkül! Bárki legyen is a kérő, eszes, csinos és hódító az ő szemében, csak vigye a lányt — hozomány nélkül! A természetessel ellenkező viselkedés vagy egy felkiáltás me­chanikus ismételtetése kézügybe eső eszköze ma minden vigiátekirónak, sőt operettszerző­nek is. De a francia vigjátékirás — és cpp úgy a magyar is — eltolódott a helyzetkomi­kumra épitett bohózat felé és Moheréhez kell visszatérnünk, ha egy-egy túlzottan érvénye­sülő jellemvonás vagy elhatalmasodott szen­vedély nagyméretű rajzár akarjuk látni. Tar­Az év minden napján örömöt és szórakozást talál a Rózsavölgyi-Bárd 1942-1943 évi tánc és nóta albumban Kivonat a tartalomból: Mire gondol hadnagy ur. Pajtás, paj­tás. Valahol Oroszországban. Tábori levelezőlap. Viszontlátásra hadnagy ur. Száz piros rózsa. Mért fáj a szív. Az éjen át, a tűzön át, stb. stb. 10 háborús dal 10 magyar dal 5 operett 9 hangosfilm 9 modern tánc Ára csak 9 pengői Korlátolt példányban kaphatók az ,,Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár Másyás király-tér 9. Vi­dékre utánvéttel is azonnal elküldjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom