Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-08 / 30. szám

' — 4 «LLENZÄÄ 1143 febra Ar t. f|*gii)äi£!S£ KhJSM&A Űlóeazett a Kisfaludy Társaság A ki>lalu«l\ tar «V.'1 ^ap vasárnap 11 Öl«' 1 «>11 r> ml« /te iimitpcl yvs a l uili) imuno* Akadciniau. \ ojnovich U<:a el­nök i.Ai irodalom e* a háború'1' cűmud mondott nagyhatású elnöki megnyitói, majd Kilo l.ajos nvutvahnazott fői kólái tanár, a 1 arsa<ág titkára, terjeszt« tte he jelenlétet. A I ársasá^! «v évie n adja ki először a Szabó Fanni által édes»«tyja Sza­bó Károly emlékére alapítóit jutalmai magyar történeti drámára- A jutalmat a Társaság egyhangúm) Máray Sándor ..Kas­sai polgárok“ könyvének ilelte'. A titkári jelentés titán gróf A ass Albert olvasta fel megemlékezését A égvári-Reniéuyik Sán­dorról, majd o Társaság tagjai (leiben szükkörii egvtálvíeles cljédon vettek rés/t, amelven a Gyulay-serleghes/édet Tóth László dr.t a Nemzeti I jsá-g főszerkesztő­je mondotta néhai Prohászka Ottokár piis- pökről. A Kisfaludy Társaság tisztújító közgyűlésén elnökké egyhangúlag újból Vojnovich Gézát, másodelnökké Csathó Kálmánt választották ím-p. Tgyanesak egyhangúlag töltötték be a K«k\ Lajos le­mondásával megüresedett titkári tisztsé­get Rédey Tivadarral. (MOT.) CSÍKSZEREDÁN MEGMÉRGEZTE MAGÁT EGY MAROS VÁSÁRHELYI VENDÉGLŐS CSÍKSZEREDA, február 8. Sztatika X us$ D?zső 34 éves marosvásárhelyi ven­déglős a Csíkszeredái Hungária-szilló ötös számú szobájában szállt meg. Sztanka es­te rendes időben lefeküdt. A szálloda sze­mélyzete hajnalban hörgésre lelt figvel* mes. Értesítették a mentőket, akik kór­házba szállították az eszméletlenség hatá­rán járó embert. A szolgálatos orvos megállapította, hogy mérgezésről van szó. Gyomormosást alkalmaztak. Az orvosi be­avatkozás következtében eszméletére tért az önmagával meghasonlott vendéglős és előadta, hogy szuhlimát és huninál pasztil­lákat oldott fel s azzal mérgezte meg ma­gát. Tettének okál abban jelölte meg, hogy Marosvásárhelyen a Széchenyi-tér 36. szám alatt lévő vendéglőjéből ki akar­ták .,tenni”. Élele telje en kilátástalan volt. Ennek dacára megbánta elhamarko­dott cselekedetét. Még szeretett volna élni. A meggondolása* ember állapota életve­szélyes. MAGYAR MÉRNÖK ÉS ÉPÍTÉSZ EGYLET KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁ­NAK ÉLÉSE- A Magyar Mérnök és Épí­tész Egylet kolozsvári osztálya ,,Erdély iparosítása'' problémáinak megvitatása céljából 1943 feb rnár 8-án, hétfőn d. u. fél hat órakor az Egyetemi Könyvtár elő­adótermében egyetemes ülést tart, mely­nek tárgya: Polónvi István hozzászólása Balás Ernő „Erdély iparosítása“ címen 1943 február hó Lén tatott előadásához. Vendégeket szívesen lát az elnökség. HALÁLOZÁS. Mini részvéttel értesü­lünk, Budapesten meghált 65 éves korá­ban sepsiszentiványi dr. Bartók József honvéd orvos-ezredes, több hadi és szol­gálati kitüntetés tulajdonosa. Az elhunyt Bartók József dr. úgy a katonai pályán, mint orvosi pályáján igaz emiteri ességével örök érdemeket szerzett. Temetése ma, hétfon lesz á farkasréti temetőben.. Haló- lát-Jziterjedt rokonságán kívül számos jó­barátja és tisztelője gyászolja. A sakk játékos régen várt könyve: Maróczy Géza: Százhúsz érdekes játszmám. Kivonat a szerző előszavából: „Versenye­ken játszott játszmáimból 120 mesterjátszmát adok a tanulni vágyó, törekvő sakkozó kezé­be, hogy a gyakorlati középjátck bonyodal­mait is bemutassam és megkönnyitsem mun­kájukat a tökéletesedés felé való haladásuk­ban. Utat mutatok, hogy miként lehet és kell a már ismert megnyitásokból áttérni a közép­játékra és ott továbbhaladni a leegyszerűsí­tett végjátékig, sőt magában a végjátékban 'S.” Ara fűzve ;• pengő, kötve 7 pengő. Kapható az ELLENZÉK könyvesboltban, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre után­véttel is azonnal szállítjuk. Irókcs könyvek KOLOZSA ÁR. február 8. Molnár Bá­lint kolozsvári hentes honvédelmi tömény­be ütköző bűntett marit került ;i ko’ozs- % ári törvényszék hármas biintetőtauácüa elé. Molnár Bálintot, akit egyezer zsirdrági- tás u)iatt már jogerősen hathónapi bör­tönbüntetésre ítéltek. 1942 tavaszán ,.feketevágás" miatt tartóztatták le. Molnár ugyanis titokban feláron sertése­ket vá« áruilt és a sertések busát füstöl Iám­ként feldolgoz\ a, éleUni-zerkereskedcik nek adta el. Most tulajdonképpen csak az iigv egyik Biellekhujtásu miatt vonták felelősségre, mert az általa 1942 márciusától ugyan­azon év május 8-ig tiltott utón lveszerzelt és levágott 131 sertés bőrét nrrn szolgáltatta be O Bori [rari K özponfnak- Cselekményét honvédelmi bűntettnek mi" nősítették, mert bábom idején nyerésbe- d«’*si célzattal felhasználta az igénybevétel (dől elvont disznóbőröket. A vádlott beismerte bűncselekményét, elmondotta, hogy a beszolgáltatást azért muhi.sztolla el, mert annak megtörténte esetén leleplezlek volna „feketevágásait“. A bizonyítási eljárás befejezése után Szacsvtry László dr. kir. ügvész a vádlott megbüntetését kérte, a védelmet ellátó Péterffy Jenő dr. ügyied a/t hangoztatta, hogy a vádiratban foglalt rendelkezés csak a mepléyő készletek b jelentési kötelezett" ségét irja elő. A édenrének azonban kész­lete nem volt, mert a feketén vágott ser­iéinek bőrét le sem nyúzta. A tényállás megállapítáAa érdekeljen a bíróság elrendelte a Més/.áros Szövetség elnökének tan ükén ti kihallgatását a beje­lentési kötelezettség feltételeire vonatko­zóan és a tárgyalást elnapolta. SEBESÜLTEK ÉRKEZTEK NAGYVÁRADRA NAGYVÁRAD, február 8. (MTI.) Szombaton délután érkezett Nagyváradra az első sebesültszállító vonat, amelyet a város közönsége ü»népé!veseh fogadott. A pályaudvar egyik termébe* a város höl­gyei teával, süteménnyel és cigarettával vendégelték meg a sebesült honvédeket. Palló Imre és Budanovits Mária kitüntetése A kormányzó dr. Palló Imrén fái, a m- kir. Operaház örökös tagjának a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adomá­nyozta és megengedte, b°gy Budanovits Mária énekmüvésznőnek, a ra. k:r. Opera- ház örökös tagjának művészi pályája ér­demeiért elismerése tudtul adassék. SOROZATOS HŐSIESSÉG A hősié: magatartás egész sorozatával tün­tette ki niagát a Dnyeper-mer.ti harc okban A agyvári József törzsőrmester, egyik utász- zászlóaljunk tiszthelyettese. 294/ augusztus 29- én önként jelentkezett a dnyepropet- rovszki felső Dnyeper-hid szemrevételezésé­re. E hid helyreállításának rend kívül lajy fontossága volt a szövetséges csapatok átke­lése szempontjából. Mivel azonban az ellen­ség szakadatlanul tűz alatt tartotta a hid környékén a folyó vizét, igen nehéz volt annak megállapítása, vájjon milyen műsza­ki munkák szükségsek annak használhatóvá tételéhez. A agyvári József törzsőrmester vál­lalkozva a feladatra, a parton talált ladik­kal beevezett a folyó közepére. Az ellenség észrevette a vakmerő törzsőrmestert ás a szo­kásos tüzérségi tüzet is felülmúló gránátzá­porral árasztotta cl a folyót. Nagyvári törzs- őrmestert nem rettentette vissza ez a tűz, sőt még akkor is rendületlenül folytatta út­ját, amikor néhány ellenséges repülőgép is felfigyelt rá s bombáival és gépfegyvereivel ugyancsak tűz alá vette. Gondosan szem­ügyre vette a híd jfefrobbantott szakaszát, majd. pedig a túlsó parton tüzelésbe kezdő gyalogság heves tüzelése közben s a repü­lők és a tüzérség lövedékei között vissza­evezett a jobbpartra. Másnap, augusztus 30- án résztvett a dnyepropetrovszki vasúti híd szemrevételezésénél is. Bár a jobbparton álló német kötelék figyelői figyelmeztet­ték a szemrevételező utászszázad parancsno­kát, valamint Nagyvárt József törzsőrmes­tert, hogy nem szabad mutatkozniok, mert az ellenség minden mozdulatra nyomban tö­rne glüzzel válaszol, századparancsnokával együtt elindult a feladat megoldására. Az ellenség csakugyan haladéktalanul tűz alá vette őket, ők azonban felmásztak a tizenkét méter magas hidpillérre, majd pedig tüzete­sen szemügyre vették a hid ellenségfelöli és erősen megrongált harmadrészét. Ekkor már az ellenség minden közelében lévő ütege iüz alá vette őket, sőt három szovjet repülőgép is géppuskázni kezdte a szemrevételező ma­gyarokat. Feladatukat mégis sikeresen meg­old, ották, megszerezték a későbbi szükséghid felépítéséhez a kellő műszaki adatokat. Két nappal utóbb, szeptember 2-án ismét újabb feladatra vállalkozott Nagy vári törzsőrmes­ter. Szemrevételezni kellett a Dnyeperen át elkészítendő bürü felépítéséhez szükséges anyagot. Az ellenséges tüzérség oly hevesen tüzelt, hogy csak háromszoros kísérlet után sikerült egy rohamcsónakot vizrebocsálani. Nagyvári törzsőrmester ez alkalommal is hű­séges kísérője volt század parancsnokának. Nem törődve az ellenséges tüzérség, majd re­pülőgépek puskatüzével, újból és újból kí­sérletet tettek arra, hogy feladatukat meg­oldják. Végre az éjszakai órákban elindul­tak. A Dnyeper folyó közepere érve észre­vették, hogy a rohamcsónak megsérülhetett, mert fokról-fokra megtelt vízzel. Nagyvári az aknákat figyelte s közben acélsisakjával állandóart merte a vizet. A túlsó partig nem sikerült átjutniok, mert a sötétség miatt vem tudták pontosan megállapítani, hogy hol jár­nak s minden igyekezetük ellenére egyre mélyebbre merült a rohamcsónak. Nagyvári az utolsó pillanatban vette észre a folyam közepén azt a vízvezetékesövet, amely a vashid csőhálózatából a folyó közepén le­vő kis szigetre vezetett. Sikerült erre a csőre felkapaszkodnia és a már elmerült roham­csónakot is odahuzma. Ezzel nemcsak szá­zadparancsnokát, hanem két német bajtársat is megmentette, akik ugyancsak resztvettek a felderítésben. Szeptember 4-én éjfél után pa­rancsot kapott, hogy — mivel az ellenséges gyalogság a jelek szerint már visszavonult a folyó túlsó partjáról és a gyors üldözés céljából minél előbb járhatóvá kell tenni a büriit — keljen át a Dnyeper túlsó partjára cs állapítsa meg, milyen hosszúságban hiány­zik még bürü. Az ellenség szakadatlan tü­zérségi tűzzel és állandó repülő bombatáma­dás sál igyekezett megakadályozni a szövetsé­ges csapatok átkelését. Ebben a tűzben kelj át Nagy vári törzsőrmester a folyó túlsó partjára és feladatát teljesen végrehajtotta. Visszatérésekor nyomban jelentette, hogy a kiürített városrészben a visszamaradt polgári lakosság frrsztoigatja az otthagyott szo'tljet ka­tonai élelmiszerraktárakat. Engedélyt kért te­hát század parancsnokától, hogy önként je­lentkező utászokkal ismét átmehessen a túlsó partra, összefoghassa a fosztogató csapato­kat és saját műszaki csapataink kímélése ve­geit azokkal építtethesse meg a bürü hiány­zó szakaszait. Az engedélyt meg is kapta és húsz önként jelentkező utásszal átkelt a túl­só partra, mintegy ’négyszázötven főnyi pol­gári lakost összefogott és azok munkaerejét igénybe véve, hozzálátott a bürü mgépitésé- bez. Ez a feladat az utászszázadnak három- negynapi munkát jelentett volna állandó tüzérségi tűzben és légitámadásokban, igy vi­szont nem egészen 20 óra alatt, vagyis még aznap estére felépítette a bürü hiányzó sza­kaszát, amelyen nyomban megindulhatott a szövetséges csapatok gyorsüterrü átkelése. Bókay Jánofe AZ UT6U Vigszmházi előadásaivá] egy id 6bti jelent rnrg konyvalakbari Bókay ,1a- mrs legújabb .szilidarabja, Az. utód, Singur és Wolíner kiadásában. Bókay Jánosi eddig úgy könyvelte el a szi ni lázbaj áró közönség, mint a könnyű és szórakoztató vígjátékok európai sikerű nagymesterét. Éh csakugyan: Bókay darabjai franciá­san szellemes vígjátékok, szerelmi problémákkal, mint kizárólagos tárggyal, eleven dialógusokban s csak alig érintették az élet mély kér­déseit. De azért ezekben a darabok­ban, amelyeken oly szívesen nevet a közönség, a sorok között és a tar­talom mélyén fanyar élet bölcsesség bujkált és egy egy mondata nagyon is elevenbe vágott. Szinte sejtette az iró későbbi kibontakozását, mely most egyszerre kirobbanó sikerré vált Az utódban. Az utód nem sze­relmi játék, férfi és nő egymással valii harca, hanem kesernyés izii színmű, melynek típusai vaiameny- nyien élnek és szenvednek és békéi­nek meg egymással és az élettel. A darab hősei orvosok, akiket Bó- kav, a nagyhírű orvosJíina-7,tia iró- tagja oly eleven erővel ismer és jel­lemez. Főalakja Szepesi professzor, a humánus, hivatásának élő orvos nagyszerű ti pusa, akit nyugdíjaznak, hogy helyét (leánya férjével, Faludi Péterrel töltsék be. Szepesi lelkese­dik Faludiért, ő maga ajánlja utód­jául, de a klinika intrikusa, Takács dr. rágalmaival eléri azt., hogy az öreg professzor vejét árulónak hiszi, ki, hogy a maga érvényesülését siet­tesse, közbenjárt nyugdíjaztatásáért. Megrendülve hagyja ott a klinikát, ahol ellenségei és barátai élnek, hogy az utolsó felvonásban megtudja az igazat és örüljön öregkora békessé­gének, amelyet azért megszakítanak oivosi kötelességéből származó teen­dői. Takács, a beteggyulöHő, minden­áron érvényesülni akaró orvos figu­rája rajzolódik ki élesen a nagyszerű öregurral szemben. Tulajdonképpen kettőjük párharca a darab, tele ren­geteg bölcsességgel, drámai feszült­séggel és mély igazsággal. Bókay Já­nos uj darabja egyúttal uj magyar drá­maírót is ajándékozott a .drámaírók­ban szegény magyar közönségnek. (—n.) D. Kenese Erzsébet: VEZÉREK D. Kenese Erzsébet uj regénye előbbi nagysikerű történelmi regé­nyének, a „Honfoglalókénak korbei: folytatása. Árpád fejedelem halálától Zsolt haláláig terjedő időt, a X. szá­zad első felét foglalja össze a „A*ezé- rek“ komoly tanulmányokon alapuló érdekes története. A magyarság törzsszervezetének az Árpád halálá­val meggyengült fejedelmi hatalom­nak pompás rajzában elevenednek, meg a győztes hadjáratokat irányitó vezérek dicsőséges alakjai. Az augs- burgi első diadalmas csata, Pávia el­foglalása, az Alpokon átkelő magyar sereg, a Szent Gallen körüli római, bizánci, bolgárföldi portyák megele­venednek a regény lapjain. Meglepő felkészültséggel és tudással, páratla­nul szép magyarsággal dolgozta fel nehéz tárgyát D. Kenese Erzsébet, méltó folytatását, adva előbbi nagysi­kerű regényének. Stádiium-kiadás­Bé 1 y e ggyü j tő k figy elméb e! Korlátolt példányban még kapható HicSiei Esifőpa Bélyegfca^alőgm 1943. évre 5 P. 33 filléréri az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vi­dékiek megrendeléseit utánvéttel is elintézzük. FÉK KISZ 0VÉTSÉG I HÍR. A IkW«- *i H^forrnákiiR Férfinzö^x^sójc iir>*lt*lwlv‘ fi Vt/r jövel* I«I't a Farkon-utca 21. k/ájji alitfi hr’l\iségolvin tHrlţa február bő 9 én, kedden ^slf> f*J 7 onn kezdetűd \r o*«!.':*— jövet*'!*-n f|r 111háat: István bin előadást ..Efvhát *V> nemzet * c'men Mitule» ér­deklődőt szeretettel s.jr a? »’lriökséf* \r. ekai(‘1 itcM-r N ab) ti kintclU'I, pontos meg­jelenést krriink. E NZüli ____________________ NYUGT ÁZÁS. Az uOilzl/i 24 órálruri az nltiltf'n szer ctetadornáriyok rikrzick lari'ló­kivatcdunkha: n hadtxn aa.nlfok hnttátar- torén xfígélyoz^sore Tarjáról, H árnrn.sjuíkr m/rgyeddá özt<. Kováig IS ól un é 10 fi^göt. Kavar* Er Tf.r’hf't 5 [rcngól, agy XZCgári.y család nah. Sz- /. 10 pangót lauri (át * ORVOSI HÍR. í)r. I árkát Gábor rév (lcincit Deák Icreuc-utca ). szám alatt útból megkezdte. o j<>8 Bizonyít? sMegászitést rendeli el a törvény­szék Molnár Bálint mészáros bünperében

Next

/
Oldalképek
Tartalom