Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-20 / 41. szám

r T.I.ENZtK

19^3 február 2 0 .

„Magyarság" irodalmi estje

f. hó 20-án este fél 7 órakor

a Mátyás Diákház helyett az

uj Ijíarkamairo nagytermében.

Deák P.-u. 53. I. em. (Corvin Mozgó felett) lesz megtartva

tVZ CE® £1^1® PART MRO

Szardán fogadja a főldmüvelésflasf miniszter a biüarmegsei gazdák küldöttségét

«». 2

________

Dr. Bálint József eiöadásft Bauífy- huirymlan

\. F.rdedvi far* Ivujffvjhun>*<ii tagow Gnjk előjh»n T*sff»»p Bál'*'

In \.f ,lt. >r^n*.'/# Ki tsná«*«<v, nr?riggyú* tf-i k«• I»N is«* o tárton előadás1 ,J.cys/-e

Iui.- iiH l'o mag\ ír ‘ cimen. \v előadás \ czérlőgondolatát a népszaporulat kérdese képe/.te, aiio'UiH'k kedvező eredményé rg\ediil tudja biztosítani a magyarság uralmát a kárpútmedcucrhen, Európa egyik logvcszelve/.totettebb terűidén- Mrjţ ti eg\ eresebb ludtoi u veszteségeit is ki tudja hc\crui a nemzet, hogyha nepszapo- I illata ked\0zó ui'áuxszámot mulat lói es a fajban meg tan a biológiai és a nemzetfenntartó ero• Nagy népeket is pusztulásba döntött a szaporulat csökkenése fsa ez a veszedelem még inkább tör egy kis nemzetre, ha könnyelműen ős bűnösen c.sök- kniti önjét. Bálint József dr. a megoldásra nézve is módozatokat je óh meg, amelyek egyrészt erkölcsi, másrészt anyagi értékűek és a szoeuilis gondoskodás, a jobb élet’ehetcxségek megteremtése, valamint :i krisztust életszemlélet követéséből fakadnak. \ lendületes és lenyűgözően érdekes előadási a közönség nagy tetszéssel fogadta és sokáig ünnepelte az előadót.

Tngozaii értekezlet Székelyudvarhelyen és Sepsiszenlgyörgyön

Az. Erdévi Párt országos központja képviseletében Albrecht Dezső ügyvezető ale nők és László Dezső elnöki tanácstag, országgyűlést képviselők, valamint dr. Páll György főtitkár az chmr't napokban Sz.é- keJyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön a városi tagozatok. Kovászáén az Érdélvi Párt járási tagozatának értekezletéül vettek részt és szolgáltak nagy érdeklődéssel fogadott felvilágosításokkal a be-1- és külpolitikai helyzetről.

A KOLOZSVÁRI VITÉZI SZÉK HÍREI Ko- ’ozs vármegye és Kolozsvár sz Idr váro6 Vitézi Székének társadalmi bizottsága folyó hó 21 én, vasárnap délután 5 órakor rendezi az Erdélyi Párt. helyi tagozatának Fai kas-utca 7. számú emeleti helyiségeiben ismerkedési délutánját. Felkérjük a tiszti és legénységi vitézeket, hogy az összejövetelen fe'tétíenül jelenjenek meg — amennyiben nősök —, hitveseikké’ együtt. Az ismerkedési délután keretében Almay Béla vk. ezredes ad elő időszerű kérdésekről. Pontos megjelenést kér az elnökség.

JOGASZ-TEA. A * kolozsvári Magyar Diákok Szövetségének jogi kara folyó hó 21-én, vasárnap délután $ órai kezdettel este 11 óráig a Mátyás Király Diákház zenetermében táncdélutánt rendez. Az idei farsang elmaradt hagyományos diákbálját az idén ezzel a szerény összejövetellel kívánja az egyetemi ifjúság helyettesíteni. A Diákszövetség szeretettel hivja és várja Kolozsvár közönségét.

bürge, fiatal menyecske pattan fel az elnök hívó szavasa, podagras anyóka döcög utána. Alig tudott kikecmeregni vagy öt-bal nagykendő közül, hogy elfogadható emberfnrmú- juvá változzék, amikor bírája elé járul. Ám a fiatalabbiknál is csak addig tartott a nagy igyekezet, amíg két-bárom lé'pessel megtette az. ut felerészct. Azután már kínos vön szorzás, a vesszőfutások gyötrelme volt az nt hátralevő része az elnöki asztalig. Háromszor is rászólt bátorítólag a tanácselnök, amíg a barnás piros, fiatal asszonyi arc egy méterre megközelítette az emelvényt. Az anyóka nyögdicsélve, sóhajtozva, remegő térdekkel, remegő ajakkal, remegő tagokkal vánszorgott utána.

— Na, ilyen hirtelen elpárolgott magukból az a nagy vitézség — nógatta őket . enyhe maliciával az elnök —, jöjjenek, jöjjenek csak közelebb, hadd lássuk, most is olyan harciasak, mint odahaza?

— Igenis, kczitcsókolom — nyöszörög az anyóka, mig a menyecske csak riadtan pis- lógat mellette.

— Maga nem tud magyarul? — faggatja a

menyecskét az elnök.

— Nem tudok, — jeleli riadtan a fiatal- asszony és segelytkérő pillantást vet a terem mélye felé, majd hirtelen eltűnik róla a riadt arckifejezés, amikor az elnök átfordítja a beszédet a vádlottak anyanyelvére.

— Hát a sértett itt van-e? — tereli a rendes mederbe a tárgyalás menetét az elnök, de meglepetten kapja fel a tekintetét, ami- bor az egyik pádról jóimégtermett, csizmás, kalotaszegi báránybőrbekecses gazda emelkedik fel.

— Maga volna az, kissé különösnek látszik. Na nem baj, majd mindjárt megláttuk, hogy volt-e alapja a panaszának. Ámbár mit lehessen tudni: Sok lúd disznót győz.

— Bizony győz — siránkozik szinte gyerekesen a hatalmas férfi — olyanok, ezek, mint a boszorkányok, ha a sajat portájukon vanNAGV\ÁRAD, február 20- Az éruiel- lek. -zölősguzdák akciót indítottuk a direkt term 5 szőlők kiirtásáról szóló rendelet visszavonásúra és ennek érdekében való közbenjárásra */ Erdélyi Párt biharme- g\ei elnökséget e.s az Erdélyi .Magyar Gazdasági Egyesüket vezetőségét kért' k fel. Mindkét részről foglalkoztak a kérdéssel cs úgy határoztak, hogy az illetékesek felvilágosítása céljából küldött-éggé? keresik fel báró Bánffy Dániel földművelésügyi minisztert. Ez ügyben az. Erdélyi Párt székelyhídi, niargittai, érruiAz Erdélyi Párt Szoluok-Doboka 'sár- megyei tagozatának vezetőségle február 14-én több községben tartott panasznapot és összejövetelt, amelyeken az általános kéréseken kívül a helyi községi problémákat is megbeszélték. A párt vezetőségét ezeken a gyűléseken dr. 1 éhás József vármegyei tagozati elnök, Szilágyi Ferenc or- szággvijlésJ képviselő. Anta: Dániel EMGE igazgató és Bányai Sándor vármegyei tagozati titkár képviselték.

Felsőtök községben Kocsis Sándor református lelkész, a községi tagozat eduöke üdvözölte a kiküldötteket és tolmácsolta a falu magyarjainak kívánságait. Dr. j é- kás József lendületes Beszédben hívta fel a község magyarjainak figyelmét a legfelsőbb helyekről kisugárzó szeretetre, bül- cseségre, amely minden magyar szívhez eljut, hogy a nemzet egységét ezekben a sorsdöntő időkben töretlenül meg tudja őrizni. Szilágyi Ferenc országgyűlési k-p- vise’ő azokra az erőfeszítésekre, mutatott rá, amelyek a magyar nemzetet a trianoni

hályfalvi és bihardiú.szegi értekezletei beható eszmecserét folytattak és megalakították azt a gazdaküldött&éget, amely a földművelésügyi miniszter é'é járul. A küldöttségben résztvesz Lovadi Károly biharpüspöki gazdálkodó, az EMGE ölelnöke is. Gróf Teleki Béla. a párt országos elnöke értesítette az Erdélyi Párt megyei titkárságát, hogy a földművelési miniszter a jövő hét szerdáján fogadja a küldöttséget. A kihallgatás eredménye elé többszáz érdekelt szőlőbirtokos tekint nagy érdeklődésselelesettség után felemelték. A magyar nemzetet csak saját fiainak munkája, akarata és lute tarthatja meg, mert csak magunkra számíthatunk és segítséget is csak magunktól várhatunk. Minden erőnkkel ösz- ;ze kell fognunk a végső eél: a győzelem és Magyarország feltámadása érdekében.

Észtény községben a vármegyei kiküldötteket Bogdúnjfy László földbirtokos, u községi tagozat elnöke üdvözölte és biztosította a köz-íg magyarságának egységes

szelleméről. Dr. Vékás József és Szilágyi Ferenc itt is felszólaltak és kitartó munkára. a termelés fokozására hívták fel a kisgazdái: figyelmét. Antal Dániel EMGE- igazgató a munka becsületéről tartott előadást, majd ismertette az uj terménybe- szolgáltatási rendelkezést.

Kecsed községben Bányai Ferenc igaz- gató-taniló üdvözölte a kiküldötteket és ismertetett néhány olyan sajátságos községi panaszt, amelyek feltét énül orvoslásra várnak. Az Erdélyi Párt kiküldötteit lel kés ünneplésben részesítették.

mmamuumcmm emmammmmomimmmmammm

Útközben

Mcdveczky Bella regénye- Valahol a határszélen á 1 bitókra''* kas'éjy ahol Corner doktor él — elvonulva a világtól a fiávi*1 n ifjú sógornőjével. Iván, a 18 éves fin, egy */.er ncsHlem műtét kö\elkrztélrcn müidk'l lábalj megbénul. Édesanyja nem éli 1 u 1 ért a csapást. Az apu pedig lemond a professzori katedráról s a viági örömökről azért, hogy a fiát meggyógyítsa, öt év óta ebiek így a kastélyban azóta kísérletezik nvulakon én kutyákon hii -egitőtár- sával, Patrik doktorral. Közben teljesen megfeledkezik arról, hogy nemcsak saját- magát, hanem két Patai1 ten intést is remete életre k< nyszeritetl. A kastély baha mas kapuja egy napon mégis kitárul. Kitárul éppen akkor, amikor a háború szele söpör végig az Országokon.

Érdekes, különös emberek érkeznek ide s a levegő egyszerre megtelik ideges feszültséggel. Az események most már gyorsan követik egymást s az olvasó alig veszi észre, hogy a hangsúly nem ezen van. Az irónő elsősorban a szinrekeTülő, érdekes egyének ?eJki álé téve 1 foglalkozik. Különös szerelmek. szenvedélyek ébrednek, gyűlöletek fejlődnek. S ennek a sok. itt egybegyült embernek a szenvedései, érzésviharai, kirobbanó vágyai között mindig előtérben áll 0 tehetetlenségében vergődő férfivé érett béna fiú. Féktelen dühkitö" régei, oktalan gyűlölete az apja iránt é* reménytelen szerelme, amelyet a velük élő leányrokon iránt ere« — mély szánalmat és részvétet ébreszt bennünk. És itt alkotott mesterit Medveczky Bella, aki avatott kézzé1 rajzolja meg a nyomorék ember elkeseredett lelkivilágát, sóvárgó irigységét, tébolyig menő kínlódásait, aki nem tud beletörődni sorsába. „Nézd apa — ez a fiú jár“, — mondja egyszer a kocsija me-ett haladó barátjára mutatva — s jól tudja, hogy halálos lőrdöfést mér az apjára ezzel a pár keserű szóval.

Medveczkv Bellát a mondanivalói egyre jobban a Jelki problémák felé vonzzák, anélkü'1 azonban, hogy ezzel a mondanivalóval a legkisebb mértékben is csorbítaná e regény érdekességét. A színes, festői leirások, a változatos, lebilincselő események mellett a legnagyobb értékét adják ennek a könyvnek a lélekelemzések, amelyek végeredményként rávilágítanak arra a közös és mindannyiunkat érdeklő tényre, hogy ez emberek milyen kevéssé ismerik önmagukat.

Az írónő ezzel a regényével újabb tanú* jc'ét adta sokrahivatott tehetségének.

01 van könyv ez, amelyet mindig szívesen elolvasunk mégegyszer; a regényt az Athenaeum adta ki.

S. CSENGERY ILONA.

mostan, valami seprünyél volt a kezében és elkezdett hadonászni az orrom előtt. A fiatal is odaszokik, lökdösnek, taszigálnak... Fér elököm őket, indulok tovább, de akkor a néma is rámcsap, mint a vércse, visr.i, mint a mátyás-madár és belekapaszkodik a karomba. Lerázom őket magamról, de alig tudtam az istállóig menni, tapadtak rám, mint a bogáncs. Bemegyek a lovam után, akkor meg rámzárták az ajtót. Nem akartak kiengedni, csak ha fizetek tiz pengőt. Ott tartottak majd egy óráig. Ki tudtam volna törni az ajtót, de féltem, hogy összedől az egész rozoga alkotmány és valami baja lesz a lónak. Csak este engedtek ki, de a lovat akkor sem akarták kiadni. A néma szájait a~ legjobban A két kezén mutatta, hogy tiz pengőt fizessek...

Nagyot lélekszik a hosszú előadás után, aztán kicsit szégyenkezve gyüregeti tovább kezében a báránybőrsüveget.

— Na, hallották-e — fordul a vádlottak felé az elnök —, megértették, amit a sértett mondott?

— Megérteni me gér tét ük — mondja az öregasszony —, de az nem igaz, hogy a ló nem ette meg a káposztát. Legalább száz főt megevett.

— Nem a káposzta fontos most, hanem igaz-e, hogy bezárták ezt az embert és tiz pengőt követeltek tőle?

— Hát azt követeljük is.

—- Az nem tartozik ide, pereljenek érte a járásbíróságon. Magukat, miután beismerik a bűnösségüket, egy-egyhónapi elzárásra itcli a bíróság, de a büntetést felfüggeszti a törvényszék. Nem kell leülni.

—^ Köszönjük szépen.

— Hát maga tudomásul veszi-e az ítéletet — kérdi az elnök a sértettet is —, ha akar fellebbezhet és perelhet tovább.

— Nem perelek, dehogy is perelek, insrá- lom. Még ha emberek lennének, de csak fehérnépek. Perelje őket az ördög...

N AGY . K x12< <£>’•

karcolatok 2

nak. Tessék csak olt megnézni Őket, nagyságos bíró ur, ott nem ilyen gyámoltalanok, mint ahogy itt mutatják magukat.

— Na de mégis — csóválja fiiét az elnök —, csak nem ijedt meg maga ettől a két fi hérnéptöl, akik közül az egyikbe alighogy hálni jár a lélek.

— Hárman voltak, kéremszépca, hárman A legveszedelmesebbik meg az volt közöttük, aki otthonmaradt.

— Hárman? — csodálkozik az elnök —, hiszen az iratokban mindenütt csak kettő_ szerepel.

' — Igen, mert a harmadik süketnéma —■, magyarázza a sértett —, de úgy ütött az kérem, mintha búzát csépelt volna hadárával. Úgy járt a két keze, mint a cséplőgép. Aztán ■vinnyogott is hozzá csúful, mint a kutya, ha veszedelmet érez. A rémület majd megevett.

— Jól van, vegyük hát, hogy hárman voltak — mondja az elnök —, akkor sem kellett volna meghátráljon egy ekkora nagy ember, mint maga.

'— Hát, csak nem kezdek huzakodni fehérnépekkel — mondja mélységes lenézéssel a hatalmas nagy férfi s olyant rándít a bekecse szélén, hogy a mozdulat szele majd el- sepri a vénasszonyt az asztal mellől. Aztán azért sem nyúltam hozzájik, mert hogy ro- mányok — zökken bele a panaszos a tájszólás medrébe —, még azt tanulták vóna hinni, hogy üldözöm a kisebbségeket . Hehehehe.

Percekig nevet az Ötleten s még az elnök is elmosolyodik, amikor az őshumor természetes felfakadását hallja.

—- Mesélje hát cl, fiam, hogy történt az a lovagi torna? — folytatja derűsen az elnök.

— Bizony, insiálom, megizzadtam bele,

igaz, hogy nyár volt, de már úgy estefelé. Meg a múlt júniusban történt. Lzek az asszonyok mind egy udvaron laknak. Az öregasszony nagynénje a fiatalnak, a süketnéma pedig az édes lánya. Kora délután volt még, vasárnap este. A lovamat legeltettem a falu végén a sánc partján, ahol olyan senki földje van. Községi birtok a terület, de nem szokták használni semmire. Cigányok telpeszenek le olykor oda, amíg szét nem varizsálja őket a bíró. Szenet is szoktak égetni némelykor raita, meg libalegelőnek is jo.

— Rendben van —- sürgeti az elnök —- azt már tudjuk, hogy a lovát legeltette. Hogy volt tovább.

— Mindjárt, instálom, elmondok szépen mindent, ütök a sáncszélen, a lovam meg- béklyozva legelészett, a nap égette a hátamat, lehet, hogy ■ egy kicsit elnyomott az álom. Nagy rikácsolásra riadtam fel. Az öregasszony háza az utoUó a faluvégén. Kert is van mellette. Vetemenyeskert, de kerítése nincsen, csak az utca felől. Felállók, hát látom, hogy a siikctncma hujogat az udvaron. Úgy jajgatott, mint a sziréna s a lovamat vezette kötőféken. Szegény pára alig döcögött utána, mert a két első lábát összekötöttem, mikor kivittem, hogy el ne bitangoljon. Hamar odasietek, de már akkor az udvaron volt ez a két asszony 75. A néma pedig bevezette a lovat az istállóba. Mondom, hogy hozzák elő a lovat, de mindketten szájaim kezdtek, hogy a lovam bement a kertjükbe és megette a káposztát. Mondtam, hogy nem igaz, mert a ló nem is szereti a káposztát, meg aztán néztem a kertet is, de nem látszott benne semmi kártevés. Megindulok az istálló felé, hogy hozzam ki a lovat, de elérnbc- uzrik - vérasszony nem csoszogott ;ißx .mint

Panasznapok és tájékoztató gyűlések Szolnokdobokamsgsében