Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-20 / 41. szám

I * 19 4 3 február 2 0. ELLENZÉK Rendelet a visszacsatolt terülteken végrehajtott földbirtakrer.dezéssei kapcstlatssan A kormány 970—“1943. M- E. sz. rende­letével szabályozta a visszacsatolt terüle­teken végrehajtott földbirtokrendezéssel kapcsolatos kérdéseket az erdőgazdasági ingatlanok ügyében. A Budapesti Közlöny csütörtöki számában jelent meg a rende­let, amely szerint az egyházi é's iskolai célra történt ingatlanszerzést, valamint a természetes személyek ingatlanszerzését meg kell erősíteni, az erdőbirtokossági le­geltető társulatokat kártalanítani kell a ki­sajátított ingatlanokért, az érdekközösség részére biztosítani kell a felhasználási és legelőhasználati jogot, a fennmaradó in­gatlant pedig vissza kell adni a kisajátítást szenvedett volt tulajdonosnak. Az egyhá­zi személyeknek, az iskolafenntartóknak és a természetes személyeknek a birtok- szerzésben való megerősítését, a Icisajáh" tást szenvedett volt tulajdonosnak pedig az mg ä Bu n v A száj u tt at fist kérei'mezniök kell- A kormány rendeletével egyidőben kihir­detett 1240—1943. F. M- sz. rendelet sza­bályozza a kormányrendelet végrehajtásá­val kapcsolatom eljárást. Minden egyes ügyben a terü’etileg illetékes m. kii. erdő­igazgatóság terjeszti elő javaslatát u föld­művé lé Siigyi miniszternek. (MTI.) Egy kémszerlmzáili bombázó • gzemélyzetének vallomása a Budaoatt ellem támadásról T&mer László százados tsmsímánva az éiszakal bombaíémadásokról A Magyar Katonai Szemle legújabb száma közli Tömör László százados érdekes ta­nulmányát a nagy távolságokra végrehajtott éjjeli bombatámadásokiói és az éjjeli vadász­védelemről. Ez a nagy hozzáértéssel és szak­tudással megiit tanulmány — amely egyéb­ként az Országos Tiszti Kaszinóban elhang­zott előadás kivonata — túlnő a szakembe­rek érdeklődésén és a nagyközönséghez is szól, mert ha általánosságban és elvekben tár­gyalja is a témát, de leszűri a mult év szep­temberében történt budapesti légitámadások tanulságait is. Tömör László a szakember ta­pasztalatait kiegészíti a budapesti bombázás­ban résztvett és német területen kéiyszerle­szállt szovjet repülőgép személyzetének vallo­másaiból szerzett fontos értesülésekkel. Annakidején a honvédvezérkar főnöke je­lentette, hogy a német hadsereg kezén lévő területen egy szovjet éjszakai távolbombázó repülőgép — amely Budapestet bombázta — visszafelé útjában üzemanyag hiányában kényszerleszállást hajtott végre. A szovjet­gép a magyar főváros fölött végrehajtott fel­adat után az éjszakai vadászgépektől való félelmében 7000 méter magasságba emelke­dett és 320 kilométeres óránkénti utazósebes­séggel irányt vett Andreapol felé. Már az ut elején tapasztalta a gép megfigyelője, hogy az előre kiszámított útszakaszokat nem érik el f idejére, amiből megállapíthatták, hogy erős ; ellenszelük van. Pontosan kidolgozott tervük j szerint reggel 6' órára kellett volna Andrea- I pok elemiek, de a hajnal derengő fényében I kiderült, hogy erősen eltértek délkeleti irány­ban. A gép az egész repülés alatt összekötte­tésben volt a moszkvai rádióállomással, mely­nek hatótávolsága íjoo kilométer, de ezen­kívül bemérték magukat a kisebb hatótávol­ságú klini és ramenskojei rádióállomásokkal is. Az eltévedés és az ezzel járó időve szteség következtében a rádiók éjjeli müsorszüneti némaságában csak iránytűjükre voltak utalva. A pilóta ekkor jelentette, hogy már kevés az üzemanyag, mire 1000 méter magasra sik­lottak alá, hogy a terepen tájékozódjanak. Azt hitték, Brjanszk fölött repülnek, amely partizán-terület s ezért megkísérelték a leszál­lást. Meglepetésükre légvédelmi tűz fogadta őket, mire újra gázt adva, tovább repültek, de tiz perc múlva teljes üzemanyaghiány miatt egy tarlón leszálltak. Jellemző jelenet követ­kezett: civilruhás oroszok siettek a repülőgép­hez. A navigációs tiszt megkérdezte tőlük, hogy partizánok-e? Igennel feleltek és azon­nal vállalkoztak arra, hogy a gép parancsno­kát elvezetik a „partizánok parancsnokához". A helybeli oroszok készséges Útmutatásával el is jutott a navigációs tiszt a német katonai parancsnoksághoz . ,. így aztán a gép egész személyzete szövetségeseink fogságába esett. linin repülőteréről és Andreapol felett elre­pülve, légvonalban tartottak Budapest felé. 5—6000 méter magasan jöttek és a kiszámi- tett időnél félórával hamarább érkeztek, a kedvező hátszél miatt. Egész repülésük tarta­ma alatt Varsó, Breslau és Budapest rádió­adójára mérték be magukat. A motorok ki­tünően működtek. . . Budapest fölött tüzér­ségi tűz fogadta őket, a lövedékek 5500 mé­ter magasságban robbantak a fogoly tiszt megállapítása szerint. A fényszórók a magas­sági párák miatt csak gyenge fénnyel pász­tázták az eget. Az elsötétített város éjszakai képében csak egy-két fény csillogott. . . A bombázásban résztvevő szovjet-pilóta — mint mondotta — hideg józansággal körö­zött a város felett vagy 40 percig. A fény­szórók telephelyei támpontot adtak a célzott bombatámadáshoz. . . Ezután fordultak vissza és 7000 méteres magasságban siettek kiinduló­pontjuk felé, de az ellenszél és hazájuk rossz rádióirányitása miatt kényszerleszállást kel­lett végrehajtamiok. Az érdekes tanulmány a leszűrt tapasztala­tok alapján megállapítja, hogy az orosz bom­bázók nem értek el komolyabb anyagi hatást a fővárosban. Először is csak csekély súlyú bombát hozhattak magukkal, másodszor pe­dig a ténylegesen megparancsolt Hadicélokat mégsem tudták felismerni. 5—7000 méter magasságból nem könnyű pontosan találni. Végül a szovjetgépek nagyrésze az ország fe­lett eltévedt és ezek a gépek összevissza kó­borolva, rétekre dobták le bombáikat. Amit a szovjet hadvezetés és propaganda várt a a költséges és fáradságos vállalkozástól, nem érte el. A kitűnő katonai szakférfiú és élvezetes toilu pilóta-iró tanulmánya során részletesen kitér az éjszakai bombázások végrehajtásának módjára és a vadász-védelem lehetőségeire. Értékes cikkéből számos tanulságot vonhat le a főváros közönsége, főleg ami a tökéletes elsötétítés fontosságára vonatkozik. Az ille­tékes hatóságok, amelyeknek még idejében rendelkezésére álltak a szovjet pilóták vallo­másai, már levonták a tanulságokat és meg­tették a szükséges intézkedéseket. A közön­ség érett, megfontolt és hazafias magatartá­sán múlik, hogy oktalan fecsegés utján az éberen figyelő kémszolgálat ne értesüljön olyan adatokról, ami — mint a fentebbi ta­nulmányból is látható — fontos és nélkülöz­hetetlen az ellenséges éjszakai bombázások előkészítéséhez és végrehajtásához . . . Miiven teherrel repülhet a szovlettávolbombázó ráthonyi János. Szám,ti| tag matfitkeROfl be a felsőház tegnapi ülésén Jegy^őkönY^ben örökítetnék meg Szmree^ányí Lajos és Hegedűs Leránt elhunyt felsőházi tagok emlékét SRUaészitotiék a 42 tacu és 30 tagú országos bizottságokat 300 km-óra sebesség mellett. Tehát a meg­teendő uthossz 1450 km. volt. Budapest fe­lett 40 percig tartózkodtak, ami újabb 200 km-nek felel meg. így az oda-vissza ut terve összesen 3100 km. volt. A másik használt géptipus a TB 7 négy­motoros bombázógép volt, amely 400 km. legnagyobb és 300 km. utazósebességgel tud haladni. Két géppuskán kívül négy 20 mm-es gépágyú van beleépitve, üresen 10.000 km-t, 2too kg. bombával 4500 km-t repülhet. Az első bombatámadás alkalmával több bombá­zó-ezred támadta Budapestet, ezredenként to—12 géppel, összesen kb. 40 gép, amelynek zöme DB-3 F tipusu volt. A második alka­lommal 30 db. DB-3 F tipusu gép hajtotta végre a támadást. A gépek Ramenskoje és Monino repülőterekről szállottak fel. BUDAPEST, február 20- A fehőház pénteken tartotta idei első ülését, amelyen resztvettek a felsőház uj tagjai is. A több, mint 100 uj felsőházi tag csaknem kivétel nélkül megjelent. A padsorok zsúfolásig megteltek a feketébe öltözött felsőházi ta" I gokkal, ami az ülésnek ünnepélyes jelleget I ödott. Az ülést 11 óra 10 perckor nyitotta I meg Széchenyi Bertalan gróf elnök, aki a következő beszédet mondotta: Mai ülésünkön először jelennek meg kö­rünkben a törvényhatóságok, szervezetei í és intézmények részéről nemrég niegvá- ! lasztott, a kárpátaljai terület képviseleté­ben országos határozattal meghívott és a Kormányzó Ur Őfőmétósága által eg- utóbb élethossziglan kinevezett Tagtár' saink. Amidőn őket ebből az alkalomból i mindannyiunk nevében a legmelegebb ér­zelmekkel köszöntőm, egyúttal bizalommal és reménységgdi kérem odaadó, értékes j közreműködésüket a mai időkben fokozot- j tan fele'ősségteljes törvényhozói munka Szá I mára. Adja a Mindenható, hogy szeretet i hazánk érdekeit mindig szem előtt tartva, j testvéri összetartásban a reánk váró fel- j adatokat minél sikeresebben oldhassuk meg. Az elnök ezután kegyeletes szavakkal 1 emlékezett meg Szmrec$ányi Lajos egri áf- j sek «s Hegedűs Lóránt volt pénzügyrui- : miniszter, volt felsőházi tagok idő közben ! történt elhunytáról. I Az elnök javaslatára kimondották, hogy j Szmrecsányi Lajos és Hegedűs Lóránt érde- I raeit jegyzőkönyvben megörökítik. I A fölsőház ezután tudomásul vette és ■ megszavazta az igazoló bizottságnak az iga- [ zolt felsőházi tagok, felsőházi póttagok és az örökös jogú főrendi családok részéről választásra jogosult íagok névjegyzékének kiigazításáról szóló jelentését. A napirend szerint következett a 42 tagú országos bi- I zottság öt tagsági heyének, valamint a 36 i lagu honvédelmi országos bizottság négy : tagsági helyének a betöltése. A felsőház a i 42 tagú gazdasági országos bizottságba I Baranyai Lipótoí, vitéz Gyiday Tibort, v i- ; léz Purgly Emilí, Somssich László grófot I és Wekérle Sándort, a 36 tagú honvédelmi j országos bizottságba pedig Apponyi Ká- I rely grófot, Bethlen Pál grófot, vitéz Gör­gey Lászlót és Majzik Viktort választotta meg. A választás eredményének kihirdeté­se után az elnök közölte, hogy a felsőház legközelebbi ülését a szükséghez képest Ilivja össze és ennek időpontjáról, vala­mint napirendjéről a szokott módon érte­síti a felsőház tagjait­A felsőház ii-ése háromnegyed 1 óra előtt néhány perccel ért véget. A parlament külügyi bizottsá­gának ülése A képvise'őbáz külügyi bizottsága teg­nap délelőtt 11 órakor összeült, hogy meg­hallgassa Kállay Miklós miniszterelnöknek 1 és külügyminiszternek tájékoztatóját a ; kü politikai helyzetről. Az ülés iránt nagy , érdeklődés nyilvánult meg. Délután a foî- { sőbáz külügyi bizottságában számolt be * Kállay Miklós miniszterelnök és ktüügy- I miniszter a kü poütikai helyzetről TÖLTŐTOLLAK miaden árban, minőségben nagy választékban ai j 0ElienzékM könyvesboltban. i 1 1 Sráély Msxgó A magyar filmgyártás leg­sikerültebb vig játéka: S fírfl m?itd őrült! Főszerepben: Páger An'a1, Lázár Mária és Jávor Pál. Előadások kezdete 3, 5 és 7 órakor. Vas rnap délelőtt 11 órakor mat né. Jön! Február 24-ől! Jön! Madridi kém ! / A fogságba esett szovjet pilóták vallomá­sát ismerteti ezután Tömör százados. A bu­dapesti bombázásokhoz kétféle szovjetgyárt- mányu bombázó típust használtak. A DB-3 F tipusu kétmotoros bombázógépet, amelyből egy sértetlenül az emlitett módon szövetsége­seink kezére jutott. Ez a gép 320 km.-óra utazosebességgel halad, legnagyobb sebessége 430 kilométer. Három géppuskáját négy fő kezeli. Tizenegy órára való üzemanyagot kell magával vinnie, 4400 litert, súlyban 3100 kg-ot. A repülőgéppel megtehető legnagyobb ut 3300 km. üresen, 2000 kg. súllyal T200 km. Tekintve, hogy a Moszkva—Budapest— Moszkva ut másik felét érthetően üresen ki­várna megtenni, tiz darab 10c kg-os boml'át és X drb. 100 kilós világitó bombát hozott magával. A kihallgatott navigációs tiszt az utat Budapestig 4 óra jo percnek számította Hogyan készítenék elő Bustepesf bombázásé: kell tanulniok. A legpontosabban tudni kell. hogy egy-egy^ útszakaszt mennyi idő alatt re- Pülnek be, tekintetbe kell venni az időjóslást, szélirányt és hasonló tényezőket. A navigációs tisztnek értenie kell a gépvezetéshez, rádió­hoz, lövésztcendőkhöz, csillagászathoz, me- teorológíáböz, földrajzhoz, bombavetéshez é.< rádióirányméréshez. ^ Az éjszakai bombázó repülő állandó össze­köttetésben áll rádió utján repülőterével, egy­részt úgynevezett idegenbeméréssel, amikor különböző repülőterek közlik a mért irányok metszési pontját, másrészt önbeméréssel habe a sötétben, ez utóbbi beméréssel a repülőte­rek, vagy más rádióadók sugárzási irányához igazodik. A tisztnek tudnia kell a bemérésre szánt adók kisugárzási energiájának, hatótá­volságának és aznapi műsorának pontos ada­tait, amit legtöbbnyirc a titkos kémszolgálat utján szereznek meg. & f&SkSszWH légy ‘dßlem és to^tăfeSeis etSiöívtátés kudarcba fiittaszie-fa a második I sgiSámsdást Tömör százados tanulmányában leírja a fogoly szovjet-pilóták vallomása alapján Bu­dapest második bombázásának történetét. A gépek kétperces időközökben szálltak fel Ka­7 traeKes részleteket mesdtek eí a foglyok a távolsági bombázás előkészületeiről. Vallomá­saikból kiderült, hogy milyen aprólékos mun­ka, alapos kiképzés előzi meg a nagy távol­ságra tervezett bombatámadást, amelynek végeredménye legtöbbször kétséges. 1942. szeptember 9-en délelőtt a szovjet bombázó ezred^ parancsnoka a bevetésre induló gépek személyzete előtt ismertette a feladatokat — egyelőre a cél megadása nélkül. Délben át­repültek Kalinin repülőterére, ahová két má­sik ezred gépei is megérkeztek. Délután 5 óráig^ elfogyasztották a magassági repülést végzők ^számára különlegesen alkalmas " éte­lekből álló ebédet, felvették a pótélelmet és aludtak is egy keveset. Nagy magasságban való repülés előtt nem szabad gázképző éte­leket enni, mert a fellépő kisebb légnyomás miatt a test belsejében lévő gázok kitágulnak és rossz közérzetet okoznak. Ezután alaposan megbeszélték a végrehaj­tandó feladatot, ekkor már közölték velük a célt: Budapest délkeleti szegélyén lévő ipar­telepek. Az ilyen különleges feladat végrehaj­tására a legpontosabban ki kell dolgozni a térkép szerint repülendő irányt, útvonalat, ennek időbeosztását. Az ut részleteit és tájé­kozódásra alkalmas pontjait, úgymint hegye­ket, folyókat, városokat, vasutakat, a közle­kedő vonatok nonros éiieli menr-tr-pnrii-V mr»o-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom