Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-29 / 23. szám

ELLENZtK Elégtételt szolgáltatott a ■*'WÄ* ítélet a szabad­kömüvességgel vádolt közéleti vezetőknek Tizenkilenc rendbeli, sailú üli jeik&veicll rászlmszis'rt három hinapi foeh^zra ítéltét.Palatínus Józsefet — Eele­rezödju a „» abaai.ömüvct-pei‘‘u,t Elhangzott a l>irói ti éle! u kolozsvári ..szolmdkömiicrs jx’r" lsen. I bírói He let fényt’<i elégtételt szolgálhatott azoknak’ a l.óvrlvii vitelüknek, akiket folt toth’n urda.skwioli azzal gljunusitotluk meg. Imgy a kolozsvári l mii szálnál koma vs /ni boly tagjai voltak• I óbb mutt kel észten tlúvol ezelőtt, közvet i nul n felszabudulus utun, kerültek forgalomba az úgynevezett szabadkáimict'S hslnlc. Erilely magyar közvélvmétiyr mar az első j.áJ luna tokisiin tisztában v<> I azzíJ, hogy a forgalomba került szabiiilkőnhivesnéisort nem lehet komolyan tenni es osztozol! azoknak a közéleti vezetőinknek felháborodásában, al; /,• sajtónyilatkozatban tiltakoztok u s~a- bmtkömüresség vádja ellen,. ívnál nagyobb megdöbbenést ke tett, hogy a Huda pesten megjelenő Magyarság rirnii napiláp husi-'ti számában isméi megjelent egy felelőtlenül összeállított szobád Icö mii res l ista. nme yen tekintélyes közéleti vezetőin­ket a szabod kőmii tesséy rádjárul illették. Áz a Sajtóper, omc'vet ]Ü erdélyi köz­életi vezetőnk indított Palatínus József, a Magyarság cikliirápi ellen. fényt derített a szabadkőműves listák ku'isszatitkuiro. Olyan rágalmat cáfolt meg a legszélesebb mederben lefolytatott bizonyítás es ellenbizonyítás, nme v alkalmas lehetett arra, hogy magy ar életünk- önzetlen harcosait vkadáluorza munkájukban. Kii ’ön hangsú­lyozta nz délet indokolása, hogy Palatínus József P> rendbeli sajtó utján elkövetett rága mazása olyan embereket hurcoh meg a jiyilvénnsság előtt, akik a magyar étl- tnmeşzrne mellett az idegen elnyomatás éveiben is lóvén kitartottak. A cikkíró annál jobban tudhatta, hopy mit jelent « szabad kőm ii t esség vádja, meri evek óta foglakozik ezzel a kérdéssel és igv tisztáinál lehetett arzul, hogy a közvélemény u szabadkőműveseket a Széni Korona é$ a magyar nemzeti eszme ellenségeinek te­kinti. Magyar közvéleményünk megnyugtassál és elégtétel el fogadni a bírói ítéle­te1. amely egyszer s mindenkorra réget vetett a rágalomhadjáratnak ($ az alapta­lan gyanúsításoknak. Intő példa ez a bírái hétét mindazok számára, akik önö.s' egyéni céljaik érdekében fe'eiötU'n gyanúsításokkal szeretnék megbontani a ma­gyarság egységéi. Hisszük, hogy ez a bírái döntés nemcsak « Palatiniis-üf/y befe­jezését jelenti, hanem sétát emel minden olyan aknamunkának, amely gyanúsítá­sokkal akadályozza a boldogabb magyar jövendő rpitomunkájál. Janovics lenő. Járo$iAndor és lantié Elemér vallomása A csütörtöki tárgyaláson elsőnek Janovics Jenő cir.-t hallgatta ki a bíróság, janovics Je­nő az elnök kérdésére kijelentette, hogy el­nöke volt a kolozsvári Unió szabadkőműves páholynak. Az eh’ök ezután megkérdezte a tanútól, ho^v a íőmagánvádlók tagjai vol­tak-e a szabadkőműves páhojvnak vagy sem? Janovics Jenő dr. j felsorolt Keresztes Zsigmond dr., Szeik- tnáry János dr., Abrudbányay G'-za. d-.. Il­lés Gyula dr., Grois László őr,. János Gáspár dr., Jelen Gyula dr., Bélel: Kál­mán gróf, Gönczi László, Erdő Járos, A<z- talos Sándor dr., Ferencz József dt., Miko Lőrinc dr., Bethlen László gróf, László De- 7<ő, Miké Imre dr., Albrecht Dezső dr, Hatházy Sándor és Kovács András dr. lo­rn agánvád lók nevének említésekor kiilán- kiilön valamennyire nézve kijelentette, hogy nem voltak tagjai a szabadkőműves pá­Palatínus és az első tiltakozó nvilaSkosat Az elnök ezután felolvasta ^kolozsvári ma­gyar sajtónak azokat a cikkeit, amelyek a -szabadkőműves üggyel foglalkoztak. Felolvas­ták még az Ellenzék 1940 november 11. számának harmadik oldalán megjelent tiltakozó nyi­latkozatot, amelyben 3$ kolozsvári közéleti vezető-férfin tiltakozik a városban szállon­gó’hírek és az alattomban terjesztett név­sorok állításai ellen, hogy ők a szabadkő­műves páholy tagjai lettek volna., Felolvassa az elnök a jelen per főmagánváulói nevét, akik valamennyien aláírták a tiltakozó nyilatkozatot. Az elnök ezután kérdést intézett a vádlott­hoz, Hogy tudomással bir-e erről a tiltakozó nyilatkozatról, vagyis -arról, hogy a cikke megjelenése előtt már felszínre került a szabad­kőműves kérdés, sőt az ellen számos kolozsvá­ki Képes Ferenc dr. Képes Ferenc dr. budapesti ügyvéd, a íő­magánvádlók jogi képviselője kijelentette, hogy fenntartja a vádat Palatínus József ellen sajtó után elkövetett és a becsület-védelmi törvénybe ütköző 19 rendbeli bee sülé-sértés miatt. mert a Magyarság 1942. április 5-1 számában azt állította a főmagánvádlókról, hogy a ko­lozsvári Unió páholy tagjai voltak. £z az ál- litás pedig valóság esetén alkalmas volna arra, hagy a Jőmagánvádlókat közmegvetésnek tegye ki és ellenük esetleges fegyelmi eljárást is in­dítsanak illetékes felettes tényezőik. Kérte, hogy a bíróság rendelje el a hozandó ítélet indokolásának a Magyarság című napi­lapban való közzétételét, a sértettek részére elfogadja és a köz véleménytől egy magasabb fórumhoz felebbezni nem lehet. Lippen ezért, mert a sajtó ilyen nagyhatalom, minden embert, aki tollat vesz a kezébe, a legnagyobb lelkiismeretesség és a legna­gyobb felelősségtudat kell, hogy vezessen. Nemcsak a tételes jog szabályaiban lefektetett elvek szerint, hanem az erkölcs szabályainál fogva is, amelyek erősebbek a tételes jog sz.a- bátyainál és azt írják elő, hogy ha valaki egyes személyek közéleti munkás- Saga jelöl a sajtóban kritikát gyakorol, nő* z.őleg a legpontosabb utánjárással kell meg­állapítania azokat a tényeket, ameiykel a sajtóban kritika tárgyává teyz. F.nnck az emelkedett erkölcsi felfogásnak a t/empontfából kívánom o vid tárgyává ret£ cselei, meny r jellemezni. ,,Palatinul József íud'a, hogy mit jelent a szabadnOimivas* s$g vadja“ Palatínus József évtizedeken át kifejtett munkáságénak nagyreszét annuK. szemeit?, hogy a s/.ibadkőmüvcsség pr^bl-mljáeal iog- lalkuzzon. Uioj/laurcszc vau ubLau, hogy a nagy köz blip's megismétli- - szabad1 > ;-vét­ség műn! íját és nayyr.- ’t a/ ő n>• /.. agá­nak a/, creüinciiyc az, hogy a jzabazkb j- vessíg fogalma a na^ykózónv.;; tudatúban öir-/c vau kapcsolva a nemzetellenes-'; év a ha­zaárulás vádjával. Palatínus -/erűn u zanad- kómüvesek voltak az okai annak, hogy tőben a teremben 2; éven keresztül a magyar bí­róság nem hozhatott i.életet. A - zauidkír.iü- vesek — mmdja Palatínus — vett/k ki a magyarság kezéből a világháború végén a fegyvert, az 6 munkájuk volt az októberi forradalom cs ennek eredmény.-: az omz-g feldarabolása. Pulítti ns Júzsej hírlapíró ismerte a <ajró hatalmát és tudta — hiszen ö idézte cl . - bog y .1 sabadkőművesség fogalma vulyen más j ego! makkal kapcsolatos cs mit jelent a szalzadkömiizesseg záda.+ Kitől kapta a névsort Palatínus? bolynak. Palatínus József több kérdést intézett dr. Ja­novics Jenőhöz, akit ezután megeskeilck 1.1- nu vallont isára. Ezután Járosi A '-dor evangélikus esperest és Jancsó Elemér dr. intézett tanárt hallgatta ki a biróság tanúként, akik kijelentették, hogy a pihoh nak- ragjai voltak cs abban vezető te­vékenységet végeztek. Mindkét tanú ki jelenlét te eskü alatt tett vallomásában, hogy a ry. fő magáiévá Pó közül egyik sem volt a szabadkőműves pá­holy tagja. Mindkét tanút megeskették vallomására, majd az elnök felolvasta az ugyancsak ellen­bizonyítási tanúként megidézett Páltfy László táviratát, aki bejelenti, hogy a tárgyaláson nem jelenhetett meg, mert epebántalmakkal kórházban fekszik. — A felszabadulás után egyes személyek, egyes hatalnü klikkek, akik ezáltal akartak 3 közéletben érvényesülni, bizonyos listákat hoztak forgalomba. Hogy honnan eredtek ezek, pontosan megállapítani nem lehetett, de mind nagyobb számban jelentek meg. Vé­gül a varos társadalmának legtiszteictremcl* , tebb tagjai voltak kénytelenek a sa,:3ban I nyilatkozni. Az általuk közzétett nyilatkozat ismert. Meg kell említenem, hogy ez a nyi­latkozat, bár kolozsvári lapokban jelent meg először, később átvette azt az ege.», rr- svág sajtója. Palatínus József kévével a ma­gyar hadsereg kolozsvári bevonidisa után megjelent Kolozsváron és kutatni kezdett a kolozsvári szabadkőműves píhobok munkája és azok tagjai után. Az Unió páholv iratait megtalálni nem tudta. Érintkezésbe lépett az akkori katonai közigazga'.ás vezetőjével, de tudomásunk van arról, hogy a vezető szabad­kőművesekkel is és ezekről igyekezett adato­kat szerezni. A bizonyítási eljárás sorin bizo­nyítást nyert az, hogy a katonai közigazgatás alatt hitele; névsort nem állítottuk össze és még kevésbé Inu á- tották .azt Palatínus József reni- el kérései* Azzal tehát tisztában vagyunk, hogy Palatí­nus József nem hatósági közegtől, dletékes té­nyezőktől kapta ezt a névsort. Hogy honnan szedte, nem tudjuk.' Mindenesetre Palatínus József áldozatot vállalt itt egye­sek érdekéJzen, amikor nem nevezi meg azokat, akiktől a névsort kap ti. Mert, ri közéleti férfi tiltakozott is. A vádlott jelentette, hogy erről nem tudott. Ezután az időközben megérkezett Bagaméry Zsombor nyug. bankigazgató tanukér.ti ki­hallgatása következett. Az elnök kérdésére kijelentette, hogy tagja volt az Unió sza­badkőműves páholynak, de eskü alatt vallotta, hogy a főmagánvádlók közül egy sem volt szabadkőműves. Megkérdezte ezután az elnök, hogy vala­melyik félnek van-e valami indítványa a bi­zonyítás kiegészítésére . vonatkozóan. János Gáspár dr. azt kérte, utasítsák Palatínust hogy helyezze letétbe azt a névsort, amelyet állítása szerint Beck ezredes, városparancs­noktól kapott. A biróság az indítványt mel­lőzte, a bizonyítási eljárást befejezettnek je íentette ki és felkérte a főmagánvádlók Lép viselőjét, hogy vádbeszédét mondja el. jelképes pénzbeli és erkölcsi kártérítés megítélé­sét kérte, egyben kérte a vádlott megbünteté­sét és a költségekben való elmarasztalását. ,.V93«ise ftfc/őssé^fucfaf a stííjíő smankásaiU“ — A sajtó a legmodernebb nagyhatalom — mondotta Képes Ferenc dr. —. Erősebb, mint a legfejietteb technika eszközeivel felszerelt bad- sreg. A nyomtatott betűnek, a sajtónak hatal­ma képes országokat építeni és lerombolni. Nemcsak a nemzetek és államOK éleiében ilyen nagyhatalom a sajtó, hanem az egyes személyek életére is döntő hatást bír gyako­rolni. A sajtónak varázslatos hatalma van a nagyközönség előtt. A nyomtatott betűnek hi­tele van. Azt mondják: „írva vagyon . ." és a nagyközönség csupán azért, rnert Írásban iát valamit, hisz neki. A közvélemény a sajtét hogy ezt a névsort nem ő állította ö'!Zf, az kétségtelen. Ilyen előzmények után jelent meg ?. sérel­mezett közlemény a Magyarság húsvéti szá­mában. Palatínus József azzal védekezett a tárgyalás során, hogy az Unió páholy tagjá­nak lenni nem volt egyenlő értékű azzal, műit más páholv tagjának lenni, rnert az Ün.ó pá­holynak magyarhü magyarok is tagjai voltak. Nem hivatkezhatik azonban a jóén esetben arra, hogy itt voltak jó magyarok, amikor nem jelölte meg, hogy kik voltak ezek a jó magyarok. Hivatkozott a főmagánvádlók képviselője arra, hogy Palatínus József előrebocsátotta; szerepelnek a névsorban olyanok is, akik e-etlcg nem voltak tagjai a páholynak. Pa­latínus József tisztában volt azzal, hagy a szabadkőműveseket közmegvetésnek tesz.i ki. Lehetetlenség, hogy ne szerzett volna tudo­mást arról, hogv ezek a listák a cikk megje­lenését megelőzőleg masrél évvel közkézen forogtak é; hogy az abban szereplő szemé­lyek, köztük a jelen per sértettjei, tiltakoztak a szabadkőművesség vádja ellen. Mié:r akar ö utólag leközölni helyreigazító nyilatkozatot, amikor a cikk megjelenése előtt másfél évvel a sértettek már helyreigazítottak? K’zirt do­log, hogy ha valaki annyira akart fozlalkoz- ni az üggvcl, hogy könyvet is akart Írni ró­la, ne hallott volna arról, hogy ezek a listák milyen felháborodást keltettek Kolozsvár tár­sadalmában és hogy ez ellen tiltakoztak már hónapokkal ezelőtt. Szolgáltasson elégtételt a bíróság! Képes Ferenc dr. végül hangoztatta, hogy a sértetteknek okozott kár sokkal- súlyosabb beszámítás alá esik, mert ők előkelő szerepet vittek és visznek a város és az ország Társa­dalmi életében. A vád ilyen személyekkel szemben sokkal súlyosabban esik a latba, mint »rás polgári személyekkel szemben.'Az erkölcs: kár sú­lyát lemérni, pénzösszegben meghatározni nem is lehet. Mindezek alapján kérte a törvényszéket, hogy szolgáltasson elégtételt azoknak, akik éveken keresztül ilyen súlyos teherrel a vál­lukon voltak kény telnek élni. Ezután Erdő János főmngánvádló jogi kép- viselője, Korbuly Lajos dr. jelentette ki, hogv csatlakozik Képes Ferenc dr. előterjesztéséhez. Palatino i vódakezésa A vádbeszéd után Palatínus József mon­dotta cl védekezését. 42 éves szeplőtelen írói cs újságírói működésem alatt — mondotta — sok cikkem és könyvem jelent meg a szabad­kőművességről. Én dolgoztam fel a páholyok ’egész anyagát. Könyveim miatt 72 sajtóper indult ellenein. Valamennyi felmentéssel vég­ződött. Adataimat a felszabadított területe ken mindenütt vagy a katonai parancsnoksá­goktól kaptam, vagy a páholyok irataiból merítettem. Tudomásom szerint annakidején Beck ezredes, városparancsnok a vezérkarhoz is felterjesztette ezt a névsort. Én tehát hite­lesnek tarthattam azt. Ezen tulmenőleg cik­kem megjelenése előtt felkerestem a szabad- kőművesek kolozsvári vezetőit, ők azonban megtagadták a felvilágosítást. Beismerem bot- lásómat, megkötetem a tisztelt főrnagá íz ádló urakat és bocsánatot kérek tőlük. Pelmenté­semet kérem, vagy ha ezt nem lehet, az eny­hítő körülmények figyelembevételét. H hrom hónapi fogház A biróság déli 12 órakor hirdetett ítéletet az ügyben és Palatínus Józsefei 79 rendbeli, sajtó utján elkövetett vétsége miatt 3 hónapi fog>\íz- büntetésre ítélte és kötelez*e a felmerült kb. z.oco pengő perköltség megfizetésére. Vályi-Nagy tanácselnök ezután részletesen ismertette az Ítélet indokolását. Az indokolás a vád tárgyává tett közlemény ismertetése után a legteljesebb elégtételt szolgáltatta az alaptalanul megrágalmazott közéleti férfiak­nak. Ezzel kapcsolatban a biróság a követke­zőket állapította meg: „A iőma&énvádiók kivétel nélkül hűek maradlak a mmmar állam- eszméhez !‘‘ A főmagánvádlók abban az időben, melyről a közlemény szók nem a magyar államnak voltak tagjai, hanem a trianoni békediktátum következtében Magyarországtól elszakittattak s az a terület, amelyen lakóhelyük volt és mű­ködést fejtettek ki, a Szent Korona testétől elszakadt. Azonban a főmagánvádlók kivétel nélkül oüek ma­radlak a magyar állameszméhez. Munkás­ságukat teljesen, vagy túlnyomó részben úrira, cél szolgálatába állítottak, hogy a tria­noni békeszerződés rendelkezéseinek állka*, latosan remélt összeomlása bekövetkezte­kor az elszakított területek magyarságát magyarságukban épén és hűen vigyék át az integer Magyarországba. Az európai és magyarországi szabadkőműves páholyok tevékenysége kifejezetten nemzet­éi hazaellenes volt és tevékenységük nagyban hozzájárult az 1918-ban bekövetkezett össze­omláshoz. E tevékenységüket e szempontból nemcsak a keresztény és magyar közvélemény, hanem Magyarországon az illetékes hatóságok [ Í&éL m j

Next

/
Oldalképek
Tartalom