Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-29 / 23. szám

ELLENZÉK x • i 3 január 2 9, is romboló hatásúnak nyilvánítottak «> r.x ok­ból a ß- T 155:0—92-0. szám alatt kiadott rendeletében a magyarországi szabadkőműves páholyokat feloszlatta, vagyonukat elkobozta működését betiltotta. Az indokolás a továbbiakban, megállapít­ja, hogy az a tény, ha valakit szabaetkőnni- /'vesnek mondanak, minden további hozzáadás nélkül alkalmas arra, hogy közmegvetésnek tegyék ki. Palatínus József cselekménye 'tnaradektala­nul magában foglalja a sajtó utján- elköve­tett rágalmazás alkotó elemeit. P ii&íífíu$ nem járt el k&SSa kerHI8<8kitä$ä&S'£S,m. Megállapította a bíróság, hogy Palatínus védekezésének egyetlen pontját sem lehetett figyelembe venni. A valóság bizonyítása so­rán kihallgatott tanuk nem tudtak adatot szolgáltatni, amelyből csak következtetni is lehet, hogy az ügyben szereplők az Unió sza­badkőműves páholynak tagjai lettek volna. Az ellenbizonyitás során kihallgatott tanuk ellenben a legnagyobb fokban nemcsak való­színűsítették, hanem megállapították, hogy fomagánvádlók >'em voltak tagjai a kolozsvári szabadkőműves páholynak. A királyi büntető törvényszék a tanuk val­lomása alapján ezt a tényállás: meg is álla­pította. így a vádlottnak a büntetőjogi fele­lőssége a valóság bizonyításánál sikerre nem vezetett, ékért a királyi törvényszék őt bűnös­nek mondotta ki. Megjegyzi azonban a kirá­lyi büntető törvényszék, hogy nem az ké­pezte elbírálásának tárgyát, hogy Palatínus József a szabadkőművesség felett milyen vé­leményt hirdet, hanem egyedül az, hogy a. fomagánvádlók tagjai voltak-e a kolozsvári Unió szabadkőműves páholynak, vagy sem. Megjegyzi a királyi törvényszék, hogy a vádlott közismert munkássága megköve­teli, hogy azt kellő körültekintéssel végez* ze és olyan személyeket ne jelöljön meg a páholy tagjainak, akik soha sem voltak azok, és a részére előlegezett bizalomnál fogva súlyos helyzetbe hozza a főmagán* vádlókat. Vádlott hivatkozott a kellő körültekintésre. Ö járt Kolozsvár katonai parancsnokánál, a szabadkőműves páholy közismert vezetőinél, azonban ezt az előadását már önmagában al­kalmas megcáfolni közleményének ama tartal­ma, melyben azt irja: eredeti adatuknak h iá - nyáhru a névsor nem teljes, sőt az is lehetsé­ges, hogy egyesek neve téves információk alapján került a jegyzékbe, kéri az olvasó közönséget, hogy esetleges nem rosszhiszemű tévedésére figyelmeztesse. Önmagában megcá­folja tehát, hogy kellő körültekintéssel járt el, mert akkor nem lett volna szükség ezt cikké­ben leközölni. Siilyofbffó k&rü*m *ny, hogy prominens erdélyi vezetőket vádollak meg Ami a büntetés kiszabását illeti, súlyosbító körülményként értékelte a bíró­ság vádlott többszörös büntetett előéletét. Súlyosbító az, hogy oly férfiakról irta a bűnösséget megállapító tényeket, akik az erdélyi magyar közéletben prominens szere­pet játszanak a politikai és a közélet terén és igy cselekménye alkalmas volt arra, hogy az erdélyi magyar társadalom egysegét meg­bontsa. Ennek megállapítására alkalmasak voltak azok a közlemények, amelyeket a a királyi törvényszék a cikk megjelenése után megjelent lappéldányokból a főtárgyaláson ismertetett. Enyhítő körülménynek veszi a királyi bünte­tő törvényszék vádlott családos voltát és még azt a körülményt, hogy vádlott a mai főtár­gyaláson főmagánvádlóktól bocsánatot hajlan­dó volt kérni. A törvényszék főmagár.vádlókat nem va­gyoni kártérítésre irányuló erkölcsi kártéríté­sükkel polgári útra utasította. Az ítéletben főmagá-íivádlók megnyugodtak, Palatínus fc- lebbezést jelentett be. MEZŐGAZDASÁGI GÉPKEZELŐI TAN- FOLYAMOT RENDEZ AZ EMGE KO­LOZSVÁRON ÉS MAROSVÁSÁRHELYEN. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület azok részére, akik a mült évben nem végez­hették él a kötelező mezőgazdasági gépkeze­lői tanfolvamot, folyó év március hó 8—27-e között Kolozsváron és Marosvásárhelyen há­romhetes mezőgazdasági gépkezelői tanfolya- mot rendez. A beiratási és tandíj személyen- kint 15 pengő. A jelentkezési határidő folyó év február 20. A tanfolyamra beiratkozhatik minden 18. életévét betöltött keresztény egyén, aki a traktor, cséplőgép és vetőmag- tisztítógép vezetésével s kezelésével óhajt foglalkozni. A tanfolyam ideje alatt ellátás­ról cs lakásról a halgató sajátmaga gondol­kodik. Szerényebb szállásról esetleg mindkét helyen a tanfolyam vezetősége is gondosko­dik. BŐRNOTESZEK, BoRTÁRCÁK minden színben és minőségben ag „Ellenzék* könyvesboltban kapha­tók. Kolozsvár, Mátyás király-tórái Qlsfläalt Szmrecsdnsi Lafos egri érsek EGER. január 29. Szmrecsányi Lajos egri érsek csütörtökön ti élűt árt négyrét .? órakor Egerben meghalt. , Az elhunyt egri őrsei; halálat még 1939-ben szer nézetében keletkezeit belső daga­nat okozta. Kerekes László dr. egyet.. magántanár, a Vörös Kereszt főorvosa oda­adó buzgalommal kezelte és a nagybeteg érsek állapota fokozatosan javíth is. 1942 karácsontja előtt ismét rosszul lett és egyre rohamosabban súlyosbodó betegsége annyira megviselte szivét, hogy csütörtökön délután negyed 3 órakor vitéz Subik Károly érseki irodaigazgató karjai között kilehelte lelkét. Ez egri érsefo uiz'.ső neplaí A szerdai oápot Szmrecsányi érsek még jó kedély állap óiban, vidáman töltötte. Csütörtökön reggel is felkeiit ágyából, io~ gadtft az érseki iroda előadóit és hivata­los iratokat itt dá. Ebé-J után azonban váratlanul rosszul lett és égiszen rövid idő múl va agonizálni kezdett. \ jtéz bubik Károly pápai prelátus-kanonok, érseki igazgató akkor feladta Szmrecsányi érsek­nek az utó"só ke-netet, aki utójára vasár­nap végezte el a szent ?yóriást. Az elhunyt Szmrecsányi érsek egyike volt az utolsó ötven év legnagyobb magyar főpapjainak. Adakozó vetít, renget eg plébániát szerve­zett, S&átüoi templomot és iskolát építte­tett, Igen melegszívű ember és áldozatos hazafi volt. Az utolsó hivatalos irat, ame­lyet csütörtökön irt alá, kéj telepes köz­ségben felépítendő templom javára 50— 50 ezer pengő kiutalásáról intézkedik. Az egri főkáptalan azé'hunyt Szma’e.csányi La­jos érsek temetési szertartásának elvégzé­sére Serédi Jusztinián lé-boros hercegprí­mást kíii fel. A temetés február 1-én, hét­főn délelőtt 9 órakor lesz ítz egri székes- egyházból, A koporsót a székesegyház kripta játbari helyezik «?* A temetésig az elhunyt érsek földi maradványait az. ér­seki palota kápolnájába» ravaSftWxák fel. ü korín íugző részv£ís Dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek ha­láláról táviratilag érte sitiették a Kormány .zó Ur kabinetirodáját és Eger város or­szággyűlési képviselőjét: Kállay Miklós miniszterelnököt. A miniszterelnök a hír vétele után telefonon kérette vitéz Subík 'ót és előszóval fejezte ki mélységes rész­vétét a magyar püspöki kar nesztorának halála alkalmából. Az elhunyt tizenhat testvére közű'.1 cg^k egyetlen nővére van még életben az érsek­nek,' aki Szinvei-Merse Jenő vaUáv és Károly pápai prelátus érseki irodaigazga- ! közoktatásügyi miniszter édesanyja., SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET A Parasztbecsület, a Seherezádé és a Marosszéki táncok Aligha van az operairodalomnak népszerűbb darabja a Parasztbeceiiie-tné1, koptatják is na­ponta a dallamait) ötven esztendeje, mégis energiával telten, frissen csengenek ma Í6 Hiába irt Mascagni több, mint tíz operát, a Cavalleria rusticana győzelmét nem sikerült megismételnie, mégegyszer nem tudta meg­szólal atnia azt az c szinte szenvedélyességét és ferrrpenira hevített érzelmeket, amelyektől leg­első müvének, dallamai izzanak. Hasonlitha- tatlan sikere feszázatda tart; a titkát talán abban kereshetjük., hogy csoda1 atosan egybe­olvadt benne az olasz népzenében gyökerező muzsika és a hétköznapi: történeti Zenetörté' neti szempontból azt kell értékelnünk benne, hogy amikor az egész európai zeneviLá/g Wag­ner bűvöletében élt és az cperaszinpadok ger­mán mithológiai hősöktől és Grál-’ovagoktól hemzsegtek, Mascagni szinrevitte a szicíliai korc&máros és a fuvaros feleségének szerelmét és a Wagnerétől merőben különböző esztétiká­val, Bizet nyomdokain járva, irta faeg verista egyfelvonásosát. A Parasztbecsület betanításénak az. érdeme Endre Béla nevéhez fűződik, vezény’éséf ez­úttal is hibát’an ízlése jellemezte Egyre biz­tosabban látjuk, hogy Endre Béla igazi vilá­gát Mozart és Rcsa'ni jelenti, a Trubadur ki­magaslóan szép előadására em'ckezve, ugv tűnik, mintha Verdi vo’na a határ, viszont) Mascagni, Puccini túlzásoktól sem visszariadó, naturalista hangja, hatás kereső verizmusa már idegen tőle, talán nem órai Őszintének e túl­fűtött szenvedélyesréget. Mindenesetre biztos kézzel tartotta együtt az öt szereplőt, a kórust és a zenekart. A három női szerep uj énekes­nők bemutatkozására adott a’kailmat {köztük Turján Vilmát hallottjuk már, de csak pár üte­mes. szerepekben). Saniuzzát Púcza Ella alaki- j tóttá. Mintha színpadi gyakorlata is volna j olyan e’fogulatlanul, magabiztosan énekelt. I Nagy hanrereje különösen Santuzza imájában I érvényesült. Drámai szopránja nyeresége ope- I ránknak; b;ztosra vesszük, hogy nagyobb fel­adatokban, akár az Aidában la, kiállja ai pro­li hát. fűrjén VErna I o'a mezafözoprán szere­pében lé.pett fe\ öt kivete'esen sokra érté­keljük mégpedig haágjának erején kívül, igen fi-ép hangazinééít leginkább, Fogaraái főára Turridu anyjának a szerepében olőször lépett a Nr socoti Színház színpadára, s bár­mennyire kis szerep jutott is neki, meg tudta cstí’ogt-tni meleg, mély altját A két férfi* szerep'ő közül Turridu alakítója, Godin Tmre ha~vott bennünk halványabb képet A luggönf mögött énekelt Siciliana és buc&uja anyjától kifogástalanul. ^ kelő hangerővel, átérezve szólt, de a kettősökben és a bordáiban fáradt­nak éreztük a bánóját Szahadv ts‘ván kitűnő baritonjával pompásan ál’itotta elénk Aliiét a fuvarost. Az énekkar és zenekar nem állott annyira fe’adafa ma^aVatán mint máskor (az Intierrnezzot megzavaró orgonát nem hagy­hatjuk Piniűetleniil) bár méltánytalan volna az c’ismerést meg tagadni a szépen zengő hus- véti kartól és a. bordalt kisérő kórustól. A Parasztbecsület rendezése körül Bretán Miklós fáradozott, Varga Mátyás pedig a mii stíluséhoz alkalmazkodva, pompás naturalista diez'eteket tervezett, Se'-erezádá, a Rimszkij-Korzakov elragadóan ez'p zenéjére táncolt ba'ett meghozta az első weúate, f«rró »ikext baler iáinknak, a balett­karnak és sokat bírált mesterüknek, Moraws- kynak. Az Eseregyéjsz-aka meséinek hősnő­jét Barios Irén elevenítette meg, újból ragyog- tatva kitűnő technikáját, könnyedségét Komá- romy Attila szép eUcerreí táncolta a Sehere- zádéba. szerelmes Őfju tti'óTt, ez a szereplése kiugrásnak számit. A három rabnő látványnak is szép együttesét Rimóczy Viova, Keresztes Katalin és Tóth Jolán alkotta. Légies táncuk egyik értéke a Seherezádénak. Rimóczy Viola kulcsos tánca is tetszett. Körmendy Lajos metóságpal Bzépen alakította Sahriár királyt Ami a koreográfiát! illeti, feltűntek a> ba'eitkar szép csop/.>rtosi*ásai, ellenben Bartos Irén ís Komárorny Attila nagy kettőséből irányzott a belső felépitiettség. az érzéki öröm fokozódása — táncban kifejezve Magától értetődik, hogy ennek a zajos sikernek egyik döntő tényezője a Vaszy Viktor pompás értelmezésében meg- szó’a’ó zene, az ujbói remeklő Varga Mátyás valóban mesébe illő díszletei cs Kecskeméthy Károly merész képzelettel megtervezett ruhái. Rimszkij-Korzakov izgalmas muzsikája, a káp­ráztató színpad ée az érzéki hatású balett tel­id'zte a* Ezeregyéjszaka meséinek tündéri vi­lágát, érthető, hogy a közöossg ünnepe'te a szereplőket. Befejezésül Kodály Marosszéki táncait mu­tatta be a balettkar. A koreográfiát Dukony Margit tervezte é® tanitoltia be. A decemberi Kodálv-ünnepélyen már láttuk a Marosszéki táncokat, azóta néhány átalakítással sikerül­tebbé vátt Dukony Margit munkája. A szé­kely havasok ''fetta világát idézi ez a tánc­játék- és éppen ezért semmikép sincs a he'yén, ha az Ezeregyéjszaka mámaritó hangulatát akarják vele felváltani, ezen csak a magyar mü veszíthet. Felesréges három és fél órára nyújtani az előadást, a Paraezlbcc&ületi a Sc- herez1 dévai együtt kiadja időben és érték­ben is ecV est műsorát. Nem akarjuk Dukony Margit munkájának minden értékét) megtagad­ni, de a Kodály Zo’tán iránt érzett mérhetet­len tiszteletiünk mégis kimondatja velünk, hogy a színház vezet-©égének csak színesebb képzelettel megalkotott, nagyobb méretű táncjárékot szabad színpadra engednie, ha már Kodmuzsikára táncolnak, mert itt ma­gyar értékek, «zplgáiáfáról van szó. KEKI BÉLA Elhárultak R2 akadályok a kolozs­vári operaoo^iViîeţt naovváradi ven­dégszereplése előtt Nagyvárad. jamiár 29. . Tudósítónk jelenti: Báró Kémény János, a Nemzeti SzirFáz főigaz. gatója, fékereste dr. Soós István polgármes­tert. akive’ hossza© megbeszélést folytatott a két város kulturális, művészi kapcsolatairól. Mint ismeretes, a polgármester már december­ben térgvalt eeúgybeu Miliólyffy Béla igazga­tóval, Vaszi Viktor zeneigazgatóval és Vitéz Tibor főrendezővel, amikor megál’apodtak ab­ban, amennyiben a városnak sikerül minisz­tériumi hozzájárulással segélyt biztosítani az operaciklua megrendezésére, akkor a közeljö­vőben megrendezd a nagyváradi operaelő­adásokat. A tárgyalásokon ré&ztvett dr. Tál ló Gyű a kulurtanácsos is. Mivel a város a kul­tuszminisztériumtól ígéretet kapott, hogy az operatársulat vár adj vendégszereplését tiáaao­# wum ■ffit-j«, m&tfílinpeiáttúi hojjfy a f«tvbftVfré np*»r.â<«!lőadé•oif^t megtartják Nfigyváred«n, pedijs el*ő kés réőadáfit február c« 22-ór. Ezfcki» 9x előadásokra 1«íjóp. dr. Ha ász Aladár miniszteri tanácsos, n kuffusz* mnisztérium művészeti ügyeinek vezetője. Ezzé’ eloszlott a kérdés körül az a bizonyta­lanság, amely még tegnap is fennállót! cs azzal lenyegetétt, hogy eírnaraunak az opera­előadások Nagyváradon. „TÉvesküvő" Casablancában Az angolszászok casnblancai ta'áikozó- jáva] kapcsolalban. egyelőre nem minden irónia ríNkül állapítják meg, hogy a tru- gdyhata'mak elszánt ellenségei !az. hyen • értekezletek rendezésénél éppen a tengely példáját utánozták, amelyet ango.sz'Az részről annyiszor kicsufoltak. A tárgyalá­sok folyamán felmerüli kérdések egyik leglényegesebb pout ja Ghúvd és De Guul'e, a két szakadár francia szemben­állásának elsimítása volt. Minden jel arra mutări hogy a két francia tábornok ..Uív- házasságaCí nem volt ny<Tbeüthető. Bizo­nyos csodálkozással Alapítják m.Cg an^col- j szász körök is, hogy az. Egyesült Allarrok ! elnök«© és az fingó!' miniszterelnök or-zág- j határaikon kivül eső területen vo lak > k?g.iytelenek megjelenni, hogy két o'yaa ’ Cvancia tábornok együttműködését hozzák létre, akik különben függő viszonyban ^ állanak az angolszász Irata’makk ab A lfá- <lió-A.]ondar szerint Giraud és De Gaulle csak az angolszász államférfiak személyes közbelépésére és energikus nyomására voltak hajlandók egyidejűleg rész tv enni a Casablanca! tanácskozásokon. Catroux tá- bornokrrak az a megtisztelő feladata- hogy a talá hozáskor valamiféleképpen a két el­lenséget kiengesztelje, nem hozta meg a -kivánt eredményt. A gaul’isla részről ki­adott hivatalos jelentés világosan rámu­tat erre: „vizsgálat tárgyává tették azo­kat a felt étűteket, amel'yck meHctl e se Leg sor kerülhet a francia erők összefogására''. A branzvülei gatillista rádió megállapítja továbbá, hogy ,.a két tábornok tárgyalásai során csupán a ''eküzdendő nehézségek mibenlétét tisztázták, anélkül azonban, hogy a szabad franciák táborában ural­kodó he yzet komoly javuláshoz vezetett volna15. Az angol híriroda diplomáciai szerkesztője is — amszterdami jelentés szerint — megállapítja, hogy a Giraud és De Gaulle közti politikai megbeszéléseken lehetetlen volt a két felfogás között: kü­lönbséget áthidalni. A Deutsche Diplomatisch-Politische Korrespondenz legutóbbi száma behatóan foglalkozik a Casablanca! értekezlettel és jogosan á’lapitja meg, hogy otţ val'óban jelentős kérdések kerültek szóba, ame­lyek megoldását az amerikai és az angol nép remélte, de a remény csak remény maradt, mert ezeket nem intézték el. A lap szerint egészen természetes, hogy a fran­cia szakadárok táborában az ellentétek csak kii'sőleg csendesedtek ed. Giraudot és De Gaullet kényszerítették* bog)’ a fényképészek és az angol-amerikai közvé­lemény etótt egymásnak kezet nyújtsanak. Miután ezt mcsíették, a mórok mehettek... mert a háziúr Casablancában is Roosevelt voH... Bizonyos, hogy a kél francia tábornok 'együttműködésének módozatait nen\ konkrétUá'ták. ez nem is lehetett vo na •’ehetégts, mert bár mindkettő a közös ellenséget akarja leküzdeni, politikailag saját áí.’áspontjuk mc’íeit tarlanak ki. A' Casablanca! „távesfeiivőrök4 a fénvképfel- véteiek elkészültek, de a jövő dönti el. Iiogv király lesz-e mind a kettő, vagv az egyik ai'á lesz rendelve a másiknak- Vagy­is: müven kulcs szerbit osztjuk ki ..ma- gasabb hatalmak“ a hatalmi állásokat. Küöntken c legutóbbi pont jóiéul majd nagy nehézsÁret s ezen fog edőlni, hogy a „táveskiivő^-bő! mikor lesz ..válás1’, vagy ..családi dráma“... BRAIL Á PAN VÁROSI KEZELÉSBE KERL A KÖZÚTI VASÚT. Bukarestből jelenti Brail a városénak tanácsa 120 mi’ió lej ke csont vesz fel legközelebb a különböző Hite intézetektől, hogy visszavásárolhassa a váró vi’Ianiosvasuti és áram tel entársasán részv nyeit. ' A MAGYAR KERÉKPÁRCS SZöVET-Sé erdélyi kerülete folyó hó 16-ára összelnvc közgyűlését Nagyvárad távolmaradása mia folyó hó 31-én délelőtt fé* 11 órakor tart meg a Mátyás király-tér 14. szám alatti heh stgeben, amelyre ezúton hívja meg az érd keiteket és a tisztikart Dudás József kér. f titkár ós laa^jjtáuzr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom