Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-11 / 7. szám

19 4 3 január 11. ELLENZÉK Január 1Bmân élethelép a lakások igénybevételéről szőlő rendelet Nasy fontosságú rendelkezések a vlsszscsaSo ff kerületek lakbért FŐI Lakáscseréhez a kéziéi.zgaiási hatóság lóvéhagyása szükséges s KOLOZSVÁR, január 11. Január 16-án lép életbe az uj lakásrendelet, ame­lyet a Budapesti Közlöny pénteki szá­ma teljes terjedelmében közö'lt. A 100— 1943. M. E- sz. alatti rendelet a jelenleg hatályban levő kivételes lakásbérleti ren­delkezéseket lakások igénybevételére' vo­natkozó rendelkezésekkel egészíti ki. A rendelet 1. paragrafusa értelmében egyes személyidnek lakáshoz juttatása, vala­mint közhivatalnokoknak s közérdekű in­tézményeknek elhelyezése céljából igénybe lehet trenrii a közrend szém- pom fából kifogás álá eső jövedelem­ből élő személyek lukasát, valamint azoknak tálcását, akik ár általuk bérbe­adott albérleti lakások bérének megál­lapításával a bérrögzitö rendelkezése­it üzérkedés céljából súlyosán meg­szegték. vagy âUk bérelt lakásukat tel­jes egészében állandóan albérletbeadús utján használják. A rendelet a továbbiakban l éhét övé te­szi ă belügyminiszter áltól kijelölt, lakás céljára alkalmas egyesületi helyiségek igénybevételét, a keresetet, vágy foglalko­zás céljára szolgáló, de ebből á célból nélkülözhető helyiségek igénybevételét, ha azok lakás céljára alkalmasak. Végül igénybe lehet venni ónnak ö lakását is, akinek több bérelt lakása van s azok kö­zül egyik lakás fenntartása a közérdek­ből nem indokolt. A lakások igénybe vé­telének a belügyminiszter engedélye alap­ján gyógyhelyeken és üdülőhelyeken is hely ■e van. Az igénybevett lakást nem lehet kiutal­ni annak, akinek a községben (városban) vagy annak környékén már van lakása, vagy aki az 1939. évi szeptember 1. óta költözött a községbe (városba), ott hibá­sát közszolgálati alkalmaztatása. vagy egyéb közérdekű ok nem indokolja. Nem lehel továbbá lakást kiutalni annak, aki­nek nincs én rendes 1 oglalkozása. vagy megélhetése, vahunint annak, aki örökla­kását, vagy szövetkezeti (lakását 1939 szeptember 1. után eladta, vagy aki lakás- bérleti jogviszonyát ezidö után szüntette meg, Végül az igénybevett lakást nem lehet kiutalni annak, akit az állami és társadalmi rend el len elkövetett bűncse­lekmény, vagy árdrágító visszaélés, fize­tési eszközökkel elkövetett, vagy a lakás­ügyet szabályozó jogszabályaikba ütköző valamelyes, bűncselekmény miatt elítél­tek. A lakások igénybevételét a közigazga­tási halóság (főszol góbi ró. polgármester) rendeli el; a határozat ellen rendes jogor­voslatnak van helye. A bérlő kijelölése (lólcáskiutalása) tárgyában hozott hatá­rozat ellen jogorvoslatnak nincsen helye, a belügyminiszter azonban az ilyen hatá­rozatot hivatalból is felülvizsgálhatIfi. A rendelet üzlethelyiségek igénybevé­telére is lehetőséget nyújt abban az eset­ben, ha az üzlethelyiség bérlőjét kötött- forgalmu áruk árusítására nem jelölték ka s az ilyen áruk árusítása a kereskedők kijelölését megelőző üzleti évben a ki nem jelölt kereskedők üzleti forgalmának 60 százalékát nem érte él. Óvóhely céljára a rendelet rendkívüli felmondási jogot biztosit. A katonai szolgálatot (munkaszolgála­tot) 'teljesítő személyek lakásvégrehajtás! ügyeiben a rendelet a miniszteri biztos hatáskörét kterjeszti az vi kétezer pen­gőt meghaladó értékű bérletek esetében is. Az uj lakásrendelet kimondja, hogy az 1939 óta visszacsatolt területeken fekvő mindazokban a községekben, vá­mosokban. ahol azt a helyi viszonyok indokolják, a belügyminiszter megen­gedheti, hogy a lakás, vagy egyéb helyi­ség bérét az 1939 szeptember 1-én fi­zetett béreknek megfelelő összegen fe­lül meghatározott, százalékban felemel­jék. Rendkívül fontos a rendeletnek az az intézkedése, amely a lakáscserére vonat­kozik. A lakáscserével kapcsolatosan a rendelet kimondja, hogy a lakáscserére vonatkozó szerződés ér­vényességéhez a községi elöljáróság, lá- rosokban és Budupeslen \s a polgár- mester hozzájárulása szükséges. A községi elöljáróság, vagy a polgármes­ter a lakáscserét csak akkor hagyja jóvá. ha a cserét a bérlők között fennálló ro­koni viszony, vagy a közöttük fennálló és méltánylást érdemlő egyéb kapcso'at indokolja. A lakáscsere jóváhagyásához egyúttal azt is valószínűsíteni kell, liopy a lakáscsere nem szolgál a fennálló ren­delkezések kijátszására. A lakásrendelet befejező részében a lakások igénybevételére feljogosított köz­igazgatási hatóságok hatásköréről intéz­kedik. Az uj lakásrendelet a kihirde­tést követő nyolcadik napon, vagyis ja­nuár lú-ikán lép hatályba és intézkedé­seit a folyamatban levő ügyekre is alkal­mazni kell. fí WlíheímsirassB érdekes megállapítása! Rooseveíí Beszédéről BERLIN, január n._ (TP.) A Wühekn- strasse illetékes szóvivője kijelentette, hogy Roosevelt amerikai köztársasági elnök kong­resszusi üzenetét meglehetős hosszúság, azon­ban ezzel szemben rendkívüli tartaimatian- sag jellemzi. Az amerikai hírügynökségek az államelnök »lélegzetvisszafojtó szociális programját“ jelentették be. Az üzenetben azonban semmit sem találunk ebből a nagy­szabású programból. Az államelnök üzeneté­ben különben sem érintette a legfontosabb problémát, az angol-amerikai hadvezetés központi problémáját, nevezetesen a hajótér- hiányt és a hajóveszteségeket — nyilván, az­ért nem, mivel ezen a téren csak lehangoló közleseket tehetett volna hallgatóságának. Roosevelt lényegében csupán újabbakat fű­zött régi túlzásaihoz és hazugságaihoz és ezek képezik kongresszusi üzenetének főtár­gyát. Ami a részleteket illeti, a Wilhelmstrasse 'íz megállapítást fűz Roosevelt kijelentéseihez: 1. Roosevelt azon kijelentésével szemben, hogy Csungking-Kina légiuton a több mint 17.000 láb magas hegységeken keresztül ugyanannyi hadianyagot kap, mint amennyit annakidején a burmai utón szállítottak, meg­állapítható, hogy Qsang-Kai-Sek 1942 január J-án kijelentette: a burmai ut elzárása után csaknem teljességgel elmaradtak a szállítmá­nyok. 1943^ január 2-án Kína egyik legna­gyobb publicistája és költője tiltakozó iratot intézett Washingtonhoz, amelyben megálla­pította, hogy a fegyver- és hadianyagszállit- mányok hiányosait és korántsem kiel^gitőek. Az amerikai sajtó erre fel nyilatkozatokat közölt több amerikai szakembertől, amelyek­ből kivehető, hogy teljesen megrakott szállító reg ülő gépekkel lehetetlen átrepülni 27.000 lábnyi rnagan hegységeken. 2. Roosevelt ama állításával szemben, hogy Északafrikában két ellenséges repülőgépet lő­nek le, amíg egy amerikai gép elpusztul, a Wilhelmstrasse illetékes szóvivője utalt Flet­cher Pratt amerikai laptudósitó egyik cikké­re, amely 1943 január 7-én jelent meg az amerikai lapokban. Pratt cikkében megálla­pítja, hogy a németek és az olaszok légifölé- nyüket kihasználva, elpusztítják a már amugy- is fogyatékos összekötő vonalakat Algír cs Tunisz között. 3. Roosevelt kijelentette, hogy az USA és szövetségesei között teljes összhang uralko dik. Ezzel szemben megállapítható, hogy en­nek az összhangnak jegyében az angol kor­mány lelövette a Roosevelt, Eisenhower és r'furphy megbízásából E szaka frikában ügykö­dő Darian tengernagyot. Ennek az összhang­nak szellemében jelentette ki a Life cimü amerikai folyóirat, hogy az USA nem az an­gol impérium fennmaradásáért harcol. Ennek az Összetartásnak a jegyében jelentette kt Straus angol alállamtitkár néhány nappal ez­előtt, hogy a szövetségesek között növekvőben vannak az ellentétek és ennek az összhang­nak a szellemében folyik állandóan harc a hegemóniáért az USA, Anglia és a Szovjet- Unió között. Miközben az államelnök kongresszusi üze­netében kijelenti, hogy jelenleg r.j millió amerikai katona teljesít hadiszolgálatot az ország határain kívül, Marshal amerikai ve­zérkari főnök december 28-án megállapította, hogy Amerika tengerentúli hadereje csaknem egymillió főt számlál. így tehát Rooseveltnek 10 napon belül több mint joo.ooo embert kel­lett volna átszállítania a tengerentúlra. 5. Roosevelt államelnök üzenetében meg­állapította még azt is, hogy az amerikai far­merek az elmúlt évben olyan sok élelmiszert szállítottak, mint még egy évben sem azelőtt. Ezzel szemben utalni lehetne arra, hogy 294? január i-én az USA-ban bevezették az éleí- míszcr’icgyrendszert és a konzervekkel is meg­kezdték a racionális gazdálkodást. 6. Roosevelt büszkén nyilatkozott az ame­rikai haderő elmúlt évi sikereiről. Büszkesé­gét minden bizonnyal arra alapítja, hogy az USA Pearl Harbourban elvesztette Csendes­óceáni flottáját és arra a botrányra, amely az ott állomásozó amerikai katonák és tisztek hanyagságának és gyávaságának következté­ben azt eredményezte, hogy egyetlenegy nap leforgása alatt egy egész harci flotta elpusz­tult, Büszkeségével hivadaozhat Mac Arthur tábornok szüntelen visszavonulásaira és a Csendes-óceán nyugati részén fekvő amerikai támaszpontok elvesztésére. 7. Ami az USA haditermelését illet, Roose­velt nem nevezett meg abszolút szamokat, csupán viszonyszámokat. Ha valaki nem is­meri a viszonyszámok alapját képező adato­kat, úgy a százalékszámok megjelölése telje­sen értéktelen cs csupán blöffölésre jó. 8. Roosevelt kijelentett^ hogy most a fő­feladat biztosítani a győzelmet a háborúban, később pedig a békében. Roosevelt ezzel most elsőizben ismerte el, hogy kettős célra tör és ezzel végre leleplezte egész háborús propagan­dáját, amely nem más, mint blöff, célja az ellenfél ellenállásának gyöngitése, a közvéle­mény megfőzése és az igazi célok elpalásto- lása. 9. Amidőn a Life cimü amerikai folyóirat kiadójának felesége kijelentette, hogy Wa­shington bolondokháza, amelyet maguk a bo­londok vezetnek, az amerikai sajtó Roosevelt parancsára éles támadásokat intézett a hölgy ellen. Roosevelt mostani kongresszusi üztne- tében maga is elismerte, hogy gyakran helyén­való es hasznos dolog Washingtont bolondok házának elképzelni, amelyben a közigazgatás és a kongresszus nem működnek. Ezt a kije­lentését német részről csupán érdeklődéssel veszik tudomásul. 10. Roosevelt a háború utáni időkre mun­kát és fokozottabb szociális biztosítást igér az amerikaiaknak. Megállapítja, hegy az ame­rikai katonák már égnek a vágytól hogy új­ból vállalhassák a szabadkereskedelem koc­kázatát. Ezzel szembén megállapítandó, hogy Amerikában a kapitalista gazdálkodás kocká­zata a háborúban és a háború után cgvaránt inflációt, lebangolást, nyomort e< munkanél­küliséget jelent, mint az az elmúlt világhábo­rú után is bebizonyult. ix. Roosevelt üzenerében az egyik helyen idézi a 10. parancsolatot, amelyben az áll, hogy felebarátod vagyonát el ne kívánjad. Ezzel szemben elvitathatatlan tény marad, hogy egymillió, vagy Roosevelt állítása sze rint másfélmillió amerikai katona a föld jó különböző részén Amerika határain kívül idegen támaszpontokat és területeket foglal­nak el. Nem valószínű, hogy mindezt a 10. parancsolat megvalósítása érdekében tesiik. 12. Roosevelt végezetül lei jelentette; nem jósolhatja meg, mikor lesz vége a háborúnak. Csupán az eredmény a fontos Ezzel kapcso­latban német részről megállapítják, hogy ebben a tekintetben egy véleményén vannak Roosevelttel. A háború kimenetelét azonban a történelem folyamán sohasem a fríziscséplők és a szájhősök döntötték el. Különben a Wil- helmstrassen utaltak még arra, hogy Roose­velt kongresszusi üzenetében egy fokozottabb t ersaiilest, továbbá Németország és szövetsé­geseinek örök időkre szoió lefegyverzését kö­vetelte. Németország jól tudja, hogy mi várna rá, ha Roosevelt megvalósíthatná terveit. Éppen ezért Németország és szövetségesei harcolni fognak mindaddig, au ág ezt a ve­szélyt mindörökre ki nem küszöbölik. Őskoxü állat csontvázai a londoni romok között A londoni Szent Klementin-»templom romjai alatt érdekes leletre bukkantak- őskori állat csontvázát találták meg, amely a hozzáértők szerint abból az ős­korszakból való, mikor az ember először jelent meg a földöm Ez a gigászi állat ak­kor élt, mikor a Temze még tropikus fo­lyam volt s London helyén bejárbataLau őserdő terült el. Tanuljon gyorsirást, gépírást!! Irodai gyorsírók, gépírók rend­szeres kiképzését végzi Nemcsok Zsuzsanna és VaTga Magdolna gyors- és gépíróisko- lája Kolozsvár, Deák Ferenc-u. 18. sz. I. em. — Lelkiismeretes, gondos tanítás. Beiratkozás kezdőknek és ha­ladóknak; délelőtt 9—1 óráig, délután 4—(i óráig. 097 Valaki hasadóíí! Az Egyed Zoltán szerkesztésében megje­lenő „Film, Színház, Irodalom“ cLmli lap leg­utóbbi száma „Mi a baj Kolozsvárott? című B. Á. jelölésű cikkének utolsó bekezdésében a következőket Írja: „Es legutoljára hagy­tuk a mindent összefoglaló kéz problémáját. Kemény János báró nagyon elfoglalt em­ber. Bármilyen lelkesen és szeretette! fog lalkozik is a szinház ügyeivel, de gazdasága és társadalmi kötelezettségei mellett bizony kevés ideje marad a kolozsvári Nemzeti Színház számára.“ B. Á. kollegánkat nyilvánvalóan félreve­zették. Másszóval valaki, valamilyen okból hazudott uekí. Mert, akik ismerjük — és sokan vagyunk, akik ismerjük — Kemenv Jánost, aki egyébként a báróságot egy szel lemes székely megjegyzése szerint hosszú évekkel ezelőtt „abbahagyta", tényleg el­foglalt ember. Amikor úgy élezte, hogy hi­vatását a kisebbségi magyar színház és iro­dalom körül töltheti be, minden munkaere­jét és idejét ennek a feladatnak szentelte. Kemény János köztudomásúan hosszú évek óta nem gazdálkodik vécsi birtokán. Ami­kor eljegyezte magát a múzsákkal és Thá- liával. a tirtok kezelését sógorának, gróf Bethlen Balázsunk ad*a ál és jelenleg a d birtokot Benkő Sándor intéző vezeti Ke mény János ebben a szezonban mindössze bárom napot töltőit Marosvécsen és a ayári szabadságának is csupán kétharmadát vette ki. Ami társadalmi kötelezettségeit illeti, köztudomású, hogy a legfvisszavonultabban élő emberek egyike. Társaságban hooszu évek óta igazán csak hivatalból jelenik meg, azaz társadalmi érintkezés»“ is a színé­szettel és a színházzal kapcsolatos munka jegyében történik. Ez a tényállás és orvén denénk, ha ezt B. Á. kartársunk., szerkesz­tőjével együtt tudomásul venné. * A „Film, Szinház, Irodalom“-mal kapcso latban a2ont!an volna némi egyéb megje­gyezni valónk is. Hogy Vaszary Pirit a Népszavával a könyöke alatt íotograíáiták le, vagy anélkül, az végeredményében a pesti sajtó által már letárgyaltat ott. Nem tudjuk, Pesten hogy reagál a kitűnő lap olvasóközönsége, de itt Erdélyben némi meg­ütközést kelteti, hogy Egyed Maxi szalon­cukorral és diósbeiglivel úgy jóllakott ka rácsony ünnepén, hogy a mákost már ott­hagyta. Igazán kutyabarátok vagyunk, de amikor népünk milliói és a világ százmilliói darab kenyér után áhítoznak, arcátlanságnak tartjuk megírni azt, hogy egy kutya ugv telezabáita magát diósbeiglivel, hogy a má­kos már nem kellett neki. Ezt az Írásművet Egyed szerkesztő ur világháborús vitézsége sem tudja szemünkben érthetővé és megb"- csáthatóvá tenni. Végül a magunk ügvével foglalkozzunk. A fentebb nevezett cikkben Mihályi! Bélá­val folytatott beszélgetés kapcsán a követ­kezők olvashatók: „Hogyan viselkedik a he lyi sajtó? — Megértéssel és szeretettel, bár a közönség legnagyobbfoku érdeklődése szempontjából elengedhetetlen volna, hogy a helyi lapok bővebben foglalkozzanak a színházzal.“ Mihályfi Bélához a kolozsvári sajtót az őszinte barátság és a kölcsönös megbecsülés szálai fűzik. így módunkban állott megkér­dezni, hogy miért nyilvánított ilyen véle­ményt rólunk? Kedves B. J[. kartársunk -- Mihályíi Béla nem ugv mondta azt, amN mondott, mint ahogy ön azt leírta. Na­gyon kérjük, hogy a jövőben a „szerkesztés lázában" is méltóztassék ügyelni arra, hogy bizonyos ügyekben tett bizonyos ki jelenté­seket a lehetőség szerint szószerint, vagy legalábbis hivebben adjon vissza lapjában. Mert, amit a „Film, Szinház, Irodalom" csak ebben az egyetlen számban produkál, az a rní szemünkben miben sem különbözik attól, amit a derék Incze Sándor vezérlete alatt a boldog emlékezetű Színházi Elet produkált, de arról legalább mindenki tudta, bogy zsidó dolog és biznisz. Megjelent REMÉNYIK SÁNDOR: Hátrahagyott Versei Erdélyi Szépmives Céh kiadása. Ara 5— pengő Kapható az „ELLENZÉK“ KÖNYVESBOLTBAN. Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. \ időkre utánvéttel is azonnal megküldjük,

Next

/
Oldalképek
Tartalom