Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-11 / 7. szám

ELLENZIK 1943 Janufir 1 Tá , Hogyan létesült és mit végez a Vörös Kereszt KOI Q7S\ ' AR, jaun.tr îl. (Az F.llen/»-k munkatársitól.) Kerültél e már önhibídon kí­vül sulvos helyzetbe kedves olvasó —, erezted e u társadalom segítő kezét5 li.i igen, felbecsülheted ezt .1 segítséget ugv az egyen, mint a társadalom szempontjából. Fin k .t nemes megsegítésnek .szolgálatában áll a Vö­röskereszt intézménye. melyet a civilizált emberiség 78 esztendővel ezelőtt hívott életre. Nemes és emberbarát! hivatásit a nemzetek légy veres mérkőzése közepette tölti be s nu mir a Vörös Kereszt az emberek egymásra­utaltságának jelképévé vált. A történelem folyamán számtalanszor elő- fordult, hogv olykor a szembenálló seregek vezérei szer­ződés, vagy megállapodás formájában le­hetővé tették a harcokban súlyos sebesülé­seket és betegségeket szenved.--, vitézeik kicserélését, vagy azoknak cis/.dhtását. Gyakrabban fegyverletételek után került erre sor, mikor a legyőzött seregek sebesaltjei és be­lezel részére kiváltságos helyzetet, kíméletet igyekeztek e megállapodások által biztosíta­ni Érdekes adatok bizonyítják ez már a ró­maiak korából. A történelmi kutatások szerint ív 81 -tő! iSt>4-ig zq, ilv er természetű szerző dést, illet'e ii egiliapodást Vö ótcrk cgv»á‘ sal a har. to s.regek vezetői. >.agv Fr.’g/*s és XV. Latos Irar.cia 1 irály 1/J9 szeotemrer 17 én kötött egyez menve már azt is kimon­dotta. hogy őrzések, gyógyszerészek és egyéb egészség- ügyi személyzethez tartozó harcolók nem ejthetók foglyul, a sebesülteknek kölcsönö­sen segítséget kell nyújtani és minden lehe­tőt cl kell követni, hogy a súlyos sebesül­teket cs betegeket hazájukba vissza lehes­sen szállítani. Hasonló egyezséget kötött egymással tengeri háború esetére Anglia, Francivá*' ág és Északamerika. Az 1743-ban kötött angol— franca egyezség mondja ki először a tábori kórházak sí ühetetlenségét. Természetesen ezek a részletmegállapodások és alkalmi egyezmények nem sokat jelentettek a gyakor­latban S 07.i n a problémának átí rgó intéz­ményes rendezése állandóan foglalkoztatta az emberbaráti lelkeket. Különösen a XIX. szá­zad fob amán jogászok, orvosok, államférfiak és lelkészek coígcztak ki számos tervet a se besültek és a betegek sorsának megjavítására, de azt is hozzátehetjük, hogy csaknem ered­mény nélkül. A genfi egyezmény Egészen ▼ól?»lenül a genfiek ny.». zemü polgármestere, Henry Dunant, szemtanúja volt az 1859 julius 24-én Solferinaníl lezaj­lott ütközet borzalmainak. A csata: meri nem Kevesebb, mint negyvenezer halót' és sebeid: várt embertársainak segítségére. Ne n érdél - télén, ha megjegyezzük közben az- is. hogv az osztrák sere® sebesültei között számos magyar katona iş volt. Henrv Dunant, miurán az emberi fájdalrrar e halmazát Iá*'., maga igyekezett segíteni az elhagrottaKon és erre buzdította a környékbeli falvak asszonynépét i* A solíerinoi c'a:a;ér rendkívül méiy ha­tást gyakorolt Dunantra aki a látottak alap­ján .rta meg , / mtíkezés Solferiono. u ' című immár világhírnévre szert tett könyvéi. Ez a megrázó élmény a veröskeresztes e«zme for­rásul szolgált. Henry Dunant költséget, fáradtságot nem kiméivé, janaiikus hittel és akaraterővel dóig' zott ‘.vi het át, hogy a jövőben a há­ború sebesültteinek és betegeinek sorsút nemzetközi szer "ács által hathatósan é. minden esetben biztosítsa. Államférfiakkal, uralkodó hercegekkel, kirá­lyokkal, katonákkal cs humanistákkal folvta­rott megbeszélésetek eredményeként végre Svájc, Németorszíg, Ausztria, H »llandia, Svédország, Anglia, Franciaország. Spanyol- ország, Olaszország és Oroszország harminc­hat kiküldöttje ( erfben tanácskoz • "a üh Össze. Ennek az előkészítő ülésnek ny» rr.án tizenhat állam légvételével 1864 tuguszívs S. és 22-e között tartották meg ugyancsak Géniben az első nemzetközi kongresszus', amelynek eredményeként létrejötc a Genfi Egyezmény. Ennek az egyezménynek gvakor latban való kipretálasára bő alkali;»c nyi- totr az 1864-es évi dániai hadjárat, majd az ;>• 66-os évi poros;—osztrák háború. A szer­zett tapasztalatok a’apján szükségessé váiv a Genfi Egyezmény rck többszöri mó lositása, illetve kiegészítése. Minden valószínűség sze­rint a mostani, v’agrészeket átfogó bábon: tanulságai is szükségessé teszik a Genfi Eevezmény újabb módosítását és korsze­rű háború kívánalmainak megfelelően az egyes cikkelyek kiégé zitásét. JFehér mezőben vörös kereszt A Genfi Egyezmény hivatalos központi vég­rehajtó szerve a Vörös Kereszt Nemzetközi bizottsága lett genfi székhellyel. A semleges­ség megóvása és kidomboritása végett a bi­zottság tagja csak svájci állampolgár lehet, jelvénye Sv.í)c címere, megfordított s/..nézés­ül, azaz tchú mezőben vörös kereszt Az el­ső világháború során mindvégig sikerült fel - szilien tartani a bizottság semlegessé­gét, ami azután nagymértekben hozzá­járult az intézmény tekintélyének csorbttat- lanságahoz. A mostam nagy világégés köze­pette is ugyancsak fontos hivatást tolt be a Vörös Kereszt nemzetközi bizottsága s pír- tatlanságát mi sem bizonyítja jobban, hogy nagyarányú munkássága ellen egyik hadvise­lő fél sem emelt ezidcig kilogást. Az egyes országokban nemzeti Vörös Ke­resztek képviselik az intézményt s ezáltal már eleve kiküszöbölik a nemzetköziség vádját. A n.ásodik világháború kitörésekor hatvanegy ország vett részt a nemzeti Vörö- F.ercszt in­tézménye által a közös emberbaiati munká­ban. A magyar Vöröskereszt mozgalon eredményei A Magyar Vörös Kereszt iáSo-bm alakult meg és kezdetben az. intézménynek tizenhat megyei, húsz városi, hét viuévi választmánya és százkilencven fiókegyicte volt. összesen 28 czei taggal. A Magyar Város Keresztnek mar kezdetben legfőbb torch' ész a hadsereg egészségügyi szolgálatának minél hatható­sabb támogatása volt. Ezért nagy súlyt helyez­tek pl. az ápolónők kiképzésére. A fiókegye- sülcteket kisegitó hadikórházak és sebesültszál­lító osztagok felállítására szólították fel. A kormány is felismerte a Magyar Vörös Kereszt munkásságának nagy fontosságát s 1882-ben négymillió forintos nyeremény-sorsjegyköl- csön kibocsátására adott engedélyt. E ko-- mánytámogatás által a Vörös Kereiz.t csakha­mar nagy összeghez jutott, amiből a hadsereg részére sebesültszállító jármüveket, egészség­ügyi anyagkés/letrket, valamint kórházi fel­szerelést szerzett be. Ugyancsak ebből éoult a ma is fennálló budape'ti Erzsébet-kórház 1914 őszétől 1920 áprilisiig ebben a kórház­ban kizárólag sebesült cs beteg knronákat gyógykezellek. A hivatásos ápolónőképzés előmozdítása céljából 1884 ben felállítottak Budapesten a vöröskeresztes felső ápolónő- képző főiskolát, majd 1906-ban a miskolci, 1914 ben a szentesi, újvidéki, dési és sátorai* j.uijhelvi ápolónőképző iskolákat • is. Az első világháborúban a hadműveleti területeken és a hátországban összesen 1400 hivatásos és több mint 10.000 önkéntes ápolónő telesített szol­gálatot. A Magyar Vörös Kereszt ezenkívül az első világháborúban 3 tábori kórházzal, 1 sebész- csoporttal, 2 sebészkülönirménnyel, 20 »egély- hellyel, 2 üditő állomással, 5 tábori egészség­ügyi anyagraktárral és 8 fiókraktárral támo­gatta honvédségünk egészségügyi szolgálatát. Üzemben tartott három hálókocsikból átalakí­tott kórház vonatot és nyolc segély vonatot. A hátországban a hazaszállított súlyosabb sebe­sültek és betegek részére már a kezdetben 46.828 ágyat állítottak fel. A háború végéig a vöröskeresztes hadikórházak száma 1922-re szaporodott s ezekben 116.680 ágy állott hon­védünk rendelkezésére. A kórházak tehermen­tesítése végett 36 üdülőotthont, összesen 2.C00 ággyal állitortak fel a lábbadozó sebesültek számára. A forgalmasabb vasútvonalak men­tén 43 beregnvugvóállomást, összesen 3 396 ággval rendeztek be. A sebesültek és betegek szállítására a Vörös Kereszt gosdoskodott Budapesten 25 gépkocsi és 11 lófogatu kocsi üzemben tartásáról, amelvekkel évente áua gosan háromszázezer szállítást végeztek. A harcoló csapatok részére küldött vörös- keresztes szeretetcsomagok értéke pl. 1917-ben 2.5 millió korona értéket tett ki. A központi hatalmakhoz csatlakozott, de egészségügyileg felkészületlen Bulgária megsegítésére a Magyar Vörös Kereszt 1913 őszén Szófiában 300, majd később 800 ágyas hadikórházat állított fel. Ugyanakkor egészségügyi misszió: küldött KonstantinápolyKa a törökök támogatására. Erdélyi menekültek védelme Még az első világháború felvamán a Ma­gvar Vörös Kereszt Tudósitó és Hadiíogoly- gyámolitó irodát állított fel az eltűnt, 'lletve fogságba került katonák felkutatása végett. Ez a nagy megbecsülésnek örvendő intézmény 231 ezer esetben indított nyomozást eltűnt harcosok után. A teljesen nyomaveszett kato­nák felkutatásának megkönnyítésére úgyne­vezett „nyomozó-jegyzék“-et bocsátottak ki, amelyeket az összes hadviselő felekhez eljut­tattak s ilvmódon a már véglegesen eltűnt­nek hitt katonák 3—7 százalékának hollétét, 10—13 százalékának pedig hősi halálát si­került megállapítania. A román betörés ide­jén a Tudósító és Hadifogolvgyimolitó Iroda 210 ezer erdélyi családot, összesen 60c etrer személyt vett nyilvántartásba s ezek sorsára vonatkozóan 60 esetben adott érdemleges választ a hozzátartozóknak. A Magyar Vörös Kereszt a háborús évek folyamán £errn^szetszerüleg jelentős fejlődést ért el: az összeomláskor 33 megyei, 13 vidé­ki, 81 városi és 1132 fiókegvlet felett rendel­kezett, a tagok száma pedig meghaladta a kétszázezret. „Inter arma caritasu Az összeomlás, a forradalmak, majd a tria­noni kényszerbéke a Magyar Vörös Kereszt páratlan intézményét is mindentől megfosz­totta és guzsbakötötte. A Vörös Kereszt ala­kulatait, intézményeit, szállítóeszközeit az összeomlás hadműveleti területeken érfte s igy ezek mind odavesztek. Hosszú. kényszerű tétlenség után 1931-ben Gömbös Gyula a Vörös Kereszt szervezetet a honvédelmi minisztérium felügyelete alá helyezte s 1932-ben fokozott erővel fog­tak az újjászervezés munkájához. K Újra ki kellett épiteni az ápolónőképzést. Gondoskodni kellett 20.000 kórházi ágy fel­áliltásáról és az ehhez szükséges kórházi fel- szeieics (műszerek, röntgen, sth.) előteremté- serői. A helyes útmutatások során nagy len­dülettel indult meg az önkéntes női munká­éi ők kiképzése- A házi betegápolás! tanfolya­mét elvégzett nők száma 1940 első felcben már megközelítette a 20 ezret, ugyanakkor a mozgósítható nyilvántartó önkéntes bctegnpo lónők száma 3.600 volt. A felvidéki, kárpát- ál mt, majd erdélyi és délvidéki eseménvek al­kalmával számos vöröskeresztes hadikóiház állott készen a sebesültek befogadására. A mult év nyarán és őszén, a Szovjet el­leni hadműveletek megindulásakor ugymesak számos hadikórházat mozgósított a Vörös Ke­reszt, hogy ezekben a sebesült és beteg hon­védek visszanyerjék egészségüket. A Magyar Vörös Kereszt gondoskodik az orosz földön harcoló alakulatoknál szük­ségessé vált vérutánpótlásról is. A budapesti központ nyilvántartásában sokezer önkéntes véradó neve szerepel, akiktől időnként vért vesznek s ezt megfelelő eljárások után jut­tatják el az arcvonal közelében működő tá­bori egészségügyi intézetekhez. A Vörös Kereszt 1940 júliusában rendezett gyűjtésének eredménye 1,230.000 pengő volt. Hazánkban a légoltalmi egészségügyi szolgála­tot szintén a Vörös Kereszt látja el. Az első­segélynyújtás ismeretének oktatására rende­zett tanfolyamokat 69 százalékban a Vörös Kereszt rendezte. E páratlan intézmény elsődleges feladata tehát háború idején a hadsereg egészségügyi szolgálatának támogatása. Fáradtságot nem is­merve siet honvédségünk támogatására s pél­dás együttműködéssel igyekszik minden küz­dő magyar segítségére lenni. A jelszó, melyet mindenhol és'mindenkor magáénak vall, nem is lehet más, mint: „Inter arma caritas“.  hadigondozottakért Mint már megírtuk, a hadiözvegyek, hadi­árvák és hadirokkantak javára a HONSz kolozsvári és koloz svat me gyei csoportja jó­tékonyáéin tárgysorsjátékot rendez. A sze- génysorsu hadigondozottak megsegítése javá­ra értékes tárgyak kerülnek kisorsolásra. Öt darab varrógép, három darab rádió és ezen­kívül még háromszáz darab különböző érté­kes tárgy kerül kisorsolásra. A sorsjáték a hadigondozottak támogatá­sát tűzte ki célul s egy sorsjegy mindössze egy pengőbe kerül. Minden magyar, aki sors­jegyet vesz, nagy és szép célt támogat és amellett értékes nyeteményben is részesülhet. A sorsjegyeket a Honvéd-utca 46. számú HON Sz-ir ódában és a dohánykisárudákban lehel megvásárolni. Tízezer darab sorsjegyet bocsátottak áruba és ennek eddig még csak a felt adódott el. A húzásig mindössze egy hét van hátra. Ke­vés idő és ötezer darab sorsjegy, ötezer sors­jegy, ötezer pengő azoknak, kik hazájukért lettek árvák, akik elöregedtek és szegények és legjobban megérdemlik a magyarok szere­idét, háláját és segítő támogatását. Az elgon­dolás szép és a sorsjátékok általában mindig népszerűek. Az emberek szeretik kipróbálni a szerencséjüket, s a HONSz sorsjátéka kis koc­kázattal nagyon értékes nyereményt juttat a nyerőknek. Szomorú és érthetetlen, hogy a ko­lozsvári közönség, mely olyan megértéssel, szeretettel és együttérzéssel karolta fel mindig a jótékonyság ügyét, most oly kévéssé érdek­lődik eziránt a sorsjáték iránt. Kolozsvárnak segítségére kell sietnie a HONSz akciójának cs kis áldozattal és a nyereség reményében részt kell vennie nagy számban ezen a sors­játékon, hogy a hátralévő rövid hét nation fogyjon el mir den egyes sorsjegy, s kerüljön minél több pénz azokhoz, akik a haza hősi halottasnak özvegyei. 11 kolozsvári törvényszék tanácsi eosztása az 1943. évben Kolo/Jtvar. Január II. A kolozsvári tönü-ny- szék tiznapi liugydlÁsi szünet után héti» 1 leg­yei telje* ulcvic-J kezdi meg újból tárgy ma­sait. Az uj bírósági cv tartamára e k'-s/üit a törvényszék tatiácsbc-osalása, arm- yek. alap­ján a kű’önbüzó polgaii, büntető vagy egyeo Ügyüket tárgyaljak. Az uj tanácsbeosztás szerint a polgári ügy­szakban a következő tanácsok miiködnek; 1 Felebbezési, (kényazeregyezscgi és cég- előterjefcztt-si ügyekben elnök Csipkés Ödön törvényszéki tanácselnök, helyettese Bogdán Jenő dr. törvényszéki tanácselnök. Birákr Bogdan Jenő dr., Matei Miklós dr., Laka'os Imre dr. Póttag: Zakariás Gyű a törvényszéki tanácselnök és esetenként kirendelendő bíró. 2. Birtokrendezési ügyekben: Elnök Csipkéé Ödön. Bírák: Bogdán Jenő dr., Lakatos Imre dr. Jegyző: Karácsonyi Andor dr törvényszé­ki jegyző. Tárgyalási napok hétlő, szerda és péntek. A tárgyalás színhelye a 147. sz. terc-m. Polgári egyesbirák: 1. Tagosítást, birtok- rendezési és kisajátítási ügyekben- Csipkés Ödön cs Lakatos Imre dr. Jegyző: Esetenként kirendelendő fogalmazó. 2. Közpolgári, váltó, kereskedelmi perek és ügyekben: Zakariás Gy t’.a, he.yettese: Bog­dán Jenő dr. Jegyző: Buza Zoltán dr. Tárgya­lási napok: hétfő, szerda, péntek. A tárgyalás he’ye a 95 67.ámu szoba. 3. Házassági és státusperekben: Eotskor Ár­pád dr. törvényszéki tanácselnök, helyettese kirendelendő bíró. Jegyző: Elekes László dr. Táigyalási napok: kedd, csütörtök, szombat. Tárgyalási terem a 95. 6zámu szoba. 4 Csőd, kénysezeregyezség és cégügyekben’. Vajda Béla dr. törvényszéki tanácsé nők. Csődbiztos: Nyáguly Antal dr. törvénye éki bíró, helyettese kirendelendő biró. Jegyző: Gruja Samu fogalmazó. Tárgyalási terem a 128. 6zámu szoba. A büntető ügyszakban: 1 Rögtönitélő bíróság. Elnök: Csipkés Ödön törvényszéki tanácselnök, helyettese: Szenczer József törvényszéki tanácselnök. Bírák: Szen­czer József, Szabó András dr., Csepreghy Lász.ó dr., Vajda Béla dr. törvényszéki ta­nácselnökök Pótbirák- Vito6 Pál dr., törvény- ezé-ki tanácse'nok. Sebessy Gábor dr. törvény- széki bíró. Tanácsjegyző: esetenként kirende­lendő fogalmazó. 2 Elsőfokú bűnügyek: I Felebbviteli, vád- tanácsi, rehabilitációs ügyekben: elnök Szen­czer József, helyettese Vito6 Pál dr. Bírák: Donáth Géza dr. Szabó Zoltán dr. Felebb­viteli és vádtanácsi ügyekben e’őadó: Tusa Jenő dr. törvényszéki tanácselnök. Rehabilitá­ciós ügyekben- Lehner Richárd dr. törvény­széki tanácselnök Pótbiró: esetenként kiren­delendő biró. Jegyző: Keresztes Kálmán dr. törvényszéki jegyző. A tárgyalás napjai hétfő, szerda cs péntek. Színhelye a 112. sz. terem. Elsőfokú bűnügyek: II Elnök: Szabó András dr., helyettese: Csepreghy László dr. törvény- széki tanácse’nök. Bírák: Csepreghy László dr., Sebessy Gábor dr . Biró Lajos dr. Jegyző: Tóth Gyula dr. joggyakornok. Tárgyalás ide­je kedd, csütörtök és szombat. Színhelye a 112 számú terem. 3 Fiatalkorúak törvényszéki tanácsa. El­nök Csepreghy László dr. Bírák: Szabó Zoltán dr , Biró Lajos dr. Póttag: Donáth Géza dr. Jegyző Nagy Elemér dr. 4 öttagú különtanács. Elnök Zalán Endre dr. ítélőtáblái bíró. He’yettese Kiss Dezső dr. ítélőtáblái biró Tagok: Botskor Árpád dr., Vajda Béla dr. törvényszéki tanácselnökök, Szabó Zoltán dr., Nyáguly Antal dr. törvény- széki birák. Póttagok: Sztriha Jenő dr., Bor­bély Tihamér dr. itélőtáb’ai bírák, Vitos Pál dr., Lehner Richard törvényszéki tanácsé’nö- kök, Sebessy Gábor dr. törvényszéki biró és szükségszerint kiszemelendő biró. Jegyző. Nagy Tibor dr titkár. Tárgyalás színhelye a 112 számú terem. 5 Uzsoratanács: Elnök Szabó András dr., he- lyetese Vitos Pál dr. Birák: Biró Lajos dr., Szabó Zo'tán dr. ülnök esetenként behiva. Tanácsjegyző: Nagy Tibor dr. Egyesbirák: 1. Büntető egyesbiró: Lehner Richard dr., helyettese Biró Lajcs dr. Jegyző: Csutoros Albert dr. 2. Fiata’koruak birâja-. Tusa Jenő dr., he-* lyettese aZkariás Gyula dr. Jegyző: Nagy E’e- mér dr. 3 Uzsora egyesbiró: Vitos Pál dr. helyette­se Szabó Zoltán dr. Jegyző: Schiett Jenő dr. 4. Vizsgálóbíró, büntető megkeresések, jö­vedéki ügyek előadója: Nyáguly Antal dr, helyettese Sebessy Gábor dr. Jegyzőkönyv- vezető: Dobrán6zky Gyula dijnok. Fegyelmi ügyek: 1. Fegye’mi bíróság: El­nök Csipkés Ödön. helyettese Szenczer Jó­zsef. Birák: Vajda Béla dr., Donáth Géza dr. Pótbirák: Tusa Jenő dr., Matei Miklós dr. Tanácsjegyző: eseienként kirendelendő fogal­mazó 2. Közjegyzők elleni fegyelmi bíróság: El­nök Csipkés Ödön, helyettese Szenczer József. Birák: Bogdán Jenő dr., Sebessy Gábor dr. Közjegyzők: Deák Gyula dr., Schilling Dezső dr Pótbirák: Donáth Géza dr., Biró Lajos dr. Jegyző: esetenként kirendelendő fogalmazó lífceíteiési munkálatokat jutányosa» räfal Urinezi & Cs., Zápolya-utca 14. és Szentegy­ház-utca 1. (Sebők-cukrászda) iaaoa«HHmMBMMi—«ar j— ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom