Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-16 / 12. szám

' G „ CLLENZtK 19 4 3 jAnuar 1 í KITEKINTÉS A VILÁGBA Irta: HESZKE BÉLA VÉGVÁRI HAGYATÉKA Nem lehet meghat öviül I üélKti l olvasni Ueménvik Sándor hátraha­gyott vermei ne Ív gyüjit<vményét, mely „Egészen" rímmel jelem meg Kurár- esonyra. Hálás í('!adál lenate a. Kötet ni(\y- jelenésével kapt ■ .suliikban egy par momlaî tul visszhangozni a kultd mondanivalóit, vagy eg> emelliedot- íobb hangú stílusgyakorlat Utl ..is­mertetni“ Rományik Sándor időtlen­né szépült költészetét. Akad vállal­kozó erre is. Mi mindenre nem vál­lalkoznak mai napsáig az ..irodalmá­rok"? Kihasználatlanul hagyom te­hát az alkalmat. Akad majd más. aki „ismertetes“ modorában log vallani a kötetről. Azok közül támad az ilyen vállalkozó, akik azt vallják, hogy a költő csak .,dísze nemzeté­nek", még akkor is, ha hires. Akik igy vélekednek, azok még azt is vallják, hogy a „költő pazar, káp­ráztató létével csak némelyek konok törekvését példázza azzal, hogy kö­zös nyelvbe oltja mindazt, ami a leg­nemesebb". Pedig Reménytik Sándor éppen ez a költő-típus nem volt. Köl­tő volt, de nemcsak .Mieze nemzeté­nek", hanem annál sokkal több: lé­tünk szimbóluma volt s reményeink­nek ilirnuke. Ö volt az igazi erdélyi politikus, az etikus magyar, aki Mobb cselekedett, példát mutatott, s ezt a nagy példát, n röghöz való ha­lálig t-arió ragaszkodást örök pa­rancsként időtlen szépségű rímekbe ötvözte. Távol élt a nagy élettől, de törhetetlen, apostoli akarattal Er­dély közelségében tartotta magát s ezt a közelséget addig fokozta, mig eggyé olvadt Erdéllyel, „egészen" az övé lett. Hátrahagyodt verseiből is ugyanaz a töretlen, konok akarat ragad ma­gával minket, mindig emlékező ol­vasóit, amellyel annyi kétséges perc­ben fölrázna, kitartása és tűrésre hirta a csüggedőket. Rilke és Vcrhaeren jut az eszem­be, ha kiejtem a nevét. Rilke légies tisztasága és Yerhaeren megrázó nemzeti 1 el kiismeredvi zsgá lata. A költő hagyatéka is arra tanít, amiért életét szentelte: hűség Erdélyhez! A SE ELLEM JÖVŐJE Az év ekáí napjaiban a jö\ öbetekinlés óvatos, merész, kihívó, vagy meddő tény­kedését végzi el az ember. Mindenesül re ezekben az évkezdeti napokban többet gondol] mindenki a jövőre, mint az év vé­gén, amkoT beszámol s azon gondolkozik, ami eltelt. Időszerű olvasmány került a kezembe. Egy francia gróf irta. akinek azxmban nem ez a „foglalkozása“. hanem sokkal komolyabb valami: gróf-szerzőnk luelós. Du Nouy-nak liivják és több tudományos munka után, most adta ki kutatásai alap­ján kialakult élet és világszemléletének szintézisét ,A szellem jövője“ címmel. Mit mondhat a széliem jövőjéről egy tudós ebben a ..szelleméilţa>#.sneh~' hirde­Az ország legrégibb ezarvasbSrgyára ©E SIS1ÎÂS, clámvadbőröket, kesztyű, ruházati, bútor és mosóbőrre, vaddisznó, róka, vadmacs­ka és egyéb állati bőrüket szőrmére. kikészítésre elvállal MEHÎ.SCHMJDT GZUL& utóda: FEJÉ a ÂMDRÂS iiaosab orgiára, TÄTÄY ÓVÁROS. Legmagasabb napiáron veszek; őz, 6zarvas, dámvad, vaddisznó, farkas, róka, borz, vadxnacßka, vidra, nyest, hörcsög, görény és KUTYABÓRÖKEL ALAPÍTVA: 1780. jelt korban'? Nagyon okai és nagyon ok<* s;it. D'üs/.or is kifi‘jti, hogy hisz a szel- lein jövőjében és ez már sok is es okos i 1. ka arra gondolunk, hog) a jövőt nem a kit, kunern rideg guzdasúgi <‘l\rk ;dup- ján szemlélgctik huropaban. Du Nou\ könyvét r.rru a im galkipi'asia építi, hogy az ugvtnxezett ,.iiiiivtdt" európai kétféle képpen reagál a szek'eini jeleiiségekrr* vagy !ós/, vagy inegért. Szerzünk a lövök csoportjához tartozik mert az az eerese, kng\ ..értő** is k kelne. I* e sokkeendii s/e leini erők döntő fontosságú kö/rcjatszá'sá- ról ír. amidőn az emberi halódás tinta • inas utján okosan végigtekint, (.sak egy francia szállhat vikra ilyen magabi tus ,-s hivő élekkel a szőkém jövőjének érdeké* ben. Nem oldj t meg korunk gordiusi eso- inóit. mert uciii is egy van ilyen, liánéin bilet tesz csupán aim'llett. ami minden embertelenség ellenére lehetővé teile szá inunkra azt. hogy csodá katjuk a kaUdrá- ú okát. gyöev őrködhetünk Da utóban »• Midielanröob m, ba'lliatjuk Bach muzsi káját s az éter hullámain jutli t hozzánk einberlestvérünk szava. A medilááásra hajlamos francia tudós könyve, jó új­évi" «.Kvasmany. ÉSZAKI KÖNYVTJJDONSÁGOK Az érzőid népek háború«: részvétele ntr­i sas az éghajlat raostohasaga- miatt jelent ne. hezebb és áldozatosabb feladatva'lalüst, ha­nem a hadbavethetö erők aránytalanságai­val, járó ellenállás hősiesebb jellegét is magán hordozza. Ennek, az emberfeletti hősiességnek, sajátságos háborús epikáját őrzik az észak' konyvujdonságok, amelyek közü' eláCsorban a finn könyvek érdemelnek, nagyobb f jgyei - raet. A következőkben néhány soios beszamreót adunk egy pár északi kőnyvujdone-ágról, me­lyet néniét, illetve francia közvetítésben is­merünk. E ső he yen említést érdemel Eikki Paio- lampi naplója. (Kolla kestäü. Kolla eilen- á't.) Ebben a drámai feszültségű naplóban az 1939—40 telén dúló orosz—finn hábora leg- szörnyübb részletét a koflai finn ellenállási meséli ei. Ko'la az ezerknometere» front egyik 'gén fontos kulcspontja vö t s crzért ember­feletti módon védték a hős finnek. Naponta vártái a hátországban levői a finn hadije­lentés rövid mondatát: ,,Kolla kestaa." — „Kolla c-1'enâll, tartja magát!" Mennyi szen­vedő«, hány hasi halott s a heroikus küzde­lemnek milyen páratlan páldái nyugszanak e rövid je'entés mögött! S ezt Palolampi had­nagy megrendítő hűséggel és fe'emelő egysze­rűséggel meséli eL Ugyancsak erről a hősi ellenállásról mesél Viljo Saraja könyve: „Lunastettu inaa." (Sza­badon váaáro’t ország.) Saraja könyve nem az író koliai élményeit tartalmazza, hanem a kollai harcosok, elbeszélése alapján fest meg­rendítő képet arról, ami a halálig védett kis hegységben történt. Zürichben jelent meg egy svéd anyanyelvű finn írónak, Guunar Johanssoirnak háborús regénye „Vi viile inte dö" (Nem akartunk meghalni.) Johansson könyvében a suomussnl- mi és kuhmoi harcoló riportszerü elmesélését kapjuk. Nemrég jelentette a finn sajtó, hogy Jo­hansson elesett a keleti fronton. Hasonló sors élte a fiata’ finn költőnemzedék egyik nagy- rakivatott tagját is, Eino Hosia-t, aki front- é'ményeit mesélte e! „Tuiiholvin alia" (Lán­goló ég alatt) cimü könyvében. Hosia a karé- !iai fronton harcolt és mesteri sti'usban szá­molt be a téli harcok iníernális szenvedései­ről és a finn katona páratlan hősiességéről. Nem kimondottan háborús élmény, hanem regényesen bonyolított eseménysort tartalmaz Mika Waltari könyve: „Antero ei enää pa- laa" (Egy idegen jött az udvarba.) Egy front­harcos és feleségének megható történetét me­séli el Waltari ebben a regényben, mely most jelent meg a müncheni Bruckman kiadónál né­met fordításban. Végezetül egy svéd írónak kimondottan szépprózai alkotásáról emlékezünk meg Frans Bengtsson'nak, a hires svéd esszéiró- nak, történelmi regényét ismertük meg német fordításban. (Röde Orm ~r A vörös Orm.1 A nagyvonalú történelmi regényben Bengtason a X. századba viszi vissza olvasó­ját s elmeséli Tost fiának, Orm-nak kaland­jait, melyet egy viking-hajón átél. A könyv nagy értéke, hogy nem ta’álunk benne sem­miféle „lélektani" belemagyarázást, ahogy ez a történelmi regényekben szokásos, hanem, a Uz évszázad távlatából életrehivott hősök ön­magukat jellemzik tetteikkel, akárcsak egy jó'- sikerült drámában. Megérdemelné a könyv, hogy nyelvünkre is lefordítsák. AZ USA EXPEDICIÓS HADSEREGE A világ különböző frontjain harcoló amerikai haderőről közöl érdekes adato­kat a ?,Gringoire(í. Amerikái hírforrás alapján a különböző hadműveleti területe­ken a következő száron tengerentúli ka* tónusú:' roll l'fVJ dt-cembtr második fe­li iy: {nulláién 200.000, Kimi-Keleti n IIO.ÜUO,'Iáról l\ilticn III.1100 uz Óceánon óv a I.delimitai szigetvilágon 80.000, lla n in -szigetelivTi 75.000. ilnszlcáhnn 27 ezer. a: hullákon rs Ibuuirnúln u 05.000 cmtn'r­December középéig lehál k/j. ,t.i2.UUÜ amerikai katonu harcolt (?) a különböző hadmiirelcl i területeken. Ehhez kelp szá- mihini meg 120.000 tfri Icában partra­szádé halónál s ig\ a hiulbai eteti ameri­kai haderő létszáma kb. (>00-000 700 ezer ember. I ringnire" szerint enrol: a luihmaságnal: szá lírása kb. 7011.000 timnu hnjótér i,g</ivb< rétidét jelenlétié. I tán pótlásukra kl>. ií millió Ionná hnjótér állandó lekötését kell számítani. lz ely.fi világháborúban is, a: amerikai hadüzenet idején. 1917-lon, kb. 700.000 tengerentúli katona r*>lt Európában. F.z a létszám a fegyverszünet megkötéséig I millió 200.000-re növekedett. I: e'sü amerikai beavatkozás helyzeti előnyei azonban messze fiád múlták a je­lenlegi helyzetei. mert 1917-ben egy fron­ton kelleti küzdeniük m nmei t faiaknak, most idillijén leijitláhb h'eiii . j/imlun (ell ziuntlaiKok a lengdy hnik / <■/< m I. az ( elit riulhisui ul. illetve támadásaiéul. ! FRANCIAORSZÁG ÚJABB VESZTESÉGEI Az amerikai liaJsrrc;; afrikai partrmzáüá­sával 1 rnnciaoc./.ág gyarmatbirodalma teljes •/-írlat alá került. A francia kormány, hu'/ elejéi vegye az alrikni utánpótlás elmaradá­sával felmerülő kü/dlátá-si zavarokból kelet­kező nagyfokú elegedetlenAget, közleményt adott ki, amelyben tájékoztatja a közvéle­ményt, bogy mit veszített fszakafrika lezá- I ávával az ország és mit sikerült az. évi ter­mésből még az amerikaiak partraszállása előtt az anyaországba hozni. Csak cg) ilyen hiva­talos közi.-meny világítja meg a mu^a való­ságában <r/t, hogy mit jelent a gyarmat i Ky ország kei/ellátásában. Kiragadunk egypár adatot a hivatalos közleményből: Francia f.szakairika évente 15 yooc q. szá­rított zöldségfélét, 136.000 q. zöldség-vetőma­got, 250.cco q. datolyát, icc.coo q. fügét, zjc.ooo q. halat, 700.020 q. narancsot és citromot, 5 cs fél millió hektoliter bort adott Franciaországnak. lodüzenet a ráknak ne alj. V, jtíj.aár 16. (TP.j Az emberiség legnagyobb csapásai közé tartoök a rákiseteg- ség, amelynek leküzdése még nem sikerülr lcielégitő mértékben. Az egész kulturvilág or­vosainak legnagyobb erőmegfeszitése ellenére ezt a bajt még nem sikerült olyan korlátok közé szorítani, ami a kulturnépek jóléte szem­pontjából kívánatos illetve megkívánható volna. A német birodalmi orvosi továbbképzés kor­mánymegbízottja és a rák elleni küzdelem birodalmi bizottságának elnöke, dr. Rudolf Ramm professzor a „Die Gesundheit!iihrung“ cimü folyóiratban a rák elleni küzdelem tör­ténetével foglalkozva megállapítja, hogy jó­val a hatékony kezelési módok, sebészeti mii­tér, röntgen- és rádium-sugárzás gyógymód­jának kikutatása előtt ,ok kulturországban akadtak embercsoportok, amciyek a rákbete gek nyomorúságának veget akartak vetni és nekik legalább anyagi segítséget kíséreltek jut­tatni. Németországban már 1780-ban von Nóienkopp asszony Mannheimban alapítványt létesített olyan személyek ellátására cs gon­doskodására. „akik rakban sínylődnek“. A rák leküzdésére irányuló igazi küzdelem azon­ban csupán a XX. század fordulóján követ­kezett be. 1906-ban tartották Heildelbcrgben az első nemzetközi kongresszust a rák leküzdése ügyében Czerny professzornak, a kiváló hei- delbergi sebésznek elnöklésével. A világhábo­rú után 1922-ben ezen a téren a nemzetközi kapcsolatokat a különböző európai országok rákkutatói újból felvették. Németországban azonban a rák elleni küzdelmet ekkor mír erélyesen folytatták. Ernst von Leyden alapí­totta Berlinben az első rákintézetet, mint ku­tató intézményt, amely 1907-ben az „Institut für Krebsforschung" nevet kapta. Winter professzor, a kiváló königsbergi orvos volt az első tudós, aki a rák elleni küzdelemben a propagandiszn’kns és szervezeti rendszabályok -vén is eredményeket várt és ami fontos, ilyen eredményeket el is ért. Németországban a versaillesi békeszerződés Február 28-árahalasztották a HONSz jótékony célú sors játékának húzását KOLOZSVÁR, január 16. (Az Ellen­zék munkatársából.) 1 öbbizben is hirt ad- tunk arról, hogy a HONSz, a Hadirok­kantuk, Hadiözvegyek és Hadiáriák Or­szágos Nemzeti Szövetségének kolozsvári és kolcrzsmegyei csoportja jótékonycélu tárgy sors játékot rendez a szegénysor su ha­digondozottak jel segélyezésére. A pénz­ügy igazgatósúgi engedély szerint a hu-ást január hó 17-re tervezték. A ki sorsolás­ra kerülő tárgyak Igen értékesek t a meny­nyiben öt darab varrógép, húrom rádió és háromszáz darab különféle értékes nye­reménytárgy szerepel köztük. Ugyanak­kor egy sorsjegy ára mind össze egy pen­gő. Sajnos, tnindezideig alig fogyott el a sorsjegynek a fele. úgyhogy azt a célt. hogy a befolyó összegekből segélyezni tudják ú háború szerencsétlen áldozatait, a hadi rokkand okát, árvákat és hadiözve­gyeket. nem lehetett volna elérni ezzel az eredménnyel. Éppen ezért a HONSz ko­lozsvári csoportjának kérésére a pénzügy- igazgatóság a húzás időpontját január 17- röl február hó 28-ra halasztotta külön j engedélyével. i Ezzel kapcsolatban ismételten felhívjuk Kolozsvár közönségének a figyelmét erre a valóban nemesszándélm jótékony-célú sorsjátékra s hisszük, hogy minden ma­gyar, aki csak egy kicsit is szivén viseli á hódi gondozottak sorsát, vásárolni fog az egy pengős sorsjegyelcbő’. mert amellett, hogy értékes nyereményben részesül, egy­ben a világháború áldozatait is támogatja. A húzást február 28-án visszavonhatatla­nul megtartják délelőtt 10 órakor á Rá~ kóczi-moagó. helyiségében. ... VÍZVEZETÉKI BERENDEZÉSEK FAGYKÁROK ELLENI MEGÓVÁSÁRA célszerű a rütetien helyiségekben levő beren­dezési tárgyak és udvari kutak csapjait, én- szakára és a vízvétel tartósabb szünetelésé­nek ideiére, kissé megnyitva hagyni. Az igy használatlanul elfolyó víz csekély ellenértéke a fagykárok helyreállításának költségeihez ké­pest elenyésző. Kolozsvár, 1943 január hó 13. A Vízmüvek Igazgatósága. TÖLTŐTOLLAK minden árban* minőségben nagy választékban az „Ellenzék“ könyvesboltban, Koxonr* vár Mátyás király-tér g, következtében előidézett nyomorúság a rák elleni küzdelmet is erősen korlátozta, mig az egykori ellenséges lntalmak. gazdagabb ez kö­zeikkel, különösen rádium-készletükkel, na­gyobb eredményt értek el ezen a téren, mint Németország. F.gv 1928-ban Franciaországba és Svédországba kiküldött német tanulmányi bizottság megállapította, hogy elsősorban a tökéletesebb szervezet volt az, amely más or­szágnak halálozási arányszimát a némettel szemben kedvezőbb színben tünteti fel s a rákbetegségnek korán nyújtja a megkívánt ke­zelést és a későbbi gondozást. Ennek a tanul­mányútnak eredménye az a felismerés volt, hogy Németországban is szervezetet kell te­remteni a rákbetegek korai megállapítására cs időben történő kezelésére. Ezen célból alapí­tották 1930-ban „a rák leküzdésére kiküldött birodalmi bizottságot", mig az addig fennál­lott „a rákbetegség kutatásira és leküzdésére megbízott német központi bizottságra" ennek a bajnak tanulmányozását bízták. 1933 után a központi bizottságot feloszlatták é; munka­körét a birodalmi bizottsághoz csatolt tu­dományos bizottságra ruházták. 1934-ben a rák elleni küzdelem birodalmi bizottsága mel­lett megalakult a rák elleni küzdelem biro­dalmi munkaközössége is, mint az állam ál­tal irányított népegészségügyi szolgálat biro­dalmi bizottságának osztálya. A két intéz­mény újból munkamegosztást hajtott végre, még pedig a szervezeti kérdéseket elválasztot­tak a tudományosoktól. A két szervezet szoro­san egvüttmüködik, ami már külsőleg is ki­fejeződésre iut az ügyvivő elnök személyének közösségében. Dr. Conti birodalmi egészségügyi vezető kezdeményezésére 1942-ben a két szervezetet a rák elleni küzdelem birodalmi bizottságának keretében íie^iakák egybe, amely közvetlenül a birodalrá tSíé’í'Tgiigyi vezető alá van ren­delve. Az országokban és tartományokban meglévő összes intézményeket ezen bizottság alá rendelték. Ezzel valamennyi országos cs tartományi klinika aktiv módon kapcsolódott be a rák elleni küzdelembe. (Dr. V. R.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom