Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-16 / 12. szám

1 S i 3 j a « u á r 1 0, HEL #| n€kett&uwâ^kaca &&$%4 A Berlinben dolgozó külföldi új­ságírók klubjában egy összejövetel alkalmával,Harald Paulsen, a biro­dalmi jóváros nagy operette-szinbá- J zártak igazgatója az operetté erede­téről, fejlődéséró!, válságáról es a klasszikus operetté kérdéseiről be­szélt. E kedvelt színházi műfaj kö­ri<1 forgó érdekes és közvetlen hangú társalgásról számolunk be az aláb­biakban. A7 operettel sok igazságtalanság történt az utóbbi évtizedekben, legfőképpen po­dii? az. hogy ezt az egykor olyannyira ked­velt műfaji egyáltalán nem vették komo­lyan, sőt. némelyek száműzni szerelték volna ii színházakból <’s száműzni szerel­nék még ma is. Akik pedig foglalkoztak az operett újra életképessé tételével, gyakran nem a helyes 'irányban indullak el s törekvésük célját tévesztette. Herald Paulsen elégtételt akar szolgáltatni az ope­rettnek, amely kísérletei éj tudatos tö­rekvése folytán — amint közvetlen la* pasztáiéiból is tudjuk — a vezetése alai 1 álló színházban ismét fénykorát er te eh Az operetté hanyatlása akkor kezdő­dött. amikor bizonyos korszakban a szín­házi emberek nem láttak többé benne mű­vészeik ügyet) csak üzletel- fejőstehenet, így botorkált a hanyatlás különféle sza­kaszain át mindaddig., amig a Denevér hői lassan James ív'ein-féle meztelen re­vü lett. A nemzeti szocializmus uralomra kerülésével az arra hivatott kulturpol-iti­kosok kiadták a jelszót: Művészetet l népnek! A színházaknak nem szabad töb­bé a tiszta művészi törekvés elébe helye« - niök üz.’tri ügyeiket! A színházaknak a művészetet kell szolgálni ok, függetlenül attól, hogy színjátékot, operát, vagy opv- reílet játszanak. Az állami támogatás ter­mészetesen megadta a lehetőségei arra, hogy művészileg dolgozhassanak és mű­vészi törekvéseket juttathassanak érvény­re. Az operett vonalain is megkapják a színházak a lehetőséget arra, hogy olyan együtteseket toborozhassanak, amelyekké’ meg lehet teremteni ennek az elhanyagolt és váságba jutott színházi műfajnak az újjászületését. A német szellemi élet ál­talában és nevezetesen a színházak hűek maradtak az említeti jelszóhoz s a nagy színházi élet. a színházak széleskörű lato- ' gatoltsága, amelyről' a birodalomban tar­tózkodva egy nehé'ny nap alatt bárki meggyőződhetik, mind bizonyság arra, hogy a szellemi élet általános fellendülése nem hagyta parlagon a színházi Sietnek ezt a vonatkozását sem. Uo-fyfy&n ketetk&z&it az (tyei&Uc ? Ae operettre visszatérve, először is ez a kérdés ötük fel. Keletkezésére néz­ve a szakemberek manapság még nem vé­lekednek egyezően. Nern döntötték el ugyanis., hogy vájjon a piactereken ját- . szett ősrégi Paprikajancsiból, vagy a dal­betétekkel ellátott prózai darabokból ki­fejlődő daljátékból származik-e? Vatgy pe­dig — s a Theater am Noll end orf platz in- , lendánsának is ez a véleménye — az ope- ; tett szót szoros francia értelemben kell I érlenünk ami nem jelent mást, mint kis- <■ operát. Ezek szerint így is mondhatnék: az Operette az operának a derűsebb, vi­dámabb nővére. Tulajdonképpen csak az előző évszázad közepe óta ismerjük. Va­lójában a ..túlsók párbeszéddel megiüz- deh1' vigoperából fejlődött ki. S érdekes, hogy a fejlődésnek ez a foka már egészen uj - szinészlipnst is igényéül. Énekesek és énekesnők, ugyanis többféle okból nem szívesen vállalkoznak hosszú prózai párbe­szédekkel í eleszőtt darabok eljátszására. Ezt bizonyítja a ..DeuevéVMiez, az ,. Opera- bálihoz, a ,.Bocaccio“-hoz hasonló da­rabok példája. Szerzőik operának szánták val'amenuyiöket s éppen ezek nevelték fel a siker érdekét tekintve, az említeti ját­szani is tudó énekes szinésztipust. Figyelemreméltó hogy ennek az uj szín­ház.! műfajnak fejlődése voltaképpen pa­rkban és mindenekelőtt Böcsben ment ■végbe. Berlin Paul Linke működésével. rş,;/k sokkal később csatlakozott ezekhez a párisi és bécsi színházi törekvésekhez. A századforduló idején volt igazán elemé­ben ez a műfaj; a m.agasraívelésnck tz a ko *szakn azonban -már magában hordozta a hanyatlás csiráit. így például a bécsi 4P Ziehrer operettjei amelyeket közvetlenül a századforduló előtti években a Práter szabadtéri színpadán mutattak be először. -- tulajdonképpen már a későbbi revü- j húz való átmenetet jelzik. Ezekben a da- ( rabokban a harmadik felvonás már majd , semmi összefüggésben nincs a- darab égé- ; szó vei s nem más, mint; pazar kiállítású j környezetben fejteit baled. Mindez pedig mai fölfogásunk szerint a reviiszerü rcn- j előzésre valk j A tiszta icv/l tulajdonképpen századunk e'ső évtizedé­ben Berlinben fejlődött ki. Nem m.ás voit. ; mint bizonyos jele nete. kwek minden szo­rosabb összefüggés nélküli egymásután következése. A jeleneteket a revüben ép pen csak egy vékony, egyre vékonyodó fonál tartja össze. Ennek volt legkiválóbb képviselője a ma már elfelejtett Gíaoi- pietro. Ha virágkorában ez a színpadi mii- faj még tartalmazott is némi szellemet és találtak is benne nézőik s&etliemességei, úgy később az is kimaradt belőle és pót­lására az élelmes szinhátvezető -üzx-eleni­be rek meztelén nőket. vonultattak fel. Ternujfszte'tesen másodrendű meztelenség- ^ gél nehéz volt elsőrendű szellemességet J pótolni s ilyenformán a revü 'lassanként j elveszítette a közönségre gyakorolt von- j zását. •; í INTÉZET EK € s VEMBE X.ÖSCK FIGYELMÉBE í Elsőrendű minőségű vetemé^yek és íajalmák kaphatók: Sárgarépa--------------------------1Ü0 kg-ként P 30.— Pét ezselyem —------------------100 kg-ként P 60.— Fajalmák---------------------------1 kg-ként P LlQdŐl. Fenti árak ah rulzíáT rtendök. Biasins Bándor U!ódts nagykereskedés, Mátyás király-tér 26. szám és Fiiíöp Gásso nagykereskedés, Széchenyi-íér 19, szám Ők maguk sem vették komolyan szöveg Íróikat. Máskép hogyan írhatta Joliim Strauss az ..Egy éjszaka Velencében” fő­próbája után barátjához: „Ma olvastam eisőizben a darabot s megállapítottam, hogy zeném egyáltalán nem illik hozzá”. Ugyancsak Srauss irta a „Cigánybáró11 ze­néje utáín dolgozó szövegköltőnek: . írj le­hetőleg sok ,.a“ és ,,i” betűs szót. Hiszen oly szívesen éneklik ezeket14. (így .szüle­iéit meg aztán a következő szöveg: ..Und leise singt die Nachtigall ihr Liedchen durch d* Nacht . . .“1 A szäueg&ÖHpz A zenes vígjáték az e ső világháború utáni időkben tűnt fel. Az általános válság idején takarékos­kodni kelleti. Elhagyták tehát az. ének­kart, a baleket és a zenekart s „fe-’fedez- kk''. hogy két zongora és egy úgyneve­zett „párisi hetét” is vonzással bir. A közönség azonban hamarosan ráunt erre a szükségdiktálta megoldásra és az operett­nek ez a fattyúhajtása aránylag rövid idő alatt mintegv természetes halállal kimúlt. akkor sikeres igazában, ha zene nélkül is eljátszható. Elvégre a zene nem azért van, hogy a szöveget megbocsássuk. A legjobb klasszikus operetteket bármikor el Is le­het játszani zene nélkül. Ami pedig az operett rendezését »Heti, ez természetesen a korizlésuek van alávetve. Hogyan keil tehát ma egy operettet előadni sztárok, azaz sztár-rendszerre alapozás nélkül. Iga­zi színházi játékot csak együttesen gon- f do!kozó rendező rendezhet. Minden szi- • nesznek a beáyén kell állania, mert csak ^ akkor érez felelősséget munkája iránt. A balettnek ós a karnak viszont nem szab M betétei, adnia. Be keli építeni őket js a da­rabba, átélniük és játszaniok kell nekik is. De vonatkozik ez elsősorban magára a zenére. A zenének szervesen kell a darab­ba beleépülnie s nem szabad betétként kilógnia belőle! S mentesnek kéül lennie a inai operettnek minden szeiáirnenládz- mustó. Lám., a vigopera távol is tartja magát a szirupos érzelgősségtől. Menny ­ve inkább ezt kell tennie az operettnek, amely az előbbiből származóit. Legyen tehát az operett vidám és könnyed, meseszerü, de napjaink­kal kapcsolatban levő. — Kerülje t nagy összeütközéseket, mert célját akkor éri el, ha vidámsággal és feszültséged' tel légkört teremt, mellőzi az érzelgősségei, ami e hősi erőfeszítések korszakában nemcsak felesleges, de visszatetszést keli. A Theater am NoMendorp'atz-ban évek óta játszott nehány. említett darab sike­rét, az operett uj előretöréséi Berlinben, valóban csakis a kifejtett elvek al'kalma- zásának tufajdonitha tjuk. SZABÓ ISI VÁN. a huszas évek elején került fefozánre, s arról volt nevezetes, hogy az énekes szí­nésznek aera a torkát, hanem a lábát vet- I le igénybe. A buffópár háttérbe szoritol- ta a tenoristát és az énekesnőt. Eléne­keltek egy akármilyen dalt., utána táncol­tak s az egész mutatvány a sallo moríale- bau érte e.! csúcspontját. Ilyen akrobati­kus hetét után a közönség persze nehezen illeszkedett vissza a cselekmény meneté­be. A nemzeti szociáiiizmus végleg felszá­molt az ilyszeni alkáliul kisiklásokkal. Az á'liimilag támogatott színházak számára természetszerűleg tvent volt többé kint, sem elnézés. Most következett el az alka­lom annak bebizonyítására» bog}' az ope­rett is színpadraüveszeti alkotás. És sze­rénytelenség nélkül elmondhatjuk — mondja Hamid Pa id sen —, hogy ez az újjászületés Berlinből indult ki. De lás­suk ezek után. bogy HU is rnttaképfim az öpeietíe ? vagy milyennek kell lennie? Legyen va'ló- ságizü. ábrázolja a mindennapi élet apró- cseprő jelenségeit? Természetesen ezt kelt száupadra vinnie, de nem realisztikusan. Legyen meseszerü, vidám és könnyed, a nagyobb összeütközéseket nélkülöző. Le­gyen az ..opera derühebh, vidámabb nő­véré". A .,Denevér“ klasszikus példa erre a kívánalomra. Mily kedélyes a börtönje­lenet a harmadik felvonásban! Micsoda nagyszerű a.vakok: az ügyész, a rendőr, a kapus! Minden mese szerűség ellenére tel­jesen elet hűek. valóban a opera-alakok v i d á ín Ab b testvérei. töas&sikus apfAtHekeé vfyyuftk-e ez a kérdés napjainkban bukkan mind­egyre fel. A felelet pedig csők: igen lehet! Az évszázadokat túlélő alkotó mindig is a zeneszerző volt és nem a szövegíró. Mindenki tudja, hogy ki szerezte a „Bé­csi vér", a „Denevér“. vagy a „Gaspa- ronc'1 zenéjét, de hogy szövegkönyveiket kik írták, azl még a szakemberek is rit­kán tudják. S a klasszikus zeneszerzők? ____ Görögország helyzete az uj Európában i BERLIN, január 15. (TP.) Az esseni. National Zeitung ..Görögország Eu­rópához való fordulása“ címen déi- kolete'urópai levelezőjének tudósítá­sát hozza, amely azokkal a problé­mákkal foglalkozik, amelyek Görög- i országra a háború következménye- j képpé ti adódnak. Görögországban j lassabban megy végbe az újjáépítés, • mint a többi háborútól sújtott or­szágban — állapítja meg a cikkíró. — Nincs ugyan hiány jóakaratban, de hiányzanak azok az előfeltételek, amelyek a fejlődés gyorsabb ütemé­hez szükségesek volnának. Mind vi­lágosabban kitűnik, hogy az eddigi Görögország úgyszólván egy Euró­pától távoli, külön életet élt és egész más élettürvényeket követett, mint a kontinens többi része. Az országot csupán egy vágány kötötte össze a kontinenssel, azonban számtalan ha­józási vonal kapcsolta, egybe az ázsiai és afrikai szárazfölddel. Sok- j százezer görög kereskedő és telepes j élt a külföldön. Amikor 1903 után a I Törökországból menekültek hazá- j j ukba. visszatértek és így az ország j lakossága m-egsür üsödött, nem tör­téntek meg a szükséges intézkedé­sek a lakosság ellátási alapjának biztosítására, ami .például a halá­szai tervszerű kiépítésével lehetsé­ges lett volna. így Görögország nagy­mértékben függő helyzetbe került a külföldi behozataltól. A szerencsét­len háború átélése •következtében Görögország most már rá van utal­va az európai kontinenssel eddig megtagadott összetartozásra s nehéz viszonyok között kell a legrövidebb idő alatt mindazt pótolnia, amit az állam vezetősége elmulasztott idejé­ben előkészíteni. A mindinkább nap- fényre kerülő angol-amerikai ellen­tétekből kitűnik, hogy sem Angliá­nak, sem az Egyesült Államoknak a I döntő pillanatban nem lesz ideje és ereje, hogy a kis népek sorsával tö­rődjenek. Milyen más az a jövőbeli kép, amely Görögország számára : nyílik, ha jövőjéért folytatott harcá- i ban Németország oldalán résztvesz \ az európai közösségben — folytatja I a cikk. — Az uj Európa alakulásá- I nak lényeges elemeként mind vilá- I gosabban bontakozik ki a kontinens i óriási kitágulása keleti irányban. ‘ Ebben a térkibővülésben azonban ; közvetve minden egyes európai ál- I lamnak része lesz, mert megadja a I kontinentális önellátás többé meg I nem rendíthető alapját. Ennek a: I kontinentális nagy térségnek kereté­ben a görög nép éppen úgy, mint minden más európai nép, teljes biz­tonságban fejtheti ki sajátos életét. Vállalkozó szellem Piri József hdp. őrmester, légvédelmi ágyús szakaszpărancsnok 1942 augusztus 9-éti, amikor üjegparancsnotuí ember- és I anyagkimélés célfából a rendkívül hévé s ellenséges tüzérségi és aknavető tűzben a tüzelőállást kiürítette, önként vállalko­zott a találof által felgyújtott lőszer elál­lására. Bátor cselekedetével megakadá­lyozta, hogy a tűz a gabonát közé rejtett I értékes anyagokra átterjedjen és megsem­misüljön. f KÖZLEKEDÉSI BALESET A PE­TŐFI UTCÁBAN. Pénteken a délutáni . órákban közlekedési baleset történt a Pe- tőti-ulcábau. A baleset áldozata Illés Ala­dár, Csákány-utca 31. szára alatt lakó szabómester, aki át akart menni egyik ol­dalról a másikra s közben egy arra robo­gó gépkocsi sárhánvója az úttestre taszí­totta. lib's Aladár homlokán, arcán és a i karján szenvedett kisebb-nagvobb zuzó- dásokat. A helyszínre kiszállott montőor- vosok elsősegélyben részesítették, majd beszállították a klinikára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom