Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)
1942-12-30 / 294. szám
2 ELLENZÉK 1942 december 3 0. A görög tüztől a legmodernebb lángszórókig 1 Hogy a modern harcászait mennyire nemcsak a technika legnagyohhfoku igénybe vöt ellet tételezi fel, hanem mint mindig, ngy ina is a modernség fokát vég- : eredményben az emberi ész, a találékony- i ság dönti eü, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a napjainkban didó háború egyik legfélelmetesebb harci eszköze az emberiségnek öröktől fogva rendelkezésére álló „elem“ — a tűz. A tüztől mindig féltitek az emberek. Ezt a mozzanatot azonban a harcászatban épp i a modernségére annyira büszke utóbbi századokban nem használták ki a harcoló fe ek a maga közvetlen va óságában- Hogy házak, városok felgyujtására törekedtek, hogy hajókat igyekeztek lángba- boritani, az a tűznek csak közvetett, másodlagos alkalmazását jelentette. A tii/et, mint olvaut — a szemtől szembe való párharcban is — a nemetek használták ki a maga modernségében először éspedig az e ső világháborúban, illetőleg égő folyadékot a japán-orosz háborúban is alkalmaztak a szembenálló felek olyan for- j mában, hogy alkalmas eszközökkel, nagyobb mennyiségben egymásra lő vei'fék azt. A ma használatos lángszórók azonban már a szó szoros értelmében vett „tiiz“- fegyverek. A lángszórósok halálfejes pionírjai és az égetett niesznek volt a ke ve ré ki ■ ( Tény az, hogy igen hatásosnak bizonyult. A magukat joggal teljes biztonságban érző szaracénok lekicsinylő fölénnyel vették tudomásul a császári hajók közeledtét annál is inkább, mert a „hajóhad" inindö»*- sze pár kisebb hajóból állott. És ekkor bekövetkezett a hihetetlen, a megfoghatatlan, a csoda! Az eleinte értelmetlennek látszó hosszú csövek a bizánci hajókon működésbe ’éptok és öntötték magukból a — tüzet! Lángbaboritották maguk e ölt a tengert és a szaracénok élhajói azonnal tüzet is fogtak. A csata gyors vógeredmé- | nyéhez hozzájárult a szélnek a szaracénok számára kedvezőtlen iránya is. A tengereknek eddig oly büszke urai úgyszólván teljesen megsemmisültek. És ezzel először győztek a világtörténelemben kémiai fegyverek. A bizánciak a ,-tüzfo!yiulékot“ — ani'it később görög tűznek neveztek el —- fazékszerii edényekben és szifonokba zárva tartották és nagyobb távolságból ».spriccelték“ az ellenségre. Később azonban közelharcban is alkalmazták a görög tüzet. Alkalmas hosszú csövekből' löve tek ki és „mint a villám csapott a tűz az ellenség arcába“. Mi lett a görög tűzzel? Nagyot fordult a történelem kereke. Közel kétezer év telt el a szaracénok nagy szégyene óta, de ugylátszik, ez alatt az idő adatt sem tud Iák elfelejteni- lény az, hogy 1403 ban a szaracénok elfoglalták Konstantinápolyi — igaz*, hogy árulás folytán — és a titokzatos görög tiiz birtokába jutottak, amit mostmár ők alkalmaztak. 1 )e azután :iz igazi görög tűz eltűnt a történetiemből és kémiai összetétele ma is ismeretlen. Azóta, mint már emditettük, csak az első világháborúban alkalmazták a német katonák a tüzet a maga valóságában. A ! lángszórók elsősorban a tankokkal szemben nyertek itt alku mazást. Sajnos, Németország csak tizenkét lángszórós alakulattal rendelkezett az első világháborúban és ezek is a front legkülönbözőbb részein voltak szétszórva. Ilyen körülmények közt csak helyi sikerekei tudtak elérni. Theu- uie egyes alaku'atai azonban nagy szerepet játszatnak iné*r a háború tulajdonképpeni befejezése után is. különösen 1920 nyarán a különböző határharcokban. A versaille.si békeparancs azután teljesen megtiltotta Németországnak a láng- ] szórós fegyvernem megtartását. Azonban a „halálfeje»“ lángszórósok szélemé topább élt és amikor Hitler széttörte a megalázó béke bi incseit, újból feltámadtak i Németországban a lángszórósok, de most- már egészen nagy arányokban. És a német lángszórósok a ina folvó hatalmas csatákban nemcsak azt bizonyították be. bogv méltók az elődök szelleméhez, hanem tetteik egyenesen döntő tényezőkként szerepelnek az összefogott európai néppk- . nek az angol-amerikui-bolsevista veszede- 1 lemre adott válaszában. (sz- t.) Az igazi lángszórósok pionírjai a német katonák voltak az első világháborúban. Ilyen értelemben viszont az igazi tűzkeresztségen 1916 nyarán \erduunél estek át a francia katonák. Az eredmény olyan sikerrel volt egyértelmű, hogy' Theume jángszórós alakulatainak tagjait a Douau- mont és \ aux között 1916 junius 1-én aratott nagy győzelem után külön kitüntető jelzéssel, a halálfejjel látták el- ame'y jelvény ma is büszkesége a halálfejes német „fekete-huszárok’l-nak. \ i mos trónörökös, aki a hadseregparancsnokok között elsőnek ismerte fel a lángszóró külön! eges értékét, egv alkalommal a következő kijelentést tette: „Meg vagyok róla győződve, hogy ennek a fiatal csoportnak ilyen módon való kü ső megjelölése állandó intő jel lesz a haláltmegvető harcikedv szellemére.“ És ez valóban igy van ma is. A német lángszórós az ellenség legnagyobb réme, aki valóban haláltmegvető bátorsággal szökell előre tüztartályával a hátán, a tankok sokaságának kereszttüzében éppugv. mint az utcai harcok minden o'da-'ról leselkedő puskacsövei között- Természetesen az ellenség is a kalmazza ma mér a lángszórókat, egyelőre ez még azonban pusztán gyengén sikerült utánzást jelent a német katonáknak ezen a téren elért eredményeit tekintve. Ä szaracénok és az égő tenger A tűznek mint közvetlen haroieszköz- nek története azonban egyidős az emberiség legnagyobb kulturaikotásainak történetével. Pusztán többszázéves hézagok mutatkoznak gyakorlati a kalmazásában. A szaracénok a Krisztus előtti VII. század második felében hét éven át kizárólagos urai voltak az akkor ismert tengeri utaknak és igy a hatalmas bizánci birodalom mjinden akciójával! megsemmisítő fölénnyel szálltak szembe. A szaracénve- szedelem rohamosan közeledett maga Konstantinápoly felé is. Konstantin Po- gonatos császár mind nagyobb kétségbeeséssé! volt kénytelen tapasztalni, hogy a közelgő veszedelem hírére egymásután néptelenednek el a városok és falvak szerte a birodalomban. Ekkor érkezett Kons- tantinápolyba a sziriai Heliopolisból menekült görög építőmester, KalHnikos. Krsztus ed ott 670-et Írtak akkor. Kallini- kos felajánlotta segítségéit a tehetetlen császárnak. Mint mondotta, olyan titkos folyadékot ismer, amelynek segítségével a szaracénokat véglegesen megsemmisíthetik. A császár örömmé] fogadta az ajánlatot, amelyért minden bizonnyal bőségesen kárpótolta az építőmestert és a folyadékot állami titoknak minősítette. Ez a titkos folyadék valószínűleg a kénnek, tonyhasónak, ásványolajnak, aspbalhiak A koolajszáSiífás A hálózatok gazdasági jelentősége és hasznossága Amióta a német és a szövetséges csapatok a kaukázusi előnyomulásaikat megkezdték — mindenekelőtt a szovjetoroszok kaukázusi olaj forrásainak birtokbavételéért —, a vezéri főhadiszállás jelentéseiben gyakran esik szó az olajvezetékhálózatok rendszerérői, ^melyek Bakuból vagy Maikosvból és Grosnyból kiindulva, a Don és a Volga menti orosz nagyipari központokat nyersanyaggal ellátják. A legismertebb orosz kőolajvezeték, amely Bakuból a feketetengeri Batum kikötőig vezet, jelen pillanatban az elkövetett rongálások miatt nincs teljes üzemben, de az a vezeték- hálózat, amely Grosnyból, vagy Maikovból indul ki és innen északra, valamint Tuapszc kikötőjébe vezet, részben már a tengelyhatalmak csapatainak birtokában van, részben a most dúló harcok szintereit képezik. A leghíresebb kőolajvezeték hálózat, amely Mosz- szulból Haifába vezet, számos német romboló támadás célpontja volt. Mindezek a körülmények nem teszik érdektelenné, ha röviden felmérjük a kőolajvezetékeknek gazdasági értékét és politikai jelentőségét. Mindenekelőtt szolgáljanak alapul a mosszuli vezetékek adatai. A kőolajvezetékek — és ezt legáltalánosabban leszögezhetjük — hatalmas összegű befektetést igényelnek. A vezetékek átlagosan 15—30 cm átmérőjű acélcsövekből állanak és hogy az olajat bármiféle külső befolyástól megvédjék, meglehetősen mélyen a föld alá süllyesztik. Természetes, hogy ezekben az acélcsövekben az olaj nem „önmagától“ folyik, hanem, már csak a természet magaslati különbségeinek kiegyenlítése végett j—5 atmoszféra „folytatja“ az anyagot. Ez csak úgy érhető el, ha igen erős pumpálóállomások, gyűjtő- medencék és ehhez hasonló műszaki berendezések megfelelő mennyiségben fekszenek a vezeték mellett. Az olaj folyékonyságának fenntartása végett melegitőállomások építése is szükségessé vált. Vagyis röviden az „egyszerű“ vezeték lefektetésével a kőolaj szállításának problémája nem oldodott meg- A műszaki berendezések igen költséges volta meilett mégis a kőolajszáliitásnak ez a legolcsóbb módja. A már megemlített 15—>0 cm.-es átmérőjű acélcsöveken 24 óra leforgása alatt minden nehézség nélkül 4^—jó ezer tonna kőolaj szállítható. Ennek a mennyiség nek vasúton való szállítására 4-1 ezer tartály- kocsi válna szükségessé. Az iraki kőolajvezeték lefektetése tízmillió angol fontba került s üzembentartása ma is hatalmas összeget igényel. Ezzel szemben állandóan üzemben van és több, mint 1600 kilométerre szállítja .1 leg- kissebb fennakadás nélkül a folyékony aranyat. Hatalmas tarvak - papíron A legtöbb kőolajvezeték a legközelebbi tengeri kikötőbe torkol, mert az olajnak hajón való szállítása is lényegesen gazdaságosabb a tengelyen szállításnál. A legtökéletesebb megoldás természetesen az volna, hogy a forrásvidéket az ipari központokkal kapcsolják össze s ilymódon a legolcsóbb szállítási lehetőség váljék lehetségessé. Ezt részben Oroszországban és Amerikában már meg is valósították. Csak részben, mert az Egyesült Államokban is még rendszeres a kőolajnak hajón való szállítása, amely legnagyobbrészt a német tengeralattjáróknak esnek áldozatul. A német buvárnaszádok támadásainak elkerülése késztette az amerikaiakat egy hatalmas — mondhatnók fantasztikus — kőolajhálózat terének kidolgozására, amelynek megvalósítása azonban a háborút viselő A nerika erejét jóval felülmúlja. Ezek a tervek meglehetősen érdekesek, de — előreláthatólag — jó ideig csak vázlatok maradnak. Az an.erikái kőolaj, miután a nyugati források meglehetősen kiapadtak, legnagyobbrészt középészakon lelhetők fel, de itten sem központi medencében, hanem meglehetősen szétszórtan. l’lmris állam Voodiva nevű helységében már számos kőolajvezeték fut össze, amelyeknek teljes kihasználása azonban még nem történt meg. Az itteni kőolajforrások mindegyikét egymással össze lehet kötni és nyugat felé kiépite v Ebben az esetben lehetségessé válna Cincinatti, Pittsburg és Toledó városainak, valamint a A Nemzet! önállósítást Alapból nyilt: S@§»@sfyén Testvérek ruha áruházából vásároljon, Wesselényi Miklós-utca 4. sz. Nagy választék télikabátból, öltönyből! Hiába füti lakását, ha ajtajá , ablakát nem védi a Windfix lógzáró Kapható: Boskovics Testvérednél Ko.ozsvár, Deá c rerenc-utca l nyugati kikötőknek naponta több mint 50 ezer hordó petróleummal való ellátása. Még teherbíróbb lenne az a vezeték, amely Texas-Cityből kiindulva Ney-Yerseyig futna. Ennek a tervnek megvalósítása mintegy 60 millió dollárba kerül s mindenekelőtt finomított kőolaj szállítását szolgálná. Megvalósítása azért lenne elsődleges fontosságú, mert úgy a Texas-Oil-Company, mint a Shell- Oil-Company társaságoknak az Egyesült Államok nyugati felében vannak hatalmas finomító üzemeik s amelyeknek egyetlen feladata a hajóknak benzinnel való ellátása. Kezdetben még a finomított kőolajvezeték mellett egy nyersolajvezeték épitéset is tervbevettek. Ennek építése a kiadásokat mintegy 140 millió dollárral emelné, de bizonyos meggondolások miatt ezt elejtették. A finomított kőolajvezeték napi teljesítőképessége meghaladná a 225 ezer hordó mennyiséget, mindkét vezeték pedig — legalábbis az amerikai hírverés állítja — 120 tartályhajó megtöltésére vezetne. Hatalmas üzleti lehetősége: rejt ma gában az a másik vezetékhálózat kiépítése, melynek terve ugyancsak papíron áll s melynek megvalósitását Roosevelt hadbalépése hiúsította meg. Ez a vezetékhálózat Porti and- tól a kanadai Montrealig vezetne, másik ága Venturától Los-Angelesen keresztül. San- Franciskóig és ezzel párhuzamosan val Imivel kisebb átmérőjű, egyenesen Los-Angeles Kikötőjébe. Ezek alkotnák az amerikai kőolajvezetékelgondolások gerincét. De megépítésük esetében sem lennének képesek az amerikai iparközpontok hatalmas fogyasztását kielégíteni és a tartályhajók közlekedését feleslegessé tenni. Ezt bizonyítja a kőolajipar központjának előterjesztése, amely 38 újabb tartályhajó építésére tett ajánlatot minden állami segítség visszautasításával. Lehetséges, hogv ezek a hajók idővel el is készülnek, de kérdéses, hogy teljesítőképességük feljavitja-e az amerikai iparközpontok kőolajellátásának mai helyzetét. Az Egyesült Államok a *- ilág kőolajtermelésének 6c százalékát termeli s e hatalmas mennyiség ellenére érezhető nehézségekkel küzd. Mindez egyetlen egy okra, a kőolajszállitásra vezethető vissza. Á vezetékek, mint láttuk, acélcsövekből állanak, az acél termelése pedig a kőolajellátástól. Kevés kőolaj, kevés ércmennyiséget termel és kevés acél, kevesebb vezeték lefektetését teszi lehetővé Circulus vitiosus az, amelyben az amerikai háborús gazdálkodás vergődik s egyetlen reménye, hogy a tartályhajózás tonnatartalmának felemelésével kiutat talál. A német tengeralattjárók azonban megtizedelték számukat s nem valószínű, hogy nagyobb forgalom mellett az elsüllyesztett hajók tonnatartalma csökkenne. Mindezek a meggondolások mély bepillantást adnak Amerika jelenlegi gazdasági életébe, de következtetni engednek arra is, hogy az európai ujjárendezés alkalmával mekkora jelentősége lesz a kőolajvezetékhálózat kiépítésének. SZÉP SIKERREL SZEREPELT NAGYVÁRADON A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ BALETTEGYÜTTESE NAGYVÁRAD, december 30. Tudósítónk jelenti; A kolozsvári Nemzeti Színház balettegyüttesnek nagyváradi vendég- szereplése tegnap zajlott le a legteljesebb sikerrel. A hatalmas balettmüsorban kivétel nélkül! mindenki hozzájárult a sikerhez, de különösen kiemelkedett az együttes nagyszerű, fiatal prímaballerinája, Bartos Irén, akit partnereivel együtt lelkesen ünnepeltek a nagyváradiak. Itt írjuk meg, hogy a kolozsvári színház ope- rettagozatának vezetői tárgyalásokat folytattak Nagyvárad város vezetőivel és megegyeztek abban, hogy a kolozsvári opera együttese a közeljövőben tíz estén át vendégszerepel a Szigligeti-színházban- Az első nagyváradi operaelőadás a Pillangó kisasszony lesz. Száz éves fennállását ünnepelte a kézdivásárheiyi Kaszinó iSEPSTSZENTGYÖRGY, december 30. Tudósítónk jelenti: A kézdivásár- helyi Kaszinó most ünnepelt« fennállásának százéves évfordulóját. A kaszinót annakidején Wesselényi kezdeményezésére alapították. A magymultu intézmény átélte a szabadságharcot, a Bach-korszakot és a román megszállást. Ezeken a nehéz időkön keresztül fontos szerepet töltött be a székelység körében. Vitéz Barabás Andor, Háromszék vármegye alispánja mondott ünnepi beszédet.
