Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-12 / 256. szám

ELLENZÉK 1142 november 12. nm na Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter: 9» nemzetiségeink feníínraíísögseiben a szentistváni gondoláihoz igazodunk 2“ zetni, amely a kor követelményeinek megfelel. Ez a rendszer a négyosztályos polgári iskola általános bevezetése lenne. Hokky Károly, a MÉP első vezérszóno­ka rámutatott arra, hogy olyan ifjúságot kell nevelnünk, amely u nemzeti élet min­den vonalán teljes felelősséggel és köte- le.sségtndással teljesíti felelősségét. Ezt csak egységes neveléssel lehet elérni és ez elsősorban a kultuszminisztertől függ. SőHősv Jenő a felekezeti békességről és ezzel kapcsolatban az ifjúság neveléséről beszélt. A felekezetekre eltagolt oktatást bizonyos határok közé kell szorítani. A költségvetést nem fogadta el. Csíptük La os: „tFei kell őrizzük kalinr* föiéngünket1 át A következő felszólaló Csipák Lajos, az Gr- lélyi Párt vezérszónoka volt, aki a következő beszédet mondotta: Az állami költségvetés tárgyalása a parla­mentnek alkalmat nyújt arra, hogy az állami élet minden területébe betekintést nyerjen és a rideg számok mögött meglássa az uj célokat, feladatokat. Nem akarok itt a kuituszminiszler urnák tanácsot adni, mert ő bizonyára 6okkai jobban tudja az általam elmondandókat és meg vagyok győződve arról, hogy ha rajta állanak, azokat százszázalékosan megvalósítja. De hi­szem az ő kezét is megkötik az anyagi lehető­ségek. — Azt hiszem, hogy a tisztelt Háznak min­den egyes tagja velem egyetért abban, hogy azt a kulturfölényt, ami számunkra a Duna- völgyében a vezetőszerepet biztosítja és bizto­síthatja, minden körülmények közölt meg kell őrizzük. Ezért a trianoni Magyarországnak azt a törekvését, hogy kulturális téren felemelked­jék, csak üdvözölni lehet és ezt a programot kultúrpolitikánk sarkpontjává kell tennünk. — Ebből a szempontból természetesen nem lehetünk megelégedve a vallás- és közoktatás­ügyi tárcának 278 milliós tételével, mert hi­szen ez az állam közigazgatási költségének még tiz százalékát sem teszi ki. De remény van ar­ra, hogy békésebb atmoszférában az arányszám meg fog növekedni. — Nem akarom a költségvetés tételeit vé­gigvizsgálni, csupán pár olyan pontra kívánok kiterjeszkedni beszédemben, melyeket éppen a kultúránk szempontjából fontosnak tartok. Az első ilyen kérdés a fellépő fenyegető tanárhi­ány. Nem a tanárok érdekében hozom ezt a kérdést elő, hanem főkép a közműveltség szem­pontjából. A tanárhiánnyal az utóbbi időben a lapok és folyóiratok bővebben foglalkoztak, ismerik ezt az i'letékes tényezők is, mert hi­szen csak legutóbb is éppen a kultuszminisz­ter ur kénytelen volt fiú középiskolába női tan­erőket alkalmazni. Fizetésrendeséfsel keli segíteni a tanár­hidnţon ! — E tanárhiány nem egyszerűen abból ál­lott elő, hogy az ország szerencsés területi megnagyobbodásával sok uj helyet kell betöl­teni, hanem ez a folyamat már akkor indult meg, amikor még Magyarország trianoni álla­potában volt. Ma a helyzet annyira aggasztó, hogy például magán és felekezeti iskolákban, amint azt a tanáregvesület közlönyének ja­nuári számában mondja, a tanárok csak felár­ral hajlandók állást vállalni. — A tanári rend már sokszor kérte bajai­nak orvoslását, pontokba szedve kérte helyze­tének javítását, azonban ezeket csak részben teljesítették. A tisztelt Ház figyelmét és az egész magyar közvéleményt arra akarnám fel­hívni, hogy a tanári munka minőségi munka és ennek megfelelően kell azt elbírálni. Ha a birák munkáját kölönösen megtisztelik anyagi béren is, mert külön fizetési státusba sorolják őket, akkor meg kell értenünk azt, tiogy anyagilag független és minőségileg is ki­váló tanár éppen olyan fontos a nemzet életé­ben, mint a független biró. — Kérésünk két pontban sűríthető össze- 1. Állapítsák meg a kezdő tanárok számára ép­pen úgy mini a kezdő tisztviselők számára a jnindenkori létminimumot 2. A tanárok számá­ra különösképpen alkalmazzák azt a különleges státust, amibe a bírókat sorozták be. Egy nem­zet kultur^N !’-ettsége -ittál függ. hogy meny­nyire '-ecsü’i r-r>g nevelőit. — Tisztelt Ház! Amiket a tanárok helyzeté­ről mondottam, azok legnagyobbrészt a tanító­ságra vonatkozva is fennállanak. Köztudomású az a körülmény, hogy főként Erdélyben nagy tanitóhiánnyal küzdünk és ennek oka bizonyá­ra abban keresendő, hogy a tanítóság javadal­mazása rendkívül alacsonyan van megállapít­va. Teleki Béla képviselőtársam rámutatott a költségvetés bizottsági tárgyalása alkalmával arra, hogy 3 falusi tanítóságnak a falu népéből kell után­pótlást merítenie és meg kell teremteni a le­hetőségét annak, hogy olyan falusi szülők gyermekei mehesesnek tanitói pályára, akik­nek ez társadalmi emelkedést jelent. Ma, sajnos, a falusi tanítóságunk egyik jelen­tékeny része a városban nőtt fel és ezért na­gyon gyakran nem tud beleilleszkedni a falu egészen más életszínvonalába. Hitvallás a felekezeti oktatás mellett — De a legjobban felszerelt iskola, a leg­képzettebb és anyagi gondoktól mentes tanári kar sem fogja a magyar kultúra ügyét diadal­ra juttatni, ha nincs meg nemzetnevelésünk számára a szükséges nevelési cél és eszmény. Hála Istennek, ebből a szempontból valameny- nyien egy véleményen vagyunk, hogy nekünk azokat az eszményeket kell megvalósítanunk, amelyek ezt a magyarságot ezer esztendőn ke- fesztül fenntartották. Ez pedig a magyar nem­zeti öntudat és kereszténység. Az Erdélyi Párt megalakulása óta a felekezeti oktatás elvi alapján áll. Ebben a kérdésben, hála Istennek, legutóbb ép­pen kultuszminiszterünk személyében olyan hitvallást hallottunk, amelynél szebbet még magyar miniszter nem mondott. Kifejezte azt, hogy .nemzetünk és fajtánk ellen vétene az, aki az egyház nevelő és tanító munkáját a ma­gyar életből száműzni akarná, vagy csupán a templom falai között tűrné meg". Ezzel a kul­tuszminiszter ur a legilletékesebben elitélte azt az államosítási törekvést, amelynek szomorú következményéit az elmúlt súlyos 22 esztendős elnyomás idejében Erdély földje annyira megu érzett. Nemzeti jelszavak hangoztatása mellett törtek akkor hitvallásos iskoláinkra és az ered­mény az lett, hogy például az erdélyi katoli­kus egyházmegye 48.625 katolikus tankötelese közül csak 14.650 járhatott katolikus, tehát magyar iskolába és 28.762 állami, román isko­lában szenvedett. ' — Köszönjük a kultuszminiszter urnák, hogy mostani iskoláinkat felkarolja és támogatja. Va­lóban megtett mindent ezeknek az iskoláknak fenntartása érdekében. De azt meg kell mon­danom, hogy még azokat a terheket is nehe­zen tudjuk elviselni, amelyek jelenleg ezeket gz iskolákat terhelik Huszonkét esztendőn keresztül egyházközsé­geink minden anyagi erejét igénybevette az isko’a fenntartása, minden alapját ezekre költötte, úgyhogy amig egyrészt azt kérjük, . hogy legalább átmenetileg ezeket az iskolá­kat az áilam száz százalékig támogassa, ugyanakkor azonban azt is kérjük, hogy ezek­nek az iskoláknak fenntartásáról állandóan tör­ténjék gondoskodás. — Ezzel a kérdéssel összefüggésben van az erdélyi római katolikus egyház helyzete. Is­mert dolog, hogy az erdélyi római katolikus egyházmegye kettészakadt, püspökünk idegen országban él, az ittmaradt résznek püspöki helvnöke pedig szinte egy fillér nélkül kell, hogy kormányozza terjedelmes, szegény, leron­gyolt egyházmegyéjét. Nem mondom, a ma­gyar álilám gondoskodik magáról az egyház intézményéről, magáról a helytartóság fenntar­tásáról, mindez azonban átmeneti állapot. Ha azt akarjuk, hogy az egyház a maga nagysza­bású munkáját teljesíteni tudja, ennek az egy­házmegyének olyan alapot, olyan vagyont kell biztosítani és teremteni, amely intézményeit elláthatja. — Az iskola kérdésében a másik nehézség az az áldatlan helyzet, ami különösen a Szé­kelyföldön egyes állami és hitvallásos iskolák között fennáll. Ismeretes a román államnak az a kultiirnolitikája, amellyel a Székelyföldet ép­pen a? állami iskolák felállításával akarta el- pemzeíleniteni. Példának felhozom, hogy egyedül Csikra több, mint 500 ilyen fanati­kus kuliurapostoH szabadítottak rá. Állami iskolákat állítottak fel olyan községek­ben is, ahol eddig csak hitvaliásos magyar is­kola volt és ezek az agitátorok azután megin­dították a harcot iskoláink azok fenntartói é6 a szülők ellen is. A székely szülők hősies lé­lekkel viselték a megpróbáltatásokat. Amikor elkövetkezett a boldog felszabadulás, iskolapo­litikai elvként mondották ki a 6tátus quot, hogy minden iskola olyan állapotban és minő­ségben maradjon lenn, ahogyan találták. Na­gyon értem ennek a politikának inagasabbren- dii hátterét, de különösen a Székelyföldön a közbékét mérgező eredményre vezettek. Ezek­nek az iskolának további fenntartása nem­csak gazdaságilag felesleges, hanem ismétlem, ellentéteket támaszt a közvéleményben is. ERDÉLY MAGYAR LELKÉ­SZEINEK NEMZETI MISZ- SZIÓJA — Ne csodálkozzanak, tisztelt Ház, hogy mi, erdélyiek, erdélyi kérdést hozunk itt elő, de úgy érezzük, hogy Erdély ma is Magyarország­nak legsebezhetőbb pontja. Itt kell erősíteni a fnagyarságot, itt kell nekünk uj honfoglalásra indulnunk. Ereznünk és tudnunk kell azt, hogy Erdélyben a csatát vallási téren vesztettük el. „Hazadrnló az, aki politikát visz az ískolakérdésekbe“ Varga Béla, a Független Kisgazda- párt szónoka beszéde elején az erdé­lyi iskoláknak az idegen megszállás alatt végzett hatalmas munkásságá­ról szólt. A kulurpolitikai kérdések­ről is szólott ezután, majd azt a kö­vetkeztetést szűrte le, hogy a ma­gyar kultúra olyan erős volt, hogy vissza tudta volna szerezni az ország egyes részeit. Hazaárulónak tartja azt, aki az ifjúság nevelésébe párt- politikai szempontokat akar bele­vinni. Isten ádiását kérte a kultusz- miniszer működésére, a költségve­tést azonban pártállására való te­kintettel nem fogadja el. H knltaszminiszter beszéde Szabó Zoltán, Vámos János, vitéz Maksay Lajos, Vájná Gábor, Balázs Károly, Mester Miklós, Porubszky Géza és Csoór Lajos beszéde után Szinyei-Merse Jenő vallás- és közok­tatásügyi miniszter válaszolt az el­hangzott felszólalásokra Szinyei-Merse Jenő közoktatás- ügyi miniszter azzal kezdte beszé­dét, hogy ma elsősorban az uj Európáért folytatott gigantikus küzdelemben kell helytállanunk és minden anyagi erőnket is elsősorban en­nek a célnak érdekében felhasz­nálnunk. Ez a költségvetés tehát nem parádés költségvetés, hanem a mad idők ri­deg realitásához alkalmazkodó költ­ségvetés, mégis rá akar mutatni azokra a kulturális feladatokra, amelyeket meg kell valósi tanunk. A tárra 1943. évi költségvetésében a kiadások főösszege a nyugellátások nélkül 278 millió pengő. Csőn ka-Ma­gyarország utolsó. 1938—39. évi költ­ségvetésének csaknem a háromszo­rosa. A kultuszminiszter hangoztatta, hogy nemzeti kultúránk vérkeringé­sében első hely illeti a népoktatást. A tanitói állást azonban más mó­don is kívánatossá kell tenni. En­nek eiengedhetetlen eszköze a ta­nitói állás társadalmi emelése. NEMZETISÉGI POLITIKÁNK A SZENTISTVÁNI GONDO­LATHOZ IGAZODIK Neim magyar tanítási nyelvű isko­láink száma megszaporodott. Nemzetiségeink kulturális ügyei­nek intézésénél minden tekintet­ben a szeniistváni gondolathoz és szellemhez igazodunk. A jövőben is mindent megtesz, hogy a visszacsatolt részek tanitói megfe­lelő irányítást kapjanak nevelői és tanitói munkájukhoz, azonban arra kéri e helyről is nemzetiségeinket, ne feledjék el, hogy ők e hazának polgárai, ezért ismerniük kell a ma­gyar állampolgárságnak nemcsak jo­gait, hanem kötelességeit is. A kultuszminiszter ezután meg­emlékezel! a minisztériumban folya­matban, vagy előkészületben levő munkálatokról. Az uj műemlékvé­delmi törvényjavaslat elkészült. Át­szervezésre kerül az Országos Iro­dalmi és Művészeti Tanács. A Nép­rajzi Muzeum kibővítése nélkülöz­hetetlen. A Nagyváradon megszűnt jogakadémia helyett kélévfolyamos műszaki főiskolát létesítenek mű­szaki tisztek képzésére Szinyei-Merse -Jenő vallás- és köz- 1 oktatásügyi miniszter ezután részle- . tesen reflektált a vita során elhaug-' zott felszólalásokra, majd a kultusz- tárca költségvetésének elfogadását ' kérve, igy fejezte be beszédét: Euró- ■ pai hivatásunk, de gyökeresen ke- | resztény, magyar világszemlélet j alapján álló! Ez a világszemlélet 1 konkrét és pozitiv. Ezeresztendős ^ alkotások és áldozatok szentesítet­ték, a magyar mult nagy szellemei verítékükkel építették, tehát csak aiddig van európai létjogosultsá­gunk, amig ezt a tiszta és magas- rendű történelmi magyar világszem­léletet képviseljük. Ennek a világ- szemléletnek be kell jutnia minden iskolába és kultúrintézménybe anél­kül, hogy nemzetiségeink jogos kul- turigényeit a legkevésbé is sértené. Szinyei-Merse Jenő kultuszminisztert beszéde végén lelkesen megéljenezték és nemcsak kormánypárti, hanem ellenzéki részről is igen sokan keresték fel1 szeren­cseki vánataikkal. A miniszter beszéde után a Ház a kul­tusztárca költségvetését általánosságban elfogadta. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett, mely szerint a Ház legközelebbi ülé­sét csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja, napirendjén a földművelésügyi tárca költ­ségvetésének tárgyalásával. A Ház az el­nök napirendi javaslatait magáévá tette. Az ülés további során Szöllősi Ferenc félreértett szavainak megmagyarázása ói­mén kért és kapott szót, majd a korábbi interpellációkra adott Írásbeli válaszokat olvasták fel. Felolvasásuk után a Háiz 7 óra 5 perckor tért át a bejegyzett inter­pellációk meghallgatására. Bctrtha Ignác az igazságügyi miniszterhez intézett inter­pellációja halasztást kapott. Serényi Mik­lós gróf a miniszterelnökhöz és a földmű­velésügyi miniszterbe?: intézett kérdést a dunavecsei zsidó birtokok törvényellenes eladása, majd a gabonarendelet módosí­tása tárgyában. Az interpellációk során felszólaltak míég B. Szabó István, Gosztonyi Sándor, Nagy Ferenc és Csoór Lajos a közellátási in­tézkedések és a termelés érdekeinek össz­hangozása tárgyában. Az interpellációkat kiadták a miniszternek. A következő interpellációkat részben törölték majd Lili János. Baky László, Meskó Zoltán szólaltak fel. Mester Miklós, Mikó Imre, Bartha Ig­nác. Vájná Gábor és Rnjniss Ferenc inter­pellációjukra halasztást kaptak. Ezzel a Háiz szerdai ülése fél 10 utá-u néhány perccel véget ért. BUDAPEST, november 12. A k<‘pvi* selő ház szerdán déltslött ;i kultusztárca jövő évi költségvetésének tárgyalásával follytatta ülésszakát. I'omboly Dénes elő­adó ismertette a kulíurtá/cn jövőevi költségvetését. Rámutatott arra, liogy a jövőévi küitsé&vetés ismét bővült és n‘l~ gyobb összeget folyósít honvédelmi, gaz­dasági és szellemi erő le fejlesztésére. A kultusztárca költségvetése 56.229.000 pengővel több, mint az elmúlt érben. A vezérszónokok közül elsőnek Rap- csányl László emelkedett szólásra. Felve­tette a gondolatot. bogv olyan középfokú nevelés-oktatási rendszert kellene beve­Harungjaink né múltak eJ, te hit ezeket -i 1 <j rangokat kell ismét moy kon dl tanunk. A magyar (©Utász ÜrdéJyben nemtaak *y - házi funkciót végzett, kanom namaell mlwJ/1 Is tel|esltctt. Lelkészeinknek ez a nemzeti hivatása nem ( 4 jeződött be örvendetes felezabadulá»unkk ;lJ mert a magyar közigazgatás bevonult ugyan •» falvakba, de a falu népének lelki vezetője mégis csak a lelkész maradt. — Minden szórványlelkész.nek ott kell erez* nie a háta inogott a magyar nemzet szeretet' t és anyagi megsegítésének készségét. Erdélyben, ahol a papoknak igazán az egyetlen jövedt-’ii i iorrása a kongrua, azt ebben a {ormában l.> - vésnek tartjuk. A papoknak főiskolai végzet­ségük van, munkájuk pedig fokozottan nehéz munka, tehát kérjük, hogy számukra a kongrua végleges rendezésénél állapítsák meg azt az arányt, air.*elyet már a főiskolai végzetséggel bíró tisztviselőknél megállapítottak. Sorozzák a lelkészeket éppen úgy fizetési osz­tályokba és legalább megfelelő családi pótlé­kot adjanak nekik. — Amikor katonáink meg tudják fegyverrel védelmezni hazánkat a bolsevista barbár előre­töréstől, akkor a mi feladatunk, hogy itthon a szellemi bolsevizmusnak gátat vessünk. Bí­zom a kultuszminiszter urban, aki a nemzeti kultúrát, jó alapokra fektette le, tudom, hogy jó kezekbe van letéve a kiulturirányitás é6 eb­ben az értelemben a költségvetést pártom ne­vében elfogadom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom