Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-12 / 256. szám

1942 november 12­ELLENZÉK jimuum * A Belügyminiszter, a Tisztviselő és az Ember (ff) olsjţ 9d a 5§fira ynoa >äöm ins* vb x-a idilli lsein «ma iosa !£ÍI4 óla ;3 ÍI£<f !öie iSa Job )Bat >xsa 3 risl ifim aoq 83 ) Jé! nsj [ßd [9l 1st fin t < ns ns én íit 9J Ül >b m ré fa s £ •a >1 B h 1 t I * (B.) Ha néhány esztendővel ezelőtt mondotta volna el valaki azt a beszédet a tisztvi­selő és az ember viszonyáról, melyet most B belügyi tárca költségvetésének vitájában maga a belügyminiszter elmondott, talán a bár­sonyszék is fellázadt volna alatta. A padok mögötte mindenesetre megmozdultak volna és genki sem a valóságos szándékot kereste volna szaval gyökerében, hanem a tendenciát, a po­litikai élet legátkosabb betegségét, a tenden­ciát, amellyel az ellenzék soraiból magát a mi­nisztert lehetne „halálraünnepelni", vagy amellyel odabenn a többségi párt keretében is azonmód egymás ellen lehetne uszítani kor, ^llás, származás, baráti kör, tegnapi apprehen- jtló és holnapi esély szerint a klikkeKet. Ezt a beszédet el kellett már mondani való­ban. És enneü a beszédnek az éppen az legtöbb erőssége, hogy nem az ellenzék padsoraiból, Bőt a kormány oldalán sem a képviselői pa­dokból mondotta el valaki, hanem hogy azt maga a belügyminiszter mondota el, még hozzá azzal az tsréllyel, amellyel elmondotta. Ha valóban általános és nagy baj volt va­laha is az úgynevezett szolgabiró-világban a magyar tisztviselővel, ennek a fajnak általá­nos jellege volt az akadálya a kérdés nyílt és erélyes tisztázásának. Ha maga a miniszter látta helyénvalónak, hogy igy és most beszél­jen róla, ez legfőképpen azt bizonyítja, hogy a baj máj nem egészen általános. Hogy van ér­telme és célja beszélni róla. Az időszerűséget tehát semmiképpen sem lehet most már elvo­natkoztatni ettől a kérdéstől. _____ , Nem volna értelmes hatása és hasznos célja ennek a miniszteri szónak sem, ha mindössze annyit jelentene, hogy őt magát végre!, végre! — felszabadultsággal országszerte megtapsol­nák, sőt főként és átalánosan maguk á tisztviselők tapsolnák meg, — esetteg közüle- tek és intézmények szokásos hűség- és üdvtáv- iratáva! keresnék fel — és aztán maradna min­den a régiben. Helyes volna, ha maguk a tisztviselők — még a legkiválóbbak is — leplezett sérelem- érzéqek helyett tanulságkeresést csinálnának ebből a szigorú miniszteri beszédből. Követ az a tisztviselő vessen másra, aki sohasem bon­tott még fel előkelő protektortól származó ajánló levelet, vagy légy-cly-kegyes-névjegyet senki delikvens ügyében úgy, hogy az az előtte levő akta sorsára hatással ne lett volna, vagy aki sohasem mordult rá egyetlen hozzáforduló, ágrólszakadt ügyes-bajos magyarra sem azzal, hogy „most nem érek rá, várjon künn, vagy Jöjjön máskor, nem látja, hogy el vagyok fog­lalva “ Vagy aki sohasem volt türelmesebb a dolgát rövid szóval, tegeződő hangon, elegáns ruhában, kaszinói ismeretség légkörében ked­vesen előadó úri barátjához, mint a zavará­ban dadogó, pargrafusismeret hiányában hetet- bavat összehadaró, a lényisgTe negyedórákon át sem térő, izzadt, toprongyos, értelmetlen, nagy baja miatt indulatos nyomorult páriához, aki­nek pedig nyilvánvalóan sokkal, de sokkal több oka lett volna a segítségre. Emberek va­gyunk, a sok munka és a háborús viszonyok egyre zúdítják a kérelmezőt s a panaszt, nem nagy bölcsesség kell e világfán általános ide­gességre elfogulatanul okot találni akár a köz­hivatalokban is. Mi is lenne, ha a napszámos, vagy a robotoló kistisztviselő, vagy a nyugdíjas lenne a maga viszonylag életbevágóbb baja miatt idegesebb « hivatalban a tisztviselőnél? Bolond világ lenne, de erre még nem került sor, mert a panaszost mindig megregulázza az előszobák higgaszto várakozás-gyógymódja és a hosszúra tervezett panaszokat is tőmondatokra lerövidítő közhivatali elfoglaltság. A mérleget egyenlőn kétkarúvá kell tenni. Hyen viszonyok között különösen hasznos az ilyen miniszteri beszéd. A panaszos adhassa elő panaszát. Kérelmét ne utasítsák el azzal, hogy nem szabályos. Hanem javítsák ki szabályosra. Ha a főlb hivatalokban mindenütt négy-öt szo­bában is mosolygós, kedves tisztviselők fogad­nák a feleket és foglalkoznának velük csak abból a célból, hogy kérelmük, panaszuk ügyé­ben teljes kioktatással, jól megcímzett és he­lyesen felbélyegzett írással pontosan ahhoz a tisztviselőhöz kerüljenek egyenesen, aki ügyük­ben valóban illetékes, megegyszerüsödnék az egész közhivatali élet. Négy-öt szobában is mosolygó, kedves, igen szívélyes és aprólékosan gondos tisztviselőt ké­rünk a nagyon-nagyon elfoglalt közönség és a nagyon-nagyon elfoglalt tisztviselői kar idejé­nek, idegének, munkájának megkönnyítésére. Nem kegyes leereszkedéssel a feltett félénk kérdésre kurtán máshovautalás, hanem a fel nem tett kérdést is kibátoritó tisztviselőket, kedves, előzékeny „elő-hivatalokat" kérünk minden pénzügyigazgatósághoz, rendőrséghez, adóhivatalhoz, lakáshivatalhoz, járásbíróság­hoz, közellátási hivatalhoz, stb. Hogy nincs elég tisztviselő; Óh. hát éppen azért! Ha nagyon nagy a tisztviselőhiány, akkor természetesen kétszerannyi tisztviselővel «Ellátott „elő-hiva- tail"-t kérünk sürgősen, mert hiszen ezek a ki­segítő, előhivafalok éppen és mindenekfelett azért szükségesek, hogy a sok uj paragraíus la­birintusában feleslegesen kóválygó felektől a íeteslegesen feltartóztatott tiszlviselőket is megkíméljük és mindenkinek sokkal kevesebb izgalma, több ideje, idege és igy ala­possága és előzékenysége maradjon a valóban reá tartozó ügyek elintézésére. Így kevesebb gondunk volna annak a most illetékes ajkakról felvetett kérdésnek a tisztá­zására is, hogy mikor idegesebb a tisztviselő és mikor idegesebb az ügyfél. Aki ismeri a közhivatali életet, az úgy hiszi, hogy az ügyfél­nek kevesebb az alkalma az idegességre. És arra, hogy tisztviselő és tisztviselő között kü­lönösebb’ előítélettel tegyen megkülönböztetést. Mint ahogyan ilyen természetű panaszról a tisztviselőkar feje, a belügyminiszter sem tett említést beszédében, ö is csak arról az eset­ről beszél — aminek szerinte is véget kell vetni —, hogy a tisztviselő ne tehessen meg­különböztetést ember és ember között . , Mi sok esetben valóban angyali türelműnek láttuk a tisztviselőt a feléje zuduló panaszok elfogultságával szemben is. De bevalljuk, többször láttuk az idegességet a belügyminisz­ter ur által megfogalmazott és nem kívánatos módon a tisztviselői Íróasztalok mellől meg­nyilatkozni. A miniszteri szó ereje akkor hat, ha hatása elér a napi élet sok apró mozdulatáig. Ez az ut kissé hosszú. Különben a jogorvoslat útja hosszadalmas. Hiszen a kisember a mai viliág­ban már akkor boldogan vágyik pihenésre, ha sikerült megtalálnia a tisztviselőt, akire Ugye valóban tartozik. N»sm hogy megkeresse még annak útját is, hogy a tisztviselő esetleges idegességével szemben éppen a tisztviselő kar társam keresztül eljuson a belügyminiszter ur Igazságtevő ajtajáig, hogy ott a képviselőházi beszéd szavaira leibátorodva orvoslatot kérjen. E’ő-hivatalokat kérünk, hogy a fő-hivatal elő­szobáját meg'akarithassuk. Előhivatali kedves megállóhelyet minden adófizető polgár részére, hogy átszállás nélkül! közveten kapcsolással lőhessen minden aktának, panasznak, kérelem­nek, beadványnak, felebbezésnek, pótlásraité- lés, máshovaulasitás, halogatás nélkül minden­kor megtalálnia a maga Íróasztalát. A hivatalfőnökökhöz pedig ne az ajánló név­jegyek örök zaklató serege, hanem az előhiva- talok komplikált precedensnélküli, rendkí­vüli esetei jussanak csak, hogy azok is ké­sedelem nélkül nyerhessenek elintézést. ül. Viktor Emsnue! 73. születésnapját ünnepük a tengelyhatalmak és szövetségeseik RÓMA, november 12. (MTI—Ştefani.) III. Viktor Emánuel oi'asz király és csá­szár születésnapján az olasz nép benső­séges érzéssel veszi körül szeretett ural­kodóját, aki már 42 éve uralkodik és ma­gas kiváltásában megosztja mindenkor nemzete bánatát és örömét. III. Viktor Emánuel mindig a nép legbensőségesebb akaratát tolmácsolta. Minden háborúból győztesen került ki, bármilyen kemény és válságos küzdelemről! volt szó. Mindem­kor győztes kardjával az olasz sorsot kép­viseli, melynek egykori nagysága ismét megvalósul'. A Kormányzó Ur Őfőmél'tósága meleg­hangú táviratban fejezte ki jókívánságait III. Viktor Emánuel olasz király és csá­szárnak születésnapja alkalmából. A Führer az olasz kirá'y és császárnak születésnapján a következő táviratot küldte: „Kérem Felségedet, fogadja mai szüle­tésnapja alkalmából legszivélyesebb jókí­vánságaimat. Hűséggel emlékezvén a ve­lünk szoros fegyverbarátságban harcoló olasz véderőre, a i'egőszintébben kiválnom ebből az alkalomból Olaszország boldo­gabb és dicsőséges jövőjét.“ A Tenno III. Viktor Emánuel király és császár 73. születésnapja alkalmából üd­vözlő táviratot intézett az uralkodóhoz. Rosier Edmund Chopin-estje Tegnap este a Rosier Edmund Chopin- I estjére kiváncsi közönség zsúfolásig meg­töltötte a vármegyeház dísztermét. Tava­szi hangversenye óta igeD előnyösen isme­ri városunk a fiatal lengyel' művészt s mi­vel akkor Chopin müveiben talált legin­kább önmagára, érthető önáLió Chopin- estjének nagy vonzóereje. , Műsorának el'ső felében a C-moll Polo­naise. négy prelúdium, az F-dur ballada és a B-moll szonáta szerepelt. Talán a művész betegeskedésében kereshetjük az okát annak, hogy első két számának elő­adásában bizonyos elfogódottságot érez­tünk, ez azonban fokozatosan fölengedett, már a G-dur preludetől kezdve mind jjob- ban kibontakozott fölkészültsége, s az F-dur balladát, meg a B-mol.l szonátát, amely a harmadik tételeként szereplő gyászindulóról nevezetes, egészen sikerült előadásban ha tottuk Röslertől. ízlésesen., kiegyensu'yozoltan játszott s mintha a müvek logikus fölépítésére törekedett vol­na az egyéni mondanivaló hangsúlyozása helyett, jóllehet, Chopin remekeinek sod­róereje magával ragadhatta volna. A műsor második felében átmelegedett, megszinesedett Rosier játéka. A Fantasie opus 49., a G-dur nocturne, a Fis-dur impromptu, négy etűd, közülük különö­sen az A-mollban éi$ E-mollban írottak, a Cis-moll és az A-mol'i1 mazurka, végül a H-moll scherzo előadása jelentette a hangverseny értékesebbik felét. Ujbó" ki­tűnt a témáik pontos rajzával, fegyelme­zett játékával, de már érzelmekkel is ery- re jobban telítődött Rosier előadása, s a kiemelt etűdökkel, meg a két mazurkával el tudott ragadni a chopini álomvilágba, amelynek lágy hullámverése és élesen csattanó, szenvedélyes kitörései egyformán bővülőek s legvürhetetleniil hatalmukba kerítik hallgatójukat. Ezekben a müvek­ben egészen úrrá vál't a hangszer fölött s ig'» szabadon kibontakozhatott az a lelki visszhang, amelyet Chopin müvei a mű­vész lelkében fölvernek. A közönség lelkes tapsait Röslér több ráadással köszönte meg. K. B. SZTÁLIN: SZÁNJ MEG... EDEN: NESZE... EURÓPA ELÉG...? hits orsósát akarta átcsem­pészni A HATÁRON — IN­TERNÁLTÁK ZALAEGERSZEG, november 12. (M. T. I.) A perlaki járás főszo’igabirája a bűnügyei eljárás lefolytatásáig azonnal in­ternálta és a budapesti toloncházba ki­sértet le Fischer József alsódomborui zsi­dó ,aki a jugoszláv ural/om idején adóhi­vatali főnök volt. Fischer a Horvátor­szágban lakó Herzer Miksa Gyulát át akarta csempészni Magyarországra s na­gyobb pénzösszeggel meg akarta veszte­getni SimonicS László községi tisztvise­lőt, akinek bejelentésére a csendőrség Fischert tettenérte. HALÁLRA ÍTÉLTÉK AZ ANYA- GYILKOS FAKERESKEDŐT A Magyar Országos Tudósitó jelenti: Kis» Lajos 37 éves bucşi fakereskcdőt a Kúria ina,i tárgyalásán halálra Ítélte. Kiss Lajos a mult év áprilisában doronggal agyonverte édesanyját, hogy hozzájusson a vagyonhoz, amire költekező életmódjához volt szüksége. Az érsekujvári törvényszék életfogytiglani fegyházra Ítélte és a győri tábla az Ítéletet helybenhagyta. Ma tárgyalta ügyét a Kúria- Az ítélet kihirdetése után a Kúria kegyelmi tanáccsá alakult át, amelynek határozata tit­kos. FINNUGOR ÜNNEPÉLY ÉS KIÁLLÍTÁS A REFORMÁTUS KOLLÉGIUMBAN. Pénteken, 13-án délelőtt 10 órai kezdettel tartja meg finnugor rokonsági ünnepélyét a kolozsvári re­formátus kollégium Gyulai Pál önképzőköre a kollégium dísztermében. A változatos mü6oru ünnepély célja rokonságunk tudatának elmélyí­tése, az összetartozás érzésének fejlesztése A diákelőadók közül Kárpáti Egon és Szentpétery László a vérségi, nyelvi és szellemi kapcsola­tokról, Sombori Dénes a finn költőkről és a finn költészet magyar vonatkozásairól, Zágoni István északi testvéreink ifjúsági mozgalmai­ról beszélnek., a zeneszámot, Sibelius Finn'an- diáját Lám István vezeti be, a finn lélekről felolvas Simonfi Sándor, Demjén Attila és Dá­vid András szavalnak, végül az ifjúság együt. tesen elénekli a finn himnuszt. Itt említjük meg, hogy a kollégium rajztermében pénteken dél­előtt 12 órakor nyílik meg a páratlanul gaz­dag é6 művészi anyagból összeállított fénvkép- kiállitás: „Finn tájak, finn élet" címen. Meg­tekinthető szombaton és vasárnap délelőtt 10 —1 óráig. Felhívjuk olvasóink figyelmét az ér­tékes fényképkiállitásra, melyet csakis a jel­zett napokon láthat Kolozsvár finn-barát ifjú­sága és közönsége. GYERMEKRUH A-N APÓT RENDEZI A KOLOZSVÁRI REFORMÁTUS NŐ­SZÖVETSÉG. A kolozsvári Református Nőszövetség hétfőn délutánt az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának Farkas utcai helyiségében ex er mékrvha. napot rendez. A JSószövetség vezetősége felkén az ösz- szes református asszonyokat, hogy a nél* külözhetó gyermekruhadarabokat adják d mozgalom támogatására. Ezzel a neme& kezdeményezéssel akarnak segíteni azokon a szegény gyermekekén, akiknek nem jut téli meleg ruhára. HASMÜTÉTEK utáni időszakokban a régóta bevált, tisztán természetes „Ferenc József" ke- serüviz kitűnő hashajtó, amely a belek tartaU mát biztosan felhígítja és azt csakhamar fájda­lommentesen levezeti. Kérdezze meg orvosát! TÖLTŐTOLLAT vásároljon és javíttasson szaküz'etben. A vásárolt toliakért és ja­vításokért garanciát vállal több mint egy évtizede fennálló „ Feher Lajos töltőtoll szaküzlet Kolozsvár, Deák Fe- renc-utca 18. sz. Udvarban. Tel. 10-95. Kérem vigyázzon a cimro.

Next

/
Oldalképek
Tartalom