Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-12 / 256. szám

CSÜTÖRTÖK, 1942 november 12. v LXIII. évfolyam, 256. szám. •mA") A a Ari io fillér ELLENZÉK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, íókai-a. 16., I. em. Telet.; 11—09. Nyomda: Egye- tem-u. 8. sz. Telel.: 29—23. Csekkszámla 72056 ALAPÍTÓUL: BERTHA MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVALLALAT"* Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 2.78 R* negyedévre 8 P„ félévre 16 P., egész évre 32 F. ö ni na :d isi m ><S in t\ MS n hogy a tengelyhatalmak lépését az önvé­delemt. elkerülhetetlenné tette. Biztosítot­ta Petain államfőt, hogy a német népnek nincs támadó vagy elnyomó szándéka a francia nemzet ellen, egyben kifejezte re­ményét, hogy a francia kormány vezetői­nek belátása elkerülhetővé teszi az újabb vérontást Franciaország és a tengelyha­talmak között. Petőin államfő jelképesen tiltakozott a német csapatok bevonulása ellen, de parancsot adott, hogy a francia csapatok és a lakosság ne tanúsítson el­lenállást. A bevonulás mindenütt a legna­gyobb rendben történt meg. Ä német csapatok megvédik Európát ez angol-amerikai partraszállé kísérlet ellen BERLIN, november 12. (MTI.—DNB ) A Führer főhadiszállásáról je­lenti a véderő főparancsnokságra: A német csapatok november 11-én átlépték a meg nem szállt Fran­ciaország határán a demarkációs vonalat, hogy megvédjék a francia te­rületet a Dél-Franclaországban küszöbön álló angol-amerikai partra- szálló kísérletek ellen. A német csapatok mozdulatai tervszerűen folynak. RÓMA, november 12. (MTI.) Szerdán déli 12 óra 30 perckor a követ­kező hivatalos jelentést adta ki az olasz főhadiszállás: Csapataink a német főparancsnoksággal való egyetértésben szerda reggel átlépték a meg nem szállt Franciaország határvonalát, hogy biz­tosítsák a Földközi-tenger partvidékének védelmét. Hitler-Laval-Ribbentrop-Clano találkozó Münchenben MÜNCHEN, november 12. Az el­múlt napok eseményei következté­ben a francia és a német, kormány között többszöri eszmecsere vált szükségessé. Laval francia imindsz- terelnök keddre virradó éjszaka Vichyből Münchenbe repült és ott tárgyalt Hitler vezér és kancellárral és Ribbenitrop birodalmi külügymi­niszterrel. Az egyik tárgyaláson résztvett gróf Giano olasz külügymi­niszter is. Laval a tárgyaláson köz­ben állandó távbeszélő összekötte­tésben vott Petain marsallal. A fran­cia külügyminiszter szerdán hajnali 5 órakor átvette a Führernek Petain tábornagyhoz intézett levelét és re­pülőgépen visszautazott Vichybe, ahova délután 2 órakor érkezett meg. A német csapatok szerdán haj­nali 7 órai 30 perckor vonultak be a francia Limogesbe, 9 óra 30 perckor Pauba, Lionba 10 óra 30 perckor vor nul'tak be gépkocsin, főleg gyalog­sáéi csapatok. A lakosság magatar­tása Petain tábornagy utasításához híven, korrekt, sőt részben barátsá­gos volt. A francia államelnök tilta­kozását berlini körökben a dán ki­rály és a dán kormány 1940 áprilisá­ban következett tiltakozásával ha­sonlították össze, amely szintén pusz­tán formai tiltakozás volt, miközben a katonai ellenállásról lemondottak és végül is elfogadták a német had­erő védelmét. A tengelyhatalmak politikai és katonai vezetősége kö­zött mindenesetre a legszorosabb kapcsolat áll fenn. A német akció berlini illetékes megállapítás szerint tisztán katonai elháritó rendszabály jellegével bír, tehát csupán átvonu­lásról és a tengerparti övezet bizto­sításáról van szó. Az akció tehát egyáltalán nem érinti a francia pol­gári közigazgatást. H'tler vezér és kancellár Petain állam­főhöz intézett levelében bejelentette a megszállást BERLIN, november 12. (DNB—MTI.) A Führer Pétain tábornagy francia ál­lamfőhöz levelet intézett, amelyet szerdán reggel a francia rádió is ismertetett. A ler Vél Így szól; ...............- ’ • ’ ' v ' * Tábornagy Gr! Ama nap óta, amelyen népem sorsa erre a helyre állított, őszinte igyekezetem volt őszinte viszonyt teremte­ni Franciaországgal még Németország su­h.°í lemondása árán is- Ha ezek a kísér. letek sikertelenek maradtak, nem az én hibámból történt. Angliának és Francia- országnak 1939 szeptember 3-án Német­országhoz intézett hadüzenete engem és a német népet annál mélyebben érintett, mert erre sem Anglia, sem pedig Francia- ország szántára nem volt semmiféle, még oly kevésbé helytálló ok sem. A Francia- ország számára oly szerencsétlenül végző­dött hadjárat sem tudott attól a gondolat­tól eltéríteni, hogy legalább a jövő számán ra nyitva hagyom az utat az európai ősz* szetartás megteremtésére. Ebben a szel* lemben a fegyverszüneti feltételekbe sem* mit sem vettem be, ami ellentmondott vo'na a fegyverszüneti szerződés bevezető­jében bejelentett céloknak, vagy ami ezek értelmében ne lett volna feltétlenül szűk* séges. A Német Birodalom ezért nem aknáz­ta ki Franciaország akkori gyengeségét sem arra, hogy zsarolásokat hajtson vég­re, hanem csak azt követelte, amit a győz­tes ilyen esetben kénytelen követelni, ne* vezetesen a siker biztosítását, azaz garan­ciát arra, hogy a fegyverszünet nem át- meneti epizódot, hanem háború gyakor­lati befejezését jelenti és végül, hony ez a fegyverszünet semmi körülmények kö­zött Sé vezessen túlzott engedékenység következtében a birodalom katonai hely­zetének rosszabbodására abban az esetben, ha Franciaország korábbi szövetségesé­nek hajthatatlansága miatt a háború to­vább tart, „A minket fenyegető veszély elhárítása kényszerít a megszállásra" Németország ebben az időben semmi­féle követelést sem támasztott a francia hajóhadra, egyádtalán nem avatkozott be a francia kormány gyarmatbirodalmi mű­ködésébe sem. Anglia és Amerika abban a reményben, hogy a háborút mégis Euró­pába hozhatja, támadást indított NyugCtt- és Észak-Afrikába francia terület ellen, amelynek megszá'lását megkezdték. Fran­ciaország nincs abban a helyzetben, hogy hosszabb ideig ellenálljon ennek a táma­dásnak. Németország és Olaszország azon­ban semmilyen körülmények között sem tűrheti, hogy itt a fegyverszüneti szerző­dés olyan hatássá válljon, amely idővel e két ország ellen irányulna. rAz angol-amerikai száUitókötelékek mozdulatainak pontos megfigyelése, vala­mint sok kétségbe nem vonható jelentés alapján a német és az olasz kormány megtudta, hogy az angol-amerikai invá­ziók legközelebbi célja Korzika és maga Dél-Franciaország, Ezzel — nem Német­ország és nem Olaszország hibájából —« megsüntek a fegyverszüneti szerződés elő­feltételei és alapjai. A német és az clasz kormány ilyen kö­rülmények között megállapodott abban, hogy azonnedi intézkedéseket tesz, hogy a leghatékonyabban szembeszáll jón az an­gol-amerikai üzelmek folytatásával. Ilyen körülmények között. Tábornagy Gr, sajnálatomra kénytelen vagyok Önnpl közölni, hogy a minket fenyegető veszély eháritására kényszerítve érzem magam as o'asz kormánnyal egyetértésben csapataim­nak parancsot adni arra, hogy a leggyor­sabb utón, Franciaországon kermitül] száll rák meg a Földközi-tenger part iát, másodszor, vegyenek részt Korzika védel­mében az angol-amerikai haderő fenyegető támadása ellen. A német csapatok eljárása nem a francia nép ellen irányul A német csapatok eljárása nem Ön el­len, mint államfő és mint a világháború vitéz francia katonáinak tiszteletreméltó vezére ellen, vagy a francia kormány el­len irányul, mint ahogyan nem irányul azok ellen a franciák ellen sem, akik a bé­két kívánják és főleg azt szeretnék elke­rülni, hegy saiát szép országuk újból had­színtérré váljék. Biztosítani kivárnom Önt arról is, hogy a szövetséges csapatok be­vonulása nem irányul a fs&icia véderő el­len sem, sőt én még mindig abban a re­ményben élek, hogy egy napon ezzel a véderővel vállvetve védelmezem meg Dé'L európát és az afrikai francia birtokokat az angolszász rablókoalició ellenében. EJ- járásom egyetlen célja annak megakadá­lyozása, hogy az északafrikai áPapot hir­telen a délfrancia parton is megismét­lődjék. Ez elten fellépni felelősnek érzem ma­gam, népem és általában egész Európa előtt, mert e földrésznek uj háborúval va­ló elárasztása nemcsak valamennyi euró­pai állam, hanem, az egész európai kul­túra pusztulására vezetne. Biztosítani kívánom önt, Tábornagy Gr arról1, hogy, én abban a pillangtbant amikor a földközitengeri helyzet annyira megjavult, hogy a birodalomnak a jegy* vetszüneti egyezményben foglalt érdekei ezen a területen már nem lesznek vészé* lyeztetve, azonnal visszavonom csapatain­kat a régi demarkációs vonal mögé. Végül biztosítani kirónom önt, Tábornagy f/C hogy Ön és kormánya mostantól kezdve egész Franciaországban szabadon és aha* dálytalanul mozoghat, mert én annak ide* jén csuk azért elleneztem a kormány át* helyezését Vichyből Versaillesbe, mert at­tól tartottam, akkor az ellenséges propa* panda minduntalan azt fogja állítani, hogy önt, Tábornagy Gr és kormányát meg­fosztottam szabadságától és Hűen körül­mények között nincs abban a helyzetben, hogy hivatalát ellássa. Most. minthogy d fent vázolt körülmények között Németor­szág és Olaszország a fegyverszüneti szer* ződésben foglalt érdekek védelmére kény* felen felvonulni a fenyegető amerikai- ango linvázió ellen és ezzel Dél-Francia­ország határait is megszállja, igy meg* szűnt az az ok, amely indokolttá tet­te a francia kormánynak Vichyben mara­dását, fe<l akarom használni az alkalmat, hogy közöljem Önnel eddigi fenntartásúul visszavonását, Drámai tanácskozások elűzték meg Münchenben a német csapatok franciaországi bewonulását Hitler személyesen adta át Lavilnak Patáin államfőhöz intézett lévaiét — Franciaország megszállása teljes rendben folyik: — Roosevelt a francia gyarmatok elleni orvtámadást a második arcvonainak tekinti DRÁMAI GYORSASÁGGAL fejlődtek a Franciaországgal kapcsolatos esemé­nyek. Az afrikai francia gyarmatok elten intézett angol-amerikai orvtámadás után a tengelyhatalmak arra knéyszerűitek, hogy saját biztonságuk védelmére bevonuljanak az eddig meg nem szállott francia terü­letre. A német csapatok bevonulását drá­mai tanácskozások előzték meg Mün­chenben. A francia kormány képvsieleté- ben Laval miniszterelnök jelent meg a ta­nácskozásokon, akinek a Führer szemé­lyesen adta át Petőin tábornagyhoz inté­zett levélét. A német nép vezére a törté­nelmi jelentőségű levélben hangoztatja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom