Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-21 / 264. szám

ELLENZÉK 1142 november 21­günk kérdésiről. No méit óz lassúnak hír ragudul — uem i& lehet ezért t ée ne mé> tóztassauak félre érteni, hogyha a hazai német Séffel nem sorosom a nem* réti tépek közé. A hazni németség mindig ,igy szerepelt eb­ben az országbau. mint az egyik h’gkii- löub, leghasznosabb n.uukatúrsunk abban u törekvésben, hogy ezt az országot euró­paivá, hatalmassá és ellenállóvá építsük ki. Kbheu -i tekintetben lehettek, időnként hul­lámzások. leheltek nézeteltérések, de én törhetetU?nül hiszek ma is abban, és ebben a tekintetben megerősít az a szép felszó­lalás, amelyik ma éppen németajkú pol­gártársaink képviselője részéről itt elhang­zott, hogv ebben a tekintetben jó utón ha­ladunk és ha vannak és előfordulnak ki- ' sehh dolgokban súrlódások köztünk. n moeijarság mindig számíthat a hazai németségre. Egy pillanatig sem vonom kt-tségbo. hogy ü magyar élei ereje, gravitációja >Vsz uiin* dig o'lyau erős, bogy a németség is oröm- ! mej fog ebben a kooperációban rósztvon ni. Nagyou sajnálom, hogy valaki azt a ki­fejezést használta, hogy a németség batyu­val ;ött be hozzánk. Hór nincsen benne megszégyenítő, mert a batyuban lehet ka­pát. lehet szerszámot, lehet szegénységet, de lehet egészséges luunkakedvet és mun­kaerőt is hozni és én visszalapozva a ma­gyar történelem lapjait, szívesen és öröm­mel üdvözlöm azokat, akik így jöttek he az országba, mert azért jöttek be, hogy hiányokat töltsenek be. azokat a hiányo­kat, amelyeket harcaink, szenvedéseink okoztak ebben az országban. Amikor szí­vesen üdvözlöm őkel, tudom, úgy fogják fel ezeket a szavaimat, hogy ez az üdvöz­lés egyúttal a velük összefogó egyetemes magyar nemzeti érdekekbe való szolgí- iatbaál'litását is jelenti az ő egész munká­juknak és működésüknek. 99 Nsm akaróit diktátor lenni*-— A sajtókérdéssel mélióztattak meg behatóbban foglalkozni. Magyarországon a többi háborús államhoz hasonlítva a dolgokat, azt hiszem, a sajtót Hberá'isab- ban kezelőik. mint bármelyik á lamban. Amikor kifogásolni mé'ltóztattak. hogy br zonvos orgánumok még megjelenhetnek ebben az országban, el méitóztatnak feJej* teni azt, hogyha a másik útra lépek és bi- zonvos orgánumokat beszüntetek, akkor kötelességem arra az álláspontra he'yez- kedni. hogy egyfajta orgánum marad és az az én orgánumom. Amikor hozzájárulok alilmz. hogv más orgánum is szabadon működhessen, bizonyos fokozott korláto­zások között ebbeu az országban, csak azt tehetem, hogv gondosan vigyázzak arra, hogy sokszorosan több szabadsága legyren annak a sajtónak, amely a mai kifejezés­sel élve jobboldali irányba távolodott e' az én irányomtól, mint amelyik balra maradt attók összehasonlíthatatlanul na­gyobb szabadságot élvez az úgynevezett jobboldali sajtó, mint a baloldali. De ha kényszerítenek az urak, hogy drasztikus álláspontot foglaljak el, nem lehetne más, mint az, hogy csak egy sajtó marad, a hi­vatalos sajtó. Én nem akarok diktátor lenni, mert én minden* elkövetek ebben az országban, hogy diktátora ne legyen, dé ha dikta­túra lenne, az csak az én diktatúrám le~ hetne. — Visszatérve a propagandára, méltóz* látták a nemzetiségi kérdéssel kapcsolato­san a külföldi propagandára és a határain­kon kiviil levő kisebbségeink visszate épi- 1 ó=érő1 is beszélni. Igen nagy feladat ez és én najrvon szeretném Czt megoldani, Leg- fontoEabb kordé? a balkáni mozgolódások­kal fenyegetett horvátországi magyar ki­sebbség kérdése. 100—120 ezer magva runk él ott. Igyekszem a horvát kormány támogatásává és egyetértésével minden te­kintetben segíteni őket abban a nehéz hely­zetben, amelyben vannak, de kérdem, he­lyesnek méltóztalnak-e tartani azt, hogy ezek között a nagyon nehéz helyzetben lé­vő emberek között, akiknél hol a falu egvik végét, hol a falu másik végét gyújt­ják fej különböző banditák, Magyaror­szágról kiutasított, vagy kiszökött volt magyar képviselők járnak. Hogy férhet ez össze magyar voltuk­kal? Méitóztatnak helyesnek és lehetséges­nek tartani, hogy a velünk barátságos or­szágokban élő magyar munkásokat som járják bizonyos urak és búj toga Urnk a ma­gyar á'li'ameszme, a magyar gondolat elen. Pl. Sütő volt képviselő lent van Horvátor­szágban és most is ott bujtogat. Nekem nincs alkalmam és módom ebbe beavat­kozni, de vannak, akiknek van rá módja, magyar szivére apellálok, hogy óvja eze­ket az embereket altok hogy' ezt az akna­munkát a magyarság ellen tovább folytas­sák. mert nem az én személyem ellen, nem az én kormányom ellen, hanem az egész magyar nemzet ellen folytatják ezt az ak­namunkáit. Fzt akartam enne1; a kérdésnél elmondani. Én szeretném hazahozni min­den külföldön élő magyar testvérünket. Nem kell mondani, képviselőtársaim tud' jak és érzik, hogy ennek milyen nehézsé­gei vannak. Méltóztassanak elhinni, min­den erővel igyekszünk ezeket a kérdése­ket megoldani. Mi várjuk ennek a háború­nak sikeres, győzelmes, nekünk jó. nekünk megfelelő befejezését és megfelelően elő­készülünk ezekben a konkrét kérdésekben éppen úgy, mint elki erőinkben, egysé­günkben és magyarságunkban. Hiszem és remélem, hogy a többi nagy magyar prob­léma között ezt a kérdést is meg fogjuk tudni oldani. A mÍ!iis35te!»©Inöks^gi tárca költsé^vdtésé­nek vitája zet igazi tiszta lelkűidének megteremtése. A nemzetnevelés feladatainak eredményes meg­oldása végett azonban nem elegendő az esz­mei tartalom, bármilyen szép is és meggyő­zően hirdetik azt, hanem azokat át is kell venni az élet minden megnyilvánulásában. A nemzetnevelés megvalósítása tehát összes kö­rülményeinkre kiterjedő, rendszeres, alapos és tervszerű tervezés feladatai. Ez a nemzetnevelés nemcsak bizonyos ko­rig terjed, hanem a születéstől a késő öreg­ségig, a foglalkozásig és társadalmi ágakra való tekintet nélkül. Élesen kikelt ezután azok ellen, akik a magyarság jellegzetes faji szokásait, népi eré­nyének képessegeit és tulajdonképpeni erejét, alkotó ősi örökségeit leszólják, meghamisít­ják és idegen eszméké: feldicsérve, idegen szellemi áramlatok szolgájává szegődnek és igy megfertőzik a magyar közvéleményt és a magyar nemzet belső életét. — Félre az idegenimádattal, amely idegen gondolatot példaképül állít, amely nemzeti értéket és tulajdont igyekszik ráerő­szakolni a nemzetre, ugyanakkor pedig k - csibe veszi mindazt, ami magyar. Kérte a kormány tényezőit, hogy gondos­kodjanak arról, hogy a magyarság nemzeti kincsei, az irodalom és művészeti ágak meg­felelő ápolást kapjanak és a mai egyéb nagy horderejű kérdések mellett sem hanyagolják el őket. Leszögezte ezután, hogy nemzetneve­lésügyi miniszternek lenni nem foglalkozás, hanem hivatás és kifejezte bizalmát a nem­zetnevelésügyi miniszter személye és eddigi működése iránt. A költségvetést elfogadta. Serényi Miklós gróf beszéde után Kainlzc' Ede, a hazai németség erdélyi képviselője Volks-problémákat fejtegetett. Hangsúlyozta, hogy a magyar—német barátság az alapelv minden tevékenységükben. A költségvetés: el­fogadta. Matolcsy Mátyás felszólalása következett, majd Árvay Árpád az Erdélyi Párt részéről mondott beszédet. Árvay Árp^d az njságiró nyugdíjintézet államosítását k^rte BUDAPEST, november 21. A képviselőház pénteken a miniszterelnökségi tárcával foly­taira a jövő évi költségvetés tárgyalását. Az ülésén, amelyet 10 óra 10 perckor nyitott n.e ’ Krúdy Ferenc alelnök, a kormánv ré­széről megjelent Kállay Miklós m mszterel- nok. Rtményi-Schnellcr Lajos pénzügymi­niszter, vitéz Lukács Béla és Antal lsiván dr. nemzetvédelmi propaganda miniszter. Az elnök bemutatta az Erdélyi Református Egyházkerületnek az Apafi Mihály fejede­lem hamvainak végleges elhelyezésére ren­dezendő kegyeletses ünnepségről szóló meghí­vását és bejelentette, hogy az ünnepségen a képviselőházat Nyilas Ferenc jegyző fogja képviselni. Oláh György, a Magyar Megújulás Nem­zeti Szocialista -Pártszövetség vezérszónoka azzal kezdte beszédét, hogy a velencei Bien­nalen elért eredmények mutatják, hogy sem­mi költséget sem szabad sajnálni, ha az agész Európát érdeklő és a magyar propagandát tényeit bemutatásával szolgáló filmek gyártá­sáról van szó. Padányi-Gulyás Jenő, a MÉP első vezér­szónoka rámutatott arra, hogy a propagandafilmek gyártása terén első­sorban a jó filmek gyártására kell töre­kedni. Mikó Imre, az Erdélyi Párt vezérszónoka nemzetiségi kérdésekről beszélt. Beszédé: la­punk más helyén teljes terjedelmében kö­zöljük. Csorba János, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka a kormány sajtópolitikájával foglalkozott. A költségvetést nem fogadta el. Czerman Antal, a MÉP második vezér­szónoka szintén nemzetiségi kérdésekről szó- í lőtt. Myipo József: Legfontosabb a nemzetnevelés kérdésa I Korody Tibor felszólalása után Nyíró Jó- zongoramüvenek háfrom kevéssé ismert téte- zsef, az Erdélyi Párt képviselője mondott beszédet. Beszéde elején leszögezte, hogy a legfonto­sabb és legsürgősebb feladatok egyike a nem­zetnevelés kérdése, mert a nemzet sorskérdései, életünk és fennma­radásunk nem függenek a háború kimene­telé tol és az európai helyzettől, a nemzeti élet nem szerencsejáték, nem bizonytalan próbálkozások, hanem magának a nemzet Valóságos erejének, súlyának, tekintélyé­nek, igazságának és jogainak érvényesü­lése. Ennek a titka a nemzetnevelésben rejlik. Pél­daképül állította minden magyar elé a 22 esztendős szenvedésekben megtisztult, öntu­datra ébredt magyar nemzeti lelket, mely erőc és hitet adott és védelmet nyújtott a veszélyekben. Ez a megtisztult felfogás tette lehetővé, hogy a falusi ember utolsó fillérét, utolsó darab kenyerét templomok, iskolák fenntartására fordítsa és a nemzeti szellem és nemzeti öntudat ápolását segitse elő. A nemzetnevelés legfőbb feladata a nem-1 Árvay Árpád, az Erdélyi Párt harmadik felszólalója rövid beszédében az újságírók problémájával foglalkozott. Elsőnek az új­ságírói nyugdijkérdést vetette fel és mint újságíró, ismertette az újságíró nyugdijterve- zetet, rámutatva arra, hogy az jelenleg egy kölcsönös biztosításon alapuló magánintéz­mény és nem tud megfelelő nyugdijat bizto­sítani az újságírók számára. Lehetetlen álla­pot az, hogy valaki 35 évi munka után 230 pengő nyugdijat kapjon. Kérte az újságíró nyugdíjintézet államosí­tását. Megokolásában kifejtette azt, hogy a jelen­legi helyzet kihatása a jövőre azzal a követ­kezménnyel jár majd, hogy az újságíró pá­lya teljesen elnéptelenedik, mert a ma. idők­ben, amikor a keresztény fiatalság számára minden pálya nyitva áll és megfelelő jövedel­meket tudnak biztosítani maguknak, akkor éppen az újságíró pálya az, ahol nem tudnak megfelelő keresetre szert tenni. Kérte ezzel kapcsolatban, hogy a miniszterelnök ur, mint a bizottsági ülésen már bejelentette, az újság­író kamara törvénytervezetét mutassa be minél előbb és nyújtsa be a Ház elé. Szólott arról, hogy az újságíró nyugdíjintézet álla­mosítása csak az első pillanatban tűnik ne­héznek és csak az első pillanatban látszik úgy, hogy ez %z állami költségvetésre nagy megterhelést jelentene, mert ha jól utána számolunk, kiderül, hogy az egészet könnyen meg lehet oldani és meg is kell oldani a ma­gyar újságírás érdekében. Annál is inkább meg kell oldani, mert a magyar újságírás jövőjét csak igy lehet biztosítani. Jelenleg az intelligens és értékes újságíró ré­teg nem az anyagi ellenszolgáltatásért dolgo­zik, hanem azért, mert nemzeti kötelességé­nek és hivatásának érzi az újságírói pályát a mai nehéz viszonyok között, de hogyha ezek a mai idők elmúlnak, akkor már megfelelő jövedelmet is kell biztosítani az újságírónak, hogy a pályáján megmaradjon. Nagyon sok­szor előfordul, hogy értékes újságírók elhagy­ják pályájukat és máshol helyezkednek el, az utánpótlás pedig a rossz gazdasági vi­szonyok miatt meglehetősen nehéz. Szólott ezután még arról, hogy az uj kamarai tör­vényben módosítsák a jelenlegi kamarai sza­bályzatnak azt a pontját, amely szerint a kamara vezetőségébe vidéki újságíró nem ve­hető fel. Több példát hozott fel erre abban az irányban, hogy a vidéki sajtó a mai vi­szonyok között milyen hatalmas, megfelelő munkát végez, milyen nehézségekké^ végzi misszióját es amellett pedig számbelileg is tekintélyes súlyt jelent, mert Magyarországon jelenleg 58 vidéki lap je­lenik meg, több, mint egynegyedmillió na­pi példányszámban és ezek a vidéki lapok a helybeli közönség nevelését sokkal job­ban és sokkal hasznosabban látják el, mint a fővárosi sajtó, mert jobban hozzá vannak nőve a vidéki problémákhoz és jobban bele tudnak nyúlni a közösséget érdeklő kérdésekbe. A költségve­tést a maga részéről elfogadta. Matolcsy Mátyás felszólalásában .eszö" gezte, hogy a nemzetiségi kérdés tekinte­tében Mikó Imre beszéde iránt a legna­gyobb érdeklődést tanusitotta és úgy ta­lálja, bogy az erdélyiek azok, ak*k hivatot­tak ebben a kérdésben irányt mutatni. Kérte a kormányt, tegye ,'lehetővé, hogy Mikó Imre beszédét minél többen olvas­sák és ajánlotta, bogy nyomassák ki és terjesszék széles körben. A NEMZETI SZÍNHÁZ HÍREI A kolozsvári Nemzeti Színház ezentúl az esti előadásait nem 6 órakor, hanem fél 7 órakor kezdi meg, délutáni előadások válto­zatlanul fád 3 órakor kezdődnek. A szombat délutáni „Az ember tragédiája’’ cimü diákelőadásra a szinház pénztára kivé­telesen árusít jegyeket a nagyközönségnek is. Műsorváltozás miatt vasárnap este nem a „Vigözvegy" operettet, hanem a „Vén diófá"-t játsszák a színészek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom