Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)
1942-11-21 / 264. szám
ELLENZÉK 1142 november 21günk kérdésiről. No méit óz lassúnak hír ragudul — uem i& lehet ezért t ée ne mé> tóztassauak félre érteni, hogyha a hazai német Séffel nem sorosom a nem* réti tépek közé. A hazni németség mindig ,igy szerepelt ebben az országbau. mint az egyik h’gkii- löub, leghasznosabb n.uukatúrsunk abban u törekvésben, hogy ezt az országot európaivá, hatalmassá és ellenállóvá építsük ki. Kbheu -i tekintetben lehettek, időnként hullámzások. leheltek nézeteltérések, de én törhetetU?nül hiszek ma is abban, és ebben a tekintetben megerősít az a szép felszólalás, amelyik ma éppen németajkú polgártársaink képviselője részéről itt elhangzott, hogv ebben a tekintetben jó utón haladunk és ha vannak és előfordulnak ki- ' sehh dolgokban súrlódások köztünk. n moeijarság mindig számíthat a hazai németségre. Egy pillanatig sem vonom kt-tségbo. hogy ü magyar élei ereje, gravitációja >Vsz uiin* dig o'lyau erős, bogy a németség is oröm- ! mej fog ebben a kooperációban rósztvon ni. Nagyou sajnálom, hogy valaki azt a kifejezést használta, hogy a németség batyuval ;ött be hozzánk. Hór nincsen benne megszégyenítő, mert a batyuban lehet kapát. lehet szerszámot, lehet szegénységet, de lehet egészséges luunkakedvet és munkaerőt is hozni és én visszalapozva a magyar történelem lapjait, szívesen és örömmel üdvözlöm azokat, akik így jöttek he az országba, mert azért jöttek be, hogy hiányokat töltsenek be. azokat a hiányokat, amelyeket harcaink, szenvedéseink okoztak ebben az országban. Amikor szívesen üdvözlöm őkel, tudom, úgy fogják fel ezeket a szavaimat, hogy ez az üdvözlés egyúttal a velük összefogó egyetemes magyar nemzeti érdekekbe való szolgí- iatbaál'litását is jelenti az ő egész munkájuknak és működésüknek. 99 Nsm akaróit diktátor lenni*-— A sajtókérdéssel mélióztattak meg behatóbban foglalkozni. Magyarországon a többi háborús államhoz hasonlítva a dolgokat, azt hiszem, a sajtót Hberá'isab- ban kezelőik. mint bármelyik á lamban. Amikor kifogásolni mé'ltóztattak. hogy br zonvos orgánumok még megjelenhetnek ebben az országban, el méitóztatnak feJej* teni azt, hogyha a másik útra lépek és bi- zonvos orgánumokat beszüntetek, akkor kötelességem arra az álláspontra he'yez- kedni. hogy egyfajta orgánum marad és az az én orgánumom. Amikor hozzájárulok alilmz. hogv más orgánum is szabadon működhessen, bizonyos fokozott korlátozások között ebbeu az országban, csak azt tehetem, hogv gondosan vigyázzak arra, hogy sokszorosan több szabadsága legyren annak a sajtónak, amely a mai kifejezéssel élve jobboldali irányba távolodott e' az én irányomtól, mint amelyik balra maradt attók összehasonlíthatatlanul nagyobb szabadságot élvez az úgynevezett jobboldali sajtó, mint a baloldali. De ha kényszerítenek az urak, hogy drasztikus álláspontot foglaljak el, nem lehetne más, mint az, hogy csak egy sajtó marad, a hivatalos sajtó. Én nem akarok diktátor lenni, mert én minden* elkövetek ebben az országban, hogy diktátora ne legyen, dé ha diktatúra lenne, az csak az én diktatúrám le~ hetne. — Visszatérve a propagandára, méltóz* látták a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatosan a külföldi propagandára és a határainkon kiviil levő kisebbségeink visszate épi- 1 ó=érő1 is beszélni. Igen nagy feladat ez és én najrvon szeretném Czt megoldani, Leg- fontoEabb kordé? a balkáni mozgolódásokkal fenyegetett horvátországi magyar kisebbség kérdése. 100—120 ezer magva runk él ott. Igyekszem a horvát kormány támogatásává és egyetértésével minden tekintetben segíteni őket abban a nehéz helyzetben, amelyben vannak, de kérdem, helyesnek méltóztalnak-e tartani azt, hogy ezek között a nagyon nehéz helyzetben lévő emberek között, akiknél hol a falu egvik végét, hol a falu másik végét gyújtják fej különböző banditák, Magyarországról kiutasított, vagy kiszökött volt magyar képviselők járnak. Hogy férhet ez össze magyar voltukkal? Méitóztatnak helyesnek és lehetségesnek tartani, hogy a velünk barátságos országokban élő magyar munkásokat som járják bizonyos urak és búj toga Urnk a magyar á'li'ameszme, a magyar gondolat elen. Pl. Sütő volt képviselő lent van Horvátországban és most is ott bujtogat. Nekem nincs alkalmam és módom ebbe beavatkozni, de vannak, akiknek van rá módja, magyar szivére apellálok, hogy óvja ezeket az embereket altok hogy' ezt az aknamunkát a magyarság ellen tovább folytassák. mert nem az én személyem ellen, nem az én kormányom ellen, hanem az egész magyar nemzet ellen folytatják ezt az aknamunkáit. Fzt akartam enne1; a kérdésnél elmondani. Én szeretném hazahozni minden külföldön élő magyar testvérünket. Nem kell mondani, képviselőtársaim tud' jak és érzik, hogy ennek milyen nehézségei vannak. Méltóztassanak elhinni, minden erővel igyekszünk ezeket a kérdéseket megoldani. Mi várjuk ennek a háborúnak sikeres, győzelmes, nekünk jó. nekünk megfelelő befejezését és megfelelően előkészülünk ezekben a konkrét kérdésekben éppen úgy, mint elki erőinkben, egységünkben és magyarságunkban. Hiszem és remélem, hogy a többi nagy magyar probléma között ezt a kérdést is meg fogjuk tudni oldani. A mÍ!iis35te!»©Inöks^gi tárca költsé^vdtésének vitája zet igazi tiszta lelkűidének megteremtése. A nemzetnevelés feladatainak eredményes megoldása végett azonban nem elegendő az eszmei tartalom, bármilyen szép is és meggyőzően hirdetik azt, hanem azokat át is kell venni az élet minden megnyilvánulásában. A nemzetnevelés megvalósítása tehát összes körülményeinkre kiterjedő, rendszeres, alapos és tervszerű tervezés feladatai. Ez a nemzetnevelés nemcsak bizonyos korig terjed, hanem a születéstől a késő öregségig, a foglalkozásig és társadalmi ágakra való tekintet nélkül. Élesen kikelt ezután azok ellen, akik a magyarság jellegzetes faji szokásait, népi erényének képessegeit és tulajdonképpeni erejét, alkotó ősi örökségeit leszólják, meghamisítják és idegen eszméké: feldicsérve, idegen szellemi áramlatok szolgájává szegődnek és igy megfertőzik a magyar közvéleményt és a magyar nemzet belső életét. — Félre az idegenimádattal, amely idegen gondolatot példaképül állít, amely nemzeti értéket és tulajdont igyekszik ráerőszakolni a nemzetre, ugyanakkor pedig k - csibe veszi mindazt, ami magyar. Kérte a kormány tényezőit, hogy gondoskodjanak arról, hogy a magyarság nemzeti kincsei, az irodalom és művészeti ágak megfelelő ápolást kapjanak és a mai egyéb nagy horderejű kérdések mellett sem hanyagolják el őket. Leszögezte ezután, hogy nemzetnevelésügyi miniszternek lenni nem foglalkozás, hanem hivatás és kifejezte bizalmát a nemzetnevelésügyi miniszter személye és eddigi működése iránt. A költségvetést elfogadta. Serényi Miklós gróf beszéde után Kainlzc' Ede, a hazai németség erdélyi képviselője Volks-problémákat fejtegetett. Hangsúlyozta, hogy a magyar—német barátság az alapelv minden tevékenységükben. A költségvetés: elfogadta. Matolcsy Mátyás felszólalása következett, majd Árvay Árpád az Erdélyi Párt részéről mondott beszédet. Árvay Árp^d az njságiró nyugdíjintézet államosítását k^rte BUDAPEST, november 21. A képviselőház pénteken a miniszterelnökségi tárcával folytaira a jövő évi költségvetés tárgyalását. Az ülésén, amelyet 10 óra 10 perckor nyitott n.e ’ Krúdy Ferenc alelnök, a kormánv részéről megjelent Kállay Miklós m mszterel- nok. Rtményi-Schnellcr Lajos pénzügyminiszter, vitéz Lukács Béla és Antal lsiván dr. nemzetvédelmi propaganda miniszter. Az elnök bemutatta az Erdélyi Református Egyházkerületnek az Apafi Mihály fejedelem hamvainak végleges elhelyezésére rendezendő kegyeletses ünnepségről szóló meghívását és bejelentette, hogy az ünnepségen a képviselőházat Nyilas Ferenc jegyző fogja képviselni. Oláh György, a Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista -Pártszövetség vezérszónoka azzal kezdte beszédét, hogy a velencei Biennalen elért eredmények mutatják, hogy semmi költséget sem szabad sajnálni, ha az agész Európát érdeklő és a magyar propagandát tényeit bemutatásával szolgáló filmek gyártásáról van szó. Padányi-Gulyás Jenő, a MÉP első vezérszónoka rámutatott arra, hogy a propagandafilmek gyártása terén elsősorban a jó filmek gyártására kell törekedni. Mikó Imre, az Erdélyi Párt vezérszónoka nemzetiségi kérdésekről beszélt. Beszédé: lapunk más helyén teljes terjedelmében közöljük. Csorba János, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka a kormány sajtópolitikájával foglalkozott. A költségvetést nem fogadta el. Czerman Antal, a MÉP második vezérszónoka szintén nemzetiségi kérdésekről szó- í lőtt. Myipo József: Legfontosabb a nemzetnevelés kérdésa I Korody Tibor felszólalása után Nyíró Jó- zongoramüvenek háfrom kevéssé ismert téte- zsef, az Erdélyi Párt képviselője mondott beszédet. Beszéde elején leszögezte, hogy a legfontosabb és legsürgősebb feladatok egyike a nemzetnevelés kérdése, mert a nemzet sorskérdései, életünk és fennmaradásunk nem függenek a háború kimenetelé tol és az európai helyzettől, a nemzeti élet nem szerencsejáték, nem bizonytalan próbálkozások, hanem magának a nemzet Valóságos erejének, súlyának, tekintélyének, igazságának és jogainak érvényesülése. Ennek a titka a nemzetnevelésben rejlik. Példaképül állította minden magyar elé a 22 esztendős szenvedésekben megtisztult, öntudatra ébredt magyar nemzeti lelket, mely erőc és hitet adott és védelmet nyújtott a veszélyekben. Ez a megtisztult felfogás tette lehetővé, hogy a falusi ember utolsó fillérét, utolsó darab kenyerét templomok, iskolák fenntartására fordítsa és a nemzeti szellem és nemzeti öntudat ápolását segitse elő. A nemzetnevelés legfőbb feladata a nem-1 Árvay Árpád, az Erdélyi Párt harmadik felszólalója rövid beszédében az újságírók problémájával foglalkozott. Elsőnek az újságírói nyugdijkérdést vetette fel és mint újságíró, ismertette az újságíró nyugdijterve- zetet, rámutatva arra, hogy az jelenleg egy kölcsönös biztosításon alapuló magánintézmény és nem tud megfelelő nyugdijat biztosítani az újságírók számára. Lehetetlen állapot az, hogy valaki 35 évi munka után 230 pengő nyugdijat kapjon. Kérte az újságíró nyugdíjintézet államosítását. Megokolásában kifejtette azt, hogy a jelenlegi helyzet kihatása a jövőre azzal a következménnyel jár majd, hogy az újságíró pálya teljesen elnéptelenedik, mert a ma. időkben, amikor a keresztény fiatalság számára minden pálya nyitva áll és megfelelő jövedelmeket tudnak biztosítani maguknak, akkor éppen az újságíró pálya az, ahol nem tudnak megfelelő keresetre szert tenni. Kérte ezzel kapcsolatban, hogy a miniszterelnök ur, mint a bizottsági ülésen már bejelentette, az újságíró kamara törvénytervezetét mutassa be minél előbb és nyújtsa be a Ház elé. Szólott arról, hogy az újságíró nyugdíjintézet államosítása csak az első pillanatban tűnik nehéznek és csak az első pillanatban látszik úgy, hogy ez %z állami költségvetésre nagy megterhelést jelentene, mert ha jól utána számolunk, kiderül, hogy az egészet könnyen meg lehet oldani és meg is kell oldani a magyar újságírás érdekében. Annál is inkább meg kell oldani, mert a magyar újságírás jövőjét csak igy lehet biztosítani. Jelenleg az intelligens és értékes újságíró réteg nem az anyagi ellenszolgáltatásért dolgozik, hanem azért, mert nemzeti kötelességének és hivatásának érzi az újságírói pályát a mai nehéz viszonyok között, de hogyha ezek a mai idők elmúlnak, akkor már megfelelő jövedelmet is kell biztosítani az újságírónak, hogy a pályáján megmaradjon. Nagyon sokszor előfordul, hogy értékes újságírók elhagyják pályájukat és máshol helyezkednek el, az utánpótlás pedig a rossz gazdasági viszonyok miatt meglehetősen nehéz. Szólott ezután még arról, hogy az uj kamarai törvényben módosítsák a jelenlegi kamarai szabályzatnak azt a pontját, amely szerint a kamara vezetőségébe vidéki újságíró nem vehető fel. Több példát hozott fel erre abban az irányban, hogy a vidéki sajtó a mai viszonyok között milyen hatalmas, megfelelő munkát végez, milyen nehézségekké^ végzi misszióját es amellett pedig számbelileg is tekintélyes súlyt jelent, mert Magyarországon jelenleg 58 vidéki lap jelenik meg, több, mint egynegyedmillió napi példányszámban és ezek a vidéki lapok a helybeli közönség nevelését sokkal jobban és sokkal hasznosabban látják el, mint a fővárosi sajtó, mert jobban hozzá vannak nőve a vidéki problémákhoz és jobban bele tudnak nyúlni a közösséget érdeklő kérdésekbe. A költségvetést a maga részéről elfogadta. Matolcsy Mátyás felszólalásában .eszö" gezte, hogy a nemzetiségi kérdés tekintetében Mikó Imre beszéde iránt a legnagyobb érdeklődést tanusitotta és úgy találja, bogy az erdélyiek azok, ak*k hivatottak ebben a kérdésben irányt mutatni. Kérte a kormányt, tegye ,'lehetővé, hogy Mikó Imre beszédét minél többen olvassák és ajánlotta, bogy nyomassák ki és terjesszék széles körben. A NEMZETI SZÍNHÁZ HÍREI A kolozsvári Nemzeti Színház ezentúl az esti előadásait nem 6 órakor, hanem fél 7 órakor kezdi meg, délutáni előadások változatlanul fád 3 órakor kezdődnek. A szombat délutáni „Az ember tragédiája’’ cimü diákelőadásra a szinház pénztára kivételesen árusít jegyeket a nagyközönségnek is. Műsorváltozás miatt vasárnap este nem a „Vigözvegy" operettet, hanem a „Vén diófá"-t játsszák a színészek.
