Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-21 / 264. szám

1942 november 21. ELLENZÉK mmsmi «« Tartsuk távol lelkűnktől a felekezeti ellenségeskedést !'* — mondotta az erdélyi retermótus egyházkerület közgyűlésén Vásárhelyi János püspök — Megkezdődtek a közgyűlés tanácskozásai /KOLOZSVÁR, november 21. (Az Er­délyi Református Egyházkerület szokásos évi közgyűlése ma délelőtt 10 órakor kez­dődött a református teológia dísztermé­ben. A közgyűlése® teljes számban jelen­tek meg az egyházkerület főgondnokai, a* Igazgatótanács tagjai, a teológia tanári ka­ra, a tanintézetek képviselői, valamint a» egyházmegyék es peregi, főgondnoki éa fő­jegyzői kara. Az eltiöki asztalnál gróf Teleki Arctur fögondnok, Vásárhelyi Jártas püspök, dr. gróf Bánffy Miklós, dr. gróf Bethlen György, dr. gróf Bethlen István fögond- nokok, Tovaszy Sándor dr. püspökhelyet­tes, Kádár Géza generális direktor, Máthi Sándor esperes, egyhá>zkerületi aljegyző, Mester Mihály, Dóczy Ferenc, Lciár Fe­renc, Darkó Ákos dr., Ahnási Samu elő­adó tanácsosok, valamint az Igazgatóta­nács tagjai foglaltak hdlyett. A közgyűlé­sen megjelent dr. Pataky Tibor államtit­kár is. A közének után Vásárhelyi János püs­pök imával nyitotta meg a közgyűlést, majd gróf Teleki Arctur főgondnok mon­dott rövid elnöki megnyitót. Üdvözölte * közgyűlés tagjait és a vendégként jeLeml*- vő Pataky Tibor dr. államtitkárt. Azután Laár Ferenc é« Darkó Ákos dr. e'gyházkerületá előadó tanácsosok olvas­ták fel jelentésüket az cgyháfcketrületi köz­gyűlés tagjainak létszámáról, az egyház kerületi képviselők választásáról, a köz­gyűlési tagok között történt változásokról. A közgyűlés tagjai közül az elmúlt eszten­dőben számosán meghaltak: közöttük dr. gróf Toldalaghi Mihály, a marosi egyhá*- inegye főgondnoka, Tusa Gábor dr., a ko­lozsvári református kollégium gondnoka, Vásárhelyi Boldizsár nyugalmazott espe­res, az idegenek közül Webster Macdonald dr. skót és Gantonbein Emil svájci refor­mátusok, akik az egyházkerületi közgyűlés tiszteleti tagj'ai vol'tak. Az egyházkerületi előadó tanácsos jelen­tése után Vásárhelyi János püspök mon­dotta el beszámolóját, amelyben részlete­sen vázolta az egyházkerület lelki és anya­gi helyzetéit, valamint a műit esztendő tör­ténetét. Vásártnly! János püspök: „Minden nehéz idők próbái között megtartott minket a templom és az Iskolai“ •— A muH esztendőben gyászolta meg Erdély magyarsága azt a költőt, aki Isten leikétől ihlet&t, haláláig hü szeretette? tud­ta kifejezni Erdély tüzes kemencébe ve­tett magyarságának érzéseit. Reményik Sándor kiáltotta bele az erdélyi magyar­ság leikébe a kétségbeesés féltő fájdalmá­val a jelszót: Ne hagyjátok a templomot, a temp'omot, az iskolát!... Igaza volt a lánglelkü költőnek. Egyéb megtartó bás­tyánk, oitft'mzaó erőnk nem maradt, mint a templom és az iskoüa. A mi kálvinista népünk töretlen hűséggel, sokszor megra­gadó áldozatkészséggel!, semmitől vissza nem riadó reménységgel áll meg egyhá­zunk temploma és iskolája mellett. — Ennek köszönhettük a múltban is, hogy mikor országgyarapitó kormányzónk Erdély fővárosában megjelent, bizonysá­got tehettünk előtte arról1, hogy minden nehéz idők próbái között meg­tartott minket a templom. és az iskola. — Mit mondjünk a jövőre nézve? Né­pünk vívja a harcot a népeknek az egész világot betöltő nagy viaskodásában, saját jövőjének, az egységes magyar hazának, a krisztusi hitnek győzelméért, az igazságo­sabb életrend biztosításáért, dicsőséges szövetségeseivel együtt. Kegyeiktes szavakkal emlékezett meg ezután a püspök a Kormányzóhelyettes halálról, valamint az egyházkerület és a magyarság halottjáról!. Áldozatos odaadással töltik be hivatásukat délerdélyl testvéreink Ezután a Dél-Erdélyben szakadt testvé­reink helyzetét ismertette Vásárhelyt püs­pök. — A szórványosan hozzánk érkezett ér­testületek szerint délerdélyi testvéreink iránt való meleg együttérzéssel és tisztes- ségadássai jelenthetem — mondotta —, hogy délerdélyi testvéreink hűséges és őldo- zotrakész odaadással töltik be szent hi­vatásukat ott, azon a helyen, ahova Is~ ten bölcsesége hitük megváltáséra hősi bizonyságtevőkül rendelte. ErnbberfeAetti nehézségek között, de kor­mányozzák az egyházat, hirdetik a templo­mokban Isten megtartó beszédét és az is­kolákban tanitóhiány és egyéb nehézségek között viaskodva is oktatják és nevelik gyermekeinket. A lelkészi szolgálat folyto­nosságának biztosítására Nagyenyeden teo­lógiát létesítettek, amely meg is kezdte ál­dásos működését. Missziói tanácsot szer­veztek, amelyben a vasárnapi iskola irá­nyítását Juhász Albert, a férfiszövetségét Csapó Sándor, a nőszövetségét Bethlen Mária grófnő végzi, mig az IKE-t Hor­váth György, a leányszövetséget Rohay Éva, az árvaház munkáját Bedő Béla, a regáti missziót Gudor Lajos, a szórvány és kiilmissziót Horváth Jenő dr. vezetik. Ezután az egyházkerületi vezető fér­fiaknak felelős kormányzati tényezőkkel folytatott tárgyalásait, a lelkészek koDgrua' kérdését, a nyugdíjasok helyzetét, majd a mult évben tartott országos református ikonventi ülés és zsinat lefolyását ismer­tette a püspök, majd beszámolt az egyház- kerülőt jelenlegi helyzetéről. — Egyházkerületünkről! a következő statisztikai képet állíthatom közgyü'ésünk dé — mondotta Vásárhelyi püspök. — |Egyházkerül«tünknek van 408 anyaegy- házközsége, 21 társegyházközsége, 70 leányegyházközsége, 25 fiók egyházköz­sége, 589 szórványa. Híveink lélekszámú 416.779. Ezek közül szórványban élő hi- ve’nk száma 13.577. Az elmúlt esztendő­ben született 5104 fiú és 4703 leány, ösz- szesen 9807 újszülött. A születési ezrelék eszerint 23, a halálozási ezrelék 15. Az ál­talános szaporulás 8 ezrelék, amely saj­nos, csak az elég kedvezőtlen országos átlagnak fetot meg. Őrizzük meg a telekezetközl békét ■—• Több egyházmegyénkben jelezték, Hogy a felekezeti harcok itt is, ott is egy­re fájdalmasabban jelentkeznek magyar egységünk ég az annyira szükséges keresz­tyéni összefogás mérhetetlen veszedelmé­re és kárára. Nemcsak Erdélyben, de az egész magyar hazában parancsoló nemzeti érdek az, hogy útját vágjuk a felekezeti féltékenykedések­nek, gyűlölködéseknek. Nem szabad egymás alkotásra felemelt kezét lefogni. Megengedem, hogy fanati­kus és buzgó támadásra kész lelkek van­nak itt is, olt if, de magának a katolikus és a református egyház ve­zetőinek kell összefogniuk a magyar egység szolgálata érdekében a felekezeti béke megteremtése céljából. — Mi, erdélyi magyarok, legyünk akár kálvinista« akár katolikus magyarok, el­keseredett megdöbbenéssel kell hogy visz- sznulasitsunk és lelkűnktől távoltartsunk minden olyan gondolkozásmódot, amely a felekezeti ellenségeskedés magvait akarja elhinteni közöttünk. Kérem, hogy hitük különböző volta dacára nem voltak-e iga­zán nemes testvérek és barátok a közös érdokök védő mében; Hajlóth Guss táv, Ferencz József ée Nagy Károly püs­pökök? Hirdetem most is az őrállóknak kell összefogtok és meg­keresniük bölcs magyar mérséklettel az útját és módját annak, hogy a felekezeti tülekedés ne állítsa szembe a magyart « magyarral, ne hurcolja he az elkeseredett, hitbeli fáj­dalom bántalmát a magyar családi hajlé­kokba éppen most, amikor a magyar lelkek nyugalmára, hitbeli zavartalan egyensu- 3yára, a magyar egység megőrzésére a leg­nagyobb szükség van. A magyar bölcse- eég itt Erdélybe» a vegyes házasságok kérdésében is megtalálta annak* a megol­dásnak a módjá't, amelyik a mi viszonyaink között elkerülhetetlenül1 előforduló ve­gyesházasságok esetében is biztosította azt, hogy egyik fél se érezze magát meg- bántottnak: és hitében megalázottnak Tud­valevő, hogy itt ismeretlen volt e reverzá- lisharc. Természetes dolog volt, hogy vegyeshá­zasságok esetén a gyermekek nemek sze­rint követték a szülők vallását. Törvényerejű szokás volt —, hogy az es-, kető pap megválasztásának kérdésében se legyen vita — rendszerint a menyasszony papja esketett. Nyugodt lélekkel mondha­tom, hogy mi nem szeretjük és el akarjuk kerülni ezt a harcot. A harc felidézéséért a felelősséget elhárítjuk magunkról, de ha kényszerítenek a barer«, helytálltunk ma­gunkén.-— Áttérve iskolá'nk, oktatásügyünk *8“ mertetésére, röviden a következőket mondhatom: tanköteleseink száma 59.819 és ezekből felekezeti iskoláinkban még mindig csak 26.299 nyer oktatást. 74 ta* nitói állásunk üres. Az elemi iskolák tel­kei közül több mint 70 a mienk. Ezek az adatok nagyon komoly figyelmeztetés síel1 szólnak nemcsak hozzánk, hanem a ma­gyar kulturpcditika felelős vezetőihez is. Hála Istennek, most már vannak nem szo­rongatott felekezeti iskoláink, de azokért még mindig nagyon súlyos áldozatokat hozunk és vise’jxik azt a fájdalmat, hogy a román áUam által bezárt JelekezeLi iskoláink ném müködne]c és saját lel- keinket és iskolaépületeinket nem ad­ták vissza. Egyébként hálásan ismerem el, hogy isko­laügyünk rendezésénél a kultuszkormány nagy jóakaratot mutatott és különösen hálás vagyok azért, hogy a dologi kiadá­sok terhének hordozásában jelentékeny rendkívüli segé’iy nyújtásával enyhített ne* héz helyzetünkön a kormány. — Délerdélyben szakadt tanítóképző intézetünk helyébe az akkori kormányzati fényezők átadták számunkra a sepsiszent* györgyi volt tanítóképző intézet épületeit. Tanítóképzőnk igy megkezdhette áldásos működését. Egyházkerületünk a megfelelő tanítói utánpótlás érdekében húsz in- gyenheHyet biztosított a képző növendéket számára. A képző első éve kitűnő ered­ménnyel zárult. Az intézet munkásságá­nak támogatása továbbra is elsőrendű féladatunk lesz. Marosvásárhe’yen meg­nyitottuk polgári leányiskolánkat, amely mintegy 300 növendékkel és igen jó'! meg­választott tanerőkkel lendületes munkába kezdett. A mull száll amibenhalad a lövő trunk éle — Befejezve jelentésemet, emlékez­zünk meg arról a történelmi ünnepségről, amelynek holnapután ^eszünk tanúi. Elég­tételt adunk az utolsó erdélyi fejedelem­nek, bitvestársának, gyermekének, amikor Apafi családjának hamvait ünnepé yesen elhelyezzük az ő végakaratának megfele­lő1? eg ősi Farkas-utcai templomunkban. Az ünnepélyén képviselteti magát főméltósá- gu Kormányzó Urunk, a magyar kormány, az országgyűlés alsó és felsőháza. Joggal mondhatom, hogy igy hódoll a fejedelmi Erdély történelmi érdeme ellőtt az egész ország. A fejedelmi Erdélynek a lelkét pedig, az igazi erdélyi szellemet a mi refor­mátus egyházunk munkája és szolgálata határozza meg. — Legyen a holnapután} ünnepség fel­emelő bizonyságtétel amellett, hogy a je­lenlegi idők körülményei között is Érdé y református népe, hiven történelmi hagyo- ^máaiya-inkhoz tanulságainkhoz^ ebben a szellemben kiván résztvenni az alkotó munkában. ! j i ţ M*! Nem kívánunk és nem kérünk semmi egyebet, csak a szabad és hü munkára széles lehetőségeket és olyan megbecsül - teiést, melyet múltúnk érdemel és a mai időkben végzett munkánk hűsége sze­rint megérdemlünk. Vásárhelyi János püspök beszéde után ismét az előadó tanácsosok jelentéseire került sor. Lapunk zártakor az ülés még tart. November 30-tól 16 deka lesz a kesrjf érfej adag BUDAPEST, november 21. (MTI.) A hivatalos lap szombati szálna közli a in. kir minisztérium rendeletét a kenyérgabo­na és árpa belföldi forgalmának ujahb sza­bályozása tárgyában és a közellátásügyi miniszternek a rendedet végrehajtásáról kiadott utasításait. A rendelet a kenyér fejadagot az évi 240 kg-os fej­adagnál 20 kg.-al, a régi 180 kg.'-nál 15 kg.-al, a 120 kg.-nál az 1942-ben szü­letett gyermekeknél 60 kg.-al ,a többiek­nél 10 kg.-al csökkenti. Az évi 60 kg.-os pótfejadag évi 30 kg.-al csökken. Ez az utóbbi rendelkezés nem vonatkozik a szegődményes (konvencióé) éves cselé­dekre és az időszaki munkások (sumrná- sok) pótfejadagjára. A csökkentés folytán mutatkozó terméskülönbözetet a rendelet értelmében he kell szolgáltatni a Hombár­nak, vagy bizományosának. A gazda kö­teles a szegődmányes (konvenciós) cseléd számára meghagyott évi gabonamennyiség leszámításával a csökkentés áltat vissza­maradt kiilönbözetet a Hombárnak leszál­lítani. Az ellátatlanok napi kenyérfejadagját a rendelet november 30-ikálól kezdődő hatállyal 20 dekagramról 16 dekagramm ra csökkentette. A rendelet az árpakészletre vonatkozóan úgy intézkedik, hogy a gazdasági szükség­letet meghaladó mennyiséget ugyancsak a Hombárnak kell átadni. A termelő birto­kában levő minden egyes szarvasmarha és sertés után egy métermázsa megtartható árpamennyiséget keill számításba venni a beszolgáltatásnál. A kenyérgabona, vagy árpa beszolgáltatására kötelezett termelő­nek december 5-ig keí'l jelentkeznie az il­letékes községi elöljáróságnál. Be kell mu- mu'tatnia gabonalapját, illetve igazolnia kell a saját háztartásához szükséges ga­bonamennyiséget. A rendelet a továbbiak­ban részletesen intézkedik a Szelvény fel es-« legek bevonásának módozataival. Úgyne­vezett ,,kék szelvényeket“’ bocsátanak ki és december 5-ikétől kezdődőleg csak's a községi elöljáróság állal Üáttamozptt ilyen „kék szelvények1 tulajdonosainak lehet vásáriási joga kenyérgabonánál, vagy ár­pánál. A rendelet a búzaliszt kiöriési arányát 90 százalékra, a rozsét pedig 85 száza­lékra emelte. Személve« bevásárlással sikerült Solingenben egy nagyobb tétel finom f zsebkést, ollót és borotvát beszereznem és igy azon kellemes helyzetben ( vagyok, hogy még egy ideig igen tisztelt vevőim legkényesebb igényeit is kielégíthetem. H«N MÁTYÁS HA Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca 1. A felekezeti oktatás problémái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom