Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)
1942-10-10 / 229. szám
19 4 2 október 10. ELLENZÉK ■ magyarság helyzete Earápában .Sfl.« Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának előadássorozatában elmondotta ZÄTHOHECZKY GYULA Jé ' Magyarság és Európa két különböző, do ta-mnu-gis azonos fogalom. A aló.ság és valóJan- •?«?.ság. igazság és félreértés, változás és ismét- 'bolícdés, maradandóság és körtorgás. Maiga az .foléélet. Az élet, amelyet megkezdünk születé"* Ráüssünk előtt és amelyet folytatunk halálunk nsJu után is. Maga a történelem. Ezért kell, hogy <n jR a múltba tekintsünk, ha mai helyzetünket 'm3 Európában meg akarjuk tismerni, i Egv összeomló világban, amelyben kisebb lőve erők viaskodtak egymással, a nagykárolyi o'ij’d birodalom romjain jelent meg a Kárpátok m>q peremén .egv idogén lovai» nép: a magyar. • stbí Idegen volt nyelvében, szellemiségében, lel- •d»ít kében. Megszállotta a Duna-Tisza közét és “am megkezdte az országépü'és nagy műveletét. 17/5 Nyugaton akkor a római egyház emelkedett ism magasra, keleten Bizánc hatalma ragyogott. m3 Európaszerle kisebb népek állottak szemben y§a egymással. A magyaroknak rövid két évszá* bes zad alatt sikerült megvetni állami létük fßfb alapjait és az ázsiai államvezetés elveit meg- dcy valósítani Európában. A kalandozások korá“ dán nak szokás nevezni a történelmi és diplomáiéin ciai munkának ezt a két évszázadát. A ka~ not tonai r.éóz. talán valóban kalandos jelenség se ; az eg}7e» vitézek számára, de az egész, bims zonyságot teilt a külpolitikai koncepció, a >ßd I hadvezetési készség és a reális felismerés tißir |naig;y&aga mellett. A szétporló Európában a out merőben más eszközökkel harcoló magya- loi ,rok feltétlen fölénybe jutottak minden más [én nép katonai erejével szemben s igy. miután tat távol tudták tartani az országtól az ellensé* lag get, módot adtak arra, hogy végrehajthassák lío ! otthon az ország'épités munkáját A Lech- 3ffl mezed csata idején egy már megszervezett "to! 'ország állott készen a jövő minden felelősíse stégének és feladatának hordozására. ' ? I Ezt a pogány és nomád szervezetű államot , vezette át István király a kereszténysége és E ' a nyugateurópai életrendbe. Miután nem öl : ! földi hatalomtól, azaz sem Bizánctól, sem a fn j nyugatrómai császártól nem kért koronát, ’ sd i hanem a föld akkori legnagyobb hatalmától, H Jézus Krisatus helytartójától, a pápától, bízói 1 toscifcotta az ország függetlenségét és azt, 'd hogy mint egyenrangú birodalom sorolódjék «( be az európai államok közé. Bajor Gizellával »3 kötött házassága egy évezredre mutatólag m megvetette a magyar—német barátság alap- pt 'jait, azaz a magyarság első és minduntalan rv visszatérő nagy külpolitikai koncepcióját: a n németségre támaszkodva védőbástyája lenni 3 Európáinak minden keletről jövő törekvéssel 2 szemben. István király és politikájának kö- v vetői így 'tudták teljiesiitend a magyar hivatást á és vállalni a magyar küldetést: rendező erőu nek lenni a, Dunavölgyében és kiegyenlítő t tényezőnek lenni nyugat és kelet között. Örök hivatás ez, amely elől kitérni nem tu~ i dunk és amely elől kitérve elbukunk. Ez a koncepció a magyarság feladatává tette, í hogy hozzá méltó baráti leap csőlátókat te- i remtsen az európai latin-német kulturközös- séggel és hódátó politikát fejtben ki kelet és dél fejé. A magyarságnak ez a külpolitikai magatartása döntő-módon -befolyásolta Európa további sorsát, mert hiszem, ha István király és utódai — igy III. Endre az utolsó Árpád“!lázi király, aki Mánuel bizánci császár utódául volt kiszemelve, nem nyugathoz, hanem kelethez csatlakozik, agy a Kárpátok medencéje múlhatatlanul bizánci, a török, majd a szláv hegemónia alá kerüL A tatárjárás lényegesen megváltoztatta Magyarország etnikai képét. Idegen népcsoportok telepedlek meg ayr elpusztult országban, hogy Századok múltán döntően befolyásolják sorsának alakulását. Abban az időben nemzetiségi kérdés nem létezett és igy a telepítők ellen komoly vádat senki sem hozhat fel. Az ádegen telepeseknek a magyar állam és a magyarság az ősi ázsiait hagyományok- nek megfelelően megadta szolgálataik ellenértékéképpen mindazokat a jogokat, amelyek népisége és kultúrájuk fenntartásához szükségesek voltak, hogy modern szóval éljünk, megadta számunkra a teljes nemzetiségi autonómiái. A Német Lovagrendet azonban fegyverrel űzte ki a király az országból, mert fenyegette az állam szuverenitását. Ebből azt a tanulságot vonhatjuk le. hogy a magyar állam és a magyarság nem ismerte a nemzetiségi türelmetlenséget, de kérlelhetetlenül járt el azokkal szemben, akik létében fenyegették. Ez is ősi hagyomány, amely eleven erővel befolyásolta minden 'időben a magyar- ság magatartását. Az Árpád-ház kihalta után az Anjiriiáz- beli királyok. Róbert Károly és Nagy Lajos, teremtették meg a középkori magyar nagyhatalmait. A Luxemburgi. Habsburg és Wiit- telsbauh-házak törekvéseivel szemben, gátat, emeltek egy másak külpolitikái koncepció megvalósítása révén, amely Olaszországra, Dalmáciára és Horvátországra. Maigyaror- ízágra és Lengyelországra, a balkáni előtérre és a másik irányban a‘ franciákra támasz” kodva biztosította a magyar birodalom fennállását és küldetésének teljesítés ét. A magyarságra a Szent István-i külpolitikai kon," eepció mellett ez a Nagy Lajosoi koncepció maradt hagyományképpen. , ,.aul.!..... iAmikor 1526-ban a török kard csapása alatt a mohácsi ütközetben a magyar állam megszűnt, a védelmi szervezetét vesztett nemzet megindult a török korszak százados kálváriájának utján. Különböző ellenfeleink a mohácsi csatában a magyar állam teljes és) maradéktalan bukását látják és azt egyenlővé teszik a nemzet bukásával. De akik a ,,nép- talaj”, vagy a számszer ősegek alapján akarnak lemérni egy nemzetet, azok súlyosan tévednek. Az alig kétmillióra zsugorodott magyarság a török, hódoltság tragikus idejében legalább annyit tett a virtus és boneslas. valamint a religio akkori európai eszméiért, minit bármelyik más népe a világnak. Nemcsak a Zrínyiek és Rákóoziak, nemcsak a Szenei Molnár Albertak, Pázmány Péterek, Miszíótfalusi Kis Miklósok, hanem a legutolsó végvári vitéz is. aki azokban a kietlen és reménytelen időkben élete árán is magyar és ezzel európai tudott, mert és akart maradni. A magyarság ezzel igazolta azt a nagy tételt, hogy kicsi és gyenge nép is lehet nagy nemzet. , , ,, _ A magyar nemzet politikája ezekben az időkben a törökkel vívott állandó harc mellett a Habsburgházzal vívott küzdelmekben merült ki. A mohácsi vészt követő közei négy évszázad alatt nem beszélhetünk önálló magyar külpolitikáról. Csak a parányi fejedelmi Erdély volt az, amelyben a magyar géniusz kiteljesedhetett és a magyar szeljem fenségesen loboghatott. Fráter György és Bethlen Gábor külpolitikáját messzetekmtő európai külpolitika volt, amely >a számottevő államok sorába emelte a három nemzet és négy vallás országát; Transzilvániát. A törökök kiűzetése után a magyar nemzet küzdelme a habsburgli koncepció megvalósítása ellen iráinynlt, annak a nagy történelmi tudatnak sugallatára, hogy a Kárpátok medencéjében egyedül és kizáróan a magyar nemzet hivatott éls képes a tér által parancsolt történelmi 'küldetés teljesítésére. Thököly, Bocskay, Rákóczi felkelései ezen az ideálon alapultak és ugyanez eszmék jegyében tört ki 1848-ban a magyar szabadságharc. A Habs- burg-ház, a kamariilla, a Bailbausplatz nem értette meg, begy egy elkorhadt életformát erőszakkal fenntartani niem lehet és nem értette meg, hogy a szabadság zászlaja, amelyet a magyarság emelt fel a Kárpátok medencéjéért, minden lakója szabadságzászlaja volt. ; . A reformkorszak' nagy magyar alakjainak, Széchenyinek, .Wesselényinek és Kossuth Lajosnak eszméi tadrálották el a szabadságharcot. Köztudomású, hogy úgy Széchenyi, mint Wesselényi a magyar jövőt a Habsburg- birodalom keretein belül látták és ha a modern magyar külpolitika alapjait keressük, úgy azt Kossuth Lajos aima cselekedetében találhatjuk meg, hogy a máikor fegyveres kon» flifotusba került a bécsi reakcióval, támaszt! a m»jna“frankfurti birodalmi gyűlésen keresett. 1867 után a bismarcki elgondolás volt az, amely uj irányba terelte Európa (sorsol. Bismarck teljes mértékben értékelte a magyarság dunavőlgyi szerepét é.s kijelentette, hogy szinte mindegy, hogy Európa e területein a fenyegető nagyhatalmakkal szemben németek, vagy magyarok áüanak-e. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezekben az időkben a morva és cseh udvaroncokkal szemben egy magyar ember, ád. gróf An- drá-ssy Gyula kellett, hogy a monarchia külügyminisztere legyen, mert qiz> egyetlen volt, aki megértette Bismarcknak gondolatait és azokat vállalni is ráérte. Andrásay Gyula nemcsak a monarchia, hanem a modern magyar külpolitika alapjait is megvetette éö emelt fővel mondhatjuk, hogy az ő idejétől kezdve minden magyar államférfin hűséggel és becsülettel követte a Bismarck—Andrássy- féle külpolitikáit, amely országalapitó nagy királyunk. Szent István európai magyar koncepciójának a folytatása, A századforduló idejében egyre világosabbá vált tény, hogy Európa felett egy tértől idegen hatalom a brit imperium uralma egészségtelen. Az első világháború lényegében ennek a hatalomnak leküzdésére irányult. Amikor a világháború összeomlott, Magyarország megcsoukulva és megtiporva került önálló és független helyzetbe. Az önállóság és függetlenség azonban végeredményében mondvacsinált fogalom volt. A kiís- antant acélgyürü jébe préselve, ha rátáitól elhagyatva, az Európát vezető hatalmaktól meg nem értve, két forradalom pusztítása után, szellemiekben, anyagiakban, ezámszeférfiafi és nők — kenusén megakadátvozfíatjâk fogaik elszlm* sedésér, fia azokat naponta rendszeresen O D O L fogpéppel ápolják. Ast O D O L - fogpép nemcsak alaposan tisztítja a főágakat, fianem fel is frissít s üde lefiettetet is biztosít Tékát a miß&nnapos száj* és fogőpolásfioz használjunk QDQL-fogpépef MAGYARORSZÁG! ODOLMŰVEK R. T. BUDAPEST rüségekben a végsőkig megcsonkulva indult e[ Magyarország az uj élet, az uj világ felé, amelynek sikkor még körvonalai sem bontakoztak kii. A magyar politikai géniusz azonban ismét felülkerekedett az el eset ts égen és nyomorúságon. Amikor Szegeiden néhány bátor férfiú kibontotta a leendő Magyarország zászlaját, arra a nemzeti, szociális és kollektiv eszmék jelszavait irta. A zászlót hordozó sereg az ország határain kívül nem juthatott diadalra és ezért kénytelen volt e zászlót tetőzni a trianoni magyar földbe, hogy őrt álljon mellette mindaddig, amíg mások, nagyobbak és erősebbek ugyanezt a zászlót fel nem emelik és diadalra nem viszik. Magyarország volt az első állam, amely kulturális, majd baráti szerződést kötött a fasiszta Olaszországgal. Ugyancsak Magyar- ország volt az első állam, amely a bizalom és barátság határozott jeleit mutatta a Harmadik Birodalom felé. A Róma és Berlin felé mutató magyar külpolitikai érdeklődés, talán szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy hozzájárult a Berlin-Róma tengely kialakításához. Természetes következménye volt e magyar magatartásnak az, hogy a Ber- lin-Róma tengelyelvhez merőlegesen illeszkedett a Budapestig érő tengely azzal a hivatással és küldetéssel, hogy az uj európai életet megteremtő esamiéik és akarások kisugárzója legyen a Kárpátok pereméig. Ez a modern magyar külpolitikai koncepció vas- követkesetosséggel épült ki tovább a három- hatalmi paktumhoz való csatlakozással, majd a tengely fegyveres küzdelmében való tényleges részvétellel. Ezt a magatartást azonban csak feladat és nem hivatás végrehajtásának lehet tekinteni. A magyarság hivatását akkor töltötte be az utóbbi két évtized során, amikor semmi csalogatásnak nem engedve, nem lépett be semmiféle dunakonföderációba, kisaataotblokba és egyéb dunavőlgyi elképzelésbe, hanem híven kitartott ezeréves hagyományán és ugyanolyan idős barátságai mellett. Ne feledjük el magunk és hirdessük bátran, hogy ha a '.trianoni Magyarország talán akkor opportumusabbnoik látszó, de mindenesetre gerinctelenebb politikát folytait, úgy Délkelet'Európában Szent István nagy koncepciójának modern megvalósulása helyett a másik koncepció valósul meg, amely nemcsak a magyarság jövőjét veszélyeztette volna végzetesen, hanem lehetőséget nyitott volna arra, hogy 1939-ben és 1941-ben a boE- sevizmus kardjának a hegye Sopronnál irányuljon a németség szivének. A magyar külpolitikát igy, vagy ilyenformán lehet értékelni. Elmondhatjuk róla bátran, észszerű politika. Ismerjük belső hibáinkat, gyengeségeinket, lu! egsége tokét, de mégis elmondhatjuk, hogy döntő esefeke- detelnikbe.n még mindig él az ősi nomád erő és a paraszti józanjáig. Arait külpolitikailag tettünk és teszünk az maradéktalan vállalása kii kiélésünknek és elhivatottságunknak és folytatása minden hagyományunknak. Kötelessége azonban a magyar nemzet minden egyes tagjának, hogy az élet minden területén és minden vonatkozásában az utolsókig eleget tegyen e magatartás köveíeiményeiuek-. A külpolitika viszonylata a magyarság európai helyzetének egyik vonatkozása. A másik mélyebb természetű. Hogyan tudtunk beleilleszkedni Európába? Lélekben, nyelvben, fajban, életformában, gondolkozásban, idegenek voltunk és jórészt idegenek vagyunk idegenek között. Csoda, hogy még egyáltalában vagyunk. De István király a nomád törzsi szervezetben élő magyartagból európai nemzetet és a pátrimo.niális államból minden más európai államtól különböző és mégis minden vonatkozásában európai államot tudott magyarul, magyarokért és magyaroknak teremteni. Az európai életformákhoz mindig hasonultunk, de sohasem másoltuk le őket. A hűbériség legfeljebb mint ridegen forma uralkodott rövid :dőn át közöttünk, a királyság fogalmából a Szent Korona tana alakult ki, Mátyás reneszánsz királysága, éppen olyan távol állott az ota?z reneszánsz fejedelmek véres és kérlelhetetlen tiránizmusától, mint ahogy a nagy francia forradalom eszméi 184£-ban úgyszólván vér télén üi valósultak nieg Magyarországon. Nemcsak mint hatalom, minit katonai egység, mint gazdasági szervezet, mint kulturális tényező töltöttük be európai hivatásunkat, hanem betöltöttük azt talán legelsősorban lélekben és sz;ellemiekberi, amikor hűségesek maradtunk tisztult ázsiai hagyományainkhoz és magyar módon hasonulni tudtunk EurópáhozÁ jövőt illetően nehéz bármit is mondani. Annyi bizonyos, ho-gy Európa és benne mink magunk, óriási változások előtt állunk. Bizonyos, hogy a bolsevlzmus fenyegető hálálnia megtört és bizony'os, hogy a brit birodalom immár elvesztette hatalmi pozícióját Európában. Uj európai rend alakul kii ezek szerint a kontinensen, amelynek megteremtője és vezetője a Tengely lesz, amelyhez a tiszta és őszinte barátság szálai fűznek. Ez az uj rend azonban — és ezzel legyünk tífeztában — nem határ- és hatalmi eltolódásokból fog állani. hanem mérhetetlen változásokból, mindenki számúra, aki bármilyen kapcsolatban áll vele. Hitter Adolf, a német birodalmi vezér kijelentette, hogy az uj Európának szabad és független államok és nemzetek együttélésén és egy üti működésén kell felépülnie. Kijelentette legutóbb azt is, hogy mindenkinek maisáévá kell fennie a kor eszméit és parancsait. A mi számunkra ez azt jelenti, hogy meg leéli tartani, értékesebbé kell tenni, fejleszteni kell magyarságunkat, mert csak igy találhatjuk meg a minket megillető és a hozzánk méltó helyet a nemzetközi politika vonatkozásaiban. Csak igy élhetünk azzal a hivatással és küldetéssel Európában, amellyel idáig éltünk és amely nélkül élni nem tudunk. Az erő ma jogot jelent és minél erősebbek vagyunk, annál több jogunk van az élethez. Erőnknek nemesíti: a harctéren kell megnyilvánulnia katonáink bátorságában és áldozatkészségében, hanem idehaza is, sőt elsősorban -idehaza. Hogy ev.t az erőt miképpen keil kifejlesszük, hol és mikor keil megmutassuk, azt az Erdélyi Párt elnöksége által felkért előadók a következő előadások során fogják kifejteni. /
