Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-03 / 224. szám

1

— fi

i'.l.l, EfíZliX

MIHÁLY l ÁS7I.Ú•

Csutak J-áh-as fnepkáditotta {/dercét

Színes beszámol*'* n Biennale, magyar filmsikereiről-J? A 1'l.F.NCE. október .>•

A

. .Ga*( fiustinijn", a litres («iustini .mpi.ota iiinsoddu*mr.leli tanács ko/ólo mének az előrfe.triiok jl»a n allok.í kiírni a lagúnákon, amftiye- n'eki‘1 hdacskak ív«\i kötnek ö"./.< jál'ko- >hii. aranyosan csillog viJo|t, r/zik a suup truiinvi muri uup|Vii>. forróbban mini nálunk julitLshau .. Beua a terrioiKii .ni-tst döntenek a tizedik ui’jmuötköai t ifauA t‘T.>**íi\, a .,.>l.i«»traw díjairól. DéE krt őrt* tele jár a/ i(kő. atuahnr kátándtt a termái ajtaja. 6 m<etfje4etut a* »jtósa&ár- u vak tó) (.»•retoz* e grv) \ alpi di MisuJ'tFo

«' ASZ áRailMlWUíHZ.lL'T, a hizOti/Ug elnöké

nek «rtiekes alakja. KJépeitt, köszündöt. iiik e^cynuLvt. nu)*] eijiuiadt, njoutaban a L«>J)1>> nemzetek <lelcgáltusaival. \ sorból •Kivált vitéz itr- Ik'á'/ A.adar miuLfiateri osztályfőnök, aki a Ehaivu r.se.ny< kern a magyar kormányt k épviselte. s hozzám 'épet*. Halkan beszélt, de ürömtől ragyogó area többet mondott: „Unt filmünk közül négy nyert j utalni oznst- r Győztünk . . . “

\iagvar győ-zelem u vehrnofi nemzet- közi filuivcrsenyeu . , . Igen, e. á t énle” uip.s volt itt Ionra, ezért érdemes voM több, adut két hétea ál titokban szórón gaui!

Megeb dőltünk az .,Euré>|í»“ szálló 'errrí zán. Előttünk Joccfailt a Catvd fixáink* sárgás vize c gyógy v> *-ig«iU > Fekete gondola evezőcsfipítsát» >1, s olykor t gv ij'orntt(*' va|f\ ..mútoscafo" j><jt «- -r t el. Szemben velünk a „chii’sit delin ^alute^' kupolája ragyogott a/ olasz «ap özönében; koccintottunk jogos örömmu I arra a győzelemre. aminőt magyar film idáig még t 1 nm ért Velencébe a. Aztán siettem vbria u velencei Lidón. qz ..«/ beryo l nich(tria"-lisiu V*vő szál ásómra, ahol már adtam tovább a hirt p;ir

• ráü beiül az MTI utján az ötn-sr magyar -aitó érte'ölt az idei >.Mostrif• dönlésé- ről. ami magyar szempontból igen örvendetes. ,

.Az idei nemzetközi f ii inverzen ve ke n ugyanis — amint már ismeretes — bú” rom magyar játékfilm, három kuilúrfilm és híradó közül összesen négy nyert dijait vagy jutalmazást. Olyan eredmény, ami a magyar filmet az elsők vonalába állt ja.

A nyers adatokon kívül azonban van még. ami a nyilvánossá« o'i kívánkozik V. múltkori cikkemben röviden 1h számoltam, a vek nrei nemzetközi filmverseuyok eb ii napjainál, amelyen az olasz állam által vendégül meghívott rónia.' külföldi sajtóból mint egyetlen magyar újságíró vettem részt. Most myckv'érTm némi Ízelítőt adni az egsszro1. legalább magyar vonatkozásban.

E

seménye volt a í ÍJ in versenyek”

nek az a fogadó-, amelyet vitéz dr. Haáss Aladár, a magyar kormány képviselője adott a külföldi dr.legátusok és a sajtó számára, több mint kétszázan gyűltünk egybe o ..Danieli'” szálló fényes termeiben, köztük a ma- eyar fibn már európai hirésséeei: Tas~ núdy Fekete Mária, a később Mussolini” kupát ny-ert olasz filmremek, a ..Benna- >a" egyik főszereplője >• jólesően fedésr ük fk itt rlr. Hosszú Zoltán székely testvérünket, aki femes' égével, az igen tehet- «éffes Essen vi Olgával Patkós György da* f;.1bjóü£.l»- tLţSerjycdiziyhyir--nek a főszerepeit iátiszá. Dr. Haász Aladár olasz nyelven köszöntötle a nemzetközi táraságot s u.2y éreztük, a mi gondolatainkat mondja el. Nagy jelentősége van, hogv 01aszor-,zá::'. NémfTorszúg és a czö\ -ísé- yoseik: a háború közepette 's nagv gondot frrebfanak a magasabb müvl-zetek ápolásís h. íme, a háborúban s; m halival* nők a múzsák ... Ez ne.rn kis részlmn a versenyt vendégül látó O'ir- zor-zög érdem© és dicsősége. A magvar film *» ver- menyekről bátorítást visz haza Velencéből.

Most KozzáleJieljüh: győzelmet is!

Pedig nem volt könnyű: erős verseny* társakkal. kellett megküzdenie. A! versenyeken harminc júiékíihnet és negyven

|I il.uilii radiiStt vagyis ípívm-\*rz©t1 rüvsdfilnmt imitállak hr. A mi filmjeink » második lii-t elején kerültök vn*ra, amikor a Mussolini kupát kapott idj*sz. ,,Hrngaisi“‘-t, amely Beugázi unged

inegsz, álkisanak hor/aszrtó nap jail, s az ólaiba lakosság inr.gpróhúltaiCúsiaU; eleve- niti meg ti itA-söséges fokszubadulisig1 lf— nyűgöző .módon lrcm tiku.s tapnok között pergeti éJ«. le, s bemül'itták u legjohl» idegen film szaunára ufapitott, Mussolini kupát nyert „Der grosse König'' e-iniü német filmet, amelyet Otto Gebühr Nagy FrigymaHakitás* tett felejt hetetlmmé.

1 iát tűk már y „Die goldene Stadt” különleges szépségű színes német filmet, •íz érdekes „Alfa Tau'' olasz lenge rész- filmet, a sziei-liai népé felhői vett bájos olasz „La India ad<iornvwtat<.t“-\ s akkor jöttünk a második hét idején mi!

Az <dső volt Ay/'/ő József „Emberek a havason"’ cirnü akotáwa, amely „1 orrú ni delta mo-rJayri'j“ címmel ment a '■ atíz non.

H

a már termé-ze törnek találjuk, bogy ex í) film a Biennale hat dr ja közül az elsőt kapta, de akkor lnzonv érthető szorongással ölteni t\ „San 1Ifire'*“ film színházban, « veűem együtt a többi iltlevő magyar i-- Végre valami, omi 04*m nenivetisziuii oromagokásu nemz*-!közi portéka, ham-m izig-vérig magyar, még hozzá szülőtől- demrőá való. fó éppnu zrjtrt aggódta« és aggódtunk. Mi magyarok általában megértjük a nyugati nagy nemzetek esi* me-v'üigät. he,';- tiuhink helyezkedni ér z.iseikhé, de viliink szemben nincs meg az a mázától értetődő v. zvno"ág. Felötlik a kérdés: s ajjoji mit momíliat a künn ved velencei olasznak, akim k ősei gályán hajózták be Levanted, a mfr/i szabad lejagervket, akik a Marco Pólókat sxüiték a vj ágnak, szí -:ény (ríni A JáiM>s, amik»«- a ki-fiái -felapíalja" az. erdőnek? Vájjon, juit érezhet abból a nagy füldszeretí tből, abból a nagy titokzatos közönségből, ameíy embert, állatot, fiit, fát, bokrot egjdvefiLa? Kiilíobü koj" íégáiűmak: a finirmk, a svédnek — akivel gyakran vá doltam oly.'zuí &zúd ö régi történeti Erdély ég a svédek kapcsolatairól - tetszeti. Különösen a sz p fe> vcteilek. A japán is megérti. Az.l mondja nekem, hogy a „föld szereim»". ..amor» della terra“ árad a darabból. De hogyan reagál reá az oóasz közönség? Gyönyörűek a havas tájfelvételek, uielcn.-Xik a szivemet a c-iksomlyói búcsúra a ...Vu£v” erdőn'" át magyar «A templomi zász.ók' ka! vonuló székelyek, - - de- próbáltam tárgvilagos maradni, szóró zéüaim arcát fig’v I- k m. a> olá'zokéd: nekik iu.-l

momi a in i Erdélyünk?

Az első benyomásom az — amit a tapasztalai. rögvest igazol —. hogv a filmet a kövönpég átlaga nem ért., nem kap esc .ódák hr a mesébe, a lélek vívódásába. A latin, a/ oiítsz lélek született miivéj./ ugyan, de alapjában a v, óságra hajlik, fi nincs érzéke az olyan misz.li.kum iránt, amit szét sugároz ez a darab. A ..Co-rrirre dePa Sera'* me? is írja utóbb őszintén, hogv az ..Emberek a havason' merőbe» távol á l az olasz k-í.aktől. Az ilven nagy távol-águk közti tért csupán nagv és ki velői e« müvéaz.at töltheti be és — 1«* is, tölt i!

E

gyelőre apumban ro% a .,SúT7 Márco“~ filszinhá'z nézőterén vagyunk, s közvetlenül tapasztaljuk, hogy a közönség egy része ögy- egv félreértett jelenetnél, (amelyeknek a kivágása mm trontana cseppet se a filmen), vatgy' rosszul érlelt fiVn-fciiraln:' . amelyekben lnzonv elkallódott a Sí koly beszéd zamat a. fieramitmondóvá. szűr” k áfté vált a mi fiilünket gyönyörköd lelő párbeszéd -— nem is a fordító, hanem a doing általános lectnészelének lőbáiáhól. ’/< «másnapi s.elencöi ..Gozzetbnc*'. a Nyirő'dárab fogadtatása hisonvos ino- roeiUumamalv az okait magyarázva, azt irt, hogv „a versenyre kerülő kill födi fik moh olasz feliratai általában a legszereiv rsélltmebhrk'ií Imitt-nnmll hoikm fíittv ég pis.fiiz.P/gŐ8 is elhangzott, az ilyös-noit azonban nem- szabad rossz néven, s főCÄCTPSCß/

a Mm mm Érni fi

B A iR

DEÄK FERENC-UTCÄ S3. SZÄ'i«.

Október havi szenzációja:

HALMAI IMRE

az általánosságban közkedvelt humorista ős paródi<Vtc* nagy műsor keretében lép lel minden este 9 órakor.

Szombat és vasárnap

délután 6

órakor: műsoros koMatbjmü tgységss árakul

ként tragikusan venni az olasz közön* ségtől, amely véleményét szőreit közvetlen luódf’/i nyüvánitani. A veleneei közönség küiönl>en is igen kritikus, s köny- nyed. fölényes szellemii. Aztán egyik j - lent inél feltört és percekig tombolt a taps. fitt. ahol Oulak halott feleségét : viszi a vonaton haza, jön a kalauz, kéri , a jegvet. Lámpájával- a halott arcába vi~ i légit, majd összenéz az utasokkal. El>- i bői a némajátékból kitetszett hogy* tud- ■ ja — ő is. az ember-k is — a tényt, do ' ugv tesznek, mintha nem tmlnák. Ez a ; jelenet lélektanilag és emberileg olvun i miivé-/', hogy a nézők termesz-' te? ősz* : tömből viharzik fel) a taps- A jég megtöri. Később következik, a második, bar*

nue ük tapshull ám. A végén szilién.

A veieni'-ei, s a hamarabb érkező n'ó'-éo/; lapokból már másnap olvashattok a * l*- rab. az írója: Ay <.* József, .1 rend Hr-ő Szőtt István, s a fő /erejűők: Sz* tlay Ahco és Görbe János dicséretét. Kési >ui megjöttek a római EÍTpc.k şs. Ezr\ ö*. h még jobban tetszett a bemntstó. De :n szintén igen l-’-nyege őri: : á tok: A elem v? ben beszélnek az o- 7 cimrael. ,,Uoroi O. delia monta^na '-ról. B ''/élnek rólar á ..vapnretto‘‘-koB. ..met cafo"-kon. a \ 5* velencei utcákon, a ..raA-" kon. 5Kpw nőtt. A bírálóbizottság döní-'-se szentesítette azt., amit a miiértő <'Ja=z- közönség és sajtó már döntött.

Erdély meghódította Velencét!

*»<x fr.

„Erzsi tekintetes asszony“ sírja a nagyváradi temetőben

Nagyvárad, oktúlpr 3. Nagyvárad korösjobb.Tiaidi részét, a török pusztítás után. nagyrészt olasz építészek ét 1:11 r■ ■': •. ( .*]«!lel ték újra. Iimej

van a város sok olasz vonatkozású elnevezése, mim Velence. Olaszváros, a későbbi Olasz is. Olaszt városrészben van Nagyvárad egyik temetője. melyet általánosstigban 01a- szi Temetőnek neveznek. Ebben a temetőben -ok országos nevű ember alussza örök álmát. Itt pihen a Frá- ter-esa-lád sok ismert Táfgja is, legtöbbje díszes márvány vágj* gránit- ol>eliszk alatt. A sok díszes síremlék között szerényen húzódik meg egy igénytelen kis fe.jfa, rajta a megfakult, alig olvasható felirat:MADÁCH IMRÉNÉ, FRÂlîER ERZSfECT raegtialt 1B75 XI. 17-én,

45 éves korában.

Állhatta a Szigligeti - Társaság.

Eltűnődve nézek a sírra. Csak ennyire ]>ecsüiné az utókor a magre,!-géniusz hitvesének emlékéi? A fejfa korhadásnak indult, a sirhautót beleihe a gyom. A gyomok között fellelhető valami chlahelyezett virágnak elszáradt maradványa, de amennyire hiányos 1 et-mészetbnvári ismeret cirn alapján, m egál 1 api tha- íotm, ezek a virágok nem-az utcdtbi évjáratokban kerültek od.a. Sehol a gondozásnak még legcsekélyebb nyoma sem.

A „hálás“ ütőkor nagy igyekezettel tört pálcát Fráter Erzsébet felett. Bűnös asszonynak kiáltották ki, aki méltatlan veit a lángeszű költőhöz. Eleiében sohasem, védekezett a váciakkal szemben. Büszk°, bihari nemes asszony volt. A leg- ujabbkori elfogulatlan kutatás, részben a. nagy váradi levéltári okiratok, részben kortársak levelei alapján

sok tekintetben uj mégvilágigá-í m- helyezi „Erzsi tekintetes asszcnA " személyét és felmenti a sokévtizAtb ■* súlyos vádak alól. Bárrpi legye.g A az igazság, bizonyos az, hogy lm vftkes volt, ezerszeresen megbür'tbó- dött. Hosszú volt az ut a bihari Ft,-liter-kúriát ól a nógrádi Madách .éket?

1 él von át a Váradolaszi Temetői 0' '*3 ez az ut nem volt rózsákkal tóra tóvá. v csesztvei Madách-kastély <»gy)]fori úrnője éhségtől ösézerotgyva; Kői- rlusasszanyként halt meg a v rirach országút árkában. Szegényjot fC n‘ temették el jeltelen sírban.

A harmincas években indító jő a •Szigligeti Társaság akciót sírja 'felkutatására. Ez hosszas tudor u ái i Ţps alapossággal végzett munka r sikerült is. A társaság azutái ji. költségén, ideiglenesnek szá-^4) -C;E' eml éket emelt a sírra és a sirh® fftf-ot is rendivehozati a. A Szigligeti T; • T - * ság azonban a román uralonA l ? s * nem rendelkezhetett anyagi yTTre - rá.-.okkPd és, sajnos, ma sem k

kezik, igy nem várható, hogy Jött g emléket állítson -Madách Iran!trió c c'y Ez a magyar társadalom kötjábESj ge lenne. Hiszen a nélkül a t.rpyuo:a nélkül, amelyet ő okozott a c 53 életben, aligha született volna a „Tragédia“, amely diaduímz járja he hóditó utján a kuli,nme főzetek színpadait, hirdetve a lualgy gé n iu sz h a l hatatl an ságát.

Madách Imréné, Fráter Emvé&V •egyelőre gaztól belepett sirhant alVnt alussza tovább örökálmát és léi: :1 temetőőr, gazdasági okokból, olylo Ti lekaszálja, a bozótot siria komi, ak "~ kor.a szerencsés kutatók hossza• ^ keresés után meg. is közelíthető: szerény síremlékét.

NAGY ÁKOS*-