Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-07 / 226. szám

V ELLENZÉK 1 airaiiiÉmKmi'UAr. -aramei.: 1 9 \ 2 o k l 6 I) c r Forrongó világ gyermekei Irta: Vas* Hésziö f'idéJyt iS felvnUkl cuiboi, } 1 rí mjt itt keit laknia Budapesten, csuk. Budát szerelheti eb- btil a megdu/. adt kőrengelegbol. Ilyenkor e/. a városias/, gyönyörűen hajlik bele az őszbe, terlias bánattal es nosztalgikus emlékezéusel .1 szti'.őlőld erdő* aiculutára, a Hargita vagy a gumini hegyek lankáira, ahol most vált rozs- ttapirosra, elénk sárgára es tőt vörösre a tűnő •do. A budai oldal ezernyi színben ragyog Amerre minden nap megteszem az utat, a Sashegy ős a vén Gellert környékén, csodás s/.injátékkal k.cdveskedik lakóinak, a budai őt»/. Néhány hét óta vidám diáksereg nótáit hallom a Cis/.terek kertjéből. Kodály-dalokat liitubái lejem lölött a/, őszi nap szokatlan heve. Tervszerűen, majd minden nap ugyanazon ;órájában iákezdi száz meg száz friss torok, ! v ércesen zengi, népünknek és földünknek ős: kofájára. Istenem, a mai gimnazistáknak mür kötelező tantárgy a Kodály-népdal! Nem igv husz-hu6zonöt évvel ezelőtt. Mi még idegenből átfordított, retbentpen habarcs, Ízléstelen és nvakatekert liedertafales dalokat tanultunk az iskolai énekórákon. Azóta Kodályék, Bar­tókok megharcolták a harcukat és győztek, (legalább is az iskolákban győztek. Más ez az ifjúság, egészen más, mint a miénk. Dal és vers mélyebb és emberibb ma­gyarsággal itatja at a hazatalált ifjúságot. Mi még pad alatt olvastuk Adyt és Móricz Zsig- mondot, ők már leckét mondanak, dolgozatot és doktori értekezést Írnak belőlük. A mi egyetlen kutatómunkánk abban merült ki, hogy a tavaszi napok délutánjain a Sajó part­jára vonultuk és ott gólyahirt, szarkalábat, láncfüvet préseltünk a növény gyűjtőkbe éa színes rovarokat raktunk spirituszba. — A mai fiatalok már átlépték a folyót és megszállták a falut. ahol egy nemzet gyökereit kutatják. Más a daluk, más a nyel­vük, más a retorikájuk. A szókincsük is elüt a miénktől. A hanganyag ugyanaz, csak ők mégis egészen másképpen olvassák már. A ne­velés, ime lassan talán csodát tesz. Karácsony Sándor nagyon helyesen fejtegeti uj könyvé­ben, az Ocsudó*Magyarság-ban, hogy a neve­lési reform ma aktuális' problémájának a megoldása az egyetlen utja-módja a megelőző koroktól megoldatlan vagy csak feléből-har- madából megoldott formában örökölt régebbi társadalmi kérdéseink elintézésének is. Egykét, földreformot és egyéb társadalmi kérdést a mi generációnk megoldani már nem kéoes, — vall­ja be Karácsony — ezeket a feladatokat is pozitivebb ifjúságunk viheti jó végre . .. Mas, egészen más ifjúság ez, mint a miénk volt. A mai husz-hu6zonötéves ifjú lelkének tükrében, vágyaiban, ambícióiban megcsillan már a régi Magyarország nagysága is. Egész észjárása, világszemlélete, látóköre és önérzete örvendetes változásról beszél. Azelőtt, a mi ;rönkben, negyedszázadon keresztül, az Alma Mater szinte a teljes reménytelensébge küldte ki az ifjúság rajait. Mit éltünk át, Istenein, e huszonöt esztendőben! Mit élt át az ország es szétszórt népe! Milyen szomorú emlékek kisértenek vissza a messziségből, ha az ember felidézni próbálja ezeknek a zűrzavaros idők­nek keserű élményeit és benyomásait. A négy­éves háború után. jött Trianon, a nemzeti gyász mélysége és komoly megrendülése, a \ etségbees 's lázas önkívülete, a keserű le­vertség gyilkos bánata. Havat lapátoló ifjú­ság, diplomás villamos kalauzok, szakdijus napszámosok és tudományos intézetekben, szel­lemi inségmunkásek ezredei, B-listások, vagon­lakók... Ezek voltak a letűnt kor ismertető- jeovei. Egyszer majd, békésebb idő jöttével, beszélni .fogunk fiainknak a sorvasztó évekről, arról, hogy mennyi magyar ifjú volt kénytelen el­hagyni a megszükült országot, mert a csonka hazában még léJegzeni sem tudott s ment ki idegenbe, Brazíliába vagy Kanadába. Idegen­légióba lépett be, mert idehaza az ántántha- lalmak ellenőrzése miatt a kötelező katonai szolgálat szünetelt. Idegen zsoldosság vasvesz- szője alatt hullajtottá drága magyar vérét s a trianoni határok helyett a gall vagy a brit imperializmus érdekszféráját tágította az afri­kai sivatag bőségében vagy az Atlasz havasai között. Kis-Ázsiába ment vasutat és városokat épiteni, mert akkoriban nálunk minden vállal­kozás kilátástalan volt. — Mindenre vállalkoznék.! — mondotta két­ségbeesetten ez a letört szárnyú ifjúság beleka­paszkodva az utolsó szalmaszálba is. Futko­sott éjjel-napp*al, zsebében a kitűnő diplomával, hogy valami kenyeret, elfoglaltságot találjon. Elkészült az egyetemmel és nem tudott mit kezdeni magával és a bizonyítványaival. Friss emlékei voltak egy ezeréves birodalom és nemzet nagyságáról. S ahogy nőttek a remény­telenség sötét esztendei, úgy zsugorodott ösz- sze vágyaiban és látókörében ez a trianoni if­júság. A fáradtság óe a lelki ernyedtség iszonyú feszültsége töltötte ki a trianoni fiatal nemzedékek koratavaszát, e mire rájuk kö­szöntött volna a férfikor nyara, újabb próbák küldte őket a sors. Egyéni sorsukon szen­vedték át Magyarországnak és a magyar nem­zeti politikának életválságát. Höl kapott volna megfelelő, meszzi célokra tekintő hivatást ez a vágyaiban és hitében le- szegényedett, elfüisztesedetí fiatalság, mikor otthon, a családban is mérhetetlen anyagi le­romlást, nap mint nap, minden kulturális és szociális igényről yaió lemondást kellett lát­nia. E két évtized jövendő történetírója majd megállapíthatja, hogy az ország megcsonkítása ^ta a társadalom tekintélyes része leikül etében, gondolkodásmódjában, politikai szemhatâxânak kialakulásában mily elszomorító változáson ment keresztül. A nagyság hiánya, lelik! této- .vasüg túlzott individualizmus, egy magasabb leik' egységbe ciue'ö gondolat nélkidézésé, e az állapot jellemezte nagyi észt a trianoni ^mberlipus magatartását. lyy neves pedagógus a legsötétebb eszten­dőkben, hogy ébrentaiisa az ifjúság lelkében az e 1‘uves haza eszméjét, »(riches, meghaló ,,társasjátékot talált ki. Cserkészek játszották a tábortüzek körül. Egyszerűen felosztó!iák egymás közt a régi Nagy-Magvai országot. Volt, aki lélekben tanárnak ment Szabadkára, Kolozs­várra vagy Kassára, tanítónak Dnnns/ardn- lielyio vagy Zilálná, volt megint, aki kórházi orvosnak Marosvásárhelyre, körorvosnak a Csallóközbe, ügyvédnek Beregszászba, Mun­kácsra, bírónak Zen tára v 'g y Sopsiszmit- györgyre. Lélekben. Gondolatban... Volt olyan is, aki kijelentette, hogy ő egyenesen alis- j pinságra pályázik, mindegy hová: Barilii, j Torontóiba vagy Csík vármegyébe, avagy Ugo- j csuha. Vállallak minden elszakított várost, ln- lut és vármegyét. Gondolatban. A komolyab- I bak már készültek is hozzá: ki szlovákul, ki románul, ki meg szerbül kezdett tanulni, j Mire volt jó ez a tábortűzbe merengő ro- j raantikus játék? Arra talán, hogy legalább lélekben nem adták lel a trianoni ifjak az ezeréves hazát. Sokan, nagyon sokán voltok, tíz- tizenöt évvel ezelőtt í't.onku Magy.iioi.izágon, akik kényéihez, megfejelő ál'.e.ho/ nem jutva, ilyen ngy uc'e/.eit t.iszielelh'dí éi (ríni ír égi .illa: t Ül, ittak Nagy-Magyalul! i',< • ul.uuHyiX uv". szállni I. 1 ■ 1 Z, 11 úgy III < i 11 <' I* el diplomával, ei el lséig ív el n /.cehükben, esetlen zsákot bor dani, villamost vezetni, esetleg messze Ameri­kába szerencsét próbálni, - álnieletUc'1 . . ! Minden Inuévvég az állas- és luunkariélküli- sén nj (« iij ezreit gyaiapitotta. Hiába volt munkakedv, tanullság, felkészültség, szellemi és erkölcsi kiválóság, mikor a szükreszabott or­szág a megszállott részekről vw/aözönlött hivatalnoki réteggel niegduzzasztolt keretek, többé nem tudtak, inéi tó helyet adni ezeknek a lri.-.s emetó és termbék.enyitő erőknek. A harminca:» évek elején történt a lasen változás, attól kezdve, hogy az ifjúság az uj magyar irodalom és a nagymagyar útra ké­szítő) pedagógia egészséges befolyására a fal­vak népe lelő fordult s annak sorsat a maga problémáinak megoldásától, a magyar élet szerves egységének megújulásától többé nem volt hajlandó elkülöníteni. E belterjes válto­zás után indult ingg az ország bővülése. Kezd­tek visszatérni a régi részek, örvendetes fel­adataink támadtak: a hazatért területek éle­tének berendezése. Egy csapásra megoldódott az értelmiség elhelyezkedése. A munka dandárja csak most kezdődött igazán. Az ország nŐ és egy uj szellemű fiatalság igazodik hozzá. A magyar égbolt, amely busz éven át a mátrai1 Kékes-tetőről veit belel infix tő, , , /<i y. terjedni szélrebégben és inn;.; jgb.ni <gy nrnnl. Nagy távlatok nyilnal un •< a n< m/< •■lé, 11 Isszuk,, hogy ,i mm *f jíjs-ig. előbb a magyal Hin lakúba, ( l< a pala le;;/ i i |> sorsát n I'' * * I f IMI i I ó, > g- >,/. m nzctéi'il le való v* zotőréleg, or. erkütuM < Iái ail-ilmi u ; . ./uh- Jés kovásza. Forr a világ t’us tengere, ó, magyar .. . zengik komor in (elemi, ént e baljós ős/, be a bi dói gimnázásták, mint akik. tudják, rniió' i* van szó. A kialakuló, a formátlansígból for in.il kereső korold)an és társadalmak ban .»/ iljuságn.ak szokatlanul nagy alakító szerep ju' Mi vár reájuk? Milyen sors? Milyen ■./<■. r\>- A tanulópad mellett, a könyv felé hajolv , valóban a tisztább <s emberibb világért küz­denek? A felnőttek most mással vannak el- jogialva, de ők, a kedves fiatalok, talán mi; arra készülnek, hogy nemsokára, talán mur holnapután építeni kell a romokon. Európa szörnyű romjain... Viharban én veszélyben nő fel ez az ifjú­ság, de minden reményünk, hogy a holnap nekik érik be. A boldogabb és emberibb hol­nap. A régi bűnökért mi már eleget v ezeked- tűrik. A mi nemzedékünk szivén egyszer már átfutott a nemlét iszonya. övék a holnap, úgy hisszük, érettük és nekik jön a jövendő, amely bennünket, bizony, elkerült. Idő, te konok. Idő, is segítsd őket. Sors, légy kegye; tutora fiainknak. S Te Végzet, kerüld el őket sötétlő szárnyaiddal . . . 1 íjL^­-IH nfjí nme Albrecht Dezső országgyűlési képviselő beszámolóim Kaloíaszegen KOLOZSVÁR, október 7. 4/7ircclit Dezső ország.gyülé-M képviselő, az Erdélyi Párt ügy­vezető aJelnöke. «luşue/-tusra tervezett l*esz;j- ínoió körútját közbejöl-l lronta/olgjalala mialt nem ilarthatTa még kerületében. Harctéri szolgálatából visszatérve, szeptember utolsó hetében Kovács István bánffvhunyndii járá.si tikár ki veret ében a kalotaszegi községi Uigo- z.a-cokban tartó.'t beszámolót. A beszámoló körül első .állomása Ma- gVarbikal község volt, ahol Kiss József ref. leik tsz. taaozaiti elnök üdvözölte a képvise­lői és kísérőit. Hangozlatla, bogy a lakosság egységesen tömörül az Erdélyi Párt mellett. Albrecht Dezső képviselő nagyszámú hallga­tóság előtt mondotta el beszámolóját, amely­ben elsősorban a belső front kölr'ességeire és a magyar ember háborús magatai!áfának fontosságára mutatóit rá. Hangoz'.a'la. bory a liuszonkélévcs idegen uralom alól felszaba­dult északerdé'} i magyarságnak a jobb ma" gyár jövendő érdekében ruég két bárom ne­héz, esztendőt kell vállalnia. íiinig elérkezik a fejlődés boldogabb korszaka az uj euró­pai világrendben. Magyar hazánk érdekében semmilyen áldozaltól sem szabad visszariad­nunk. mert a nu)i világküzdelemben nemze­tünk feminnaiuíidásáért harcolunk. Az átmeneti nehézségeket megértéssel hell elviselnünk' mert ezeknek árún jutunk cl n jobb és boldogabb mugijar jövendőhöz. Vázolta azt a nyomorúságot, amely a szov­jetben uralkodik és amelyben a szovjet alatt­valók előkészültek a háborúra, hogy az euró­pai kultúrát és hazánkat is elpusztítsák. Magyarbikal lakossága nagy figyelemmel hallgatta végig a képviselő beszámolóját, amely után panasznap következeit. Kalotaazentkiirályon és Zenlelke községek­ben Polgár Gyula ref. lelkész üdvözölte Al­brecht Dezső képviselőt. A két község lakos­sága lelkes hangulatban hallgatta végig a képviselő beszámolóját, majd a panasznap soiú/i a lakosság időszerű kéréseit adta elő. Albrecht Dezső, aki a inukban is számos » selben eliutézfe a község lakóinak, jogos kéréseit, most i- megígérte a méltányos ké­résekben közbenjárását. ŐUizyai ókerekéu be­számolója után hosszasan elbeszélgetett a község lakóival és meghallgatta kéiréseiJeet. Kétesd községben, ahol a lakosság jiKiga- tarlá-a a m;*i sülve* időkben mintául szol' gálhat, a lelkes hangulatban eltelt gyűlés után ugyancsak panasznap következett. Kádas István megköszönte, hogy a képvise-lő magyar testvéri szívvel intézi a lakos, ság ügyiét és az előadott panaszok orvoslását a jövőre i.s kérte. lakótelkén Cijörgy István tagozati elnök üdvözö l»* a képviselőt, Daiuos községien Ropó Mihály uf. lelkész, az Erdélyi Párt községi tagozati elnöke mondott megnyitó beí/.édet. Albrecht Dezső képviselő mindkét köz ,égbeu meghallgatta beszámolója után a ■gazdák kéréseit. Zsoboícon, Szíánán és Kás- pclriben nagy hal Iga! óság előtt történt meg a képviselői beszámoló és a lakosság mind­három községben a legnagyobb bizalommal fordult képviselőjéhez tanácsokért, felvilá­gosításokért és közbenjárásért. Furnas községben Antal János tagozati ci­nek üdvözlő szavai után tartotta mőg Al~ Frech; Dezső képviselő beszámolóját, Várul- más községben Perédy Sándor gyógyszerész, lagozatj elnök nyitotta meg az értekezleted. Biztosította n képviselőt a váralmási magyar­ság bőségéről és törhetetlen egységéről. Al~ brecht Dezső képvi»s!elő az időszerű politikai helyzetet ismertette, majd Perédy Sándor ci­ncik zúrószavai uláu panasznap következeftt. Középlakon IJppai János tagozati elnök és Lakatos János ref. lelkész üdvözölték a képviselőt, akinek látogatásáért Lippai János elnök mondott köszönetét. A község lakód ezután panaszaikat adták elő, amelyre Albrecht Dezső részletesen válaszolt. fiz Erdeiéi Párt közbenitírására: LeäügottboHi létesítenek az érdéig! diáklányok számára a fővárosban KOLOZSVÁR' október 7. Az Erdélyi Párt az iskolaév megkezdesse előtt emlék­iratot intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, amelyben a fővárosban er­délyi leányotthon felállítását kérte. Szí- nyei-Merse Jenő kultuszminiszter az Er­délyi Párt kérésének tanulmányozása után maga is szükségesnek látta az erdélyi leányotthon létrehívását és elrendelte az otthon felállítását. Â leányotthonon csakis erdélyi származású egyetemi és fő­iskolai hallgatóitok, valamint középisko­lai és középfokú iskolai tanulók és más hivatásu fiatalabb lányok helyezhetők eb lA kvíltuszirtínisater megh.'áásáhóJ az er­délyi leányotthont az Erdélyi Pártiul együtt a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete tartja fenn. ismertette, majd a panaszok során jelentkező kívánságokra válaszolt. Szakszerűen megvilá­gította a különböző nehézségek okait. N • r Ferenc megyei titkár az Erdélyi Párt szerve­zeteiről, munkásságáról és célkitűzéseiről be­szélt, majd Kiss István lelkész köszönte meg a látogatást. Székelyhidegkuton, Udvarhelymegyének eb­ben az egyetlen, nemzetiségektől lakott köz­ségében, az állami iskola igazgató-tanítója fo­gadta az Erdélyi Párt képviselőit. A közönség soraiban nagyszámb»an foglaltak helyet a ro­mán gazdák is. Váró György és Kiss Kálmán beszámolója után Ugrón Pál járási titkár is­mertette az Erdé'yi Párt munkásságát Han­goztatta, hogy a magyarság ezer esztendőn, keresztül uralkodó faj volt a Kárpátok me­dencéjében s az is fog maradni anélkül, hogy a vele élő nemzetiségeket elnyomná. Kiss olymos községben többszáz főnyi közön­ség élén, Lőrinczi Domokos unitárius lelkész fogadta a vendégeket. A lelkes hangulatban lezajlott gyűlés utáln Nagy János kisgazda tolmácsolta az elszigetelt község gazdáinak kívánságait, amelyekre Kiss Kálmán képviselő válaszolt részletesen. A helyileg el nem in­tézhető közérdekű panaszokat feljegyezte és megígérte, hogy közbenjár az illetékes kor­mányzati tényezőkné*l. Nagygalambfalván a zsúfolásig megtelt kul- turház nagytermében tartották meg a képvi­selői beszámolókat. Szabó Gyula ref. lelkész üdvözlő szavai után Váró György és Kiss Kálmán képviselőit tartották meg beszámoló­jukat. Végül Nagy Ferenc titkár ismertette, hogy az erdélyi magyarság összefogó politikai kerete az Erdélyi Párt, amelyik a hazatért magyarság egységét biztosítja. S“ Fejérrtír? Kdroí? országg?3íési képviselő beszámolója Kékesen Kékes, október 7. Fejérváry Károly ország- gyűlési képviselő a napokban a kékesi járás magyarlakta községeinek kiküldöttei előtt be­számolót mondott. Beszédében részletesen is mertette az Erdélyi Párt eddigi tevékenységét mely minden megnyilatkozásában az egyetem -s magyar ügyet szolgálja, továbbá foglalkozott az Erdélyi Pártnak a kormányzattal való vi­szonyával, mely az erdélyi ügyek gyorsabb intézését kívánja előmozdítani. A háborús nehézségekkel foglalkozva hang­súlyozta, hogy minden egyes honpolgárnak a legmesszebbmenő módon teljesítenie kell kö­telességeit a biztos győzelem érdekében. Fejérváry Károly beszédét rendkívüli érdek­lődés kísérte és több hozzászólás hangzott el A beszámoló ülést Hegyi Mózes ref. lelkész, járási tagozati slnök zárta be, aki e vidéken hosszú idő óta végez önzetlen, építő magyar munkát. Világpolitikai Könyvek rím alatt uj, rendkívül éTdekes könyvsorozat I indult meg. — A most megjelent első kötet De. Váró ßförgf és Kiss Káíntái országgyűlési képviselők együttes Beszámoló kSraíja szólva, kegyeletes szavakkal megemlékezett vitéz nagybányai Horthy István kormányze- helyettes hősi haláláról. A gyűlés résztvevői egyperces felállással, néma kegyelettel adóz­tak a kormányzóhelyettes emlékének. Váró György képviselő a továbbiakban a belső front szilárdságának szükségességét hangoz­tatta. — Ha kevés is néha a kenyerünk — mon­dotta befejezésül — vigasztaljon az a tudat, hogy a magyar honvéd lemondásunk árán, hi­vatásának nagyszerű betöltése közepette nem szenved szükséget az orosz m®őkön. Kiss Kálmán országgyűlési képviselő a szé­kely kiegazdatársadalom időszerű kérdéseit Baktay Ervin : India szabad­ságot akar A 200 oldalas, 16 eredeti fényképpel, 9 szem­léltető grafikonnal és térképpel gazdagon il­lusztrált könyv érdekes és lenyűgöző előadás­ban ismerteti India titokzatos földjét, törté­netét, népét, gazdasági, kulturális viszonyait, az angolok indiai politikáját és az indus nép szabadságküzdelmeinek megrázó történetét. Ára fűzve 5-4Q, kötve C80 pengő Előkészületben a következő kötetek: A csendesóceáni kérdés. Arábia feltámad. Az angol gyarmatpolitika — álarc nélkül. Az uj Törökország. tA megjelent kötet kapható, a többi előre- . gyezhető az ^lenzék“ könyvesboltban-- Kolozsvár, Mátyás király-tér S, Kolozsvár, október 7. Dr. Váró György és j Kiss Kálmán országgyűlési képviselők együttes beszamolókörutat tartottak az Udvarhelymegye I délnyugati sarkában fekvő Nagy- és Kissolv- mos, Székelyhidegkut és Nagygalambfalva községekben. A képviselőket Ugrón Pál keresz­túri járási és Nagy Ferenc vármegyei titká­rok kisérték el körútjukra. Nagysolymoson Kiss István ref. lelkész köszöntötte meleg szavakkal a képviselőket. Dr. Váró György be­számolója során elmondotta, hogy most tért vissza a harctérről és a háború eshetőségéit fejtegetve megállapította, hogy a szövetséges ! nemzetek hadseregeinek győzelme biztosnak tekinthető. A magyarság háborús hőseiről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom