Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-01 / 222. szám

VcQ-U lázuf: Amic&t écdemes iu>ti... A cémUUteiies'ztók aknamunkáját erélyes szavakkal bélyegezte meg vitéz Nagy Vlmos, az ország honvédelmi minisztere. „Legyen nyugalom és ne adjunk hi­telt a iémhirterjesztoknek ‘ — mon­dotta a honvédelmi miniszter sajtó- nyilatkozatában és szavait minden igaz magyr.r embernek meg kell szívlelnie. Sokan nem is tudják, hogy milyen kárt okoznak a nemzet összességének azzal, hogy meghall- j galják a fontoskodó kávéházi böl­cseket és hitelt adnak azoknak, akik i aggodalmaskodó arckifejezessel „jól értesült'' helyre hivatkozva a légből kapott koholmányok tömegét ter­jesztik el a közvéleményben. Leg­több ideje tehát, hogy vége legyen a „hallottad, ez és ez történt“ sutto­gásnak. Ugyanakkor, amikor vitéz honvé­dőink életüket kockáztatják a harc- mezon a boldogabb magyar jöven­dőért, súlyos bűnt követünk el, ha csak egy pillanatra is hitelt adunk a rémhLrterjesztöknek, akik tudato­san szerelnék megbontani a belső front egységét. Egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy a mai háborúban a belső frontnak éppen olyan fontos szerepe van, mint a hadseregnek. Az első világháború tragikus tanulságai bebizonyították, hogy a legvitézebb hadsereg sem tudja kivívni a végső győzelmet, ha a hátországban elégedetlenség és kétkedés lesz úrrá. Kötelességünk, , hogy elnémítsuk azokat, akik a köz­véleményt konkclybintéssel szeret­nék megmételyezni. Nyugalommal és fegyelmezettséggel tesszük a leg­jobb szolgálatot a hazának és min­denkit fijj3velmeztetíiünk kell arra, hogy a mai rendkívüli időkben az államoolgári kötelezettségeket még fokozottabb mértékben kell teljesí­tenünk. Kíméletlenül lépjünk fel te­hát a rénrhírterjesztők ellen, akik­nek működése egyenlő a hazaáru­lással Phtnzs. iteisetity J Az érdemek megbecsülésének dicséretre- j méltó jele, ha nemzetünk nagyjaiért versengés I indul meg különböző városok között. Fejlett ! kultúráról és nemzeti öntudatról tesz tanúságot I az ilyen verseny, amely önkéntelenül is eszünk- ! be juttatja, hogy valamikor hét görög város ; mondotta magáénak Homerost. Nem tudjuk le- ; hat eliiéíni Kézdivásárhely lakosságának azt ! a törekvését, hogy magának követeli Gábor j Áron szobrát. Kézdivásárhelyi Molnár Dénes dr, a város utolsó választott polgármestere j nyílt levelet intézett ugyanis dr. Barabás An- | tlor csiki alispánhoz, amelyben a sepsiszent- i györgyi kezdeményezéssel kapcsolatban vita tárgyává teszi, hogy melyik székely várost il- heli meg Gábor Áron szobra. Arra hivatkozik, hogy Gábor Áron 64 ágyúját és húszezer iont lőport a 48-as szabadságharc kézdivásárhelyi lelkes székely iparosai gyártották. Gátőr Áron, Turóczi Mózes, Szacsvai János, id. Molnár Jó- zsiás, Sükös Áron és társainak nevére hivat­kozik, akik majdnem két esztendőn keresztül biztosították kézdivásárhelyi műhelyük utján Bem apó hadseregének tüzérségi ellátását. El­mondja továbbá a nyílt levél, hogy Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyúját Kézdivásár­hely őrizte 1922-ig, amikor a román megszál­lás miatt kellett letétül a sepsiszentgyörgyi; Székely Nemzeti Múzeumban elhelyezni. Az is történelmi tény, hogy a kézdivásárhelyi ka­tonaiskola növendékei adták a magvát a 48-as honvéd tüzérségnek. Molnár Dénes dr. azt kéri tehát az ország közvéleményétől, hogy Gábor Áron szobrát ne Sepsiszentgyörgynek, hanem Kézdivásáxhelynek Ítéljék. Nem akarunk állást foglalni a nemes versen­gés ügyében. Örvendetes tényként könyveljük el, hogy a kegyelet és az emlékezés ilyen vi­tatkozásra ad alkalmat. Leghelyesebb volna úgy megoldani a kérdést, hogy mind a két szé­kely városban szobor hirdesse a késői utódok háláját a nagy székely szatadsághős iránt. Nagyszalontának is igazságot kér egyik sza- lontai olvasónk, amikor sérelmezi, hogy egyes sajtóközlemények szerint dr. Bánáss László plé­bános „Nagyváradról került Debrecenbe“. Dr, Bánáss László debreceni székfoglaló beszédé­ben gyönyörű hitvallást tett a íelekezeíek kö­vöt ti béke melleit és megszívlelendő szózataid dz egész nem/el íelílgyell. Hogy s/dlonl.ii hívei mennyin' szerették és tisztelték, •minik lcgcke- sebl) bizonyítéka n szerkeszlőségüukhliz inti vett levél, «iiii'ly részletesen felsorolja ilr. Bd- I n.iss l.jszló kisebbségi sorsban szerzett érde­meit. Készséggel eleget teszünk olvasónk kéró- séuek. Becsüljük a nemes versengést, amely egészséges, uj korszellemet hirdet és a jót b jövendő legbiztosabb ziloga. iíofozsvÁc poífyCitftie'S'ttct meglátogatta a Magyar l'jságirók Egye­sülete Erdély részi tagozatának irodahe­lyiségét és olvasótermét. A látogatás so­réin barátságos és bensőséges beszélgetés fejlődőn ki dr. Kelédy Tibor polgármes­ter é$ a kolozsvári sajtó Icépviselői kö­zött. Szóba kerültek az összes időszerű kérdéseit és az újságírók a legnagyobb szeretettel elismerték, hogy a város pol­gármestere minden erejével harcot hir­det a bürokrácia ellen és működésével az összpohjáirság érdekeit tartja szem előtt. Többel: között a város tiizifaeUá- fáséra! kapcsolatosan kiadott legutóbbi rendelkezés is megvitatásra került a be­szélgetés hereiében• Olyanok is álcádtól: ugyanis a város lakén között, akik kifo­gásolták, hogy a polgármester legutóbbi rémületé az előre rendelt tiizifameny- nviség egytől élben való leszól itását meg­tiltotta és a háztartások részére télire előre megrendt t tűzifánálc maulen hó­napban esul: harmadrészét utalja In. Kisomberek és Usegzisztendák érdeké­ben történt ez az intézkedés. Azok is meg kelt értsék szociális jelentőségét, akik zúgolódnak, amiért nincs együtt a fásktmrájukbun. vagy a pincéjükben az egész fűtési szezonra elegendő tűzifa- készlet. Sajnos, nagyon sokezer családfő­nek nincs pénze arra. hogy hóna polcra gondoskodjon tüziifaeVátés-érőZ. Az el­múltI tér tapasztalatai bizonyít fűk. hogy nagyon sok család hétrőkhétre. sőt ruip- réti napra kénytelen beszerezni a háztar­táshoz szükséges tűzi famennyiséget. Eze­ket a kisembereket ncrn lehet kitenni an­no le. hogy fütctlenül maradjon a lakásuk, vc.gy ne jusson fa a konyhátüzhelyTe, KOLOZSVÁR, október 1. (Az EUen- lenzék munkatársától.) A kolozsvári 01 asz Kulturintézet Döbrentei-utcai he- 1 víkőgében beszélgetünk de. Manó ßor- írJolival, az intézet fiatal igazgatójával. Az. utcán megjelentek már a Ku turinté" zet ingyenes nyelvtanfolyamait hirdető pirosbetüs plakátok, idebenn az emeleti szobákban és olvasótermekben a naptá­ri idő ellenére nyári csönd, mindössze egy szorgalmas liöógy olvas odabenn. A tanév októbertől májusig tart. Ez a visz- szacsatolt Kolozsváron a második teljes tanulóév, mert az első évben csak feb­ruárban kezdődött itt meg a rendszeres tanítás. I Végigmegyünk a jólismert szobákon, ahol') az olasz király, a Duce képe és a fascio vesszőnyalábja kis Olaszországot teremt a kolozsvári házban. Megnézzük azokat az apróbb változásokat, amelyeket tavaly óta véghezvittek. A nagy olvasó- szobában uj könyváV vártyon hevernek a folyóiratok, egy tanteremben az eddigi asztalok helyett székekre szeret író- tábla van, helyet nyertek vele. A könyv­tár sokat gazdagodott tavaly óta. Nyolc- száz-kbencszáz kötete a legváíogatottabb, mindent megtalál itt a tan ülni vágyó: klasszikust, modern irodalmat, történel­met, földrajzot, politikát, fascista irato­kat, verseket, Mussolini összes müveit, a jelenkori olasz festészet és szobrászat unit rendezetIebb anyaid körülrm'nyek között élő polgártétsuntl: felvásiirollál: chi­liile a tűzi félt. A közösségi szikiem azt /ki­ríni csői ja, bogy ne csuk ölnnagunIcra gondol iunie. hanem, p<d'gárt ár sitink rfiilc kére is. Szamos hasonló Icözcrdakii len őrsben adott, meg részletes fel vihrgositást a pót gurun ster, aid áléra, hog If a sajtó a hatóságidé legfőbb segttötmsa a közve.' lemény helyes irányításában Idtviis vol­na. ha h e!e(ly t ibor dr. példáját a többi hatósági vezetőiül, is követnék, t’s köz­életünk’ minden megnyilvánulásában ál­landósítanál: a sajtó remiszeres tájékoz­tatáséit. ICält&ifyvciisi uitat rendezett a napokban az Erdélyi Párt nagyváradi tagozata. A vita keretében részletesen megtárgyal­ták Nagyvárad város uj költségve­tésének egyes tételeit. Különösen a kulturális célokra előirányzott ösz- szegeknél merültek fel helyes meg­jegyzések, amelyek végül is arra ve­zettek, hogy az Erdélyi Párt nagy­váradi elnöki tanácsa egyhangú ha­tározattal felsőkereskedelmi iskola és építőipari szakiskola felállítását I kérte a várostól. Alkotmányos éle­tünkben a költségvetési vitának van a legfontosabb szerepe, amikor a törvényhozók megtárgyalják az egyes miniszteri tárcák költségveté­si előirányzatát. Kicsiben éppen j ilyen fontos a városok költségveté- 1 sének megvitatása. Ha valahol he- I lye van az egészséges ellenzéki meg- I nyilvánulásoknak, úgy a költségve- I tési vitánál a tárgyilagos és helyes ! megjegyzések létjogosultságát két- ségbevonkatatlanul elismerjük. He­lyes és követendő példa az Erdélyi Párt nagyváradi elnöki tanácsának vitája a városi költségvetésről, ame­lyet a többi erdélyi városoknak is követni kellene. Egyrészt a városi alkotmányos vezető testület munká­ját könnyíti meg, ha egységesen ki- j alakult vélemények alapján kezdik ; meg a költségvetés egyes tételeinek ( tárgyalását, másrészt pedig a költ­ségvetés beható és alapos tanulmá­nyozása olyan uj szemţ?oiitokat hoz­hat 'felszínre, amelyekért a városve- zetőség is csak hálás lehet. illusztrált könyveit s remek kiadású vá- roshirásokat. amelyben a sok felvétel fá- jóan hívogat a háborútól elzárt Itália felé. Átlapozzuk a hatalmas művészettör­téneti albumot, azután megnézzük a tar­talmas. magyarnyelvű Olasz Szemle most megjelent harmadik számát. Majd dr. Bormioli irodájában ezeket halljuk az in­tézet igazgatójától az elmük tanévről és a jövő tervéiről: — Tavaly körülbelül ötszáz beiratko­zott növendéke volt az intézetnek — mondja a rokonszenves és lelkes igazgató —, ami nagyon szép eredménynek tekint­hető. Mintegy kétszázan látogatták állan­dóan könyvtárunkat. A nyelv tanításán kívüli fontos feladatnak tekinthetjük a kulturális kapcsolatok ápolását. Bizonyá­ra emlékszik azokra a nagysikerű előadá" sokra és hangversenyekre, amelyekkel; az olasz-magyar barátságot itt Erdély szivé­ben még bensőségesebbekké tettük. Bal- bino. Cozzani. Annamarie Speckel, Agos- ti, Mazzacurati, a Trio Italiano és ma' gyár előadóink: \árady porfesszor és Gombás Páf cfsak néhány kiragadott név. Reméljük, hogy az idén is sok érdekes vendéget hozunk le Kolozsvárra, tudóso­kat. művészeket, azután néhány filmet. Budapest után egész Magyarországon Ko­lozsvár a legfontosabb város' számunkra, pedig az ország minden jelentősebb vá­rosában működik már Olasz KuKturinté- zet. Ezért örülünk annak az őszinte ér­deklődésnek. amit itt tapasztalunk. Úgy érezzük mi olaszok, hogy a háború fegy­verbarátsága csak még jobban egybeková­csolta népeinket, amelyeknek itt, ebben az intézetben kulturális közeledését szol­gáljuk. A két nép annyira hasonló karak­terben, hogy egymás iránti rokonszenvét Személyes bevásárlással sikerült Solingenben egy nagyobb tétel finom zsebkést, ollót és borotvát beszereznem cs igy azon kellemes helyzetben S vagyok, hogy még egy ideig igen tisztelt vevőim legkényesebb igényeit is kielégíthetem. HUN Î*IÂ1YĂS 1TIÄ Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca 1. Afiíuso olasz Növel és meghatalmazott miniszter nőit ja meg az Olasz Knlfarinlézef iáéi ián év 61 Beszélgetés űr. Mario Bormíolivai. az intézel igazgatójával az uj tanév megnyitásánál* hüszööén X A nemzetközi fi lm. ver.senyén elsó dijat nyert, németek nemzeti Erdély I Mozgó Krüger cipó Főszerepben: Emii Jannings, G i ze 11 a Uhlen és Ferdinand Marian. Előadások kezdete fél 4, fél 6 és fél 8 órakor. Vasárnap d. e. 11 órai kezdettel ma­tiné el ő a d á s ! ! csak termeszt lesnek vesszük­Dr. Mario Bormioli most érkezett buz i I tál ifiből, ahol e.b'ÁIádjávsíI egy ült nyári Szabadságát töltötte. Hazai benyomásai' ról kérdezem. — Az olasz nép nem él a háború nyo­masztó hatása alatt — mondja —, mély­séges komolysággal tudatában van annak, hogy ez a háború élel"ha),álhcirc, amely­ben mindenkinek meg kell, hoznia a ma' ga áldozatát, azonban nyugodt bizalom­mal higgadtan: egyszerűen nem beszél róla és a jövő miatt egyáltalán nern Aggó­dik. Nincs luxus és nincsenek nagy lako­mák, de azért szépen élnek, kulturális és művészi életük csak fellendült. A közle­kedés preciz és jó, sok a külföldi, néme" tek, bolgárok, magyarok, románok, spa­nyolok. Az ellenséges bombázások ronr boláisát liihetetlen gyorsan hevrehozták. Ezen a nyáron például! Livornóban is jártam, amelyet nagyon erősen bombáz­tak s ahol azt képzeltem, mmhamazt ta­lálok. Ezzel, szemben a lerombolt hires Exceiljsior szálloda máris ujjra felépüli és szebb mint volt. Mindenütt rend. bi­zalom. Kellemetlen az elsötétítés, egyéb­ként szükségeit nem szenvedünk. Nagy bőség volt ezen a nyáron gyümölcsben és zöldségfélében, az aratás is jó ered­ménnyel fejeződött be. .Tártam Capribari ahol épp olyan sokan, sőt többen van­nak, mint akkor, mikor milliomos ameri­kaiak és angolok zavarták a sziget csodá­latos csendjét. Főleg sok lábbadozó né­met katonát láttam a szigeten. Még egy impresszió: a békebeli árakhoz viszonyít­va, aránylag Olaszországban drágult meg legkevésbbé az éüíet. A legnagyobb gond a szén és fakérdés, mert ebből eddig is kevés volt nálunk s most ezt hadicé­lokra kie'T adnunk. De szerencsére csak két komoly téli hónapunk van, még a leg­hidegebb olasz városban, Udinében is. a többit majd csak. ki lehet bírni ... És Itáliában a most következő háborús esz­tendő minden tekintetben jobbnak Ígér­kezik. mint a tavalyi volt. — Mikor nyitók meg az inétzet. igaz­gató ur? — A kurzusok már október 5-én k’e/- I dőduek. De a tanév ünnepélyes mignyr 1 tása csak október végén lesz. Erre az al- ! balomra magyarországi követünk és meg- ! hatalmazott miniszterünk, Anfuso meg~ j ígérte személyes részvételét. Az iutézet igazgatója ktkisér, fascista I üdvözléssel mosolyogva vesz búcsút. Né* I hánv bét és tanuhiivágyó magyar fiatalok totóik be majd ezeket a termeket, ahol az olasz föld és kultúra minden szépsé­gét magukba szívják a világ legzeneibb nyelvén, amelyet olyan sokan tudnak és o))yan sokan akarnak megtanulni ná­lunk . . „ (M. L ) C!pőig?nyNí!c figyelmébe! Tekintve, hogy az élelraiszerjegyek kiosztá­sával kapcsolatos panaszok felvételének idő­pontja a kerületi közellátási kirendeltségeknél 1942 október Η10. között van, a tulzsuiolt- ság és a tolongás elkerülése végett a kerületi közellátási hivatalok ebben az időben nem vesznek át készlábbeli igényléseket csakis a panaszok elintézése után, vagyis 1942 október 10—20. napjai között. A fejelésre, talpalásra szóló igénylések azonban a kerületi irodáknál kifüggesztett gyüjtődobozokfca ezalatt is be­dobhatok. A 20-ig beérkező igényléseket még a hónap folyamán elbírálják és az utalványokat mind­azon személyeknek, kiknek igénylését a bi­zottság jóváhagyta, kiadják. A Közellátási Hivatal felhívja a készlábbeli igénylők figyelmét arra, hogy igényléseiknek beadásával október 1—10. között ne is próbál­kozzanak, mert erőn idő alatt beadott igény* léceket nem veszik figyelembe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom