Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)
1942-09-12 / 206. szám
19 6 2 S2®ptena.ber 12. r iriTrfiraiiiii>ifi»>~niiiiTi ELLENZÉK Megnyílt a zilahi A Wesselényi-kollégium kegyetetes emlékezése a magyar nemzet nagy költőjéről ZILAH, Szeptember 12. (Az Ellenzék ■kiküldött munkatársától.) Vájjon mi az, *'»JR ami országos jelentőségű ünnep után meg- '.•tűi marad az eml>6n lélekben? Olyankor, m. amikor atár végeiért a külső pompa és az élet: lüktetése már nem. számíthat a köz"- vélemény bírálatára! így kell figyelnünk, Zilahnak, a Szilágyság fővárosának életét :r egy nappal az országos jelentőségű ün- - £ népségek után. amely kiinduló állomása niu. annak, hogy Wesselényi Miklósnak, az "u „árvízi hajósinak szohra újra hirdeti az eszme és férfihátorság diadalát- Az élet ? » >■ visszatér a hétköznapi keretek közé. El- out múlik mindaz, ami rendkrviiliséget, kuni- 1 önleges érdeklődést és fogadkozást köl" csőhöz, az eseményeknek- Y érzivataros idők flr viharában a lelket keressük, ha azt kér* h dezzük, mi maradt a kegyelet érzéseiből, von amelyet a kormányzat és a nemzet kép- -' viselői előtt a Szilágyság népe fogadott! Helytelen volna megpróbálkozni azzal, 2od hogv újra felfedezzük a Szilágyságot. Nem kell külön méltatni azt, hogy mit jelent ez a megye Erdély magyarságának j életében. Jelentőségben, magyar érzésben j a két évtizedes kisebbségi mult legfőbb | sió bizonysága annak, hogy ez a vidék mara~ j déktalanul megőrizte nemzeti öntudatait és az idegen uralom minden törekvésével j v.- “ szemben egységes tömböt képviselt az er- ; eb délyi magyar életben, legfőbb erénye nemzetünknek, hogy megbecsüljük a műk érdemeit. Erőt éts példaadást keresünk történelmi emlékeinkből, amelyek aj munkára késztetnek minket. Joggal képezi a Szilágyság iránti érdeklődés egyik 'egsarkalatosabb pontját, hogy Ady Endre az ősi zilahi Wesselényi Kollégiumban fö~ jezte be középiekolai tanulmányát. Költészetének örök életű gyöngyei hirdetik azt a rajongó szere letet, amit a nagy költő szülőföldje iránt érzett és «a próféták aggodalmával megelev'enitette az örök id«"' gyár hibák lelkifurdalásait. Nem véletlen, hogy a zilahi Wesselényi Kollegium a Wesselényi emlékünnepet megelőző na-’ pon nyitotta meg Ady^inuzeumát. Yénr dááktalálkozórQ gyűltek össze a Wesselé* nyi-szobor újra való felállitásáSnak ünnepét megelőzően az ősi kollégium egykori ■növendékei. Szász Árpádnak, a főgimnázium lelkes igazgatójának nemes elgondolása volt, hogy a Szilágyság fővárosa a véndiáktalálkoző napján Ady Endre emlékének is kell hódoljon. Az Ády-muzeum egyelőre még nem all az ország érdeklődésének középpontjában. A Wesselényi Kollégium igazgató-irodája melletti kis szobában van elhelyezve. Itt rendezték a kegyeiét jegyében muzeális szempontok szerint azokat az Ady-reíiquiákat, amelyeket a nagy költő édesanyja hagyott a kollégiumra, Ady=emlékek között rann SDSBQRSZESZES HÄ Obiizassäzl hiHílékűrjeÁilAC, Idnttl odjkLhÁru. Alakúit ! Kis szobában talált helyet a zilahi Ady- rn múzeum. Ahogy belépünk, szembetűnik ss az a levelesláda, amelyben Ady Lőrinc né a nagy költő emlékeit őrizte. Külön üvegbura alatt láthatjuk Ády Endre összes ix müveit. Azokat a példányokat, amelyeket x a költő az édesanyjának szánt. Legtöbbjeit ben dedikácíót látunk- Az A dv-kutatók ví feljegyezték már azokat á sorokat, ame" - iveket a költő az édesanyjához irt. Mégis különös hangulatot érez az émber, amikor gJ igy együtt láthatja a magyar költészet „forradalmárjának“ édesanyjához intézett ajánlásait Ot látjuk a ,,Vér és arany41 megfakult kötetét.. Az ajánlósorok igy szólnak: édesanyámnak, «s egyetlen asszonynak,, as epreden embernek, edd értem legtöbbet szenvedett s áld bennem■ mindig bízott, aki engem mindig szeretett, edd nekem mindig megbocsátott. Érmindszeni, 1908.“ Nem gondolunk most irodalmi vitatkozásra. Azt a jelentőséget sem akarjuk fejtegetni, amelyet Ady Endre zsenijének fellobban ás® a magyar életben jelentett- Megliatódolian látjuk, hogy a zilahi Wesselényi Kollégium méltó tiszteletet adott annak a növendékének, aki minden magyar keserűséget és magyar bánatot az őszinteség és a fájdalom legkeresedenebb szavaival elevenített meg. Itt vannak a kollégium? emlékek, Ady Endre MzonvM- ványai. Dolgozatok, amelyek a diák lelki világára veinek fényt. Itt van a diákköri báls jelvény. Emlékek a férfi életéből. Levelek. amelyeken a név helyett az aláírás annyi, hogy ..Senkije44. Betegségeit kutatja, önkéntelenül! felvetődik a kérdés: bogvan hódolt maga a hivatalos közület, a város, Ady Endre emlékének. Úgy hisszük, hogy csak az átmeneti időknek tudható be az az anakronizmus, amely az Ady-utca. kijelölésével Szembetűnik. A felszabadulás után utcát neveztek eJ Ady Endréről- Természetesnek találta ezt minden, jóérzésü magyar ember- Zilah városa a magyar közvélemény kívánságának tett. eleget, amikor Ady Endre emlékét ilyenformán is meg- örökitette. Nagy kár, hogy az Ady-utca mindössze egyetlen házból áll. Á főtérből nyíló Király-utcának egyik mellékutcája az Ady-utca. Zsákutcába torkollik. Fej lődésére nincs lehetőség. A villanegyedben, egyetlen ház viseli az 1-es számol, Ezzel az utcával párhuzamosán halad Balázs Árpádnak, a szilágy sági nótaköltőnek utcája. A „Balázs Árpád-utca44 sem felel meg a szilágyságiak kívánalmának- Itt is változtatni kellene a városi tanács határozatán. Ady Endre emlékének azonban, feltétlenül kiköveteli a magyar nemzet, hogy Zilah városa az emlékezésnek kegyel eresebb formáját találja meg. VÉGH JÓZSEF■ A felszabadulás emlékére Egészségitézmkmí é Erdély magyar társadalma 9? Az életem, a fövöm nagyon érdektelen i< Ady kézírásává] kevés levelet találunk az emlékek között. A. múzeum azonban. Ady Endrénének, Boncra Bertának nagyon f senk kézírását őrzi. Leveleket, amelyeket a költőhöz irt és megnyilatkozásokat, amelyekben a szülőkhöz szólott. Érdemes újra lejegyezni rmk a levelet, amelyet az édesanyjához irt és amelybe;® azt mentegeti, hogy máért nem vehettek részt Ady szülei a temetésen. Az az érzésünk, mintha ez a levél az irodalomtörténet számára íródott volna, Az anyjához szólott, az aláírás mégis „özv. Ády Eudréné, Boncza Bertuka44. ,,Drága Anyám! Az én bánattól megtisztult és saját akaratomból tönkretett életem nem tud és nem is fog az Ady Endre édesanyjára sohasem haragudniHaragi gyűlölet, szeretet, élet vehement és ha még túléltem est q rettenetes és örök megsemmisülést fiúknálág néhány hónap- pád, évvel, bocsássák még nekem as emberei;. nem. könnyen és nem. szívesen teszem. fin vasárnap este 9 óráig nála voltam Az utolsó erős, drága, ragaszkodó ölelése. csókja az enyém reitst. Megérdemeltem és megőrzőm. Á halál váratlanul jött. Almában, hétfőn reggel- negyed 9 árakor szivszélhiidés ölte meg, Haldoklása 3. vagy 4 percig tartott. Nem hívott, nem várt, nem emlegetett senior. A sürgönyt expressz dr. Pheiffer Ernő küldte rl rögtön a halál után. A rossz vo- rmtközlekedésnok oka nem vagyok. Azt. hagy máért ne lett volna rámmösve végtelenül megtisztelő a halott Ady Endre édesanyjával a koporsója melléit ód- nőm. sohasem fogom megérteni. Mindegy, nem is gondolkozom, rajta. Fáradt vagyok és mcglünzott. , Temetéséről a magyar Tte-mceí gondos- kodoU, * Fejedelmi volt, ,,nngy és megérdemeltA A lapok ezt Idilön'ben részletesen kö~ sölték, amennyiben nem kapták meg Anyaméh, én megsserzem és megőrzőm. Mind szentre való) elszállítása tavasszed lehetetlen. A nemzet halottját a kormány Iá nem adja. Sírja a legszebb helyen ran* szemben a Jókaiéval. Szép síremléke és szobra lesz. itt Pesten. Gyászomat büszkén, csendben és Ady Endréhez méltón viselem. Az életem* a fövöm, nagyon érdektelen, Lajosomat itt, Pesten„ megtartóim Â. Bandi szobija minden darab fával hálálom után a Vörösmarihy Akadémia Ady-szobáját illeti meg. Anyagi gondjaim nincsenek, később talán dolgozni is fogok va- hkmit. .As ország szeretete, részvéte és beesik lése őriz. Ha van az ilyen jnérhetetlen bánatra vigasztalás, úgy enyhítse a hit, hogy ..alá szeretteinek szivében él, nem halt meg; ő csak távol van és ndndenlá, aki hazatér az Úrhoz — « családban mórod!"'. Kezüket apőmnwl együtt mindig hálás szeretettel csókolja ozv. Ady Endrém, Boncza Bertuka. Budapesten* 19J9. február 1. Amin változtatni leéli Irodalomtörténeti feladat volna mindazokkal az Ady-emiékekkel foglalkozni, amelyeket Ady Lörincné hagyatékából a Wesseiényi-Kollégmm igazgatója a múzeumban elrendezett. Ennek a beszámo lówak a keretei közt nincs őrre helyünk. A zilahi Âdy-muzctsmnak különben sincs hangos hírverésre szükségé. Bizonyos, hogy mindenki elzarándokol ide, aki a fővávTOsá-twi:. mattját ás? ik/ívwKOLOZSVÁR, szeptember 12. (Az Ellen- -é/; munkatársától.) Gyönyörű eszme indult ei a kolozsvári közegészségügyi főfelügyelő tSégről. Az eszme ez: testben és 'Lélekben egészséges nemzet éljen a .Kárpátok medencéjébe»! A magyar csapatok kél év előtti bevonu- lásia örök. élménye marad azoknak, akik annak tanúd lehettek. De ezt a nevezetes történelmi tényt az utókor részére is örök időkre nemzeti kötelesség volna megörökíteni. Tudjuk, hogy * 22 éves idegen uralom után mennyi temnivaPonik van. Sok. megoldatlan feladat vár elvégzésre s azt is tudjuk, hogy «7, a munka társadalmi téren bizonyos időrendet tesz szükségessé. Minden egyéb munka és tennivaló előtt azonban legfontosabb és életbevágóan legjelentősebb feladatunk az, hogy megóvjuk, féltve őrizzük az uj ina gyár nemzedéket és hölgy tehetnénk ezt megfelelőbben, tökéletesebben, mint úgy,, hogv egészségügyi téren megteszünk érte mindent, ami. csak emberileg megtehető. Nincs az az áldozat, amely sok volna, csak hogy ezt a arankát tökéletesen elvégezhessük. Amint lapunk üegutóbbi vezércikkében 1- már foglalkoztunk a kérdéssel, arról'van szó. hogy ezeréves hazánkhoz történt visszatérésünk megörökítésére emlékegószségházak lé- tesüljemek! Ezzel a gyönyörű tervvel és elhatározással kapcsolati)au az emlék-eg,é-z ségházak építési, bizottsága lé'hívással for duit az erdélyi magyar társadalomhoz. Art akarja a bizottság, hogy ezek az egészségházak akikor, amikor a boldog felszabadulás emlékéi, hirdetik, ugyanakkor szolgálják a magyar jövendöl is és legyenek eszközei az. uj honfoglalásnak egy újabb ezredévre. A lángban álló viliág eseményei mutatják, hogv történelműi hivatásunkat csak úgy tudjuk be tölteni, ha a Kárpátok medencéjét (.estben é> lélekben egészséges nemzettel népesíthetjük be, különben könyörtelenül elveszünk, A felhívás kéri a magyar társadalmat: kérő szóval fordul mindenkihez: legyen adományával segítő tára e cél elérésében. A felhívást a kolozsvári egyházak vezetői Sándor Imre rom. kát. püspöki helynök. Józan Miklós unitárius püspök. Tavasz g Sándor dr. református püspökhelyettes, Járási Andor evangélikus főesperes, továbbá dr. Inczédíj Job's" man Ödön főispán., a bizottság elnöke, dr. Lőrincs Ferenc egyetemi tanár’ és dr. vitéz Dombóv Zoltán közegészségügyi főfelügyelő írták alá. Annak, hogy a Kárpátok medencéjében egészséges, viruló magyar nép élhessen! három feltétele vau. A születések maga- szá" j ma, ami a felszabadult területen örvendete- i sen jó, ne csökkenjen. 2, Hogy minden v; * tágra született gyermek felnőjjön. 3. Hogy i I halált okozó betegségek közül kiküszöböljük j azokat, amelyek az orvosi tudomány mai I állása és az egészségügyi kik inra terjes/té- : se folytán kiküszöbölhető. ! Hisszük és hittel reméljük, hogy Erdély 1 magyar társadalma S'zivveHéiekkel magáévá teszi a most kibocsátott felhívást, magáévá teszi ezt a gyönyörű gondolatot, meri Erdély i felszabadulását méltóbb, szebb és maradan- i dóbb emlékművel nem lehelne megörökilén’. j mint ezekkel a most tervbevett egészségba- ! zakkal, amelyek a magyar jövendői s r/ uj ! magyar nemzedék éleiét jeleni ik. Ezek az egészségházak minden szobornál maradan- j dobban fogják hirdetni a felszabadulás em~ j teké] és örök időkre szolgálni fogják n ma- ! gvar nenizel jövendőjét. I LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a lecjválasztékosybb kivitelig, legol csobban az „ELLENZÉK“ könyvesboltjában, Kolozsvár. Személyes bevásárlással sikerült Solingenben egy nagyobb tétel finom zsebkést, ollót és borotvái beszereznem 's igy ?zon kellemes helyzetben vagyok, hogy még egy ideig igen tiszteli vevőim legkényesebb igényeis kielégitlietem. mm hâiyâs tm Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca 1.
