Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-12 / 206. szám

Érdekli ialCm.

luiţsy ii tx'riiiu .'sc7»i der -<.zmh czboo 1 -riii

.^C lf!$kotzrt l>[> ' ( N«w/ tiO» «V t !>T: •!«'•

<i\eisMrtlt .ÍkJuI dr ;•' «</(m .v'í'íiK. f let'-vzonhÁzhwt lefolyt unsu-nti tilts**. 'TT>W».VV <:/ Heinrich Gi'xrtgt . 4 "uilnt •

igaz-gitt ájo nudcgen méltatta tt nutgyirr szín pCtli irodaimat sziámiit ) öroMiuu v hires szirulambjűt:

hogv szeptember Il-éit mutatja be <i budapesti HJut/ách 'Nzzniwz Ihn rus József hzM&mfik* d: eimü játékul f <z.en j>o>. hi> fniWiY.^'" r\ /lOsr> ebir* » <i difraldnui sz<" ' i■j.)»'. iáse.irjtoti mint próza: rn< yznő

fíorifv Hetin, a Magyin hrrúbyi flpmibáz primal Hiller ináj< i,

hnttv tíz estéid álló irodalnu rildust rendez líuéénju'.steTi a Tohorzt) hongver- <en\ rt'ruJezó rnlhdat. I rrúgi rovtai ont renn i,wiiroi? a legbire&’h jx'sti miit'es'zik <7Ólnbctfii: nnns ezeken az. esteken;

kge'l T elene élunt t'rrfózkadiutk magyar rőszről u művészeti és fihniiiteţisegeidre

érkezeit Gerei'ich Tibor egyetemi tanár. Heh: ;h Kúst-ó miiriszteri osztálytanácsos, dr. Tilth I ászfő [őszerheszlő, Kádár Miklós né;, Verezel 'Jármát* n kiilügymi- ■x 'szé éi inja héjrt ischije, dr. Váll /írttal rónai Tti' tvar l:u tuTxdis attasé, vitéz I/unsz 4'aj ár és a forrt színészek csojrorfjét;

bogv nagyon dicséri a lcritil:n a Magyar Ind: filmje ej alkotását, o Sziriuszt. nrnrivcf Velencéddel egyidejűleg mutattak be Utidapesten-. Karirdy Katalin é- Sri* assy Lászdő a film főszereplői.

176. számú íeladvánv. Laif Kort-tól.

a bedé f 2 h

Maff 2 lépesben

Az augusztus ,i4-ón közölt 172. sz. feladvány (Easter) megfejtése- 1. Va4—dl.

Világos Corte. Sötét; RrvaroJa.

(Játszottak nemrég Mexicé-ban.)

(Két-huszár védelem.)

1. e4 e5. 2. Hf3, Hc5. 3. Fc4, Hf6. 4. d3, Fc 5. (Az utolsó lépéssel a játék az olasz megnyitásba tere eriött.) 5. Fg5, d6. 6. h3, Fe6. Fb't. \ e7. 3. Hc3, 0—0. 9. He 2 (Hogy a huszárt a .-irályszárnyra játszhassa át)

9. • ■ . Hd8. 10. Hg3, c6. 11. Hh5! (Kikény- 'Ze.'iti a zf-gyalog kettőzését.) 11. . . Fxb3.

'2. 1gxfö. 13. Vd2. (Világos természetesen nem siet a futái visszaülésével, mert

most Vh6 és utána Vg7 matt fenyeget.) 13..., Khá. 14. Vh6, Bg8. 15. Hxí6, Bg7. 16. axb3„ Iíc6. 17. Hh4, Kí8. 13. Hf5. Bg6. 19. VxgG. (Miri öe éget nyer.) 19. Hxg€. 20. Hxe7, Hxe7. 21. eki7 és sötét minőség ás gyalog hátrányban feladta. •

A magyar nemzetij-mesterverseny augusztus aiáecaik felében fejeződött be. Vegyeo-mester- verseny volt, mert néhány amatőr is részivé ti azon a qualifikált mestereken kivül Bar- cza Gedeon fölényesen lett első. 13 játszmából 10 és fél pontot ért el, játszmavesztés nélkül, sml kiváló eredmény. Füstér Géza 8 ponttal lett második, Tipary Lajos 7 és féllel harmadik. Dr. Gecsei és dr. László 7 pont, dr. Balogh János, Jenei és Kovách 6 és fél.

Mielőtt zongorát veim©.

gorák nagy választékban

keresse fel bizalommal a

DÁVID

Hangsze rház k. k. t. Kolozsvár, Unió-utca

12. sz. céget.

Világ márkás pian inok, zon- kedvező áron.

mmmmtmm

Moszkvától Dseppeig

I nácink ÍNn ■ vbriiaun ■- iu*i>i»/>I'h elnök©. Sztálin, ;t nrpbizrtxv.' > ... Uinársiirah WWvi'k“ (ÜlUfcbllJ Uá< Iv\ ;u '« ltUllv. ti hál ;»

Aliidnál (oriuaii'»:iIvrii iií.\;kn,i. •;>or;i ,i in ini lie S/Uibi trim'' bitopUist I.iitúlimbaii ( ti)plotmttini ilh'iitlueep me# e kin etdi^ liojt\ Sztálin elől*l>-utóbb visz(>n<v ~ ii ( Imreit ill látogatásért-, iga/. c/. alul fel in■•'Ilitheti .1/ hogy ©gylu'ii Imdiigv,, Ut-plnizios • ’rí én, !ví*/\ ivt,lv«iiül veteti a r/ovjet li:i•)műveleteit.

I S~i)vj> !tiniéi negyitt*Z(iZ(nlns fennállásit du mos: tor‘ént meg első izhett. hogy nyugati rí •tjihetalont miniszterelnök* megjelent a t^r rnlhe.i \ logímgyobb riniirii brit áf'oin férfi akt eddig olt jár. Eilen küäügymiiniKv Irr \a|| 0 ke/.dl o meg ‘VI c K—/ k. \ áh an azokat

,i politikai tárgyalásokat. umoUek a/U’ui .!/<>- foton ln-mkmi lh; DO pajtására <v. az akkor

kciîzrti'Tt nevr/etr* megátiapodâeib ra v<v<- tek. i uir.-.líiupodiirOk mintegy idoingo* ma gvaráv ittuk ign/oln-au| sZfiJgáltuik Kdén la ki iiiL*' iita/asaii'ii k. 1 .<I« u ugy-./.ólv»u a tkü ép. vagy újkori diplniikutak étoHres/óiiv »•

> /ereimre vállalkozott. amikoi utrakeif W<;-vk vu f<Aé Nem lehetett i->fkéí'ység. ‘éti! idején Inntihafon Archangels"kin utaz nt; a I nur» fénykép© raviac bundában fid loffenfyiis r/örkin s/náhan vii|j<yn ez Vfl1-r axtún Loudonbcui a/ aj förfifkalapdi vuuí? mulatta Ldenf a moszkvai péti yand ein olt: iu<i sült«- kdlmtó volt hz archangßW/.ki /

vonat... lurtrres jégcsapok lógtak Ip ró!«;.

M«>hI trjryan liikkílnztó nvúr van A- ( Imr rhiii KairAn, IVheriiiion át rrpiWö"»’p»-jj ut:-- /<vtr Mm/kvalia; l-di-u azemhan máiivlop fia tul emlior, Churchill peéia uuir a hetven felé’ l;ö ej<’(li!.\ Otthon i-s rlfu fárortsápfa- fp- hét n munkája: nem valós/inü hopp. trial, huliţii Ii.'/ti‘liil.iil.is kPilvt'-áil r*-pütt Mr«t/k váha.

A záró közlemény

Most éfu tő katonai kérdése]; voltak napi- remh.u. a közös veiszébáHrl lakailo jirn’vfó- mák. i‘rrü! vúryvalt egymásai Cliarchill ók Sziutju, mint brit tudósítók Moszk'ahól jc- h nO-trók. minden kertelés és formaság nélkül. rsys/orüen i-s vilápísnu. Ezért alpjában véve nem is nieplepo, hogy a tárgyalások vérién kiadott köAtuiénty nem soroljít fel tüzetesen az e-!ért eredményekeit: katonai rneg- állapodások részleteit S ziikség 1. éjt peri titok~ ban tartják. IS vdíván e rueţtâllapoJá.sokkrö célozlak a krenJbeli lakomán elhangzott po- hárkoSeiőntők is, őzért nem tették közzé vegüket.

A hivatalid zár étközlemény arányhty Illőbbet eláruló ntondala így hauvók: .V két kormam elhatározott nkaratn, hogy ezt az iauzság'it: felszabadító liábomt teljes » rővel es eréilyei vívja, ami" csat be nem végez' tett a nemzeti azocwílizmusoak és minden hasonló z*ainoksápnnk 1t> jes megsemmisi tése“.

garságos felszabadító háború" — ez »

\i|i je/«-- a jiantnu S/'arin -/ötäuböl ik! i; a bohevi/mus politikai e.lméletéuek egvik jegye, urnely megkii-önbüzteli más baloldali áramlatuk lói!, hogy nem t úlija a feltétlen padfizmuHt, Icineiu különbséget tea/ — per- sze saját elvei Szempontjából — ..igazságom * és igazságtaWl‘% .dinditó“ és „fe?-szab?adiíó‘‘ liáhoruk között. A közös közleménybon mo4 Moszkva imudeiMsetre igaK'-ápos f»-0izabţi" di tó háborúnak* nyilvánítja av angoJszii-azok fegyveres harcát is amelyet Nénxrtons/ág ellen rivnak.

Hogy ez a IiálrP>rn add’g vivantló, Otoig rsítk a ncmezti szocializmus s mind«m baeotiló kormányzat inig uegi szűnik, csupán Ismétlése régebbi közös nyíartkozatoknak. A dip” loniiiokd.an azonban gyakran a Szó?7.apori- UV'nak i» van jeleidősége; ezúttal alighanem a/, hogy válaszolni kívántak azokra a kételyekre. amelyek egyfelől n Szovjet további hurcké&zsége, másfelől a bríték végső .szándék tr- iránt az utóbbi rdöhm niecnyijránn!- tak.

„Teljes erővel és eréilyei"

a !• 'tuka/ii-i Kii/(Ji-|' rnhe 7 i: ugoi'/H’ - • >\ l(ü. vi th-riiil brnr ntkíjzzmtok.

f fetn eé* csaknem mc\tcáfoH\e atUmnnh timilt. Churchill v I .iiii'riuiyír brit katonai ki -érőj<- k IN é-1 pl uélkii! « K özé(/i, ol«-,N u !j f~ Mt «zolgúlalot. VorOxflov tálcmagy, a tér- gvalá <ok egvofh-ii ./z>vji/’ I, •>,*,i'ii résztvevője a Mos'^kvtitől i|é)re i /r /1 n n K.iuká/u ir hu/ódó terület lailalókhíulei-regén* k főpa- ranc* nők a. Churchill amerikai ki-érői i^ n Kiizép és Közeikéh- eji állomá-z^znnk, kivé\e 1/ <-gv llarrimmU, lton ■ vr't nrt-glrizottják itk.ive. nvilváu szuUittáhi tv politikai Léidé* ■ej iiil i:ináo-k<“zot.'; Sz4;ihu. Mos/.kvából lia- zjime-uet (kartini] napokat loholt Kmr’-ban óe az egyiptornii fronton, köze. keleti ka tor»* értekC3tlet«*t taríerfí. mojd Anehinleek tálé írnokot (évűiülitta Alexander tábornokkal. \ i. • ehinleek támadó -zeiüemii 'óhernok hiréhe» olt; Wmaruti'i' Burmáhó) jött, ahol vis»za~ vOimlt a japánok el® >A n „felperzselt taltj ‘ politikáját eFkalmazáia. Kgf« íVí'-ievée>ek «szerint Anehinleek korántsem buJtatt ember, hanem uj falaáo} vár rá: rulán vissatkerül Indiába, hogy tf rrrrl\ táKoruok, aki ezirleiţ Perz-Sistól o hnrojMai tiatárig mémlen íiHt ;e- reg főjnif-enOí»r»oka. mis tevéAterységre ösüz~ p<irrlor4ztha.sein magrít. WilfJcie, Baoíevü Ilii* 'ihi tur-ţ*>ixeAtjs*k(ir#Jn r>*'-v koraira ké«r;ii. Ilovs? Moszkvába és* — » Könr-lkeJetre.

Törökország helyzete

4z angolszászai’ a Kftukétzusó'in.’ Fn n^k me^v^lósulósír s>>k iSZempootból Igen érdekes volna. Azt jeJentvné. ív>gy a német én az angol -zász haderő nj»bb badszkotéreo szárazföldi csalaérintíkezéshe jut erymásss'i’. Azt jelentené, hogy még > idegen badseres ’ép szovjet területre, ha h-irátként Ls, még pe~ dig a Szovjetunió *zejopontjál>ől razdasági- lag és hadászatilag eyryaráöt igen kényes ponton. Bizoetí’Os mértékig azt is jokuitcDP, hogy módosul Törökország Iv'lrzete. r5>ből isen érdekes köve-kearnények származhat- nsj-k. amciyv-ket azxmban e percben még faiá« kissé koTfti volna firtatni.

A legfontosabb azonban az ehetsz, közte“ ménvbeu talán :i2 a fordulat. amely szerint a bábom teljes erővel és eréllyelvívandó.

Komoly jelek voltak ugyanis aria. bog\ nemcsak '^oilegrsekiH-k, az. etien-éetöl súgjál mázott személyeknek, vagy a belső ellenzék tagjainak, hanem éppen ti kél ország hivaiu- los személyiségfcftnck körébon az utóbbi időben bizonyos kételyek meriiltelí fel: vajion a másik szövetsége? minden erejének fatba- veíéséveJ vívja-© n háborúi.

E-syesok T o bruh' cleşte után iazl suttoglak, hogy bizonyos angliai rétegek gáncsolják az erélyes hadviselést, nehogy a szovjet hasznot húzzon bi>öle: niá^ok azJ beszédek, hogy TiirtOSenlm işugojmas védekezése“, amelynek foljrniu u német hnd-ak egészen a brit középkeleti hadállások közelébe jutottak, 3 ?zovjet válasza volt Tobrukra.

Ha Chnrchili cs Sztdk'n minden formaság nélkül, teljes nyíltsággal beszélt egy* mással, akkor elkhanem mindez szóbakeriilt ŐJoszkvában, talán Lady Antóniái; az a kijelentése is, hogy nincs miért hálásnak kînni a Szovjetnek, mert az csak okkor lépr’tt há~ bomba, amikor megtámadták és csupán a maga kedvéért védekezik, nem periig azért- hogy Angliának tegyen szolgálatot.

iSem Atlás, hogy központi tartalékának zömét eddig sem Anglia, sem a Szovjet nem vetette harcba. S i-ujjon Németország? Alexandrov széki, a Szovjetuaflfi kommunista pártjának propagandái önöké azt irta a napokban. hogy a kel iái hadszíntéren már ü német tartalékok is hör colnak; a Heulcr- iródának Churchill moszkvai tárgyalásaival kapcsolatban kiadoM magyarázó közleménye A'iszcmt ezt mondja többek között: ..ílizo nyos, hogy a második front kérdését behatóan megvizsgálták Tahin Szobákéról,t $zi~ lériánaJ: japánok állal való fenyegetettsége

is. )Lgy második frontnak a, siker és az ü‘o~

crö mntfmnmíl kell eredmésíyezziie, nem szabad sem túl koréin, -V/n tuj későn jönnie. A Voronezs és S/taLugrád előtt vívott harcok mutatják, hogy a német offenziva méy távolró? snn fejlődött ki teljevm. A németek c*a.k embereníjaAuJmok egg :iz*’d- r ész ét vetik húréba és az oroszoknak még mindig vannak sértetlen főhadseregeik.“

Az angolok tehát tagadják, hogy a néme~ tok már teljes erejükkel Le vannak kötve ke.'eten s rámutatnak arra, hogy a Szovjetnek j még vannak 1 arta» ék hadseregei. Szovjet j

részről viszont ahg pár nnppa.1. mielőtt j Churchill utnaJceát, Anglia tartalékainak kér- j déssét feszegették. Silooszki tábornok, aki an- i nakidején Molotowal egyiitl Londonban járt, ! emléke/iebcU. egy cikkébai arra. h<>gy a múlt i habomban rniképpem teíte lehetővé az orosz j hadsereg tevékenysége az angolok és franci- j ák sikeres nyugati hadviselését t> majdnem ' nyíltan kimondta, hogy most i.s a tevékeny j együttműködésre volna szükség. Tehát az an~ í got tartalékok megmozdulására’

Mindezeknek a célzásoknak az erő-íme vi- , '-ágosnak U4s»k. Churchill moszkvai megbe- ! szélesei során nyilv;ÍD tisztázódott, hogy sem Tobruknak, sem a Kaukázus előterének elvesztése item tört étit szándékosan, viszont a végső tartalékokat egyik ország sem hajlandó könnyelműen kockára fenni. Bizonyos jelek arra vallanak, hogy- abban egyeztek meg: mindl:ét fél cgtjidőben kockáztatja meg erejének morrtdéktahui latbavetését. Hogy ez egyúttal a második frontnak elhalasztását i-H jelnti-e — télre vagy jövő évre —, az más kérdés, amelyre teljességgel 'lehetetlen válaszolni. Vannak o-'yan tünetek, amelyek erre vallanak, egyes londoni információk egészen határozottan igy nyilatkoznak — ez azonban lehet féárevezetési manőver is. Hiszen most épuen e kérdés körül folyik a legnagyobb ide gh óbor Uu «

Ki-k voltak Cburchiiten. Har-imanón és angol-ameriktn katonáikon 3c’vül még Moszkvában? Cadogan, a Foreign Office mindenható állandó államtitkára. JetérVéíe orra va \ hogy kifejezetten politikai jellegű meg- állapod ások és szükségessé váltak. Mi móí-ra vonatkozhattak volna ezek, nnnt a bábom utáni '‘dőre? Talán éppen a Kaukázussal kapcsolatos angolszsfe/ garanciákra? Oct roit mé-c egy francia Itermészetesen ganlleista) és egy norvég emigráns megbízott. Ezeknek» ki- vá t az ut<>bbtiinak, bevonása szólhatott, a második. frone kérdésének, de esetleg a közép- keleti problémáknak i.?; tudjuk, bogy a briteknek vannak frame1?. ?eng>tel. norvég és egvéh seoédcsapataik.

Dieppe értelme

Hogyan értelmez ea>dö (ellát a dippei partraszállási kísérlet, amely köavetlefnüe Churchill moszkvai útja után történi? Kétségig viii «olkahnojs leheteti arra, hogy megmutassa az oroszoknak: a második front gondolata nem aludt el Angliában. De persze egy pillnnafra sem volt kész másodík frontnak tekint he fő, egy szál német katonát, egyetlen német repülőgépet nem vonhatott el a szovjet frontról. Erre sora az a párezer anarotezáz katona nem lehetett elég, akinek rövid időre sikerűt par írasz állni a, sem az az 50.000 főnyi tartalék, amely a nemei beszámoló szerint készenlétben várakozott hajókon a parttól némi távolságra. A dieppi kísérlet legfeljebb afféle Kaiser mim öviT*

i1 ebe tett az angolszászok számára, talán még ónnál is kevesebb, mert hiszen kanadai és amerikai csapatok most először vettek részt ilyen vállalkozásban. Elülhetjük nekik, hogy a német partié delemmel szemben szükségük von efféle próbákra, kis rajtaütésektől kezdve egészen tanikok-bomba vet ős no.gyvᣠlakkozásokig, amág ez ,invóziós hadsereg“ főpa- rancstioka, Lord Mountbatten agy gondolja, hogy rászánhatja magái a végzetes, döntő elhatározásra.

Ua ugyan a németek nem szolgálnak időközben meglepetéssel s nem jelennek meg hamarosan légi és szárazföldi hadseregük zömével Európa nyugati szóiért,

• v. e.

LEVÉLPAPÍROK, egy szerű tói a

ley választékosabb kivitelig, legol» csókban az „ELLENZÉK“ könyves* boltjában* Kolozsvár.

Angolszászok a Kaukázusban?

Időközben azonban a keleti harctéren a háború tovább folyik és a második front problémájához más égető kérdések csatlakoznak. Bármiképpen is történt, tény. hogy a németek a Kaukázusnál áh!nak és a sztálingrádi német előretörés révén a Vörös Hadsereget most komolyan fenyegeti a szétszakadás veszélye. Halijaik csak. mát ir olyan nagybefolyá.su ilondoná lap, mint az Observer: ,,Kétségkívül sürgető szükség, hogy az oroszokat nyugaton tehérméntesitsiik. ez

alomban n legkevésbé sem csökkenti azt a kötelezettségünket és fürt a saját magunkkal szemben fennálló kötelességünket, hogy a Közelkeleten maximumra fokozzuk az oro~ támogatását, A háború alakulása mind valószínűbbé feszi hogy vállvetve együtt fogunk küzdeni az oroszokkal. Ultima ratio köveieli, hogy egységes parancsnokságot teremtsünk. Csak ezen az utón oldható meg az a sok nehézség, amely az amerikai, brit és orosz csapatok együttműködéséből fog adódnii\ És a félhivatalos /teufer“irodának a moszkvai tárgyalásokról irt megjegyzéseiben ez a mondat áll: Úgy lehet tehát, hogy Wave lire fontos szerep vár: segítséget visz a Kaukázustól északra állá orosz, csajyatok' nah“.

Úgy tűnik, hogy ezek a szavak elárulják Churchill hirtelen moszkvai utjának légi dk* szerübb okát és célját. Kétségtelen, hogy a Kaukázus a szovjettől függetlenül is érinti a britek egész közép- és köze!keferi helyzetéi, A jelek szerint arról, van tehát szó, hogy ‘