Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-01 / 197. szám

ELLENZ t.K 1 8 4 £ szöpieuiljör 1 Fé$k láz$*4 whL••• A CSÍKI GAZDANAPOT a felsza­badulás második évfordulóján ren­dezték az EMGE gazdakörei. Székely népünknek emlékezetes ünnepe ma­rad ez a gazdanap, amely ismét fé­nyesen bebizonyította, bogy a ki­sebbségi sors legnehezebb éveiben az EMGE kitűnő szervezettségének ke­retei között az erdélyi magyar gaz­datársadalom tökéletes egységbe ko- vácsolódott. Az idegen impérium idejében megujhodott EMGE-nek legfőbb érdeme, hogy maradéktala­nul kifejlesztette a közösségi öntu­datot erdélyi magyar gazdáinkban. Sokszor szoktunk mostanában arra hivatkozni, hogy az erdélyi magyar politika alaptétele a „magyar és ma­gyar között nincs különbség“ elve. Legjobb példaként azokra a gyönyö­rű eredményekre mutathatunk rá, amelyeket az Erdélyi Magyar Gaz­dasági Egyesület azért valósíthatott meg olyan sikeresen, mert a kisgaz­da és középbirtokos egyformán érez- te, hogy a magyar gazdák érdekkép­viseleti szervének munkájára, támo­gatására és tanácsaira mindig szá­miihat. A csíki gazdanapon újra beigazo­lódott, hogy gazdatársadalmunk ezt a testvéri egységet a felszabadulás óta eltelt két esztendő alatt nemcsak megőrizte, hanem még jobban kifej­lesztette. Az egyszerű székely kisgaz­dák tudatában vannak, hogy min­den közérdekű indítványukat meg“ hallgatják, terveikhez szakszem irá­nyítást kapnak: egyszóval nemcsak egyszerű tagjai, hanem tevékeny építőmunkásai is alkotmányos rend­szer alapján álló szerveztiiknek. A csíki székely nép a felszabadulás év­fordulóján gazdanap keretében kí­vánt a legméltóbb módon hálát adni a Mindenhatónak, hogy Erdély egy része ismét szabaddá leit. A hála és szeretet szavai mellett megrendítő erővel tolmácsolta Kedves Ferenc -csikszentdomokosi székely kisgazda, gazdaköri elnök, hogy a székely nép egész leikéből részt kér ország gya­rapító Kormányzónk és a nemzet mostani súlyos gyászából. Érdemes feljegyezni szavait: „Mi úgy gyászo­lunk, mint amikor a szülő a legdrá­gábbat veszíti el. Huszonkét évig a boidogságos Szűz Máriához könyö­rögtünk, aki sohasem hagyott ei bennünket. Most is hozzá fohászko­dunk, adjon erőt a csapás e!viselé= séhez, vezesse győzelemre seregein­ket. Mindenre készen állunk és pa­nasz nem hagyja el ajkunkat. Mert ha az évszázadok folyamán kéreg- kenyéren is megéltünk és megma­radtunk, hogyne bíznánk abban az aj magyar jövendőben, amely álma­ink teljesedéséhz vezet.“ Külön figyelemreméltó a csíki gaz= itallapról szóló beszámolónak az a része, amely Virág László fiatal aranykalászos kisgazda beszédével foglalkozik. Az arany kalászos gazda további munkára szólította gazda­társait és arra figyelmeztette őket, hegy ragadják meg a tanulási lehe­tőségeket. Jóleső örömmel figyelünk fel erre a megnyilatkozásra, amely azt bizonyltja, hogy az EMGE mun­kája révén a székely gazdák tisztá­ban vannak azzal, hogy gazdaságu­kat csak akkor tudják fejleszteni és teljes mértékben kihasználni, ha is­mereteiket kibővítik. Â csíki gaztlanap arról is tanúsá­got tett, hogy a székely nép nem fe­ledkezik meg azoknak az önzetlen magyar vezetőknek áldozatos mun­kájáról, akik a kisebbségi sors esz­tendőiben fáradhatatlanul dolgoztak a magyar gazdák ügyéért. Fodor Pál földbJrtokos-mérnök, aki a román impérium alatt az EMGE csíki fel­ügyelője volt, háláiéit szavakkal méltatta a írnút érdemeit. Rámuta­tott dr. Szász Pál korszakalkotó munkájára, akit talán egyesek nem értettek meg, de aki a maga nemé­ben egyedülálló munkát végzett a székely népért. Vele együtt említette Márton Áron gyulafehérvári püspök­nek, a csíki székely gazda kiváló fin nak, a székely nép büszkeségének nevét, aki székely testvéreiről egyet­len pillanatra sem feledkezett meg. Méltatta továbbá Gyárfás Elemér dr. érdemeit, aki az EMGE zászlója alá tömörült székely gazdatársadalom ügyét szintén mindig készségesen szolgálta. Ezek a vezetők Délerdély- ben maradtak, de munkásságukról a felszabadulás óta eltelt ído alalt is mindig a legnagyobb elismeréssel emlékeznek meg a székely tömegek. A csíki gazdanap alkalmat szol­gáltatott arra, hogy a hála, az or- szággyarapitó Kormányzó iránti hó­dolat, a tudás hatalmának elisme­rése és a mult érdemeinek méltatá­sa mellett a jövő céltudatos kiépíté­sét is vázolja a székely gazdátársa- dalom előtt. Szőke Mihály nyug. gaz­dasági iskolai igazgató a Székely­föld időszerű gazdasági kérdéseit is­mertette és vázolta mindazokat a tennivalókat, amelyek írmlhatatla- nul szükségesek a székely gazdasági érdekek védelmére. Előadása az ér­tékes hozzászólások egész tömegét váltotta ki. Uj ötletek, életképes ter­vek merültek fel, amelyeket az EMGE központjának kiküldöttei a legnagyobb készséggel azonnal ma­gukévá tettek. ügy érezzük, hogy ezekkel a fel­szólalásokkal érdemes volt külön foglalkozni. Keresztmetszetet adnak a székely népiélekről és példát szol­gáltatnak az igazán értékes mun­káról. SZÍNHÁZI VONATPÁRT akarnak beálli- taxi Debrecen és Nagyvárad között. Nem ta­gadjuk. kissé vegyes érzelmekkel fogadtak ezt a híradást. Ä tervek szerint a két város vezetősége az Idegenforgalmi Hivatal szer­veinek javaslatára azit fogja kérni a MÁY~tóL hogy állítson be a<z tíj. téli menetrendbe e gy­ógy színháza vonatpárt u két város között. Az egyik Debrecenből hozná, a másik Nagy­váradról vinné a két szánház közönségét. A színházi vonatpárok beállításától a két város között egészséges színházi verseny kialakítá­sát remélik. Békeidőben csak helyeselni tud­nánk ezt a tervet. ameÜyet kétségtelenül jó- Stzándék vetett fel. Most azonban joggá] le­het anakrorvzmusnak minősíteni. A mai sors­döntő időkben ezer fontosabb problémája van a magyar életnek. Hagyjuk a színházi versenyt és a színházi vonatpárokat arra az időre, amikor már elmúlt a világháború vérzá” vakara és magyar társadalmunk kérdései kö­zött a szlkázi verseny szerephez juthat, * A NAGYBÁNYAI BAJTÁRSI SZOLGÁ­LAT a téli melegruha gyűjtéssel kapcsolatban megállapította, hogy magánosok ajándékozása révén honvédőink nem juthatnak megfelelő számú gyapjútok arához,. Ezért az illetékes hatóságok támogatásával figyelemreméltó és követésre érdemes mozgalmat indítottak. Ja­vasolták, hogy minden község, a lakosok szá­ma szerint járuljon hozzá a gyűjtési moz­galomhoz egy rogy két gyapjút akar óval. A terv valóban kitűnő. Országos viszonylatban is könnyen meg lehel valósítani. Bizonyos, hogy az illetékesek készséggel magukévá te­szik ezt a javaslatot. amely a téli ruhasegély- akció sikerének teljessé tételéhez feltétle­nül hozzájárul. HÚSIPARI CIKKEKET ma Js Lehet vásá­rolni a kolozsvári üzletekben, őszintén szól­va, nem tudjuk, hogy jelenleg mi az e’neve- zése annak a húsipari részvénytársaságnak, amiP.'y a húsipari cikkek árusításával foglal- kozó üzleteket ellátja gyártmányaival, olyan gyakran változtatja a nevét. Az azonban bizonyos, hoigy létezők és háziasszonyaink panaszaiból arról is meggyőződhetünk, hogy feladatát nem tudja zökkenőmentesen 'lebo­nyolítani. A húsipari e A keket az egyes fi­óküzletekbe ugyanis túl későn szállítják. A közönség már a kora reggeli órákban vé­gezni szeretne a bevásárlásokkal, ezzel szem­ben a gyár kocsisa egyes üzleteikbe csupán délelőtt tiz és tizenegy óra közölt érkezik meg a húsárukkal. Könnyen lehetne orvo­solni ezeket a panaszokat, ha a gyár admi­nisztrációja már a kora hajnali ” órákban üzemije i'épne és a közönség érdekeit a ké­nyelmi szempontok fölébe helyezné. * Ä JMEWYORX GRILL' ma, szeptember I-én újból megnyílik J Susy Kartell és Magyar! Judith fővárosi énekesnők felléptével. Tánc záróráig! TŐKÉS ERNŐ ismét hallat magáról. Néhány héttel ezelőtt a marosvásárhelyi Székely- Szó leleplező cikke nyomán az egész, magyar sajtót bejárta a hir, hogy '* hírhedt bukaresti református esperes Ma­gyarországra tette ál székhelyét é-> itt ** - vezi annak a tekintélyes vagyonnak jöve­delmét. amelyet kisebbségi sorsunk ide­jén kifejtett szomorú emlékű működésé­vel szerzett. „Mit keres T őkes Ernő Ma­gyarországon?'* Jogosan tette tél ezt a kérdést az egész magyar közvélemény, amely nagyon jól ismeri Tőkés Ernő ro­mániai szereplésének ös?zes kulisszatit­kait. A délerdélyi reformátusok hivatalos lapjának, a Református Szemlének egyik legutóbbi száma bő részletességgel ismer­tet r azoknak a keresztlevélhamisitásóknak történetét, amelyek miatt az egykori bu­karesti református esperes jobbnak látta buc.su nélkül elhagyni dicstelen szereplé­sének eddigi színhelyét. Értesülésünk sze­rint a magyarországi református konvent már meg is inditotta az eljárást Tőkés el­len, hogy lelkészi minőségében elkövetett visszaéléseiért felelősségre vonja. Annál csodálatosabb, hogy Tőkés Ernő a sajtó törvényre való hivatkozással már kéliz ben Is hallatott magáról a felszabadult magyar életűén- A Székely Szó, amely cikksorozatban ismertette Tőkés Ernő vi­selt dolgait, a ’törvény rendelkezéseinek megfelelően lekozö.te a nyilatkozatokat,' de hozzátette, hogy valamennyi állítását fenntartja és szerelné, ha módjában lenne a cikkek adatait a független magyar hi róság előtt bizonyítani. Ideje volna, hogy a hatóságok is felfigyeljenek Tőkés Ernő magyarországi szereplésére- A volt lmka resti református esperest nem lene: ogv szerű magánembernek tekinteni, aki a .-/.i bad magyar haza politikai oltalmát élve­zi. Tőkés Ernőnek súlyos elszámolni va Jói vannak nemcsak egyházával, hanem s magyar nemzet összességével szemben i> Egész közvéleményünket megnyugtatná, ha a kormányzat módot találna a vedt hu koresti református esperes ügyének hivu talos kivizsgálására és ekkor talán meg­kapnánk a választ arra a kérdésre, hogy: , Mit keres Tőkés Ernő Magyarországon?'* Egy éviq tart Mátyás í?irály szülőházának helyreállítása KOLOZSVÁR, szept. J. Mátyás király szülőházának helyreállítása, amint mar közöltük, megkezdődött. A falakat boritó cirádás vakolatot már lebontották, ez azonban csak az első lépés. A helyreállí­tás munkájáról nyilatkozott Kos Károly, oz ismert kiváló építész h, aki a követ­kezőket mondotta: — Mátyás király szülőháza úgy-, ahogy van, stílustalan. Az eddigi restaurátorok a német reneszánsz jellegzetes stílusába öltöztették a nagy király szülőházát. Leg­utoljára 1890 körül rontották el stílusát az utolsó restaurátorok. Célom az. hogy végre korhű legyen Mátyás szülőhajléka. A fényes, színes cseréptető eltűnik és korhű öreg cserép kerül a helyébe. A terv szerint a Hunyadi-kor múzeuma lesz az épület. Egészen, biztos,. hogy értékes anyag gyűl majd össze erre a célra. Re­mélem, a jövő év végére elkészül a res­taurálás munkája. A munka irama lassú, mert kőrői-kőre megyünk előre, már csak a korhüség szempontjából is. Maga a ház kitűnő állapotban van. Nyilatkozott Kós Károly az erdélyi építkezésekről is. Elmondotta, hogy je­lenleg Kolozsváron és Sepsi-szentgyörgyön vezet építkezést. Az erdélyi építész nem­csak az anyagbeszerzés gondjait, hanem a szállítmányozási nehézségeket is kény­telen leküzdeni. Nagy. öröm lesz az épí­tész számára, ha a nagyarányú vasúti építkezések befejeződnek ég a szállítási nehézségek megszűnnek. I zsidók iiz'eilie'viifgefiisk IgémteéíeSét kérte a kormánytól Sás város polgármestere KOLOZSVÁR, szeptember 1, Dós vá­ros polgármesteri hivatala a napokban feliratot intézett a kormányhoz a- keresz­tény kereskedők és iparosok üzlethelyi­séghez juttatása érdekében. A felirat meg,állapítja, hogy a zsidó közéleti és gazdasági térfoglalásának kor­látozásáról szóló 1939. IV. te. rendelkezé­setek alkalmazása tárgyában kiadott 2220—1941. M. E. sz. és a 7720—1941, M. E. sz- rendeletek alapján eszközö't arányszámmegállapitás szerint Dés város területén a zsidó iparosok és kereskedők arányszáma 54-7 százalék, A város főterén lévő üzlethelyiségek fele zsidó kézen van s ez a 'ehetetlen helyset a városba jövő idegen szemében furcsa sziliben tünteti fel a város vezető­ségét, amely a zsidó üzlethelyiségek igénybevételét szabályozó rendeletek mel­lett lehetetlenül áll ezzel a helyzettel szemben. Közel 30 azon ifjú keresztény kereske­dők és iparosok száma, akik üzlethelyi­ség hiányában nem érvényesülhetnek, mert az 5777—1941. AI. E-, valamint az 590—1942.. M. E. sz. rendeletek csak azoknak a zsidó üzlethelyiségeknek igény­bevételét teszik lehetővé, amelyeknek tu­lajdonosai. illetve bérlői kötött forgalom tárgyát képező árucikkek árusítására ki­jelölést nem kaptak s ennek folytán üz­leti forgalmuk 60 százalékkal csökkent. Ezen üzletek forgalma nem csökkent, ha­nem a legtöbb esetben azonos a multévi forgalommal, s a folyóévi adókivetésnek is az szolgálja alapját, s igy alig van üz­let, amelyik e címen igénybevehető. Feltétlenül és sürgősen szükséges te­hát a hivatkozott rendeletek rendelkezé­seinek olyértelmü kiterjesztése, hogy az igénybevételt nemcsak azon zsidó üzlet- helyiségekre lehessen elrendelni, amelyek­nek áruforgalma, ki nem jelöltetésük folytán 60 százalékkal csökkent, haitem azok ellen is, amelyeknek igénybevétele a közé-látás és a gazdasági élet átállítása szempontjából indokolt és szükséges. Az emlékirat végén Dés város polgár- mestere kéri a kormány sürgős intézkedé­sét hasonló szellemű rendelet mielőbbi kiadására, mert enéikül a gazdasági élet átállítása és a törekvő keresztény ifjúság üzlethelyiséggel való ellátása lehetetlen. « EHDELY"-mozgd (volt EDISON.) Ma premier! !! ­Enyhítő körülmény. Csak 16 éven felülieknek engedélyezve. Fősz.ben Michel Simon, Arlefty, Rene Lacour és Marie jósé. Előadások kezdete 5, 7 és 9, szombat, vasárnap és ünnepnap 3,5, 7 és 9-kor. Jön! Szeptember 4-től 1 Jön! Hégi keringő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom