Ellenzék, 1942. szeptember (63. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-01 / 197. szám

19 42 szeptember í. KLLENZÉ* jmmmmmammm A szovjet fronton küzd© honvédhadsercgiinlc harcairól nyilatkozott a lálbbadoző Jány Gusztáv vezérezredes BUDAPEST, szeptember 1. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A szovjet!ronton küzdő magyar honvédhadsereg parancs­noka, vitéz Jány Gusztáv vezérezredes, mint a legutóbbi hadijelentés is közölte, a szovjetfronton megsebesült. Az augusz­tusi heves szovjettámadások idején a ve­zérezredes rendszerint a leghevesebb küz­delmek színhelyén irányította a védelmet és sebesülése is akkor érte, amikor egyik honvédkötelékünk tervezett vállalkozásá­nak színhelyét személyesen vette szem- tigyre. Jány vezérezredes most szolgálati ügyben és egyúttal sebesülésének tüzete­sebb megvizsgálása céljából néhány nap­ra Budapestre érkezett. A Magyar Távirati Iroda munkatársa 'felkereste őt és nyilatkozatot kért tőle az arcvonalon szerzett eddigi tapasztala­tairól és benyomásairól. A szovjetfronton küzdő honvédhadseregünk harcairól Jány vezérezredes egyebek között a követke­zőket mondja: — Hogy ez a küzdelem milyen termé­szetű, arról annak sem 7ehet fogalma, aki a régi világháborúban járt az orosz had­színtéren. Hihetetlenül nehéz terepen kell kiizdenünk olyan körülményei kö­zött, hogy az emhermagasságu sásban, z.apraforgótáblákban, mocsarakban, szinte megállapithatatlanul rejtőzik az ellenség. 'A magyar honvéd hősi lendülete találé­konysága mégis ezen a terepen is olyan eredményeket ér él, amelyeket a legnn- gi;óbbra értékelnek német szövetsége­seink és ebben a küzdelemben az első szó Horthy István repülő főhadnagy ? kell, hogy legyén, Oak azt mondhatom, hogy sohasem találkoztam olyan katonával, aki nála pontosabban, becsületesebben telje- si'ttte volna kötelességét LcíkiLsmerete* lehb, bátrabb, kötelességtudóbb nCm le­hetett senki nála. Mélységes megrendü­léssel fogadta hősi halálát minden hon­véd. Szellemi és fizikai téren egyaránt példátmutató katona volt. A beszélgetés most arra a térre fordult, miképpen fogadja ă magyar honvéd az idegen világot és az idegen világ szelle­méből fakadó idegen harcmodor harci eszközeit. — Amikor a magyar honvédek először kerültek be a szovjet harcieszközök által kiváltott tüzorgiába, — mondja a vezér- ezredes — amikor először ismerkedtek meg az általuk Sztalin-orgonának neve­zett fegyverrel, amint ez természetes is és mindenképpen emberi, meglepődés veit erőt rajtuk. De ez ä meglepődés csak a tűzkeresztségig tartott. Amint átestek raj­ta, nap-nap után a legszebb hagyomá­nyokra emlékeztető haditetteket, hadivál­lalkozásokat hajtották végre. Szinte bra­vúros leleményességgel zsákmányoltak orosz harci eszközöket. A magyar csapa­tok teljesítménye igen kitűnő és német je­lentés megállapította, hogy az a „támo­gatás, amit a magyar páncélosok, általá­ban a magyar kötelékek nyújtottak, ki­váló*1. Ezzel kapcsolatban — folytatta mosolyogva — el kell mondanom egy ese­tet. Egy magasrangu német tiszt a ma­gyar páneé’osok parancsnokságát keresve, egy Istentől elhagyatott, szinte a hadak utjából kiesett szögben mozgásképtelen­né tett magyar páncélkocsit talált, s mel­lette két honvédet. Az egyik közülük se­besült volt. Mint kiderült, öt héttel ko­rábban ütközet folyt le ezen a terepen és a Szovjet ezt a páncélgépkocsit kilőtte. A Szovjet visszavonult. A mieink üldöz­ték őket és a mozgásképtelenné vált pán­célkocsi elakadt. Az egyik honvéd sebe­sülten, a másik sértetlenül tovább őrizte gépkocsiját. Akkor már több hete vár­ták, hogy majd csak arra jön egy másik páncélos alakulat, amely elvontatja őket. Az öt hét alatt az egészséges honvéd ápolta sebesült bajtársát élelmet szerzett neki és magának is, s közben pedig arra is volt ideje, hogy épen maradt géppus­kájával két rátát lelőjjön és megsemmi­sítsen. A magasrangu német li3zt elkép- pedve hallgatta a jelentest, amelvet iga­zolt a néhány méterrel odébb fekvő le­lőtt szovjet repülőgép roncsa. A továb­biakban igy folytatta nyilatkozatát a ve­zérezredes: — Mélységes emberi jóság van ä ma­gyar honvédban. A legsúlyosabb harcok után is emberi módon bánt az elfogot- takkal, megosztotta vele kenyerét, a napi 6 cigarettáját, amíg rá nem jött, hogy az nem érdemli meg. Már az első napokban meg kellett tanulnia, hogy nem hízhat a szovjet katonákban. Előfordult, hogy kiszálltak a szovjet csillagos páncélo­sokból f mintha megadnák magukat, az­után hátulról lőtték ki a mi páncélko­csinkat és honvédeinket. Ezenkívül ahhoz a megtévesztő fogáshoz fordultak, hogy a honvédek egyenruhájá­hoz hasonló ruhában férkőztek a honvé­dek közelébe és közvetlen közelről akar­ták megölni őket. Hát ez azután alapo­san megkeményilette a magyar honvéd okiét. Természetéből fakadó szivjósága ma már nem nyilatkozik meg közvetlenül, mirt látja, hogy emberi érzésével szem­ben állati ösztönök dolgoznak. Befejezé­sül egy beszélgetést akarok elmondani Derék, polgári éleiében földműves honvé­det szólítottam meg a múltkor, kérdezve, tudja-e, miért kell a magyar határokon lul ilyen messze, itt, a Don partján har­colnia. Azért, — kaptam a választ — mert jobb, ha mi vagyunk itt, mintha ők volnának Debrecennél. Igen, — fejezte he vitéz Jány Gusztáv vezérezredes hála Istennek, a magyar honvéd jól tud­ja, hogy a Don mentén a maga famjáérl. a maga földjéért és csládjáért harcol, amikor magyaros lendülettel távoltartja a Szovjetet a Kárpátoktól. Szeptember 13>án avatják fel ITlarosvásárheiy országzászlóját MAROSVÁSÁRHELY, szeptember 1. Tudósítónk jelenti: Nagyszabású ünnep­ség keretében szeptember 13-án avatják fel Marosvásárhelyen a SZEFHE által adományozott országzászlót. í'j Ulö'U 1 '■ /M t,-r. s a j- V -*• V, / 4 ' J a Jf • ^if ÁÓ A* t * a i 1 uV VA'ált. A SZEFHE részéről Antal Dezső mérnök, az egyesület első elnöke mond beszédet. Ezenkívül .Marosvásárhely polgármestere, az Ercklyés Országzászló Nagybizottságá­nak kiküldöttje és mások beszéltnek. Az alkalom több lesz egyszerű ország-zászló­avatásnál, ünnepe lesz az egész székely- séenek. amit kidomborít üVV*-A*"Í! T 7 ^ j * G.f v . **,1 1 a.' ^'1 t A * ÁSS 1 fi ü'L'eJíí az a körülmény, hogy a SZEFHE, amikor jelképesen a székely fővárosnak adta, az egész székely népnek adományozta az országzászlót. Budapesti fagy&tUk Első Icözlemény BcoUfr Mire e sorok megjelennek, már lezajlot­tak a Szent István-napi ünnepségek, be- zéthit a Nemzetközi Vásár és elnémult a fájdalmas harangzúgás, mely a nagy te­metést jelezte Budapesten és szerte az or­szágban. Mindezekről az eseményekről behatóan írtak a lapok, a krónikás tehát csak arra szorítkozik, hogy néhány színes riport keretében hangulatvillanásokat vá­zoljon Budapest utóbbi hét hetéről, hogy a szemtanú feljegyzései alapján Ízelítőt ad jón mindarról, amit az ünnepi díszbe öl­tözött, majd komor, sötét, kínzó gyászba hanyatlott gyönyörű fővárosban ez idő­ben átélt. Arra, hogy Budapestet felfe­dezzük, nincs szükség. Valamint az sern célunk, hogy a lezajlott, eseményeket uj tálalásban szervírozzuk. Amit akarunk, mindössze ennyi: összegezni egy Idcsit az emlékeinket, elvezetni hajókirándulásra az olvasót a Dunán... gondtalanul együtt barangolni a csendes budai utcáikon... el­tűnődni a Tabán színes szökőJcutjónak és a Margitszigetnek tündéri szépségében... megállni és elmerengni egy pillanatra a százéves születésnapját ünneplő Lánchí­don... pillanatfelvételt készíteni a Vásár­ról, a Szent Isiván-mipi körmenetröl... a Dunakorzóról... a Ligetről... a rajkózene­karról... hangulatos estét tölteni Kőbá­nyán és a kispesti ,,Gödör“-ben.. végig­járni a színházakat... bemutatni az au­gusztusi, nyárvégi pompában boldogan tündöklő, majd hirtelen döbbenetes gyász­ba zuhant Budapest két arculatéit. Az em­lékek még frissek és elevenek. Csokorba kötöttük őket. Az öröm és szomorúság virágaiból készült ez a csokor. És azt jel­képezi: hogyan ölelkezett össze a boldog­ság és a bánat, ezen a luiborus nyáron dunaparti szépséges fővárosunkban... Acawynapú-k a jCifrtibztt Nagybóldogasszony napja térján., mintha varéizslat történi volna, újjáéledt a kedves emlékekkel ékes Városliget. XJjrá egykori hangos, zajos, mozgalmas aranyalapjait élte Szent István hetében. A Licet felé percenként tódult az ünnepi közönség, a Vásár-látogatók egyre növekedő tömege. A vurstli különösen hangos ilyenkor. A régi zongoráverkli hangja összevegyül a legújabb gramofon!emezekkel. A régi. hi­res „Rózsaiengein gyönyörű virágos­kert, amely ott terül el a Liget bejáratőr ‘ nál, most salátát, paradicsomot, paprikát és karalábét termel, Jé estefelé mégis valóságos Ids korzó fejlődik körülötte. Senkit sem zavar, hogy a rózsaliget he­lyén most veteményeskert virul. A pere­cesek is megjelelitek, de a főtt kukorica már népszerűbb lett. A sátrakban min- ţ den felé kínáljál:, akárcsak a tokajit. Az I egéz Liget zeng, muzsikál, s az embernek i önkéntelenül is eszébe jut az agyonkopta- ! tott, régi sláger: JUjjé, a Ligetben nagy­szerű!“ Barnárasült emberek térnek haza a Széchenyi-strandról, s a hölgyek virágos szoknyácskában, fehér és cseresznyepiros táskáikkal andalognúk a ligeti fák alatt. Magáról a Vásárról mit mondjunk? Ami leginkább bámulatba ejtett, az a ma- I gyár bútoripar produkciója volt. A szebb- I nél-szebb szoba- és konyhaberendezések í ízlése, finomsága és gazdagsága elfeled- I tette néhány áréira a háborút és a hadi- ; gazdálkodást. Hatalmas közönséget von- I zottak az impozánsan szép külföldi pa­vilioned:, ahol az újszerű textilanyagok és egvéb iparágak érdekes tanulságra ad­tak lehetőséget • A német pacifIonban- pél­dául. szemünk előtt készült a, mürost- ’Az olasz, belga és szlovák pavilion szin- pomjjájávaf tűnt fel. s a horrát és l>olgór pavilion is vonzott közönséget. Állandóan j hatalmas tömeg szemlélte fejlett gépipa- I rank láálli tűs át, valamint a mostani há- ! hont folyamán az oroszoktól zsákmányolt I hadi rekvizitumokat. A tanulságon kívül j számos érdekességet is nyújtott a Vásár. ’ Ilyen volt például a táncoló híd, a látha- I tcttlan rendőr és a dobogó szív, hogy esed: í néhányat említsünk meg. Ez utóbbi ké­szülék, a dohszó erejével lüktető szív kö­rül sürü sorban, százával és százával cso­portosult a fiatalság. A szivük ereiét vizs­gáló katonák és a szivük szavát ellesni kí­vánó leányok farka csoportja verődött össze állandóan a népmulatságszámba menő készülék előtt és öröm volt nézni. milyen állítattál figyeltek, hallgattak szi­vük szavára. A nép özönlött szakadatlanul a Liget felé. A Vásár rögtönzött, nagy személyze­tű „postahivatcda“ és a hangszórók pom­pásan működtek. Százezres tömeg hul­lámzott, a zene állandóan szólt... a nyár bőkezűen ontotta augusztusi, verő fényes pompáiéit... a látogatók arcán boldogság tükröződött, a szemek ragyogtak, s erre a néhány órára talán arról is megfeled­kezett mindenki, hogy háború dúl a vi­lágon. Olyan élet volt a Ligetben, úgy ki- szfnesgdett minden, mini valamikor re­3 gen, a hires virágkorzók idején, amikor napraforgó és piros rózsadiszlren gördül­tök végig a fogatok a békebeli Stefano utón... S a zsibongó, boldog, mámoros hangu­latba egyszerre betehasitolt valami. Mini augusztusi napfényes égből a lóridén vil­lámcsapás, úgy sújtott le a szivekre a fe­kete hír. A bejelentést döbbenetes csend követte. A hangszórók elhallgattak. A ze­ne elnémult. A szemékben kialudt a mo­soly fénye. Az arcokat fájdalom és könny öntötte eb A vidámság pillanat alatt el­szállt. És a dermedi, halálos némaságba burkolózott Városligeten végigsuhant a gyász fekete madara.... Á tabáni szökőkút Csendes budai utcákon barangolunk. A nap most hanyatlott le a Svábhegy mö­gött. Az alkon/yatnak, a naplementénél: csodálatos, különös varétzsa van itt, Bu­dán. Az utcák hangulatosabbal:, kedve­sebbek. Minden ház, minden kőfal őriz valami emléket a múltból. A budid hegy­oldalon most gyuitak fel a lámpák, s apró kis fényükkel úgy világítanak a távolból mint a szentjánosbogarak. Ez itt a Tabán A lebontott városrészt hatalmas, zegzu­gos, vadregényes parkká alakították. 4 tabáni táj nyári estéken régi, kedves jm lékeket sugall az embernek. Romantika, Szerelem. Erről regél itt minden. Ma szokatlanul élénk és forgalmas az egyébként csöndes Tabán. A nép csakúgy nyüzsög a nemrég ellzészidf. szökőkút felé. Ezt a tabáni szirtes szökő kutat olyim óriási anyagi áldozattal és olyan módéi­nál szerelték fel. hogy párját ritkítja Eu­rópában és a világhírű párisi színes szö­kőkút se múlja felül teljesítőképességé- nek szépségében. A terv szerint holnap. Szent István napjának estéjén lesz a pre­mierje. Ma este kUenctől-tizig jőpróbu Ezért tolong a Tabánban a rengeteg nép. 'A szökőkút tel szemben a királyi Vár. Ablakai sötéten merednek a budai oldal felé. De holnap, holnap este bizonyára megnyílnak az ablakok, hogy lakói a l:or- mányzói párral élén el gyönyörköd jenek, a tündéri játékban... A főpróba pompéisan sikerült, 'f lát­vány olyan káprázatosán szép volt, hogy a többezerfőnyi tömegen az elragadtató* moraja zúgott végig és önfeledten, a rit- kaszúp látványtól frappirozva tapso't. f látványt a maga valóságában leírni pasi­méig csak megközelítőleg sem. lehet. A iá közepén lévő nagy színes szökőkút, amelynek játékát négy oldalról, mint el­omló. habfehér nimfák, négy felszökő'! > fehér vizsugár kísért, a színárnyalat oknak olyan tündökletes, gazdag, pazar pompá­jával működött. hogy a szem. már szinte LMef arcát, belek aprózott. A forma és a maga- ha felszökő színes vizsugarak nyo­mán fakadt képek pillanatonként vétlioz fak. Csodálatosan szép panoráma! Mint­ha tündérólom lett volna az egész. Igen. mintha csak tündérek fejtette!: volna l< belet szerű fátyoltáncot a mai. agyongyö­tört emberek gyönyörködtetésére . És másnap?... Istenem. miért maradt másnajj este sötéten a szinpompás tunderi szökőkút? Miért hunyt ki az ünnepnek minden vigasztaló fénye? Miért néptele- nedett cl a kedvesen romantikus Tabán, amikor leszól't másnap az est? És miért meredtek csukott an, sötéten és árván Szent láván estéjén a királyi Vár ablakai a budai hegyek felé?... GREDIN ÍR AURÉL. Hét népszerű háborús kiadvány s A** u? világháború térkénéi edaSckkai. A keleti hadszíntér. A földközitengeri had­színtér. Az atlantióceani hadszíntér. A kőzet- keleti viharzóna. Az ázsiai és csendesóceáni hadszinter. A 74 térképet és adatokat tar­talmazó füzet ára csak 48 fülér. A hábsrus világ dalai. Tartalmazza a magyar, német, olasz, finn e* japán nemzeti himnuszokon kiviil, 60 váloga­tott katoruidult, kottákkal, szöveggel és há­borús képekkel. A remek k’s füzet ára csak 48 fillér. Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre á<. rabonkint Ó8 fillér előzetes beküldése meiietV azonnal szállítjuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom