Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-07 / 178. szám

2 f. L L E N Z t. K Erdélyt repülők az orosz pusztákon ••• (Honvéd hadUn dós itószátxud.) Egy fel* 'rámolt katlan” közelében fekvő város t>ud \ agyunk V kilátástalan ellenállás romhalmaz/;» változtatta a város egyes Hozóit Kp ablakot például egyetlen ba -ou Sem lehet találni. Sok helyen a négy" emeletes épület ..bombabiztos” pintejét is átütötte a becsapódó lövedék, vagy bom­ba. Sem teteje, sem közfala nincs a/ épii- ettörubnek. Főfalai állanak csupán... F.z és v hozzá hasonló rengiteg, válUi hozó hé ft mutatja: mi várt volna rám- A linkra, falcainkra. ha idejében meg nem kezdik u vörösökkel a leszámolást. A pusztítás szelleme szállotta meg a viasza vonuló bolesvistakut. Ha van idejük és dkalmuk, még a falusi malmokat is felrobbantjáh- Hiába könyörög, kér a fajtájukbeU nem kegyelmeznek. Így akarják arra kényszeríteni u népet, hogy a legkisebb gyermek is hagyja ott a lakhelyét. Menő küljöu. Ennek a szinte érthetetlen viselkedés­nek megvan a maga, bolsevista szempont­ból fontos indoka. A vörös urak tisztá­ban vannnak a helyzettel, ludják: a Szov­jet lakóit immár két évtized óta a lrgke- gvetlenebb rabszolgaságot messze lepi­páló módon kizsákmányolják. Mindenkit és minden! a fegyverkezés szolgálatába állítottak. Dömpingáron, óriási mennyi- >égben dobták külföldön piacra a gnho- uát, hogy nehéziparuk legyen. Ugyanak* kor saját népük hónapokon át nem lát kenyeret, sőt sója sincs a Szovjet közigüz- gatás alatt álló lakosságnak. A vörösök főcélja tehát, hogy az elnyomottak ne is­merkedjenek meg a polgári renddel. Ez­ért rémitik lakosságaikat. Mert a szövet­séges csapatokkal egyszer érintkező la­kosság örökre elveszett számukra... É'efmezJ az éhezőket a honvéd V különböző formákban feltálalt rém­meséknek egyre kevesebb hatásuk van. A harcoló és megszálló csapatok egyaránt messzemenő udvariassággal bánnak a la­kossággal. A honvéd mindig juttat kenye­ret. meleg levest, sokszor húst is az éhe­zőknek. A hír szárnyon jár. Nagyteljesít­ményű hangszóróink gondoskodnak arról is, hogy a küzdővonalban lévő vörös ka­tonák tudomást szerezzenek a dolgok iga­zi állásáról. Átszökött tisztek, vagy le­génységi állományúak állanok a magyar mikrofon elé s mondják be a tényeket. Éjjel csapatosan szöknek át a vörös ka­tonák. Nem szépiti a helyzetet a fogságba esett orosz katona. Csupasz tényeket sze­gez lé. Elmondja, bosrv az egyik nagy kat­lancsata illán erdőkben masukra hagyat­va. tengődő vörös sebesültekhez egészség­ügyi különítményeket küldtek a magya­rok. A foglyok tízezrei közül kiválogat­ták az orvosokat, orvosnőket, ápolónőket és belegszállitókat. Néhány egészségügyi magvar kafona felügyelete mellett többs^áz vöröskeresztes orosz szállította a közeli városba saját sebesültjeik többezres töme­gét. Egész városrészt rendeztek be kór­háznak. almi a legnagyobb lelkiismeretes­ség és felelősséggel mentik az orosz éle­teket... Ezek az emberek azt is közlik a még fegyvert szorongató vörösökkel, hogy a magyar honvédség napi 300 gramm ke­nyeret és rendes étkezést ad a fogHoknak. Nem halálba, hanem munkára küldik Őket. A birtokbavett területeken évtizedek óta bujkáló papok, tanítók veszik át ä lel­kek irányítását. A nép ünnepnapokon óriási tömegekben megy a lerombolt tem­plomok helvén felállöott oltárokhoz. 50—í>f)-:is sőt ,cokszor többszázas iömeu- t.‘keresztelnek gvO-mehehei és felnőt­teket Rendszerint csak az asßzony van miben, ;> férjet a vörös hadsereg e’hor- nolfa. — miP'var ka'onákat kérnek fel keresztapáknak. EgvetVp vasárnap.' egé- k«r. községben 58 magyar honvéd váü-ilifi a ke: éSztonaságot. Éltben n községben évtizedek óta ma *'»-loiJák az e'.ső vallásos ■ emelést. Eítv !i<‘"óve? fiiieska b’lt meg. Az egész falu a k«»r»or«ó körit! zokogott. Ezután nem kis'vAk módjára kaparják el halntlaika1, ősi -zerOirt.’ssa] viszik és fektetik frai'4 sebé. v o.' ’«tő'fi isfeivÜS7telel é.s keresztelő s a délutáni temetés a legmegálalkodotlabb embert i.s meggyőzte: a» nnyupyelvii.xég gondolata sohasem tudja kiölni a/ ember­ből a magasabb, u szebb, az eszményi utáni vágyakozást. A vörösök két évti/e den keresztül kegyetlen rendszerességgel üldözték a vallást. Templomok tömegét robia intőt táti: j r, legjobb esetben megcsonkítva gabonarak­táraknak rendezték be. Céljukat mécsem érték el. \ legszörnvübb terrorral a Iá t ú* masztott munkájuk „eredményét4’ uránod - percek alatt fújta el az idők szoU*. Erdélyi fiuk szovjet földön A falu szélén erdő húzódik, a többév­százados cserfák felett repülőgépek, „Hé* jak” keringenek. Magyar vadászok ta­nyázunk itt. Gépeik virúgbaborult mező­kön rajtolnak naponta báromszor*négy­41II.1 ok felé A „Héják tanítják ilsoioBjf támadással „becsületre” a távolról ükre tétlenkedő vörösöket. Minden alkalom* mai kiváló eredménnyel Ez az. alakulat arról nevezetei, hogy M igvarország kormányzóhelyettese i<j Hl szolgál, mint az. egyik vadász.raj parancs­noka. immár öt bél óla. Vitéz Oagylm/eyai Horthy István rcpiilőfőhadnagy mja éléu nap nap után az ellenség fölé repül c* 1á* mogulja a földi erők nagyszerű munká­ját. Ilajtársai büszkén és szeretettel be* szélnek ezredtársukról. A repiilőosztálv Cgyrk százada erdélyi. Erdélyi és alföldi fiuk igaz bajtársi szere­tetheti harcolnak a győzelemért, kergetik, iizik a vörösüket s biztosítják a vég^ö eredményt hozó immár nyílegyenes utat. Erdély vadászrepülői igaz testvéri szc- rctCttel köszöntik Erdélyt és fővárosát. FERENCZ GYÁRFÁS, lulp. örm. Kétezer pengőt adományozott dr. Tasa Gábor országgyűlési képviselő bonvődefnk téli rabasegéiy-akcíójára Az Erdélyi Pártnak a harctéren küzdő hon­védek meleg ruhaneinüekkel való ellátása érdé kében kiadott felhívása mindenütt nagy vissz­hangot keltett. Dr Tusa Gábor ügyvéd, az Erdélyi Párt országgyűlési képviselő tagja, a pártközpont felhívására való hivatkozással, ma 2000 pengőt juttatott c' a központi pártirodához azzal, hogy ezt az összeget az Erdélyi Párt az orosz harctéren küzdő honvédeink részére téli ruha- nenüiek beszerzésére fordítja, még pedig lehe­tőleg a legmegfelelőbb társadalmi nőegyesíi- letek munkájának igénybevételével, amelyek­nek tagjai az összeggel vásárolt anyagból me­legítőket kötnének. AZ ERDÉLYI PÁRT NAGYVÁRADI TAGOZATÁNAK KULTURÁLIS MUNKÁJA Az Erdélyi Párt nagyváradi tagozatának össii körzete nagyarányú szociális és kulturá­lis munkába kezdett. A legutóbbi pártértekez- leien. amelyen dr. Patzkó Elemér országgyű­lési képviselő is jelen volt, olyan szociális közegészségügyi bajokra mutattak rá. ame­lyek legutóbb Nagyvárad törvényhatóságának gyűlését is foglalkoztattak. Az ösßii körzet most dr. Pombory Béla elnök, plébános és Füstös Gyula kántfertanitó vezetése alatt megalakította az Erdélyi Párt kulturális szak­osztályának keretében zenekarát, férfi karát, 1 a vegyeekart és a műkedvelő gárdát Az ala­kulatok már meg is kezdték működésüket és szeptember 6-án, a honvédség nagyváradi be­vonulásának évfordulóján hazafias műsorral fogják gyönyörködtetni az Ös6i-telep magyar­ságát. AZ OROSZHEGYI TÜZKÁROSUL- TARÉRT Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata által gyűjtőit összeg az orosakegyi tüzkirosultak javára: Gr. Teleki Béla országgyűlési képviselő Kolozsvár 50.— P. Albrecht Dezső országgyűlési képvise­lő. Kolozsvár 25.— P. Dr. Páll György főtitkár, Kolozsvár 25.— P. M. kir. Országos Közegészségügyi inté­zet. Kolozsvár 20.— P. Szilágyi Márton Kolozsvár, 10.— P. „Szenzációs asztaltársaság", Komjáth- szeghy-étteremből 100.— P. * összesen: 230.— P. Törvényszéki karcolatok Az antiszemita Töpörödött kicsi asszonyka Jóval öt' refren alul van, de összeaszott, ezerráncu arca, mélyen bennidö lázas szeme, gör­nyedt termete miatt nyolcvanéves múlró- nának tűnik. Halkszavu, reszketeg jószág, amolvan senkitulajdona, gazdátlanul elbi- tangoló lábas jószág az emberek között, aki a társadalom vaderdefjében él egészen külön törvények, külön lelkiparancsok irányítása szerint. Egyetlen élő vonás rajta vánnyadt arca szokatlan, élénk pirossága, amit nehéz szeszes italok állandó használató rajzolt fel két kiálló, mongoloid pofacsontjára, nedves téli hajnalok áporodott szagu korcsmabutik jóiban. Erősen őszülő, kócos, ritka haja sze~ mérmesen kandikál ki a zöldrefakuft, feV hete delin kendő álól s még jobban ki' emeli az arc tat áros jellegét. Többi ruha­darabjai is nagymértékben emelik az iUu~ ziót, hogy viselőjük őseinek bölcsője va­lahol ott ringott a Bajkál-fó partján, vagy talán még mélyebben, a Küeti Lün déli lejtőin. Térdigérö, szennyesszürke, csikós rászening és ugyanolyan, bokáján össze­kötözött vászonnadrág van rajta. A börtö­nök kényszerű férfilakóinak megszokott alsóruházata ez. amellyel a fogházi gon­dosság felruházta a csaknem meztelenül bekerülő anyókát. Tdintete mereven a padlót bámulja és meztelen nagylábujjával tétován kapirgál a parketten, mikor n fogházőr a bírói emelvény elé vezeti. Tibet öslakói sem viselkednének zavartabban, ha egyszerre bi^öpnennének az európai „kultúra“ ős­erdejébe. Neve és vallása után ítélve, románszár- mnzásu. de valamikor rnagur•- emberhez men! nőül és beszélni is jobbár, tud ma­gyarul. Mos1 már ö sem tudja eldönteni, hogy melyik fajhoz tartozik. Úgy látszik, sohasem volt arra különösebb szükségév hogy határozott véleményt alkosson ma­gának nemzetisége felől. Vagy talán nem is tudja, mi a nemzetiség? Lehef. Mikor az elnök beszélni Izezd hozzá, kissé megélénkül és elég készségesen, meglepő, világos magyarázatokat ad a hozzáintézett kérdésekre. Néhány perc alatt nyitott könyv lesz az élete, amelyből a hallgató kiolvashatja a lejtőre csúszott „visszaeső bűnös“ alkoholmámorban fom gant, külvárosi sikátorok csapszékeiben kialakult sorsát. — Hát, bevdllom, loptam, de nem te­kétek róla. Valami belülről kényszeritett rá. Aztán, ha valami kezembe került, el“ adtam és mentem a korcsmába. — Csakugyan, — mondja az elnök — az iratokból kitűnik, hogy valamennyi tette elkövetésekor á legközelebbi korcs­mában fogták el. Azért került olyan sok' szór „hurokra.“, meYt alkohol mámorában legtöbbször elmesélte, hogy hol követte el tolvajlásait. Sőt. az is előfordult egyszer, hogy részegen behatolt valahová, össze­szedte az összeszedhető holmit, aztán ler ült melléje és ahidotf, amíg le nem lep­lezték. Kicsit felderül a ráncos arc az emléke“ zések sugara alatt és otthonias egyszerű­séggel. szapora bőbeszédűséggel kezd mai' dókájába: ’ — Tudják, lelkem., az akkor volt, ami~ kor még a honvédek bejöttek. Nem taget" doni, részes voltom akkor is. Bementem az egyik elhagyott intézetbe s összeszed­tem, ami összeszedhető volt: mosdótálat, háncsát, tintatartót, szivacsot, krétát, füm zeief-et, könyveket, mindent, ami a kezem ügyébe kerüli. Felhalmoztam az egyik folyosó végében, eztán leültem melléje. Otl kapott mig. hérem. másnap reggel az altiszt, amikor tediantani ment. ■ Érdekes az is, mogyarázzn az - nők Ivogy eddig még, ónu nnyd» n i nuilathutó volt, csak zsidóktól lo/roil — Igaz is, — mórul ja ludhm kocámé va n kicsi élő ruhacsurntt ' ~ i, l>< zonyitorn. I)e nu-g meg n viertem »U< Egyszer benvenletn tgéideihez o I up.m Jó t^-ebéJyes zsidó rwccaága vedt u hm, hun. A Icemeru-én csak úgy párolgóit a nők étel. Csak agy kis kenyeret kértem, vagy néhány fillért, de nem akart a dm. Az< mondta, menjek a fenébe. Meg ru-hik sem elég, amijük van. Azt is numdla, hogs piszkos csavargó vagyok. Nagyon nu-gtu - ragadtam rá. KtmervUTn, de megbújtam a kertben. Néhány jterc mi ríva, mil. or newc8ága v-alómurrf bement a szobába, s pen visszasompolyogtam s Iciloptam nz egész tyúkot a fazékból. Már egészen jól meg volt főve. Nekik csal: a 'trés ma­radt azntíp, hl-hi'hi. Halkan kararászva nevet. Kocogása mar a téboly szélen sodródó ember me gvél'< nz- tnthauitldn sorsának hátborzongató je)>- I — Tulajdonképpen ettől az utolsó not •> óságától is csak azért loptam, mert hara­gudtam rá. Valami Rosenglanznnh, vog\ minek hívják, nem tudom, pedig már r< gén ismerem. Bementem hozzájuk, liov\ valamit kérjek. Nem adtak semmit, pedig dolgoztam volna alcárrnlt egy kis éin, t . Elkergettek. Én sem toliam rest. az elő­szobából leakasztottam egy kabátot. Hat pengőt kaptam érte, hí-hi'hi. Nevet, mPjd kedélye álcsap a másik végletbe és hirtelen szomorúság fut ke­resztül ráncos, bíborvörös arerm. Mély cvnkedviiségbe süllyed. A per beszedet; re már nem is figyel. Közönyösen fogadja n néhányhónapos büntetést, bem rim/in- hodik, nem jajveszékef. mint más vádlott, csendesen megnyugszik az Ítéletiben s meg köszön is, mikor a fogházör elvezeti. — Kezicsókolom, ne tessék rám harrr gudni. Megint völami fénysugár szökken az agyába, arcvonásai torz mosolyra rándul- nak és indultából alig hallható kűccrrér szással súgja vissza: ■ — Igazán csal: zsidóktól lopok. Harag­szom rájuk... (n. h.) Magyar haza, magyar kard történeti kiállítás! Szent István hetében, a háborús Buda­pesti Nemzetközi Vásárral egy időben, rendkívül érdekes történeti kiállítás nyilils a Hősökrtetén a Szépművészeti Múzeum­ban és a Műcsarnokban. A Szépművészeti Muzeum dísztermében ă magyar Szent Korona tökéletes mását áhítatot keltő környezetben állítják ki. A magyar alkotmány fejlődésének rendidtől fontos okmányszerü dokumentumai veszik körül azt a hatalmas térképet, amely fel­tünteti Euróoa azon területét, mely vala­ha is a magyar királyok joghatósága aló tartozott. E terem kiállítási anyaga bizo­nyltja a magyar állam alkotókészségét és a magyar birodalmi gondolat létjogosuh* sását. A Műcsarnok ez alkalomra művészien átalakított termei a magyar katona dicső­séges had:tetteit hirdetik. Minden eddigit felülmúló hatalmas dombormű a magyar történelem ezeréves., megs zakitásn é*k i i I < élet-halál Imzdelmét ábrázolja a honfog­lalástól a szovjet elleni háborúig. Nyuga'd védelmében, eddig jóformán egyedül áll­tunk, de most már nem egyedül harcolt!"k a szovjet réme ellen, kan fim hatalmas srö- 'vetségeseinkkel- Legkiválóbb hadvezéreink terme mellett a magyar hadit enger ész >l termébete az otretntói csata lefolyását óriási modellekkel varázsolták ratószerii- ré. Láthatjuk a hadieszközök fejlődés majd a zsákmányterémben érdekes, orosz földről hazakerült gyűjtemény kerül be­mutatásra. ! *AI kiállítást az Egyesületközi Együtt­működés rend égi. KÜZDELEM ROMÁNIÁBAN AZ ARCFESTÉS, A FELTŰNŐ HAJ ÉS A RÖVID SZOKNYA ELLEN Bukarest, augusztus 7. (TP.) Antonescu - lamvezető elrendelte, hogy azokat a flatai > Jtet, akik túlzott arcfestés, feltünő hajvis' rövid ruha. s a mozgószjnházakban, par ; jran és utcán tanúsított kirívó viselkedés i att feltűnnek, továbbá azokat « férfiakat, akii a hőség ürügyén az utcán vagy nyilvános he­lyen levetik kabátjukat, ingujjukat feltöri' vagy pedig sportesoraénveken, a?, uicar. és a nyilvános helyeken kirívó visetkedésükk- : feltűnnek, a rendőri közegek ig.v/.oita-v.a- Ezeket a személyeket külön jegyzékben 'art a;, nyilván. Visszaesés esetén az illetőket iav ó- intézetbe vagy pediv gyüjtőtáborba utalják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom