Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-07 / 178. szám
ELLENZÉK 1842 augusztus 1. iata Erdély az olasz délkelet-európai kutatás mire épült fal a dáko-ramán kontinuitás? — Franco Vellani-Dlonisi „ILSECDNQD ARBITRATO Dl VIEMNA" (A második bécsi döntés) című könyve Hogy menyiben tisztában van a ronttáns.ág az-zal, hogy tulajdonképpen rend «gyomot éJy' / Edclyben, viláigx»San bizonyítja Mîliuiy vő* Ha rövid erdélyi uralma. Ugyani* ' séM'tiL' előnyét nem biztosított fajtestvéreinek. Rövid uralkodása alatt teljesen a német éa -zókely hadseregre támaszkodik. A könyv végén Ve1 Iá ni foglalkozik a magyar, összeomlásai és megállapítja, hogy a trianoni békeszerzod* s olyan határvonalat állapított meg, meiy szükségessé tett egy második bécsi döntéfv, A 'közelmúltban Milanóban nagyjelentőségű könyv látott napvilágot az erdélyi kérdésről. A könyv szerzője Franco Veliluni- D ion isi , nem ismretlen előttünk, hiszen inár jelent meg egy könyve Erdélyről. VeDlUni kiváló újságíró és magasabb poltrlikai körökben mint a délkeleten rópai kérdések ailapos Ismerője nyert éltismerést. Vel’lanéDioriísi 261 oldalas vaskos köitetbe sűrítette Erdé-y történetét a legrégibb időktől 1919-ig. Csalódnék az, aki a könyv ciméből arra kövekeztetne, bogy ez a mű a bécsi döntés kulissüaUitlkaiit, annak előzményeit, avagy éppen a döntést magát g a kölcsönös megállapodás bonyolult paragrafusait tartalmazza. Nem, Erről a legkevesebb szó esik. Könyvének cime csak felhívás akar lenni a vita tárgyát képező elsőbbségi jog kérdésének végleges lezárására, felsorolván mindazon történelmi, pdíitikak földrajzi, gazdasági;, jogi, etnikai kulturális és hadászati szempontokat melyek szükségessé tettek egy második bécsi döntést az újonnan felépítendő Európa egyensúlyozására. A szerző azon az állásponton van, hogy az erdélyi kérdést nem lehet megérteni a gazdasági, földrajzi, geopolitikai és hadászaid szempontok figyelembevétele pélküi. Ezért ezeket a kérdéseket alapos tanulmány tárgyává teszi. A könyv elején a bécsi döntésnek csak két lapot szentel, Az első fejezel Erdély leírásával kezdődik, megállapítva azt, hogy Erdély a magyar Alföld elválaszthatatlan része, ami nemcsak gazdasági, földrajza és hadászati szempontból indokolt, hanem kereskedelmi szempontból is. Erdély folyói az Olt kivételévé! mind a magyar Alföld felé fogynak. A Kárpátok hegyvonulata, mint áttörhe tetien bástya védi a szent isi várni Magyarországot s egyben egész Közép~Európát a kelet felöl jövő veszedelmek ellen De mi lett a helyzet a trianoni békeszerződések után? A Kárpátok ezen felbecsülhetetlen jelentőségüket teljesen elvesztik és védőbástya helyett támadó ugródeszkaként szolgálnak Kö- zép-Európa nyugalma ellen". Foglalkozik azután Erdély népességével s e részből kitűnik, bogy számbeli többség nem kellő jogi alap egy terület birtoklására és főleg vezetésére, mert eltekintve a magyarság elvitathatatlan és megdöuthelotl'en elsőbbségi jogától, Erdélynek a kultúrája teljesen magyar és a kullurfölény minden vitát kizár. A városok néhány szász város kivételével, ahoil a magyarság nincs többségben. teljesen magyarok és jellegük ls magyar. A románok egyetlen egy számottevő városra nem hivatkozhatnak, bár az utóbbi időben mindent megteltek azért, hogy az erdélyi városoknak román színezetett adjanak, a román adminisztráció bekapcsolása révén s azáltal, hogy magyarnak! a területeket román területekhez kapcsollak, hogy ezáltal a magyarság etnikai számaránya csökkenjen. Erdély történetének kronologikus ismertetése után a szerző a negyedik fejezetben a történelmi jogról szólva megállapítja, hogy román népről nem beszélhetünk a középkorban, ha nem vesszük tekintetbe Magyar- országot. mely Közép-Európa egyetlen szervezett, életképes állama volt abban az időben. Magyarország körül tudtak kikristályosodni a homályban élő szervezetlen, primáliv népeit. Ebből a fejezetből még csak lannyit, hogy a románok nein vádolhatják azzal a magyarságot, mint azt lépten-nyomon tenni" szokták, hogy .fajtestvéreiket elnyomták, hiszen abban az időben a magyar tömegek is ugyanolyan bánásmódban részesültek. Ha nem tudtak maguknak önálló szervezeteket létesíteni, az nem a magyar állam hibája. Nem, főleg akkor, ha szem előtt tartjuk, hogy ezen időben a népcsoportok önálló harcot kellett vívjanak 'létezésükért. Erdély történelmi prioritásának kérdése A munka legkiemelkedőbb része Erdély elsőbbségi jogáról szól. MÜndiárt s fejezet elején megállapítja a szerző, hogy a dákoromán kontinuitás ki'tfiá'ábása szükségessé vált a románok részére azért, hogy a köve- Teleseiknek legyen valamelyes alapja. A kontinuitás legbüzgóbb alakjai: Klein Samoil, Sinköi György és Pelru Major később egész irodalmat gyártottak ekörül, a mese körül, melycek lényege az, hogy a vlachók Trajan császár volt erdélyi légióinak maradványai, akik az ősi dákokkal összeházasodnia eredményezték volna a mai román népet, mely aztán elterjedt a mai románlakta területekre. £zép mese, de csak eddig tart, mert aa> rói már, hogy ők a magyarok bejövetele élőit, vagy közvetlenül azután itt lellek volna, egyetlen bizonyítékuk nincs. Egyetlen egy helynév, város, folyó vagy falu neve nem maradt fenn tőlük, holott a bolgároktól, tatárok lói sőt még a kunoktól Is maradlak fenn helynevek elég nagy számban Kérdezzük ezekután lehetséges volna-e, hogy az akkor legnagyobb kultúrával rendelkező latin nép állítólagos egyenes leSznnuaZottainál műveltebb lettek volna az Ázsia vad rengetegeiből előre förő magyarok, bolgárok, tatárok, avagy kunok? Ezeknek mind bi/.onyitéka'k vannak arra, hogy ezen a területen huzamosabb ideig laktak és nyomukat minduntalan f<\ '■< bet lelni, a latin nép ivadékainak pedig teljesen nyoma veszett. A románok egyetlen egy érvel sem képesok ittlétüket bizonyítani az 12ő0-es évekig, somiul sem jogosít!ja téglát feil őket, hogy Erdély őslakóinak nevezek magukat. Ellenben a magyar történelem a bi/onyi- ékok özönével, a2 elfogulatlan külföldi ku1 tatás eredményei alapján hiteles adatokkal igazolja, a vlachoknak a mai Havasalföldről való lassú, majd gyorsabb beszivárgását, az 1250-es évektől napjainkig. Vadam megállapítja, hogy a via eh ok nem mások.-mint a Balkán-félszigeten nyelvükben ellalinosodoit szláv népek töredékei, melyek először a mai Bulgária és Albánia közt laklak, majd pedig a Duna balpartjára vándoroltak át nyájaik legeltetése végett s ott aztán letelepedtek. végül pedig, részben a törökök nyomása elől. részben kedvezőbb megélhetési viszonyokat keresve vándorollak Erdélybe, ahol a tatárjárás következtében kipusztuló magyarság helyére telepítik $e őket a magyar királyok, sőt több Ízben áttelepítések is történtek. Az első román telep Biharme- gyében, az 1200-as évek vége felé Oláh- teüek. Bizonyítékként csak meilJesíeg ennlitii meg VelLani II-ik Rákóczi György és Máté B-assarab közti egyezséget, melynek értelmében a magyar fejedelem megengedi a moldvai román pásztoroknak nyájaik legeltetését a magyar havasokon. Hogy a románok nem lehettek Erdély őslakói, bizonyítja még az a tény is, hogy heilyneveiket a magyaroktól vagy a szlovákoktól vették át. Egyetlen latin eredetű helynevük nincs. Figyeile? ire érdemes a'Z is, hogy egyes esetekben magyar helyneveket néniét közvetítéssel vesznek át. Például Medgyes — Mediasch -—, románul Médiás, Újváros — Neusladt — Noustat, slb. Ami a fplyóneveket illeti, azok mind a magyar nyelvből kerültek a román nyelvbe. ITa megesik az, hogy nem magyar helyneveket vcs'zöek át, azok soha sem latin, hanem szláv nevek. Valótlan állítás Lépten-nyomon szeretik hangoztalni a ro- nánok. hogy a keresztény vallást ma már • magyarok bejövetele előtt fölvették. Ezt félségbevonja a könyv írója, mert ókkor nem üdná elképzelni, hogy Szent Gellert, akiiek a magyarok megtérítése nagy gondot, ’között, külföldről hozatott vqlna papokat, rni igen nagy költséggé.1 járt és né alkal- nazta volna inkább a helyben lévő, hozzá ivelvbcn közelálló vlach papokat, Rogefius püspök a tatárjárás után bejárta ürdélyt és a Carmen Miserabdeben 'eirja az üt lá'.oít nyomort, az akkortájt Erdélyben >15 összes népekről említést les/, igy meg- in lékszik a németekről, tata • -si tii és knnoív- ol, de egyetlen egy szóval sem .••st'i'.i i,i.*2 vlach okát, sem más latin nyelvű népet; pe~ Lg. ha leltek volna, jegyzi meg a könyv rója. taláu cs^yiLk fuj iránt sem érzett volna tkkora számomat, mint saját fajrokonai ránt Ha a vlachok olyan nagy tömegekben éllek voi'na és a kenézek vezetése alatt katonai szervezeteik lettek volna, mint ahogy azt említeni szokták a román történészek, akkor a magyar királyoknak nem kellett volna igen nagy költséggel külföldi német lovagokat behozniok déli haláruk biztosítására, mint ahogy azt tetlék. Inkább az ott élő románokat használlak volna fel erre a célra annál jis inkább, mivelhogy a német lovagok nem egyszer megtagadták az engedelmességet, úgy, hogy ismételten ki kellett őket űzni. A román történelem minduntalan utal Anonymus krónikájára, melyben a krónikás Erdély ősjakói között a vlachokat is említi. Anonymusróíl már régen kimutatta a íórténe- lem, hogy állilásai nem fedik a valóságot. Nem lehet biztos a románok kezében már azért sem, mert az állítás a magyarok bejövetele után, majdnem négyszáz évvel későbbi keletű a mik onts a krónika írója már kész tények elölt állott, hiszen Anonymus idejében már voltak románok azöu a helyen, ahol őket említi, A románok bizonyítékul még azt is szeretik hangoztatni, hogy vallásos szervezeteik Erdély felől lépésrőHépésre közelednek a Havasalföld közepéig. Először mondják Gampulungban, aztán pedig Arges. Tirgo- viste és végül Buikarcslben alakúinak püs- pöspökségeik. Ezen állításukra Vell'ani frappáns eU'enbizonyiítékot hoz fel. Ugyanis, ahogy a románok haladlak Erdély felé éiint- kezésbe lépvén a magyar kultúrával, úgy haladt ellenkező irányban a magyar organizáció kelet felé. Azt, a folyamatot osmozis és endozmozisuak nevezi. A románok lázadásaival kapcsolatban megjegyzi, hogy ezek nem politikai, liánéin szociális jellegűek. Lázadásuk mindég külső kényszerre történik. Franco VelUirai-Dionísi megbízható jőlérte- sültsége liüeu bizonyítja a fasiszta Olászof szág külpolitikai éberségét, melynek, Ügyelnie háborús elfoglaltsága dacára •Délkelet-Eüíó- pá népei felé fordul. Számunkra ez a könyv annál is inkább figyelemre métLó, mert ki.' tűnik belőle, hogy a mai olasz nép milyen, álláspontot foglal ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Mi szívből üdvözöljük Vellani-Dionisit alapos és objektív munkájáért, aki uem kiméit sem időt. sem fáradtságot, hogy megvilágítson égy olyan kérdést, amellyel hosszú évtizedeken át tévedésben tartották a történelemtudományt és nyelvészetet egyaránt. Müvének megírásához több mint ezerháromszáz forrásmunkát használt, ami szintén becsületére válik. Ifi. ŐSZ DÉNES Több szovjettámadást vert vissza sikeresen a Donnál a honvédség BUDAPEST, augusztus 7. (MTI.) Mint jólértesült helyről közlik, a magyar honvédhadsereg arcvonalán az elmúlt napokban az ellenség többizben megkísérelte a Don folyón való átkelést és számos felderítő különítményt hajtott előre vonalaink ellen. Próbálkozásai azonban minden esetben meghiúsultak. Légvédelmünk két ellenséges repülőgépet lelőtt. Saját légierőink jó eredményJ nyel bombázták az ellenséges csapatgyülekező helyeket. Valamennyi gépünk visszatért. Az orvlövészekkel szemben bevetett megszálló alakú tataink a legutóbbi harcok során 4 löveget, továbbá golyószórókat, gránátvetőket, géppisztolyokat, nagyobb mennyiségű lőszert és robbanóanyá got, valamint lovakat és vágómarhát zsákmányoltak. Possz léinél« lehlnílh a Szovjet számára Roosevelt Sztálinhoz Küldött személyes üzenetei BERLIN, augusztus 7. (MTI.) Német illetékes helyről közlik: Brad ley vezérőrnagy bir szerint Moszkvába érkezett Rooseveltnek Sztálinhoz intézett személyes üzenetével. Berlini politikai körökben ezzel a még meg nem erősített jelentéssel kapcsolatban emlékeztetnek arra, hogy Roosevelt személyes üzenetei rendszerint a vég kezdetét szokták jelenteni. Ilyen üzenettel tisztelte meg Roosevelt a Négust, mielőtt Abesszi niát el kellett hagynia. Hasonló üzenetet kapott Csangkajsek, mielőtt a barmai utat a japánok elvágták. Péter jugoszláv királynak is üzent Roosevelt, Simovics tábornok államcsinyje után és György görög király is átvehette Roosevelt levelét, igaz, hogy már csak országa összeomlása után. A Stefani-iroda jelenti: A Pravda közleménye szerint Sztálin 38 uj tábornokot nevezett ki és szigorú figyelmeztetést intézett a tisztek bizonyos rétegéhez, amelyben a fegyelem lazult. Pavo/fnf olasz minlszler Intézett a katonákhoz RÓMA, augusztus 7. (Ştefani.) Pavo- lini nevelésügyi miniszter h különböző harctereken küzdő katonákhoz rádióban filhivást intézett. Azt hiresztéfték, mondotta, hogy hajóhadunk értéktelen, ellentétek vannak köztünk és a Szövetségeseink között. Ezzel szemben az az igazság, hogy az olasz hajóhad uralkodik a Földközrlen- gerén, másrészt a hármas egyezmény hatalmai között a legszorosabb bajtársias’ ság vün, mig az ellentáborban az angolok ELTEMETTÉK A HŐSI HALOTT FEHÉRTÁJY TIBOR LAPSZERKESZTŐT Budapest, augusztus 7. (MTI.) A tragikus szerencsétlenséggel elhunyt Fehér iájy Tibor tartalékos főhadnagy újságíró temetése Csütörtökön volt a Farkasréti-temetőben. A hősi- halált halt újságíróit a római katolikus egyházi gyászszertartás után Darvas János szerkesztő, az újságíró főosztály titkára búcsúztatta, az Országos Magyar Sa.jtókamara nevében. Az Újságíró Egyesület és a többi újságíró szervezet nevében Lövik Károly mondott utolsó iistemhozzá- dot F ehért áj y Tibornak. A sírnál az egyházi szertartás után Saly Dezső, az Uj Nemzedék főszerkesztője mondott buasu beszédet Fzuián a zen esés amerikaiak közölt napirenden van n perpatvar. Másik lejátszott lemez Stefin’ az olasz nép és katona idegei mondjál: fel a szolgálatot. Ezzel szemben c nép csodálatraméltó szívóssággal viseli a hú ború nehézségeit, a katona pedig csodálandó hősiességgel harcol, miáltal az lenséges hírverés nemcsak hazugnál:, hanem nevetségesnek is bizonyul. Az olasz katona mindenhol az első vonalban küzd és igy ad választ, az olasz nép pedig idegeinek fölényes nyugalmáéi* vá: úszol i ” lúgosán, érthetően. I kar a Himnuszt játszotta és a magyar imádság hangjai meliert lían- tolták el a fiatalon elhunyt Fehér tájy Tibort. MOSZKVÁBAN BRADLEY AMERIKAI VEZÉRŐRNAGY BEVONÁSA VAL KATONAI TANÁCSKOZÁS FOLYIK Amszterdam, augusztus 7. M I I.) A Német • Távirati Iroda közli: Moszkvában katonai tánácske /.kifolyik. Az ülésen a szovjetliadseivg magasrangu tisztjein kívül hír szőrűit lésztvesz Bradley amerikai ve zérőrruagy, is á brit és esz.ikamen- k aj nagy k övét tel együ 11.
