Ellenzék, 1942. augusztus (63. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-27 / 193. szám

lífFL EITZÉK 1942 atigUSütüS 17. iá LesasiGíi a „Hangya mmmswáxáíheiyi közgyűlése MAROSVÁSÁRHELY augusztus 27. Tudó­éi tónk jelenti: Az Erdélyrészi Hangya Köz­pont a hatóságok képviiselőiue-k, számos eflő" kelőségnek és többszáz szövetkezeti kikül­dő jiniek a részvételével tegnap délelőtt fél 10 órai .kezdettel tartotta a felszabadul ás ót? első rendes közgyűlését a városháza közgvü- íési termében. A földinűvedésügyi minisztert. Balogh Vilmos nulmiiszteri tanácsos, a íöld­n."*velésügyi mimisztéruiDi erdélyi karendett- ségének vezetője képviselte, aki a közgyűlés megnyitása után rövid beszédben tolmácsol­ta a fcedmüvelétsiigyi miniszter üdvözletét. Jvb-n volt Mihó László főispán, Mójay Fc~ rcnr | - .gárraester, Bedő Gtza rlr., Marosvá- sá.bejy vá: •: reudőrianácí >$i eró/ Teleki [4rrívr, Jeszenszky Ferenc miniszteri t'jrá. c-s. s, OLerd ’.ig József eg/'-tein: tanintézeti iia'.gatc és y.iraos más eilŐÁtdősé' M k&rmÉKyzúhefyeii&s K('parich lae ein ők. a kö'gvittés: uiígnyi* tó beszédéber» mindenek előtt a kormánvz^- 'hfh elles elhunytával az országot ért gyász­ról emlékezett meg. A közgyűlés, résztvevői áliví hallgatták végig szavait,, majd egvper* e-$ mn ? imával adóztak a hő* emlékének. ; Az elnök ezután Imre Zsigmond alel nők és TeBet'y László szövetkezeti vezetők emlékét idézte, majd vázolta azt a nehéz munkát, ame.'jci az erdélyi szővetke'.etek a termelés és a kczellátás terén végeztek. Haugsulycz- ra, hogy a szövetkezeti célkitűzések nincse­nek ellentétben a társadalmi renddel, mert a szövetkezeteik a magyar élet gazdagabbá és jobbá teledéért küzdenek. Indítványára a köz­gyűlés napirend előtt táviratilag üdvözölte a miniszterelnököt, a kormány tagjait., a tör­vén v hozás két házának elnökét és több más magasáilásu közéleti személyiséget. A *iőwQStsmx*tl központ tSgáw«* tmr\sm Jánky En-dre vezérigazgató ismertette ez“ titán n Hangya tevékenységét, valamint a szövetkezeti hálózat feladatait és elmondotta, bőgj- a Hangya-központ nemcsak tagszövet- tkezeteink, hanem ezenkivül kétszer annyi kiskereskedőnek fontos árucikkekkel való el­látását is végzi. Bejelentette, hogy a szö­vetkezeti hálózat ötéves tervet dolgozott ki az erdélyi baromfiáltemáay jobhátétole érde­kében. E munka során eddig közel 10.000 napos csibét és 10.000 pengő értékű zöíd- ségvetőmagot osztottak ki a gazdáknak. Kö­zölte. hogy az erdélyi nyersanyagok olcsóbb feldolgozására Medgyesfalván vegyészeti gyá­rat, ecetgyárat, rum- és likőrgyárat, gyü­mölcsfeldolgozót és szárítót, tésztagyárat, kádármiihelyt, ládagyárat és sepriikötöző- tizemet álLilíottaik fel. A Hangya, gazdasági téren végzett mun­kája mellett a szellemi irányítás terén is je­lentős tevékenységet fejtett ki népoktató la­pok, naptárak és más kiadványok terjesz­tésével. A vezérigazgató megemlékezett az iskolaszövetkezetekről, amelyek révén igen sok gyermek sajátítja el a gazdasági élet műhelytitkait, igy a könyvelést s egyéb szak­ismereteket. Ezután a mérleg adatait ismertette. A köz- gyűlés lelkesen vette tudomásul, hogy a Han­gya több mint 30.000 pengőt adományozott a-, e1 szórt magyarság támogatására és ma­gyar falusi gyermekeknek különböző intéze­teknél való neveltetésére. üi f 2 golf st vsxetögégben A közgyűlés, a jelentések elhangzása után, l' 'okij J ibor dr. miniszterelnökségi állam» titkár, gróf Teleki Béta, az Erdélyíi Párt és az EMGE elnöke, országgyűlési képviselő, Adorján ' Imre országgyűlési képviselő Fodor Béla református lelkész. Kovács Bar lázs róm. kát. esperes és Bilai Antal szemé­lyében sorsolás utján uj igazgatós ágii tago­kat választolt. A Szövetség, mint szőve”.ke- zeti központ, a maga részéről Polonkay Ti­vadar országgyűlési képviselőt küldte ki az igazgatóság tagjául. Az igazgatóság kiegészítése után az uj fei- i»gy<lob zottságot válaszolták meg, amelynek tagjai Schuller Arthur, Márk Mihály, Papp István, Fekete János, Rigó János, Szabó Já" nos és Nagy Lajos lettek. Értékes felszólalások Ezután került isor a felszólalásokra. Szabó Gyula kérte az igazgatóságot, hogy járjon közbe a szövetkezeti iparengedélyek- ■e már az elsőfokú 'piraatóság részéről va­ló kiadása érdekében, úgy, ahogy az a kis­kereskedők esetében is történik. Mihály Károly széki kiküldött a szövetke­zetek oLleui támadásokról szólott és hangoz­tatta, hogy a Hangya több keresztény kiske- i cskedőt is kiszolgál, tenát nem elnyomója I magyar kereskedelemnek. Nagy örömmel vette tudomásul a szórvány ügy re való 25.000 > pengős felajánlást, hangoztatva, hogy az el­szórt magyarságért nem beszélni, hanem cse­lekedni kell. A jövő feladatairól szólva, an* nak a véleményének adott kifejezést, hogy a szövetktzetek, amelyoa eddig is magyar nemzeti intézmények voltak, ma is a jö" vőben is megbecsülik a tisztességes magyar kereskedelmek „Az idegeneket azonban nem tűrjük sorainkban — mondotta , trerí a gazdasági életben végre a székely- Ht=g akar vezető lenni a maga földjén“, Be- lejezésül a szövet kezeli boltosok és vezetők továbbképzését surge te. Fekete János nyarádkarácsonvfalvi lel­kész hangoztatta, hoj y a szövetkezeti tár- tódulom azért jött cl ilyen nagyszámmal a közgyűlésre, hogy ezzel is kifejezze az esz- szelaríás szükségességét. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezeteket nem támadni hanem íámo- gflni kell, mer? igízi magyar Livávr i jótlek léti° Ha táraadui ken valami’, agy azokat a részvénytársaságokat kell, axne yek a ma­gyar kereskedelem ü ügye ala‘t z»aló tőkét és zsidó érdekeket hajlatnak. Fekete János bedoaikuti kiküidc-tr felhozta, hogy a szövetkezetekét bizonyos vállalatok »•-szérőí mellőzés éri, a gyimesbü*.ki szövet­kezet kiküldöttje pedig r-tra mutatott rá, hogy a csíki szövetkezeteik nem kaplak bőr. j a lelkes hangulatú közgyűlés a Himnusz el' cipő, liszt és más közszükségleti cikkek áru- 1 éneklésé vei befejeződött. sitására kijelölést. A központ segítségét kér­te a kijelölések elnyerése érdekében. Benedek Gábor báromszékraegyei unitárius lelkész hangoztassa, hogy a szövetkezetek el- leui kifogások tekintetében nem lehet szava az egyes ember érdekének. Vázolta a Hangya által a magyarság érdekében a kisebbségi időikben végzett munkásságot és visszaút ásí­tott mind on «támadást, amely kétségbevonja a szövethessetek létjogosultságát. Elmondotta, hogy az idén nyáron saját községe, amely elvesztette brassóii piacát, csalt zöldbabból 37.000 pengő értékű árut adott ált ti Han­gyának. Az elmúlt nyáron a lerongyolódott széjeelység, «mély most ismét gazdasági élet- lehetőséghez jut, félmillió pengőt keresett a vadontermő gyümölcsökkel és gyógynövé­nyekkel. Gyulakuta részéről Péterffy Kálmán szó" lalt fel és hangoztatta, hogyha a kiskeres­kedői réteg, nem ismervén a szövetkezetek igazi munkáját, támadja *>* erdélyit szövetke­zeteket. ezzel éppen a zsidóságnak és az ide­gen kereskedőknek használ, mert két civa­kodó közölt a harmadik örül. Végül Hossza Gyula dr., az EMGE zilahi kirendeltségének képviselője és a kolozsvári Deraiata munkásszövetkezet kihűl dőltje szó­lalt fel. Az egyes felszólalásokra é? inditváuyokra Jánky Endre vezérigazgató válaszait, majd im III ....■mu III..1111111 ■Ilii IIII llilllflllllllill lllil lllllll m Bzerdélyi magyar n]sdglrok emlékiratban kérték az Érdéig! Part elnökének fcőzfeenjtírdsd! tasKádl kdälökdzHk igfébei fiz Orizigos fitagfar Zíi3őgirő EgfnsÉtit Erdélgrészi Csoport!« íníéz&gtíésí kén a villa Mzi fscseíés&e cddsáro KOLOZSVÁR, augusztus 27. Az erdélyi magyar újságírók az idegen uralom alatt az újságírók akkori érdekképviseletének, az Erdélyi és Bánsági Népkisebbségi Új­ságíró Egyesületnek szociális kezdeménye­zései jövedelméből Tusnádon iidülőházkt építettek. A villa felépítésének és beren­dezésének költségeit részint az egyesület készpénzvagyonából, részint pedig amor­tizációs törlesztések utján fedezték A tus­nádi üdülőházat azzal a szociális elgondo­lással építették,1 hogy a magyar sajtó munkában kifáradt harcosai a nyárt hó­napok alatt díjtalanul, vagy önköltségi áron tölthessenek nehány hetet a gyö­nyörű székely fürdőhelyen. Felszabadulá­sunk alkalmával az Erdélyi és Bánsági Népkisebbségi Újságíró Egyesület a fel­szabadult erdélyi területen természetsze­rűleg megszüntette működését. Helyébe megalakult nz Erdélyi Magyar Újságírók Egyesülete, amely egészen ez év márciu­sáig működött. A bécsi döntés után az egykori Erdélyi és Bánsági Népkisebbségi Újságíró Egyesület elnöki tanácsülést tar­tott, amelyen tisztázták a vagyonjogi kér­déseket. Az itt hozott határozat értelmé­ben az egyesület Romániában tovább foly­tatja működését és készpénzvagyona, va­lamint íordai parcellái a Délerdélyben maradt magyar újságírók kezelésében ma­radtak- Ezzel szemben a tusnádi üdülő- ház az Erdélyi Magyar Újságírók Egyesü­let kezelésébe megy át, amely annak hasz­nosításáról gondoskodik. A katonai közigazgatás idején a tusnádi üdülőházat zár alá vették. Az Erdélyi Ma­gyar Újságíró Egyesület több beadványt intézett a miniszterelnökséghez és az Or­szágos Sajtókamarához. Ezekben a bead­ványokban kifejtették, hogy a tusnádi üdülőház tisztán magyar va­gyon, amelyet a kisebbségi sors legne­hezebb esztendeiben hozott tető alá a magyar társadalom és az újságírók áldo­zatkészsége. Igaz ugyan, hogy az Erdélyi Magyar Új­ságíró Egyesület meg nem nyerte el jogi személyiségét, de automatikusan folytatja működését a többi erdélyi egyesületek mintájára. A villa zár altói való feloldásá­nak kérdése azonban nem nyert megol­dást. Közben megtörtént az erdélyi új­ságírók felvétele az Országos Magyar Sajtókamarába, úgyszintén a kormány megértő intézkedése folytán rendezték az erdélyi újságírók nyugdíjügyét is. Az Er­délyi Magyar Újságíró Egyesület vezető­sége úgy látta, hogy betöltötte hivatását és ezért márciusban megtartott ünnepé­lyes közgyűlésén, amelyen a kormány és a magyar sajtó érdekképviseletének ki­küldöttei is részt vettek, kimondotta fel­oszlását- Helyébe megalakult az Országos Mbgyar Újságíró Egyesület Erdélvrészi Csoportja, amely ígéretet kapott arra, bogy a tusnádi üdülőházat házi kezelésbe vehetik. • Hivatalos intézkedés azonban mindez ideig nem történt a tusnádi villa ügyének rendezésére. Ennek az volt a káros kö­vetkezménye, hogy immár a második év telt el és egyetlen erdélyi magyar újságíró sem élvezhette azokat a szociális megvalósításokat, amelyek az egyesületet a villa építésére indították. Az erdélyi magyar újságírók nevében Zathureczky Gyula, az Országos Magyar Újságíró Egyesület Erdélvrészi Csoport­jának elnöke és Végh József ügyvezető alelnök emlékiratot intéztek gr. Teleld Bélához, az Erdélyi Párt országos elnöké­hez. Az emlékiratban részletesen ismer­tették a tusnádi üdülőház jogi helyzetét. Rámutattok arra, hogy a magánjogi kérdés tisztázáséul ah elhú­zódása miatt a villa nem tölti be tulaj­donképpeni hivatását. Az erdélyi magyar újságírók a jogi huza­vona miatt nem vehetik igénybe azt a nyaralót, amelyet az erdélyi magyar sajtó legnehezebb korszakában emelt az újság­írói rend összetartása és alkotó munkája- Végezetül arra kérték «z Erdélyi Párt országos elnökét, hogy személyesen járjon el Q ni. kir. miniszterelnöknél a tusnádi villa kérdésének végleges rendezése érdeké­ben. A beadvány hangoztatta, hogy addig is, amíg a villa magánjogi helyzetét véglege­sen rendezik, feltétlenül szükséges azok­nak a szociális szempontoknak érvónvesi- tése, amelyek miatt a kisebbségi időkben az erdélyi magyar újságírás akkori veze­tői lehetővé tették a villa építését. A. tusnádi villa rendeltetésének csuk akkor tud megfelelni, ha az erdélyi ma­gyar újságírók képviselete házi kezelés­be veszi és gondoskodik arról, hogy u.gy az erdélyi újságírók, mint az Országos Magyar Sajtó kamara többi tagjai része­sülhessenek az üdidőházban biztosított kedvezményekben. Gr. Teleki Béla, az Erdélyi Párt orszá­gos elnöke a legnagyobb készséggel magáévá tette az erdélyi magyar újságírók kérését és megígérte, hogy a tusnádi villa ügyé­nek végleges rendezésére azonnal közben­jár az illetékes kormánytényezőknél. Meg fo sztották áiiampolgái'őágátó1 Fö-de& Joiájü ít-únőt KOLOZSVÁR, augusztus 27. A Buda pest; Közlöny legutóbbi számában a rní niszterelnökség közli azt a határozatot, amellyel a Kenderes községben 1901. év­ben született Földes Jolán írónőt, a .Ha­lászó macska utcája'" cimií regény szerző jét és a Nagybányán 1902-ben születet» ifj. dr. Ivány-Griinwald Béla volt or&zé gos allievéltárnokot, jelenleg külföldön tartózkodó személyeket az 1939: XIII. te. B. paragrafusa (Î) bekezdésének pont­jába ütköző tevékenység miatt a magyar állampolgárságtól megfosztja. Rablótámadás & Kálmán Király-utcában KOLOZSVÁR, augusztus 27. {Az Ív lenzék munkatársától) Különös kaland­ban volt része az elmúlt éjszaka a bőr­gyár egyik tisztviselőjének. Amint a késő esti órákban hazafelé tartott, a Kálmán király-utcában két jólöliözött fiatalembe* megtámadta és pénzét követelte. A tiszt­viselő nem vesztette el lélekjelenlétét H bírókra kelt támadóival. A túlerő azonban legyőzte. A támadók lehúzták róla ka­bátiát. elvették pénztárcáját és karóráját, majd elszaladtak. A károsult tisztviselő felismerte egyik támadóját Orosz Sándor 25 éves fémnyomó segédet, akit a rend­őrség a tisztviselő panaszára letartóztatott. Orosz Sándor beismerte, hogy egyik ba­rátjával ittas állapotban követte ei a bűn cselekményt. A súlyosan megtévedt fiatal embert a rendőrség átadta az ügyészség­nek és erélyes nyomozást indított a má­sik támadó kézrekeritcsére is. Sxportvágóhid épül Nagybányán A AG} BANYA, augusztus 27. A bel­ügyminiszter értesítette dr Szabó Miidós polgármestert, hogy a minisztertanács az uj export vágóhi­dat Nagybányának juttatta és hozzájá­rult ahhoz is, hogy a város a vágóhíd felépítéséhez állami kölcsönt vehessen M Addig is, amíg énnek folyósítására előre­láthatólag félév múlva sor kerülhet, a vá­ros átmeneti függő kölcsönt vehet igény­be, amit majd az állami kölcsönből fizet­het vissza. A hír érthető örömet keltett Nagybá­nyán. Hatalmas épültet komplexummal gazdagodik a város. Az építkezések meg­kezdése előtt « város külön téglagyárat épít a szük­séges anyagok előállítására. A téglagyár kemencéihez szükséges téglák gyártását s Bodoukutuál már megkezdték Honvédünkért Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatához honvédeinkéri téliruha akcióra befizetett az Erdélyi Párt koiozsmegvei tagozata 150 P. összesen: 150 P. OIcsóö és mégis jól 1 Ä gondos háziasszony csakis korszerű sza­kács könyvből főz!!! Kevésbe! — jét \ Per>gó Mai idők szakácskönyve, Zsix ncíkü! készíthető ételek. Tojás nélkül ké­szíthető ételek. Cukor és liszt nélkül készíthető ételek. Étrendek. 2 40 Húspótló ételek - hústalan napokra. Hústalan étrenddel az egcsz eszten­dőre, az idény-ételek tigyeieinbevé- teléveL i ,ö0 Készüljünk a télre« Cukornéfkülr befőzés. Gyümölcsök főzelékek, tésztafélék, húsfélék, stb. tárolása. Hasznos növények gyűjté­se. Gyakorlati tanácsok. '? Háztartás, háztartási alkal­mazott 2ié?.küX. Az egyedül dolgozó háziasszony né! küiözhjetetlen segítője, minden ház­tartás korszerű, gyakorlati tanács­adója. Î.8C Kaphatok az ellenzés: könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre \v.»u* véltél is a?.Qj}o«d M’áUitiuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom